Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)

2003-12-09 / 284. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - NÓGRÁDSIPEK 2003. DECEMBER 9., KEDD A környék első írásos említése 1265-ből származik, „Terra-Chipeg" alakban: akkor még puszta földterület volt. IA .csípek" szláv eredetű szó: a vadrózsabokrok termését a csipkét nevezték így.) A latul 1436-ban az esztergomi érsekség nyerte őrök adományul. Nógrádsipek 1461 és 1481 között a szécsényi urada­lom része volt 1548-ban pedig a tosonczy család bir­tokaként vették nyilvántartásba. Néhány évvel később már a török hódoltatta; kincstári adóíveik megőrizték egyik hübérurának nevét is: 1562-ben bizonyos Ibra­him bin Hasszán esztergomi szandzsákbég kezén volt. A török 1579éan 11 adóköteles háztartást írt itt ösz- sze. A tizenöt éves háború idején, 1598-ban Forgách Zsigmond von a földesura. 1641-ben Forgách Ádám Koháry Istvánnak adta zálogba környékbeli birtokait közöttük Sipeket is. A vármegyei adónyilvántartás 1715-ben hét 1720-ban pedig öt háztartást ven itt számba. Az 1754-55. évi országos nemesi összeírás szerint a Balás család tagjai voltak a falu birtokosai. A barokk római katolikus templom 1750 táján nyerte el mai formáját A Balásoknak valaha több kúriájuk Is von a faluban. Különösen szép a templom alatt álló Balás- és a vele szemben lévő, von Nagy Sándor-téle úrilak: a XVIII. és a XIX. század lordulújáról származó kastélyok népies barokk stílusúak. A község határában, a Puszta­várhegyen középkori erődítmény alapfalait tárták lel: egyes lenevések szerint öt állt a XIII. század utolsó ne­gyedében épített Sztrahora vára. A falu a Cserhát szi­vében található, erdős hegyek veszik körül, s átvezet rajta az országos kék túra útvonala. A község szép ter­mészetvédelmi területe a Dobos-kút és környéke. Barokk római katolikus templom Polgármesteri hivatal Sikeres pályázatok A település kis létszámmal mű­ködő óvodája és iskolája rendkívül eredményesen szerepelt ez évben a különböző pályázatokon. Az 52 diáknak helyet adó iskola több mil­lió forintot nyert az információs technológia fejlesztésére, eszköz- beszerzésre, valamint a közoktatá­si közalapítványnál további négy pályázaton is sikeresen szerepelt. Mindennek köszönhetően fabúto­rokkal esztétikusabbá tették az is­kolaudvart, fejlesztő pedagógiai órákat tartanak, valamint tanulmá­nyi versenyeken való részvételre nyertek kisebb-nagyobb összege­ket. Ez utóbbira annál is inkább szükség van, mivel a nógrádsipeki iskolások jól teljesítenek az orszá­gos tanulmányi versenyeken. így például a diákok állandó résztve­vői az Apáczai Kiadó által szerve­zett humán, valamint a szorobán matematikaversenyeknek. A 24 kisgyermekkel - azaz teljes kihasz­náltsággal - működő óvoda leg­újabb újításai közé tartozik a kör­nyezeti nevelés feltételeinek meg­teremtése. Szilvában és turisztikában a jövő A hegyek között megbújó kis falu 2012 hektáron terül el, lakosságának száma 790 fő. Nógrádsipek kis mérete ellenére teljesen kiépült infrastrukturális háló­zattal rendelkezik, így kábeltelevíziós rendszerrel, s az elmúlt években kiépí­tették a gáz-, telefon- és szennyvízháló­zatot is. Az elektromosenergia-ellátás is teljes körűen biztosított, úgyszintén a ve­zetékes ivóvízellátás, a kommunális hul­ladék elszállítása pedig rendszeres. A település összterületének több mint fe­lét erdő borítja, aminek jelentős része állami tulajdonban van, s amelyet az 1EFAG Rt. ke­zel. A minimális nagyságú kárpótlási erdők tulajdonosai napjainkban szerveződnek erdőbirtokossági társulati formába. A falu szerkezetét a természetes vízfolyások men­tén épült párhuzamos, illetve azokat össze­kötő utcák jellemzik, ami alól kivételt képez a település központja, ahol körforgalmi buszmegállót alakítottak ki, mivel a község zsáktelepülés. A község termőföldje elég rossz minősé­gű: a dombokon, domboldalakon vörös agyagú, kavicsos, tapadós, terméketlen föld található. A naposabb hegyoldalakon