Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)

2003-12-30 / 299. szám

12. oldal - Nógrád Megyei Hírlap SPORT TÜKÖR 2003. DECEMBER 30., KEDD Teljesítették a minimális célkitűzést Labdarúgó NB II, Winner Sport-csoport - Mérlegen az SBTC A labdarúgó NB II Winner Sport-csoportjában szereplő Sal­gótarjáni BTC a tizenkettedik helyen fejezte be a 2003-2004-es bajnokság őszi szezonját. Az újonc fekete-fe­hér gárda szerepléséről Simon Attilával, a csapat vezető edzőjével beszélgettünk.- Mikor kezeltétek el a felké­szülést és mi volt a csapat célki­tűzése?- A felkészülést július 14-én kezdtük el. Az első két hétben mindennapos edzésekkel, és hat előkészületi mérkőzéssel ké­szültünk. Erre azért volt szük­ség, mert rendhagyó módon csak négyhetes felkészülési idő állt rendelkezésünkre. A harma­dik és negyedik héten már baj­noki ritmusban dolgoztunk. Cél­ként a 10-12. hely valamelyiké­nek megszerzését tűztük ki. Az őszi szezonban 17-19, míg a baj­nokság végére 36-39 pontot irá­nyoztunk elő.- Mik voltak a szakmai célok?- Technikai-taktikai elemek­nél a játékosok egyéni technikai­taktikai tudásának kiemelt keze­lése, a védekezési, illetve a hely­zetteremtési és kihasználási készség emelése volt a cél, össz­hangban az együttes védekezési és támadási tevékenységgel. Já­tékrendszeri célkitűzéseknél a labdabirtokban a folyamatos Összműködés továbbfejleszté­sét, a mélységi és szélességi zó­nák kihasználását, a súlypont- áthelyezés alkalmazását, az együttes helyzetteremtő képes­ség fokozását irányoztuk elő. Nagy hangsúlyt fektettünk a fizi­kai képességek fejlesztésére is.- Az együttes végül is teljesí­tette a minimális célkitűzést. Mi­ként értékeled az őszi szezont?- A nyár nem a csapat meg­erősítésével, a csapatjáték kiala­kításával telt el, hanem az indu­lás feltételeinek megteremtésé­vel. Az NB Il-es bajnokság fejes volt az ismeretlenbe, a játékosok nagy része egy hónap alatt két osztályt ugrott. A szakmai mun­ka feltételeinek fokozottabb biz­tosításához a szakosztályvezetés Zsédely Sándort bízta meg tech­nikai vezetőnek. A gyúró és a kapusedzö alkalmazásával a szakmai munka minősége jelen­tősen növekedett. A kapusposz­ton a csoport egyik meghatározó egyénisége nálunk található, de nincs megfelelő helyettese. Vé­dőjátékosoknál a sérülések és az eltiltások miatt nem tudtunk a legjobb összetételben felállni, ezért szükséges egy ballábas vé­dőt igazolni, aki eljátszik a szé­len és középen. Azzal, hogy La­katos Bélát kivettük a középpá­lyáról, így ez a sorunk lényege­sen meggyengült. Középpályán az ideálisnak nevezhető Gal- bács-Csatlós-Lakatos-Stark sor ritkán játszott együtt. A jobb ol­dalon Tóth Tibor jó teljesítmény­re volt képes, a másik három poszton viszont nem volt megfe­lelő helyettes. A támadósort te­hetséges játékosok alkotják, nincs meg viszont a rutinjuk a súlyuk éhhez a poszthoz, itt van a többi csapathoz képest a leg­nagyobb különbség. A szezon első felében 4-4-1-1-es felállási forma volt, de később eredmé­nyesebb lett a 4-4-2-es felállás. A fegyelmezetlenségek miatt a vé­delem sosem állt fel a legjobb összeállításban. A kulcsjátéko­sok kiesésénél a helyettesek nem éltek a lehetőséggel, sem tudásban, sem mentálisan nem tudták pótolni őket. A hosszú utazásoknál (Mátészalka, Szen­tes), mivel aznap utaztunk, nem tudtunk igazán a mérkőzés ele­jén felpörögni és általában hát­rányba is kerültünk. A bemelegí­tés sokszor nem sikerült, mert a gólok 60 százalékát az első ne­gyedórában kaptuk.-Mi a véleményed a csapatjá­tékról?