Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-14 / 11. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGION ALIS N A P L Ó S A l G Ó TARJÁN 2004. JANUÁR 14., SZERDA Különleges részleg, ütőképes csapattal, összetett feladatokkal Mentő érkezik, nyitják a kocsi ajtaját. A beteget - akit vérző fejsebbel hoztak - pár másodperc múlva a sürgősségi osztály személyzete veszi körül... Az alagsori épületrészen, a rekonstrukció során alakították ki a helyét ennek a részlegnek, ahol a kórházba kerülő, sürgős ellátást igénylő betegeket fogadják. Éjjel-nappal, vagyis huszonnégy órás üzemmódban működik a részleg, amely kapcsolatot tart a háziorvosi rendszerrel és szakellátással. Célja a beteg azonnali, magas szintű ellátása, az állapot felmérése és stabilizálása, a vizsgálatok megkezdése, továbbá a beteg átirányítása más osztályra. Előfordulnak persze olyan esetek is, amikor járó betegként ellátható a páciens. Az osztályvezetői feladatokat dr. Sütő Gellért végzi. A főorvos a részleg működésével, személyi feltételeivel kapcsolatban a következőket mondta el: az orvosok részmunkaidőben dolgoznak, s ennek oka az orvoshiány. A nővérek megfelelő képzettségűek, a tanulási lehetőségeket szinte valamennyien kihasználják, ki-ki arra törekszik, hogy képezze magát, vagyis ahogyan az intézet más részein, itt is ütőképes csapat dolgozik a főorvos vezetése alatt. A felszereltséggel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy részben a rekonstrukció során kaptak, részben pályázati úton nyertek betegőrző monitort, defibrillátort, ez utóbbi helyett azonban már korszerűbb kellene.- Végeredményben a működés feltételeihez, a betegellátáshoz szükséges eszközök, berendezések rendelkezésre állnak, de például az EKG-berendezé- sünk is már régi, újat kellene beszereznünk. Egyszóval pillanatnyilag adottak a feltételek a működésképességhez, de további fejlesztések lesznek szükségesek. Leegyszerűsítve, itt az osztályos nővérnek az a feladata, hogy tájékozódjon a beszállított, illetve érkező állapotáról, majd értesítse a szakmailag illetékes orvost. A sürgősségin és más részlegeken dolgozó nővérek munkája között alapvető, lényeges különbségek vannak - válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre dr. Vekszlemé Vukovics Éva, az osztály főnővére, majd részletesebb magyarázattal világított rá arra, mit kíván meg az ápolótól ez a sajátos terület. Mint elmondta, az osztályok egy bizonyos szakterületre specializálódtak, míg a sürgősségi ellátás keretein belül a belgyógyászati, bőrgyógyászati, szemészeti, a balesetet szenvedett, az agyvérzéses, a tumoros vagy gyomorvérzéses beteg mindmind előfordul.- Nővéreinknek összetettebb a feladata: nem az ápolási műveletek ismeretének, végrehajtásának kell elsődlegesen megfelelni, hanem a megfelelő helyre történő besoroláshoz kell a szükséges ismeretekkel, felkészültséggel rendelkezniük. Az ápolási tevékenység itt azért kevésbé jelentős, mert nem tartózkodik nálunk huzamosabb ideig a beteg. Tehát több szakmához kell érteniük, s nagyon jó elméleti tudásra van szükség ahhoz, hogy rögtön tudják, hova tartozik a beteg. Ennél az ellátásnál mindig az általános állapot szabja meg a sürgősséget - hangsúlyozta a főnővér. így például az, ha összeomlóban van a keringés, légzés. Az ápolószemélyzetnek tudnia kell, hogy sürgős segítség kell annak a kisgyereknek is, akit 41 fokos lázzal hoznak be, ez ugyanis eclampsiát, görcsös állapotot válthat ki. A gyors állapotfelmérésre viszont csak jól képzettek képesek, ezért rendkívül fontos, hogy valóban nagyon jól felkészültek legyenek és folyamatosan gyarapítsák ismereteiket az embereink. Elmondhatom, hogy a mieink megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Minden ápolónk felsőfokú végzettségű, büszkén mondhatom, hogy két főiskolát végzett dolgozó is segíti a beteg- ellátást. Ez jó arány, de mint mondtam, ez kell, hiszen önállóan kell rangsorolniuk és dönteniük. S ahhoz, hogy jó döntést tudjanak hozni, komoly elméleti tudás szükséges. Dr. Vekszlemé Vukovics Éva kalauzolt az osztályon, amely külön mentőbejárattal rendelkezik. A beteg állapotától függ, hogy melyik helyiségbe kerül. Aki például „leesett, elesett, megütötte, ráesett,” egyszóval úgynevezett zárt sérülései vannak, azt a kisműtőbe viszik. Egy másikban történik a vesekőzúzás az urológia vezetésével. Az effajta „beavatkozásra” szorulókat előjegyzés