Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-02 / 1. szám

12. oldal - Nógrád Megyei Hírlap SPORT TÜKÖR 2004. JANUÁR 2., PÉNTEK Milyen esztendőt zárt Nógrád megye sportélete? Szilveszteri beszélgetés sikerekről, gondokról Répássy László sportigazgatóval így év végén számot vet, értékel és tervez szinte mindenki, és ter­mészetesen nem maradhat ki ebből egy olyan fontos szervezet sem, mint a Nógrád Megyei Sportigazgatóság. Szilveszter napján kerestük meg Répássy László igazgatót, hogy vonjon mérleget a 2003-as évről, annak ellenére, hogy tisztában voltunk azzal, szá­mukra az áthúzódó téli események miatt az óév utolsó napjával még nem (teljesen) ért véget az esztendő, és igazán csak ezek be­fejeztével, azaz nyugtával lehet dicsérni az évet. TELJESTTMÉNYTÜKÖR- Gondolom, lassan minden adat rendelkezésre áll, hogy érté­kelhessék a 2003-as évet. Megosz­taná az olvasókkal ez eddigi ta­pasztalatokat?- Folyamatosan érkeznek a klu­boktól, egyesületektől, sportági szövetségektől a szakmai beszá­molók, értékelések, a bajnoksá­gokban elért egyéni és csapatered­mények, minősítések. Ezek ösz- szegzése, feldolgozása folyamat­ban van, sőt kis híján végeztek is vele munkatársaim.- A rendelkezésre álló adatok alapján milyen évet zárt megyénk sportja?- Nem volt rossz évünk, annak ellenére, hogy kevés kiemelkedő, kiugró sikert értek el sportolóink, viszont a megszerzett bajnoki pon­tok száma növekedett. 249 sport­egyesület és 80 diáksportszervezet működik Nógrád megyében, és örömmel konstatálhatjuk, hogy új sportklubok is alakulnak, mint pél­dául a bátonyterenyei tekézők, a szécsényi amatőr futók, vagy a sal­gótarjáni endurósok.- Néhány konkrét példát is emlí­tene a kiváló teljesítményekből?- Nem szeretnék hosszas felso­rolást, így csak néhány példát ra­gadnék ki. A vadászíjászoknál Var­ga Attila kétszeres Európa-bajnoki címe mindent felülmúl, de igen si­keresek voltak a romhányi terem- kerékpárosok is nemzetközi vi­szonylatban. A hegyikerékpáros Bakos Gergő és Veitich Tamás, a tájfutó Pdyhe Dénes, vagy a duat- lonos Papp Ildikó idén is váloga­tottságig és Eb-, vb-szereplésig vit­te. A fentieken kívül itthon az erő­emelők szerezték a legtöbb bajno­ki pontot, és harcművészetekben vagy tereptriatlonban országos szinten remekeltünk, labdajáté­kokban pedig a gyarmati focisták és a tarjáni kézisek léptek nagyot előre. Biztató, hogy a „sasok” távo­zása után sem szűnt meg a kosa­rasélet Salgótarjánban, az NB II- ben a tehetséges fiatalok talán ké­sőbb feljebb is léphetnek. Akad­nak persze kevésbé szívderítő mo­mentumok is, a hagyományos olimpiai sportágak némelyikében - bár akadnak tehetségeink - mint az atlétika, a biatlon és síelés vagy ökölvívás visszaléptünk, és ez fő­leg a feltételek hiányából adódott. SPORTESEMÉNYEINK- Községi sportnaptól „buliver- senytől" nemzetközi és válogatott versenyekig, több mint ezer sporto­lót vonzó rendezvényig mindegyik­ből jutott nekünk, így kb. 2000 sporteseménnyel gazdagodott me­gyénk ebben az évben- Valóban gazdag volt a kínálat, és a már hagyományos színhelyek mellé újak is beléptek, mint példá­ul Palotás, Érsekvadkert, Hugyag, Karancslapujtő és így tovább. Ki szeretném emelni a balassagyar­mati Palóc Triatlont, melyen két nap alatt másfél ezer igazolt vas­ember indult, immár 