Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-09 / 284. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - NÓGRÁDSIPEK 2003. DECEMBER 9., KEDD A környék első írásos említése 1265-ből származik, „Terra-Chipeg" alakban: akkor még puszta földterület volt. IA .csípek" szláv eredetű szó: a vadrózsabokrok termését a csipkét nevezték így.) A latul 1436-ban az esztergomi érsekség nyerte őrök adományul. Nógrádsipek 1461 és 1481 között a szécsényi uradalom része volt 1548-ban pedig a tosonczy család birtokaként vették nyilvántartásba. Néhány évvel később már a török hódoltatta; kincstári adóíveik megőrizték egyik hübérurának nevét is: 1562-ben bizonyos Ibrahim bin Hasszán esztergomi szandzsákbég kezén volt. A török 1579éan 11 adóköteles háztartást írt itt ösz- sze. A tizenöt éves háború idején, 1598-ban Forgách Zsigmond von a földesura. 1641-ben Forgách Ádám Koháry Istvánnak adta zálogba környékbeli birtokait közöttük Sipeket is. A vármegyei adónyilvántartás 1715-ben hét 1720-ban pedig öt háztartást ven itt számba. Az 1754-55. évi országos nemesi összeírás szerint a Balás család tagjai voltak a falu birtokosai. A barokk római katolikus templom 1750 táján nyerte el mai formáját A Balásoknak valaha több kúriájuk Is von a faluban. Különösen szép a templom alatt álló Balás- és a vele szemben lévő, von Nagy Sándor-téle úrilak: a XVIII. és a XIX. század lordulújáról származó kastélyok népies barokk stílusúak. A község határában, a Pusztavárhegyen középkori erődítmény alapfalait tárták lel: egyes lenevések szerint öt állt a XIII. század utolsó negyedében épített Sztrahora vára. A falu a Cserhát szivében található, erdős hegyek veszik körül, s átvezet rajta az országos kék túra útvonala. A község szép természetvédelmi területe a Dobos-kút és környéke. Barokk római katolikus templom Polgármesteri hivatal Sikeres pályázatok A település kis létszámmal működő óvodája és iskolája rendkívül eredményesen szerepelt ez évben a különböző pályázatokon. Az 52 diáknak helyet adó iskola több millió forintot nyert az információs technológia fejlesztésére, eszköz- beszerzésre, valamint a közoktatási közalapítványnál további négy pályázaton is sikeresen szerepelt. Mindennek köszönhetően fabútorokkal esztétikusabbá tették az iskolaudvart, fejlesztő pedagógiai órákat tartanak, valamint tanulmányi versenyeken való részvételre nyertek kisebb-nagyobb összegeket. Ez utóbbira annál is inkább szükség van, mivel a nógrádsipeki iskolások jól teljesítenek az országos tanulmányi versenyeken. így például a diákok állandó résztvevői az Apáczai Kiadó által szervezett humán, valamint a szorobán matematikaversenyeknek. A 24 kisgyermekkel - azaz teljes kihasználtsággal - működő óvoda legújabb újításai közé tartozik a környezeti nevelés feltételeinek megteremtése. Szilvában és turisztikában a jövő A hegyek között megbújó kis falu 2012 hektáron terül el, lakosságának száma 790 fő. Nógrádsipek kis mérete ellenére teljesen kiépült infrastrukturális hálózattal rendelkezik, így kábeltelevíziós rendszerrel, s az elmúlt években kiépítették a gáz-, telefon- és szennyvízhálózatot is. Az elektromosenergia-ellátás is teljes körűen biztosított, úgyszintén a vezetékes ivóvízellátás, a kommunális hulladék elszállítása pedig rendszeres. A település összterületének több mint felét erdő borítja, aminek jelentős része állami tulajdonban van, s amelyet az 1EFAG Rt. kezel. A minimális nagyságú kárpótlási erdők tulajdonosai napjainkban szerveződnek erdőbirtokossági társulati formába. A falu szerkezetét a természetes vízfolyások mentén épült párhuzamos, illetve azokat összekötő utcák jellemzik, ami alól kivételt képez a település központja, ahol körforgalmi buszmegállót alakítottak ki, mivel a község zsáktelepülés. A község termőföldje elég rossz minőségű: a dombokon, domboldalakon vörös agyagú, kavicsos, tapadós, terméketlen föld található. A naposabb hegyoldalakon