Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-01 / 277. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2003 SZENDEHELY 2003. DECEMBER 1., HÉTFŐ Németek alapították e községet. A különálló, de közigazgatásilag a faluhoz tartozó Katalinpuszta Nógrád megye nyugati kapuja. A váci püspökség ősi birtoka volt a környék, amit valészínűleg még Szent István adományozott az egyháznak. A környék neve valaha Szenthely volt - bizonyára a föld- birtokos püspökség után - ami az idők során Szendehelyre módosult. Az itt letelepedő németek 1717-ben Frankéniábél érkeztek Magyarországra, és a mai Berkenyén alapítottak latul. Onnan költöztek át a túlnépesedés miatt még 1753-ban a Vác és a nagymarosi rév leié vezető út mellé a szende- helyiek. A németek fejlett szőlöművelési kultúrát hoztak magukkal: a környékbeli lankákon a mai napig kiterjedt szőlőskertek vannak, bizonyítva, hogy az utódok sem felejtették el a vincellérség lógásait. A Börzsöny szélén fekvő település lakéi jelentős erdőművelést is folytattak. A lalu új részén, a Börzsöny rengetegének szélén egy kis kápolna található. Katalinpusztán nincs templom, de áll itt egy la harangláb. Mindkét településrészen sok régi lakóház maradt lenn, és majd' mindenhol őrzik a jellegzetes, pirosra festett népi bútorokat is: ezeket a tenyőfábél készült berendezési tárgyakat „tláderos" testessel színezték. Az ófalu boltíves műemlék hídjának mellvédjén Nepomuki Szent János 1830-ban faragott kőszobra áll. A község római katolikus temploma 1756 és '58 között épült, barokk stílusú, akárcsak a plébániaház. A polgármesteri hivatal jelenlegi épülete is megújulásra vár, a tervek szerint új helyen Végre egy fiatalodó község! Bizony, nehéz Nógrád megyében olyan települést találni, beleértve a községeken kívül a városokat is, ahol ne az elöregedésről, illetve a helységek lélekszá- mának folyamatos csökkenéséről, valamint elhagyásáról lehetne hallani. Ilyen szempontból Szendehely üdítő kivételnek számít Bár nem több ezren lakják, de 1436 fős lakosság fokozatosan gyarapszik. Az említett lélekszámból 230-an nyugdíjasok, viszont az tényleg „szenzációs” nógrádi viszonylatban, hogy több mint 400-an 25 év alattiak. A település nem hogy fogy, hanem fiatalodik! Egy felkiáltójelet mindenképp’ megérdemel ez a tény. S ha már a helyi statisztikánál tartunk: a lakosság 8 százalékát alkotja a cigány kisebbség, 2001-ben pedig a község lakóinak 40 százaléka vallotta magát a német nemzetiséghez tartozónak. Ez azért is érdekes, mert Budapest környékén több olyan község van, ahol hasonló arányú a német gyökerekkel rendelkezők aránya, ám százalékomester jellemezte a helyzetet, nem szívesen tartoznak senkinek, és mindig keresik a plusz bevételi lehetőségeket. A gáz-, víz- és telefonhálózat még a ‘90-es években kiépült, Jövőbeni terveik pedig a község infrastruktúrájának további korszerűsítését is célozzák (erről egy külön írásban olvashatnak ezen az oldalon). Szendehely az intézményeire is odafigyel, az óvoTiszteletdíjjal, teljes gőzzel Altsach Ignác tősgyökeres szendehetyi, illetve „tősgyökeres polgármester'’, 2002-ben már negyedik alkalommal választották meg a község élére. Dinamikus, kiváló problémamegoldó képességű önkormányzat áll mögötte. A képvisekőtestület átlagéletkora 35 év alatti. Az iránta megnyilvánuló töretlen bizalomnak persze megvan az oka, hiszen 1990-töl polgármester. Feladatát tiszteletdíjért végzi, ám teljes odaadással. Mindig az volt a hitvallása, hogy ha tud valami jót, azt meg is teszi a községért. A falut fejleszteni kell, városias, sőt még annál is magasabb komfortot biztosítani lakói számára. Három gyermeke közül egyik lánya harmadéves a pécsi orvostudományi egyetemen, a másik a fővárosi francia gimnázium tanulója, fia pedig negyedikes gimnazista. Szabad ideje egyben