17. alkalom­mal. Ez a szám még az országban is felülmúlhatatlan, és csak remél­jük, hogy főszervezője és verseny- igazgatója, Révész László tragikus halála után sem laposodik el vagy marad abba ez a példátlan sorozat. Az ilyen kőkemény sportági verse­nyek mellett egyre népszerűbbek a tömegsport és szabadidős ren­dezvények, mint például a Palóc községi sportnap, a Mozdulj Gyar­mat, az ezernél is több fociszeretőt megmozgató kispályás labdarúgó- városbajnokságok, teremtornák vagy a tömeg- és emlékfutások so­rozata - mint az október 23-i, mely már négy helyszínen is folyik - az idén először megrendezett uniós futás vagy UPC-futóverseny. En­nek a témának kapcsán az öndi­cséret szándéka nélkül, de okvet­len meg szeretném még jegyezni, hogy megyénk híres arról, hogy jó házigazdák vagyunk, és jól szerve­zett versenyeinkre, rendezvénye­inkre szívesen jönnek nem csak itthonról, hanem külföldről is.- Milyen egyéb spontán hétköz­napi testmozgási lehetőség adódott a szervezetteken kívül?- A szabad idő hasznos és egészséges eltöltése egyre jobban elterjed, és szerencsére a hét majd minden napján akad mozgási, szó­rakozási lehetőség a megyében. Nem csak a fogyatékosok éve mi­att, hanem már tendenciaként is érvényesül a fogyatékkal élők mozgási és versenyzési lehetősége egészen kiskoruk óta, és a GYISM jóvoltából egyre több támogatás­ban részesülnek az egyre bővülő ilyen programok. LÉTESÍTMÉNYHELYZET- Hogy viszonyul megyá létesít­ményeik helyzete, állapota az előbb elmondottakhoz?- Sajnos ezen a téren rossz hely­zetben vagyunk, hisz meglévő sportlétesítményeink többsége el­Répássy László megyei sportigazgató avult, elhasználódott, felújításra szorul. Különösen szomorú, hogy nincs elfogadható állapotú atlétikai pályánk, vagy versenyzésre alkal­mas fedett uszodánk. Az év máso­dik felében már érkeztek pályázati pénzek felújításokra (például sal­gótarjáni uszoda, gyarmati sport­csarnok, műfüves pályák építése, Borbély Lajos középiskola sportlé­tesítményeinek korszerűsítése), és megoldódni látszik a legtöbb me­gyei fedett sportrendezvénynek helyt adó tarjáni sportcsarnok kor­szerűsítése, átépítése is. FINANSZÍROZÁS- A fentebb elhangzottakhoz el­engedhetetlen dologról, a pénzről is essen szó. Hogy alakult a sportfi- nanszírozások kérdése?- A tavalyihoz képest kismér­tékben emelkedett a megye sport­jára fordítható összeg mely 600 millió forint körül volt. Ebben per­sze benne vannak a létesítmények fenntartásának, a sportszerveze­tek, diáksportszervezetek, egyesü­letek, klubok működésének költ­ségei is. Meg kell jegyeznem, nem mindig a befolyó összegek nagysá­gával van probléma, hanem időn­ként likviditási gondok lépnek fel. A támogatások és pályázati pén­zek késve érkeznek, utóbbiaknál az utófinanszírozás okoz gondot.- A központi támogatás mellett milyen más források állnak még rendelkezésre?- Megyénk sportjának legna­gyobb finanszírozói az önkor­mányzatok, melyek sok helyen erőn felül is segítik a sportot. Ör­vendetes, hogy egyre több magán- vállalkozóra is számíthat a sport, és a sportszervezetek saját bevéte­le is növekszik. Szólnom kell még a Nógrád Sportjáért Alapítvány anyagi segítségéről is, mely nagy­ságrendben 40%-kal nőtt a tavalyi­hoz képest és 5,5 millió forint. Meg kell viszont mondanom, hogy az anyagi feltételek ellenére segítené eredményességünket a nagyobb összhang, együttműködés, koordi­náció a megyei sportszervezetek, rendezvényszervezők és klubok között.