kevés szőlőt termesztenek, a rét, a legelő viszont elég jó minőségű és elegendő. A gyümölcstermesztésben a dió és a szilva a hagyományos termék. A helyben megtermelt szilvából az áfész által üzemeltetett szeszfőzdében készítették a minőségéről is híres sipeki pálinkát. A szeszfőzde azonban 2002-ben volt utoljára üzemképes... A férfilakosság többsége jelenleg az építőiparban - s többnyire a távolabbi városokban - a nők nagy része pedig Szécsényben dolgozik. A szerény jövedelmek miatt többen foglalkoznak állattartással is, valamint a környező dombok akácosait kihasználva méhe- ket is tartanak. A 790 nógrádsipekinek azonban mintegy 30 százaléka munkanélküli. Az NÓGRÁDSIPEK 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE igazgatási feladatok 24068 ^ egyéb kiadások '926 ■ szoc. kiadások 1 \ 6662 tetepülés / üzemeltetés! felhalmozásig feji. kiadások NSW ■»er intézmények ä hiteitórtesztés / 7074 \jámogatása j 45488 1 összesen: 93 970 E Ft i f varroda enyhített ugyan a foglalkoztatási gondokon, de nem oldotta meg azt, majd 2001-ben teljesen meg is szűnt. A természeti adottságokból adódóan fejlesztési lehetőségként kínálkozik a bogyós gyümölcsök termesztésének támogatása, hűtőház építése, valamint további lehetőségeket kínál a szilva elkészítésének, palackozási feltételeinek megteremtése. A csendes, nyugodt környék egyre több turistát vonz, ezt a lehetőséget szeretné a falu mind jobban kihasználni. 1992-ben alapított helyi Rekorder polgármester Király Boldizsár Sándor 2001. március elsejétől, azaz az időszaki választás óta vezetője a községnek. 1958. decemberében született Balassagyarmaton, nős, két gyermeke van, akikkel a településen élnek. Iskoláit Balassagyarmaton végezte, ahol eredeti szakmáját, az autószerelést is tanulta, de mivel polgármesteri teendői lekötik, Így ezzel már hobbiszinten sem tud foglalkozni. Nagy rajongója azonban a horgászatnak, s vezető tagja a varsány-táppusztai horgászegyesületnek is. Jelenleg ő tartja a csukafogási rekordot kilenc és fél kilós „zsákmányával”. Szépen felújított parasztház - akár a turizmust is szolgálhatná Szervezetek és alapítványok a faluéit A községben öt civil társaság is működik, amelyek tevékenysége összefonódik: a faluért szerveződtek, s ilyen-olyan téren a faluért működnek. Két szervezet: a Nógrádsipek Fejlődéséért Alapítvány és a szabadidős társaság - amelynek egyik vezető személyisége Vízi Zoltán - a hagyományok ápolását, kulturális rendezvények szervezését vállalta magára. Mindebben azonban nagy segítségükre van a 2001-ben alakult Nógrádsipeki Fiatalok Baráti Köre, amelynek vezetője Vinczéné Hurják Mónika. A fiatal tanárnő nem a községben, hanem a szomszédos településen Rimócon él. 1997-ben került a településre magyar-történelem szakos tanárként, majd pedig 1999-től a helyi általános iskola igazgatója lett, jelenleg gyesen van. A fiatalok csoportja egy olyan önkéntes ifjúsági szervezet, amely a 14-30 éves korosztályt kívánja összefogni, s amely a többi társasággal együttműködve dolgozik. A „baráti kör” aktivitását mutatja, hogy tavaly két pályázatot is benyújtottak a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumhoz, amelyen sikeresen szerepeltek, s mind a falunap, mind pedig a szüreti felvonulás szervezéséhez kaptak anyagi támogatást. A sportot sem hanyagolják el a településen, hiszen sportegyesületük múltja egészen az ötvenes évekig vezethető vissza - bár azóta számos névváltoztatáson esett át a szervezet. Ebben az évben azonban teljesen „egyszemélyes vállalkozássá” szűkült az egyesület, Doman Gábor a helyi sportegyesület elnöke, edzője és jóformán mindenese. Idén a falu - kizárólag helybeliekből álló - focicsapatának nevezését egy technikai hiba miatt nem fogadták el, így ez évben szünetelnek, de edzéseket tartanak vasárnaponként a rimóci sportcsarnokban, valamint heti egy alkalommal a falu pályáján. A csapatnak nincs szponzora, felszerelésüket