családi gazdálkodásának ellátását is jelenti: 1994 óta foglalkozik szőlőműveléssel, bortermeléssel. san, a hovatartozás vállalását illetően mégis Szendehely a vezető. A munkanélküliség 3 százalékos a községben, igaz, tavasztól őszig, tehát ha szezonális jelleggel is, de mindenki talál magának munkát. A problémás időszak ősztől tavaszig jelentkezik. Noha Szendehely költség- vetése is szűkös, működési, illetve fejlesztési hitelt sem ők, sem a bankok nem jegyeznek - utóbbiak irányukban. Ahogy a polgárSZENDEHELY 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE községüzemeltetés intézményfenntartás Összesen: 166 876 E Ft da új csoportszobájának korszerűsítésére 4,5 millió forintot áldoztak, az általános iskolában pedig szeretnék a számítógépes helyiséget továbbfejleszteni, valamint megoldani a nyílászárók cseréjét és a tetőszigetelést, melyhez 30 millió forintos európai uniós pályázatban reménykednek. A községben megtalálható a háziorvos, a fiókgyógyszertár, a fogorvos is ellátogat ide heti két alkalommal - mindezen tevékenységeket az önkormányzat anyagilag is támogatja. Szendehelyen német kisebbségi önkormányzat is működik, elnöke Szegner János. „Szótár” az apróságok fejében Kicsi óvoda, óriási lehetőségekkel. A szendehelyi kétnyelvű napközi otthonos ovit ez jellemzi. Pedagógiai programjuk bázisát a magyar és a német nyelvű foglalkozások jelentik. A különböző játékokat, mon- dókákat mindkét nyelven megtanulják, s az óvoda végére valóságos apró szótár rögzül a fejecskékben. Természetesen az általános iskola is jó néven veszi az óvodai nyelvi alapozást. Izápyné Anschau Kinga óvodavezető immár tíz éve irányítja fáradhatatlanul az intézményt. A korábbi 50 fős óvoda napjainkra 65 fővel működik, három csoportban élik itt minfelvonulás, amelynek az óvodások voltak a főszereplői, a „zászlóvivői”. Az intézmény rendelkezik az alapvető felszereltséggel, illetve feltételekkel, az óvodások a mozgásigényüket akár az általános iskola tornacsarnokában is kiteljesíthetik, az iskolabusz segítségével pedig kirándulásokra járA kétnyelvű óvoda egyik csoportja, az óvó nénik társaságában Az ovis foglalkozás alapját pedig a nemzetiségi gyökerek jelentik, azokba kapaszkodva lehet pluszértékeket plántálni az apróságokba. Mert ha a szülők nem is beszélnek németül, illetve „nem annyira jól", de a nagyszülők egész biztos, hogy igen. dennapjaikat az apróságok. A létszám növekedése egyben azt is bizonyítja, hogy nő a születések száma Szendehelyen. Az óvodavezető újabb és újabb programot iktat be a kicsinyek életébe. Például az egész község számára különleges élmény volt a nemrégi, Márton-napi lampionos nak, például bábszínházi előadásokra, Vácra. Izápynénak a szülőkről is csak jó véleménye van, a szendehelyiek bevonhatók a közösségi munkába, a varrásban, a fajátékok építésében, javításában egyaránt segítenek. Arcok a településről Hagyományőrző egyesület Volt egyszer egy kórus... Azaz jelenleg is létezik a 24 évvel ezelőtt megalakított együttes, viszont pontosan 8 éve hagyományőrző egyesületté nőtte ki magát. Bach György, az egyesület elnöke elmondja azt is, hogy gyakorlati oka is volt választásuknak, mivel így könnyebben juthatnak pályázati forrásokhoz. A kóruséneklés tulajdonképpen szabadidős tevékenységgel bővült így. Az egyesületben pedig - ez is érdekes - az általános iskolástól a nyugdíjassal bezárólag minden korosztály képviselteti magát. Amúgy az egyesülettől szögesen nem válik el a kórus, sőt szerves részének tekinthető, mert a 30 tag szinte mindegyike kórustag is egyben. A nemzetiségi hagyományőrzőknél mi sem természetesebb, hogy testvérkapcsolatot tartanak fenn Németországban. A türkheimi kórussal évente találkoznak, mégpedig hol Szendehelyen, hol a németországi, az övékéhez hasonló nagyságú községben. A közös éneklés