- Valahol a körülmények és a fi­nanszírozás elégtelenségének kö­vetkezménye az, hogy számosán legjobbjaink közül karrierjük érde­kében kénytelenek elhagyni me­gyénket. Ez bizony komoly kritiká­ja Nógrád sportéletének- Sajnos ebben az évben sem si­került csökkenteni vagy megállíta­ni ezt a szomorú folyamatot. Te­hetségeink kiáramlását az egzisz­tenciális okok indikálják, 18 éves kor körül sokan kénytelenek ezt az utat választani. Bízunk benne, hogy a jövőben csökken ez a ten­dencia. TERVEK-Ön azt mondta beszélgetésünk legelején, hogy Nógrádban jelentős társadalmi tényező a spott, mert minden negyedik ember valami­lyen formában kötődik hozzá. Mennyiben veszik ezt figyelembe a jövőt illetően?- Természetesen ennek megfe­lelően tervezzük meg sportprog­ramjainkat, jövő évi versenynaptá­runkat, mely január közepén eljut az érintettekhez. Szeretnénk meg­tartani a már hagyományos, bevált és népszerű eseményeinket, és ter­mészetesen újakkal is bővíteni kí­vánjuk.- Szólna egy kicsit bővebben utóbbiaknál?- Bár 2004 januári és februári eseményekről szólok most első­sorban, melyek még az óévből csúsznak át, de nagy jelentősé­gűek és van amelyik teljesen új a palettán. Január 17-én (vagy esetleges hóhiány esetén 24-én) a GYISM hathatós támogatásával Szilváskőn téli tömegsportnapot és síversenyt rendezünk, utóbbit az 1943-ban az erdélyi havasok­ban lavinaszerencsétlenségben elhunyt fiatal síelők emlékére. Legalább 1000 fővel számolunk, számtalan ágazatban (lesiklás, sífutás, téli tájfutás, szánkóver­seny, bazaltkő- és sziklahasadék­mászás, valamint gyalogtúra stb.) és a Nógrád Volán térítéses különjáratokat indít a helyszín­re. Január 19-én a megyeházán immár 25. alkalommal adjuk át a „Nógrád megye jó tanuló - jó sportoló” díjait, és egy bizottság döntése alapján a hagyományos sportbál keretében február 7-én köszöntjük a megye legeredmé­A vadászfász Varga Attia két 5>aranyával kétség­telenül legeredményesebb megyei versenyzőnk nyesebbnek tartott egyéni ver­senyzőit és csapatát. Május else­jén ugyancsak új lesz a szlo­vák-magyar uniós futás Losonc, Rimaszombat, Nagykürtös és Nógrád megye részvételével, mint ahogy a szeptember 12-i, immár határok nélküli Európa gyalogtúra is. Bízom benne, hogy 2004 is sok örömet és jó eredményeket hoz a megye sportjának, végszóként pedig minden sportban tevékenykedő­nek, sportot támogatónak sze­retném köszönetemet kifejezni és minden munkatársam nevé­ben sikeres és boldog újévet kí­vánni! ________________mártom (hctpibtyán B akos Gergő a hegyikerékpáros kontinensbajnokságon képviselte megyénket hazánkat A legtöbb sportolót megmozgató megyei verseny a 17. Palóc Triatlon volt Hegyi futóverseny Túl a sikeres első futamon, a HUFEZE SK-Pásztó sportegye­sülete az új év első vasárnap­ján, azaz 4-én rendezi meg a Fallóskút-Bagolyírtás között hú­zódó károlytárói erdészeti út mentén országos mátrai hegyi futóversenyét. A Kaszab-rét tér­ségében 10 óra 30 perckor tö­megrajttal induló futóknak a 12 km-es pályát 300 méteres szint- különbség legyűrése mellett kell teljesíteniük. A kijelölt útvonalat nemcsak tájfutóknak, hanem