kevés szőlőt termesztenek, a rét, a legelő viszont elég jó minőségű és elegendő. A gyümölcstermesztésben a dió és a szilva a hagyományos termék. A helyben megtermelt szilvából az áfész által üze­meltetett szeszfőzdében készítették a minőségéről is híres sipeki pálinkát. A szeszfőzde azonban 2002-ben volt utol­jára üzemképes... A férfilakosság többsége jelenleg az építő­iparban - s többnyire a távolabbi városokban - a nők nagy része pedig Szécsényben dol­gozik. A szerény jövedelmek miatt többen foglalkoznak állattartással is, valamint a kör­nyező dombok akácosait kihasználva méhe- ket is tartanak. A 790 nógrádsipekinek azon­ban mintegy 30 százaléka munkanélküli. Az NÓGRÁDSIPEK 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE igazgatási feladatok 24068 ^ egyéb kiadások '926 ■ szoc. kiadások 1 \ 6662 tetepülés / üzemeltetés! felhalmozásig feji. kiadások NSW ■»er intézmények ä hiteitórtesztés / 7074 \jámogatása j 45488 1 összesen: 93 970 E Ft i f varroda enyhített ugyan a foglalkoztatási gondokon, de nem oldotta meg azt, majd 2001-ben teljesen meg is szűnt. A természeti adottságokból adódóan fej­lesztési lehetőségként kínálkozik a bogyós gyümölcsök termesztésének támogatása, hűtőház építése, valamint további lehetősé­geket kínál a szilva elkészítésének, palacko­zási feltételeinek megteremtése. A csendes, nyugodt környék egyre több turistát vonz, ezt a lehetőséget szeretné a fa­lu mind jobban kihasználni. 1992-ben alapított helyi Rekorder polgármester Király Boldizsár Sándor 2001. március elsejétől, azaz az idő­szaki választás óta vezetője a községnek. 1958. decemberében született Balassagyarmaton, nős, két gyermeke van, akikkel a településen élnek. Iskoláit Balassagyarmaton végezte, ahol ere­deti szakmáját, az autószerelést is tanulta, de mivel polgármesteri teendői lekötik, Így ezzel már hobbiszinten sem tud foglalkozni. Nagy rajongója azonban a horgászatnak, s vezető tagja a varsány-táppusztai horgászegye­sületnek is. Jelenleg ő tartja a csukafogási rekordot kilenc és fél kilós „zsák­mányával”. Szépen felújított parasztház - akár a turizmust is szolgálhatná Szervezetek és alapítványok a faluéit A községben öt civil társaság is működik, amelyek tevékeny­sége összefonódik: a faluért szerveződtek, s ilyen-olyan té­ren a faluért működnek. Két szervezet: a Nógrádsipek Fejlődéséért Alapítvány és a sza­badidős társaság - amelynek egyik vezető személyisége Vízi Zoltán - a hagyományok ápolá­sát, kulturális rendezvények szervezését vállalta magára. Mindebben azonban nagy segít­ségükre van a 2001-ben alakult Nógrádsipeki Fiatalok Baráti Kö­re, amelynek vezetője Vinczéné Hurják Mónika. A fiatal tanárnő nem a községben, hanem a szomszédos településen Rimócon él. 1997-ben került a településre magyar-történelem szakos tanárként, majd pedig 1999-től a helyi általános iskola igazgatója lett, jelenleg gyesen van. A fiatalok csoportja egy olyan önkéntes ifjúsági szerve­zet, amely a 14-30 éves korosz­tályt kívánja összefogni, s amely a többi társasággal együttmű­ködve dolgozik. A „baráti kör” aktivitását mutatja, hogy tavaly két pályázatot is benyújtottak a Gyermek-, Ifjúsági és Sportmi­nisztériumhoz, amelyen sikere­sen szerepeltek, s mind a falu­nap, mind pedig a szüreti felvo­nulás szervezéséhez kaptak anyagi támogatást. A sportot sem hanyagolják el a településen, hiszen sportegye­sületük múltja egészen az ötve­nes évekig vezethető vissza - bár azóta számos névváltoztatá­son esett át a szervezet. Ebben az évben azonban teljesen „egy­személyes vállalkozássá” szű­kült az egyesület, Doman Gábor a helyi sportegyesület elnöke, edzője és jóformán mindenese. Idén a falu - kizárólag helybeli­ekből álló - focicsapatának ne­vezését egy technikai hiba miatt nem fogadták el, így ez évben szünetelnek, de edzéseket tarta­nak vasárnaponként a rimóci sportcsarnokban, valamint heti egy alkalommal a falu pályáján. A csapatnak nincs szponzora, felszerelésüket maguk