- A 4-4-2-es felállási formából fakadóan a biztonságot tartottuk szem előtt, a játékosok nagy ré­szével évek óta együtt dolgo­zunk, így a területvédekezést mindenld elsajátította. Negatí­vum, hogy a bajnokság első felé­ben a terület leszűkítése nem működött, így viszont kevés lab­dát szereztünk, nem tudtuk az ellenfeleket rendezetlen helyzet­ben támadni. Viszont pozití­vumként értékelem, hogy a kitá­madást és a kifutást, az ellenfél kontratámadásainál és az ékek íveléssel való megjátszásánál a rásegítő helyezkedést jól alkal­maztuk. A teta (technikai-takti­kai) készségszint terén vannak megoldandó feladataink.- Miként értékeled a játékosok teljesítményét?- Krajecz Balázs (kapus). Ru­galmas, egy kicsit több izommal kellene rendelkeznie. A mérkő­zésre való felkészülésben és bá­torságban kell fejlődnie. Nagyon komolyan edz, de azokat a fel­adatokat is teljes odaadással kell csinálnia, melyek nem tetszenek neki. A beadások hárításában kell fejlődnie, a védelem határo­zottabb irányítása lesz a felada­ta.- Cséki Viktor (jobb oldali vé­dő). Folyamatosan a súlyával van probléma, ez akadályozza a még jobb teljesítményben. Egyébként megbízható és fejben jól játszik, attól a néhány perces kihagyásoktól eltekintve, ezeket azonban ezen a szinten meg­büntetik. Az állóképességén nem tudunk javítani, mert men­tálisan nehezen viseli ezt a mun­kát. Fordulékonyságán, mozgé­konyságán - esetében - csak a súlyának a rendezése után lehet javítani. A keresztlabdák pontos­ságában és a beadások gyakori­ságában kell fejlődnie.- Morva Péter (középső védő). Ebben az osztályban már kiüt­közik az alkati probléma és ezt jó helyezkedéssel és fegyelem­mel lehet pótolni. Az edzés szükséges rossz és elutasítja a több munkát, csak a játékban le­het rá számítani. Nagyon gyor­san kihozzák a sodrából és ak­kor büntet, két esetben mi lát­tuk a kárát (Kazincbarcika, Gyula). A labdakihozatalban fejlődnie kell.- Jeney Gyula (középső védő). Az erősítő jellegű munka nem tett jót a mozgékonyságának, gyorsaságának. Nem szabad to­vább erősödnie. Minden edzésre készül és a maximumot nyújtja, amikor túlzásokba esik, akkor jusson az eszébe, hogy ő hon­nan indult. A fejpárbajok meg­nyerésében, a labdakihozatal­ban és gyorsaságban kell fejlőd­nie. Tudomásul kell vennie, hogy kipontozódásai nagy káro­kat okoznak.- Mezei Tamás (középső vé­dő). Érzékeny térde hátráltatta a folyamatos játékban, sérüléseibe egy kicsit belefáradt. Minden utánpótláskorú játékosnak pél­daképe lehet. Kevés edzésen vett részt, annak örültem, ha össze­drótozta magát hétvégére. Eb­ben a játékrendszerben a képes­ségei pótolhatatlanok és a véde­kezésünk minőségileg is más, ha játszik.- Dudás Attila (bal oldali vé­dő). Alkati problémáit fegye­lemmel és agresszivitással pró­bálta pótolni. Azt a pluszt, amit egy tizenéves labdarúgónak hozzá kellene tennie, nem teszi hozzá. Nehezen tudott a mér­kőzés elejére ráhangolódnia, rossz volt a mentális ráhango­lás, a bemelegítés és sokszor a félelmet is éreztem rajta, ez a felkészületlenségéből fakadt, vagy abból, hogy nem készült fel becsületesen.- Tóth Tibor (jobb oldali kö­zéppályás). Átlagos alkatú játé­kos, olyan poszton, ahol az igénybevétel igen magas, erre pedig még nincs felkészülve, csak mentálisan. Élete a labdarú­gás, ezért mindent meg is tesz. Nem kell edzés után azonnal be­fejezni a gyakorlást, mert van egy-egy technikai elem, amin ja­vítani lehet, amit meg tudunk tenni, azt tökéletesíteni kell. Vé­dekezésben sokat fejlődött, lab­dabirtokban viszont sokat hibá­zik, az egy-egy elleni játékot fej­lesztenie kell, több beadásának kellene a kapu elé érkeznie.