persze sohasem marad el, ami mindkét országban nagy élmény a hallgatóság számára. A már több mint százéves német kórus magyar nótákat is betanult az évek során. Bach György azt is örömmel említi, hogy a hagyományőrző egyesület szívesen kirándulgat, például Egerbe, illetve Budapestre és környékére. Az egyesület elnöke régóta él Szendehelyen, ahol 14 éve vezeti a község centrumához közeli vegyesboltot. Két gyermeke közül lánya az ELTE bölcsészkarán tanul német szakon, fia gimnazista. Német nemzetiségi általános iskola Szendehely általános iskolájában német nyelven tanulnak a diákok az 1-8. évfolyamon. Az óvodából, illetve a családi körből hozott nyelvtudást erősítendő, minden nap tartanak német nyelvórát a nebulóknak. Germanné Várnai Anna iskolaigazgató azt is elmondta, hogy tantervűkben a német nyelv prioritása mellett az is jellemző, hogy a gyerekek tankönyvei speciálisan a nemzetiségi oktatás céljára készültek, s a tananyag szerves része a nemzetiségi hagyományok ápolása. Persze szükség van egy kis időre, amíg a tanulók hangképző szervei úgymond ráállnák a német nyelvre, a szavak helyes kiejtésére, a mondathangsúlyozás helyes módjára, ám az igazán szorgalmasak, továbbtanulva, a középiskola első-második évfolyamának végén már érettek egy középfokú német nyelvvizsga letételére. Az intézmény viszonylag jól felszerelt, a 114 tanuló a tantermek mellett nyelvi labort, számítástechnikai helyiséget, valamint tornacsarnokot is birtokol. Mindemellett bőven akadnak tennivalók az intézmény állagmegóvása, továbbá korszerűsítése érdekében. A nyílászárók cseréje és a tetőszigetelés sokáig nem halasztható, s bár „A XXI. század iskolája” témakörben pályázatukban megcélozták az épületfelújítást is, sajnálatos, hogy csak az informatikai fejlesztéssel összefüggő épületrészt lehet korszerűsíteni. Mint az az ön- kormányzatról szóló írásunkból kiderül, jövő évben a 30 millió forintos EU-s pályázat talán végre „kijavítja” a tetőt, s jut belőle egyebekre is. Germanné egyébként 1982 óta tanít, fizika-matematika szakos középiskolai tanár, részt vett az intézmény önállósításában, s közel másfél évtizede irányítja az iskolát. 2005-ben ötről a hatra juthat a település A szendehelyi önkormányzat következő két évét a nagy ívű tervek is jellemzik. A szennyvízhálózat eddig egyharmad részben készült el 1996-tól, pontosan 180 ingatlanra. Jövő év májusában folytatnák a beruházást, amelyet 2005 májusi határidőre szeremének véglegesíteni, 400 ingatlanra kiterjesztve a bekötési lehetőséget, mintegy 340 millió forintos bruttó bekerülési összeggel. A minden tekintetben fejlődő község természetes velejárója a telekigénylések megszaporodása. 2000-2003. között 60 telek kialakításának lehetőségét biztosították, ám 33 további igény futott be az ön- kormányzathoz, s ezeket szintén 2005-ig szeretnék kialakítani. Nem kótyavetyéről van szó: egy átlag, ezer négyzetméteres telket 2,5-3 millió forintért adnak. A meggazdagodást ez korántsem jelenti, viszont a költségvetés egyensúlyának biztosításához elegendő. Amúgy a telekigénylők főleg Budapestről és környékéről kopogtatnak be az önkormányzathoz. És következik újból a 2005-ös dátum egy újabb terv kapcsán. Ez évben a Petőfi út aszfaltozására 16 millió forintot költöttek, és a még hátralévő, 9,3 kilométernyi önkormányzati útra a már említett dátumig - a szennyvízhálózat kiépítésével, befejezésével összhangban - 100 millió forintos beruházást terveznek. A művelődési ház tetőtér-beépítését is szeretnék elvégezni, amely- lyel együtt új polgármesteri hivatalt is kialakítanának. Látva a régit, a jelenlegit, ez sem rossz ötlet... A művelődési ház bővítésével ugyanakkor a civil szervezetek is szó szerint nagyobb teret nyernének. És pályáznak, pályáznák, pályáznak - folyamatosan, a község fejlődése érdekében.