vásárol­ják, szinte mindent - például az öltöző karbantartását - társadal­mi munkában, pusztán focisze- retetből csinálnak. A nagy hagyományokkal ren­delkező helyi tűzoltó-egyesület vezetője a polgármester, Király Boldizsár Sándor. Az egyesület - amely ma már nem aktív - büsz­kén emlékszik a helyi önkéntes tűzoltóra, Kelecsényi Istvánra, aki a kilencvenes évek elején belügyminiszteri kitüntetésben részesült. A tűzoltók községi szervezetének 16 tagja évenkén­ti közgyűlést tart. Alakulóban van a polgárőrség is, amelynek munkájára a közel­múltba nyertek egy pályázaton négyszázezer forintot a Közbiz­tonságért Alapítványnál. Balás-féle úrilak a templom szomszédságában Arcok a településről A Balás család sarja Uram Istvánná leánykori családneve Sipeki-Balás, így a település birtokosai közé tartozó Balás család egyik leszármazottja. 1936-ban született, kislánykorá­tól hímez, a későbbiekben pedig - 23 éven át - ez volt a munkája is. Férjével él, négy gyermeket szült és ugyanennyi unokája van. Nagy hagyománytisztelő, szeret mesélni, énekelni, népi játékokat előadni. A ré­gi hagyományok szerint él, kendert vet, babot szelei, népviseletben jár. Alapító tagja és vezetője a jövőre 30. évét ünneplő helyi hagyo­mányőrző egyesületnek, amelynek jelenleg 12 tagja van. Az egyesü­let rendkívül sokat vendégszerepei, s ő az egyik mozgatórugója a csapatnak, amelyből hiányolja a fiatalokat. Életvidám, hiszen mind a mai napig minden álarcosbálon felöltözik és rendkívül sokoldalú. Célja, hogy az édesapja által ráhagyott, húsz jelenetben megírt igazi betyártörténeteket az utókorra örökítse, valamint tervezi, hogy meg­írja azokat a jó és rossz dolgokat, amik élete során történtek vele. A tehetséges nagypapa Király András 1934-ben született, nyugdíjas, öt-hat éve foglalkozik kosárfonással. Ő maga járja a rétet, a mezőt a szükséges alapanyagért és készíti a falu lakói, valamint a rokonság számára a hagyományos fűzfá­ból, vagy a gyékényből készült kosarakat, szennyes­és virágtartókat. A szakajtókötést még ő is a nagyapjá­tól tanulta. Eredeti szakmái korántsem mondhatók ro­konnak a kosárfonással, hiszen nehézgépkezelő volt és építkezése­ken dolgozott, de tehetségének köszönhetően megtanulta a mester­séget: mivel megunta a régi kosarak javítgatását, úgy döntött, inkább beletanul az újak készítésébe. Szeretné a hobbiszinten mívelt szak­mát két leendő tanítványának továbbadni. Áldozatkész szabadidő-felelős Vizi Zoltán 42 éves, négygyermekes családapa szinte egy sze­mélyben felel a sipeki lakosság szabad idejének hasznos eltöltéséért, a saját szabad idejét is feláldozva ezzel. Ő ugyanis a Nógrádsipek Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumának tagja, valamint a szabad­idős társaság megbízott vezetője. Az alapítványnak már a kezdetétől, azaz a kilencvenes évek elejétől tagja, amely - egyebek mellett - a hagyományok ápolását tűzte ki célul. Ő tartja kézben a falunapok szervezését, a szüreti felvonulások lebonyolítását, az idősek napi rendezvényeket, s mindemellett főállásban dolgozik az ÉMÁSZ-nál, már 1986-tól. Aktivitása családjára is átterjedt, hiszen gyermekei egy háromfős zenekart alapítottak és a legutóbbi vendégség bálján már ők szolgáltatták a zenét. A falu gazdásza Czele Antal a településen született 1941 -ben, két fia és két fiúunokája van. Nyugdíj előtt a szécsényi mezőgaz­dasági szakközépiskolában dolgozott, mint karbantartó, jelenleg 14 lóerős traktorával kiszolgálja a falut. Szabad idejének nagy részében vállal társadalmi munkát, ő az, akire a polgármester és a hivatal dolgozói szinte mindig és mindenkor számíthatnak. Az előző ciklusban képvi­selő volt, s négyéves képviselői díját ajánlotta fel az I. és II. világhábo­rú nógrádsipeki halottai emlékművének elkészítéséhez, amelynek szentelése 2004 májusában lesz a hősök napján. Az emlékműhöz szükséges követ szintén ő gyűjtötte össze fia segítségével. Világháborús emlékmű

Next

/
Oldalképek
Tartalom