at­létáknak, teljesítménytúrázók­nak, hosszútávfutóknak is ajánlják a szervezők. Szinte már most bizonyos, hogy az első for­dulót követően a hét végi futa­mon ifj. Pelyhe Dénes (Salg. Domyay) 55,11, illetve Rusvainé Barócsi Katalin (JVSE) 72,21 perces csúcsa az eddig beérke­zett nevezések - Tata Honvéd AC, Salg. Domyay, JVSE, OSC, Nyíregyházi VSE - alapján meg fog dőlni. Az esetleges csúcsja­vítók ez esetben különdíjazás- ban részesülnek. A hegyi futóversennyel egy időben a jászárokszállási Csikós Miklós pályakitűzése során min­den korosztály számára lehető­ség van egy pontbegyűjtő tájfutó- versenyen is részt venni. _____■ T iszteletből lett negyedik dános mester Talpai József Németországban készült és vizsgázott Rég láttuk, és mire újra találkoztunk vele, már negyedik dános mesterként üdvözölhettük a mindenki által tisztelt és kedvelt salgótarjáni karatemestert, Talpai Józsefet. De hogy miért is futunk össze vele ilyen ritkán, és minek is kö­szönthető, hogy egy, hazánkban is elég ritka övfokozattal rendelkezik - erről kérdeztem őt.- Was gibt es neues (mi újság) Herr Tal­pai? Az utóbbi években lassan többet talál­kozunk Münchenben mint itthon? Miért is?- Már régóta ott dolgozom, mára sok minden odaköt. Egyre ritkábban látogatok haza, lassan csak nagyobb ünnepek alkal­mából. Minden szempontból jól érzem ma­gam ott.- Ha jól tudom sportágaddal, a karatéval sem szakítottál odakinn. Levezetésképpen, hobbiból, vagy rendszeresen űzöd?- Mint ismeretes, a Palóc Karate Szövet­ségnek, azon belül a Palócbrot Karate Klub­nak 20. éve van kapcsolata a a bajor testvér­szövetséggel és a München melletti Neukeferloch karateklubbal. Kölcsönös edzőtáborozáson látogatjuk egymást azóta is, és kikerülésem óta látogatom edzéseiket, 2001 óta pedig tiszteletbeli edzőjükként is szorgoskodom.- Milyen szintű az ottani társaság és mit értsünk tiszteletbeli edzőségen?- Három éve meghalt a klub lelke, régi jó barátom Andreas Schölcz, utána nehezen találtak magukra, de mára már újra 150 kö­rül van taglétszámuk, és most kezd felnőni egy fiatal, rendkívül agilis generáció, akik­nek megpróbálok segíteni, de nem hivata­los edzőként. Fiatal gyerekektől idősebbe­kig sok mindenki dolgozik ott keményen, élversenyzőjük Michaela Walczhuch bajor válogatott, többek között az ő felkészülését is segítettem.- Es mire föl nyerted el a 4. dánodat?- Mivel felkérésükre sokuknak segítet­tem az övvizsgákra való felkészülésben, szeptember eleje óta én magam heti négy­szer velük gyakoroltam, és ha már ilyen in­tenzíven dolgoztam, úgy gondoltam, meg­tisztelem vendéglátóimat azzal, hogy az ő, német szabályrendszerük szerint vizsgá­zom le negyedik danra. Mindezek ellenére, mivel ez különbözik a japán vizsgasziszté­mától, nem tettem le arról, hogy abban is letegyem a 4. dános vizsgámat.- Voltál már Nógrád megye legnépsze­rűbb sportolója, tanítványaid által elismert edző itthon, most pedig kint is, mert nem túl sokan mondhatják el hogy ilyen fokozat­tal rendelkeznek. Mi inspirál egyáltalán?- Példámmal szeretném ösztönözni az ottaniakat és a hazaiakat is, van értelme ke­ményen dolgozni bárhová veti a sors. _________________________________________ISATISI Talpa i József (elöl balra az első) német versenyzótársai, barátai körében

Next

/
Oldalképek
Tartalom