maguk vásárolják, szinte mindent - például az öltöző karbantartását - társadalmi munkában, pusztán focisze- retetből csinálnak. A nagy hagyományokkal rendelkező helyi tűzoltó-egyesület vezetője a polgármester, Király Boldizsár Sándor. Az egyesület - amely ma már nem aktív - büszkén emlékszik a helyi önkéntes tűzoltóra, Kelecsényi Istvánra, aki a kilencvenes évek elején belügyminiszteri kitüntetésben részesült. A tűzoltók községi szervezetének 16 tagja évenkénti közgyűlést tart. Alakulóban van a polgárőrség is, amelynek munkájára a közelmúltba nyertek egy pályázaton négyszázezer forintot a Közbiztonságért Alapítványnál. Balás-féle úrilak a templom szomszédságában Arcok a településről A Balás család sarja Uram Istvánná leánykori családneve Sipeki-Balás, így a település birtokosai közé tartozó Balás család egyik leszármazottja. 1936-ban született, kislánykorától hímez, a későbbiekben pedig - 23 éven át - ez volt a munkája is. Férjével él, négy gyermeket szült és ugyanennyi unokája van. Nagy hagyománytisztelő, szeret mesélni, énekelni, népi játékokat előadni. A régi hagyományok szerint él, kendert vet, babot szelei, népviseletben jár. Alapító tagja és vezetője a jövőre 30. évét ünneplő helyi hagyományőrző egyesületnek, amelynek jelenleg 12 tagja van. Az egyesület rendkívül sokat vendégszerepei, s ő az egyik mozgatórugója a csapatnak, amelyből hiányolja a fiatalokat. Életvidám, hiszen mind a mai napig minden álarcosbálon felöltözik és rendkívül sokoldalú. Célja, hogy az édesapja által ráhagyott, húsz jelenetben megírt igazi betyártörténeteket az utókorra örökítse, valamint tervezi, hogy megírja azokat a jó és rossz dolgokat, amik élete során történtek vele. A tehetséges nagypapa Király András 1934-ben született, nyugdíjas, öt-hat éve foglalkozik kosárfonással. Ő maga járja a rétet, a mezőt a szükséges alapanyagért és készíti a falu lakói, valamint a rokonság számára a hagyományos fűzfából, vagy a gyékényből készült kosarakat, szennyesés virágtartókat. A szakajtókötést még ő is a nagyapjától tanulta. Eredeti szakmái korántsem mondhatók rokonnak a kosárfonással, hiszen nehézgépkezelő volt és építkezéseken dolgozott, de tehetségének köszönhetően megtanulta a mesterséget: mivel megunta a régi kosarak javítgatását, úgy döntött, inkább beletanul az újak készítésébe. Szeretné a hobbiszinten mívelt szakmát két leendő tanítványának továbbadni. Áldozatkész szabadidő-felelős Vizi Zoltán 42 éves, négygyermekes családapa szinte egy személyben felel a sipeki lakosság szabad idejének hasznos eltöltéséért, a saját szabad idejét is feláldozva ezzel. Ő ugyanis a Nógrádsipek Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumának tagja, valamint a szabadidős társaság megbízott vezetője. Az alapítványnak már a kezdetétől, azaz a kilencvenes évek elejétől tagja, amely - egyebek mellett - a hagyományok ápolását tűzte ki célul. Ő tartja kézben a falunapok szervezését, a szüreti felvonulások lebonyolítását, az idősek napi rendezvényeket, s mindemellett főállásban dolgozik az ÉMÁSZ-nál, már 1986-tól. Aktivitása családjára is átterjedt, hiszen gyermekei egy háromfős zenekart alapítottak és a legutóbbi vendégség bálján már ők szolgáltatták a zenét. A falu gazdásza Czele Antal a településen született 1941 -ben, két fia és két fiúunokája van. Nyugdíj előtt a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolában dolgozott, mint karbantartó, jelenleg 14 lóerős traktorával kiszolgálja a falut. Szabad idejének nagy részében vállal társadalmi munkát, ő az, akire a polgármester és a hivatal dolgozói szinte mindig és mindenkor számíthatnak. Az előző ciklusban képviselő volt, s négyéves képviselői díját ajánlotta fel az I. és II. világháború nógrádsipeki halottai emlékművének elkészítéséhez, amelynek szentelése 2004 májusában lesz a hősök napján. Az emlékműhöz szükséges követ szintén ő gyűjtötte össze fia segítségével. Világháborús emlékmű