- Galbács Sándor (középpá­lyás). Nagyon jó regenerációval, terhelhetőséggel bír, mentálisan egy kicsit erősebb lehetne, hogy átragadjon a többiekre. Csak pél­da lehet a fiatalok számára, hogy a futball mellett tanul és dolgo­zik. A jövőre gondolva úgy kell edzenie, hogy a későbbiekben azt hasznosítani tudja. Mindig kimagasló teljesítményt nyújt, bármilyen poszton szerepel, probléma csak a jó és a rossz át­adások arányával van.- Csatlós Tamás (középső kö­zéppályás). Súlyával végig prob­léma volt, a sérülése és az eltiltá­sok miatt. Ennek ellenére a csa­pat vezéregyénisége a pályán és az öltözőben. Mindenben a ma­A számok tükrében Simon Attila, az SBTC vezető edzője ximumot nyújtja, ha azt labdá­val kell csinálni, de súlyának rendezése miatt a futásokat is maximális intenzitással kellene végeznie. Az indítások és a súly­pont-áthelyezések pontosságán kell javítania, az átlövésgóljai is hiányoztak.- Lakatos Béla (középpályás). Rohamosabb fejlődését a gyor­saság és a futómennyiség hiánya akadályozza. Az erőképzésben lévő lehetőségek még nincsenek kihasználva, a konditermeket lá­togatnia kell. Nagyon sok posz­ton szerepelt és azokon kiemel­kedőt nyújtott, nélkülözhetetlen tagja a csapatnak, bármilyen a felállás, az összeállítás, neki he­lye van. Átlövései hiányoznak.- Stark János (balol dali kö­zéppályás). Jó állapotban van, bár a kispályás futballal való ket­tősséget már nem tudja kipihen­ni és itt nem a fizikális fáradtság a döntő. Amikor edzésen pör­gött és szívta magát, akkor a mérkőzéseken nagyon jó telje­sítményt nyújtott.- Birincsik Dániel (támadó). Csak akkor képes jó teljesít­ményre, ha fizikálisán tökéletes állapotban van, éppen ezért nem értem, hogy miért nem tesz meg ezért mindent. Nagyon nehezen viseli a kritikát, pedig játéka erre nem hatalmazza fel. Nem végzi el azokat a pluszdolgokat, ami ahhoz kellene, hogy eredménye­sebb legyen. Rossz beidegződé­seit nem vetkőzte le és ez akadá­lyozza, hogy helyzetbe kerüljön.- Márton Dávid (támadó). Ebben az osztályban elégtelen alkat és a regenerálódási képes­ség hiánya - ami a gyerekkori képzés elmaradása - miatt ne­héz lesz meghatározó játékossá válnia. Minden foglalkozás egy kínzás és ezért utálja és eluta­sítja. Azon töri a fejét, hogy hol­nap mit találjon ki, hogy ne kelljen edzenie. Olyan képessé­gekkel rendelkezik, amivel csak a „zsenik”.- Romhányi Tamás (táma­dó). Kiemelkedő alkati tulaj­donságokkal rendelkezik. A tel­jesítőképességét, tehetségét gá­tolja az óriási versenyláz. Edzé­sen NB I-es játékos, mindent tud! Igazán én sem, de ő sem tudja, hogy mi a posztja, bár az ékek mögötti irányítót szeretne játszani, de ilyen ebben a csa­patban nincs.- Szabó Tamás (bal oldali kö­zéppályás). A gyorsasága erősen megkopott, így ebben az osz­tályban a nagy tapasztalata és já­tékostudása ellenére nem tudott a védekezésben, de a támadás­ban sem hozzátenni a csapat tel­jesítményéhez. Munkahelyi el­foglaltsága miatt az utolsó hó­napban nem volt közös edzése a csapattal.- Kira Gábor (védő) és Répás Béla (középpályás). A képzési hiányosságaik és hosszú kiha­gyásaik miatt a játékhelyzetek­ben lassúak és.körülményesek voltak, még ha fejben tudták is. A munka mellett az edzésekre és a mérkőzésekre sem tudtak ráhangolódni. Szinte minden edzésen részt vettek és próbál­ták a feladatokat elvégezni, ezt azonban a mérkőzéseken nem tudták alkalmazni.- Bartha Krisztián (támadó) és Tóth Patrik (középpályás). A tanulást és a NB II-vel járó plusz edzésmunkát nem tudta össze­egyeztetni.- Mikor kezditek a felkészü­lést?