szerint fogadják, maga a művelet speciális felszereléssel, tulajdonképpen ideális feltételekkel történik: közel a lift, amellyel az urológiára viszik a beteget. Olyan súlyú gépeket kell itt használni, melyeket nem lehet osztályra felvinni, ezért alakították ki ezen az épületrészen ezt a helyiséget. Összességében megfelel a funkciójának az osztály. Mindössze azokat a dolgokat kellene kijavítani, melyekre a gyakorlat hívta fel a figyelmet, s amelyek nem katasztrofálisak, de mégsem jó, ha tartósan javítatlan maradnak. Jobban, gördülékenyebben lehet dolgozni, ha nincsenek kisebb akadályok, hiányosságok. így gondot okoz az, hogy egy vécé van, amit férfi, nő, gyerek használ. A lefolyórendszernek is vannak hibái. Ez itt a gipszelő, amiről tudni kell, hogy mindennap használják, s ahol sajnos, háztartási mosogatót szereltek fel. Amikor a rekonstrukció idején itt dolgoztak, kértük, hogy ne ilyet építsenek be, mert a gipszelés maradványai, illetve a lassú áramlás miatt hamar eldugul a rendszer. Az utólagos átalakítás körülményes, mert bontással jár, amit nem lehet bármikor elvégezni. Ezen az osztályon - dr. Vekszlemé Vukovics Éva szavai szerint - különleges tisztaság honol, s ennek így kell lennie. Itt, a kórház „előszobájában” ugyanis nagyon nagy a betegforgalom, (az esetek pedig a legkülönfélébbek), ami zömmel „átmenő forgalom” vagyis nem megfelelő higiéniás körülmények esetén a kórokozókat tovább vinnék az osztályokra, a betegségekhez szövődmények társulnának. Tehát igen nagyfokú tisztaságot kell tartani, s erre itt nincs is panasz, sőt...- Remek, nagyon dolgos, ügyes takarítónőink vannak. Mindjárt észreveszik, ha valamit kell csinálni. Aranyba kell őket foglalni, olyan értéket jelentenek - tudtuk meg a főnővértől. Az osztály egyik sokat tapasztalt dolgozója az emberekről, betegségekről és egészségről az alábbi gondolatait osztotta meg velünk: sokan nem tudják, milyen sokat teszünk, tesznek értük itt, a kórházban. Sokszor azzal sem törődnek, hogy ők is többet tehetnének önmagukért: akkor, amikor még ép, egész, amikor még megvan az egészségük. Nem lenne szabad szórniuk, két kézzel tékozolniuk. A legtöbb ember akkor ragaszkodna már a legdrágább kincshez, amikor megtapasztalja, hogy elveszítheti, vagy egy részét már el is veszítette. Akkor ragaszkodna, amikor szirénázva érkezik vele a mentő ide, a bejárathoz... ___________________________(MIHAUK JÚLIA) Ö n se feledje: Hógrád Megyei Hírlap előfizetéssel csak nyerhet! Havi fődíjunk egy s ínes elevízi ! Tisztelt Leendő Támogatónk! Somoskő várát és a községet, valamint Somoskőújfalut az 1920. június 4- én aláírt trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte. Akik megélték, sosem feledték el - és nem felejtik ma sem - azokat a pillanatokat, amikor az első világháborút követően e két települést egy másik ország földjére helyezték, amikor az itt élőket elszakították családtagjaiktól, barátaiktól és a szülőföldtől. Dr. Krepuska Géza orvosprofesszornak és Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatójának határkiigazítási közbenjárására, többéves tárgyalássorozat eredményeképp a Nép- szövetségi Tanács 24. ülésszaka visszacsatolta Magyarországhoz Somoskő és Somoskőújfalu községeket és a környékbeli bányákat. A tényleges hazatérés 1924. február 15-én történt meg ünnepélyesen. Ezt a napot a Somoskői Váralja Egyesület és a Somosi Kultúráért Egyesület a „Hazatérés napja” elnevezéssel 1999 óta közösen ünnepli meg. A két egyesület kezdeményezte, hogy nevezetes történelmi napunk emlékére, magyarságtudatunk egészséges megőrzésére készüljön emlékmű a somosi szobrászművész, Molnár Péter alkotásaként. A „Hazatérés emlékkútja” szobrot Somoskőújfalu központjában, a fűzfa alatti téren szeretnénk felállítani 2004-ben a hazatérés 80. évfordulója tiszteletére. Az emlékművet közadakozásból kívánjuk megvalósítani, ezért tisztelettel kérjük Önt, lehetőségeihez mérten szíveskedjen támogatni e nemes célt. Az anyagi támogatást a Somosi Kultúráért Egyesület 11741000-20145770 bankszámlaszámára a „Hazatérés emlékkútja” megjelöléssel kérjük megküldeni. Salgótarján, 2003. december 12. Őszinte tisztelettel: Ih-JI Dr. Jakótjéza Angyal János Liptay Jener-' Védnök Somoskőújfalu Védnök Dr. vtriurvaja k ____\ ^ M esterházy* Erika Védnök ilj. Krepuska Géza unokája Krepuska Védnök Dr. Krepuska Géza unokája FOTÓ, GYURIÁH TIBOH Életmentő beavatkozás