- A felkészülést a Toyota Ku­pa teremlabdarúgó-tornával kezdjük január 10-11-én a Sal­gótarjáni Városi Sportcsarnok­ban. Zárszóként ezúton szeret­nénk boldog új évet kívánni ve­zetőinknek, játékosainknak, kollégáimnak és a nagy hagyo­mányokkal rendelkező klub szurkolóinak. BALOGH TIBOR Az őszi végeredmény 12. SBTC 1551910-2016 Otthon SBTC 8 31 4 4-7 10 Vendégként SBTC 7 2 0 5 6-13 6 Mérkőzésről mérkőzésre A Salgótarjáni BTC az őszi bajnoki találkozókon az alábbi eredményeket érte el: 1. forduló: Kistarcsa (otthon) 0-2 (13. hely-0 pont). 2.: Soroksár (idegenben) 2-1 (9-3), 3.: Orosháza (o) 00 (9-4), 4.: Makó (i) 01 (104), 5.: Kazincbarcika (o) 02 (11-4), 6.: Mátészalka (i) 1-5(14-4), 7.: Vecsés (o) 02 (16-4), 8.: Szen­tes (i) 04 (16-4), 9.: Sátoraljaújhely (o) 2-0 (14- 7), 10.: Baktalórántháza (o) 1-0 (11-10), 11.: Karcag (i) 1-2 (13-10), 12.: BVSC (o) 1-0 (12- 13), 13.:Putnok(i) 1-2(13-13), 14.:Gyula(o)0 1 (14-13), 15.: Kiskunhalas (i) 1-0(12-16). Gólszerzők 3 gólos: Csatlós. 2 gólos: Stark, Márton. 1 gólos: Szabó, Birincsik, Lakatos. Ki hányszor szerepelt? 15 mérkőzés Krajecz Balázs Lakatos Béla (1-szer lecserélték) Romhányi Tamás (6-szor le-, 6-szor becserél­ték) 14 mérkőzés Stark János (3-szor lecserélték, 9. fordulóban három sárga lap miatt nem állt rendelkezésre) Dudás Attila (5-ször lecserélték, 11. fordulóban három sárga lap miatt nem állt rendelkezésre) Cséki Viktor (1 -szer le-, 5-ször becserélték, 11. fordulóban három sárga lap miatt nem állt ren­delkezésre) Birincsik Dániel (4-szer le-, 1 -szer becserélték, 13. fordulóban sérülés miatt nem állt rendelke­zésre) 13 mérkőzés Márton Dávid (6-szor le-, 4-szer becserélték, 3. és 14. fordulóban betegség miatt nem állt a ren­delkezésre) Csatlós Tamás (6. fordulóban sérülés, míg a 14. fordulóban három sárga lap miatt nem át rendelkezésre) Tóth Tibor (6-szor le-, 7-szer becserélték) 12 mérkőzés Morva Péteri3. fordulóban munkahelyi elfoglalt- ság miatt, mig a 11. fordulóban három sárga lap, mig a 15. játéknap piros lap miatt nem állt rendel­kezésre) Galbács Sándor (2-szer le-, 1-szer becserélték, 8. és 9. fordulóban sérülés miatt nem állt a ren­delkezésre) 11 mérkőzés Szabó Tamás (5-ször le-, 2-szer becserélték, 10. fordulóban sérülés miatt nem állt rendelke­zésre) 10 mérkőzés Jeney Gyula (2., 6, 7. és 8. fordulóban eltiltás miatt, míg a 10. játéknapon három sárga lap mi­att nem léphetett pályára) 7 mérkőzés Kira Gábor (6szor becserélték) 6 mérkőzés Répás Béla (5-ször becserélték) Mezei Tamás (5., 6., 7., 8. és 9. fordulóban sé­rülés miatt, míga 11., 12. és 13. játéknap eltiltás miatt állt a rendelkezésre) 2 mérkőzés Bartha Krisztián (2-szer becserélték) 1 mérkőzés Tóth Patrik (1 -szer becserélték) Levonták a tanulságot Az NB ll-es szereplés lehetőségének megteremtése nem volt zökke­nőmentes, de visszanézni, nehézségeket sorolni, nem érdemes, mondta Simon Imre, az SBTC elnöke. - Levontuk a tanulságot. Meg­tudtuk, hogy kik azok a személyek, akik szeretnék, hogy legyen jó lab­darúgás Salgótarjánban és kik azok, akik lehet, hogy szeretnék, de tenni, segíteni nem tudnak, vagy nem akarnak. Haragudni ezért nincs jogunk. Rengeteg feladat megoldását tűztük magunk elé. Meg kell erősíteni a csapatot, mivel a saját utánpótlásunkkal nehezen boldogu­lunk. Szét kell nézni a megyei csapatoknál, ennélfogva át kell alakíta­ni az utánpótlás-nevelési rendszerünket, mert a 18 fős ificsapatból 15 gyerek nem akar labdarúgó lenni, vagy nem akar úgy élni, viselkedni, edzeni, hogy az legyen. Teljesen fel kell hagyni az eredménycentrikus- sággal. Oda kell jutni, hogy az utánpótlás két fiatalabb korosztálya a ki­emelt bajnokságba tudjon szerepelni. Ehhez a sportiskolával kötött megállapodás a biztosíték. Megfelelően felkészített gyerekeket to­vább kell szerepeltetni, mert a munka és a tehetség kárba vész. A fel­nőttcsapat szereplésén meglátszott, hogy az egész indulást kapko­dás, szervezési hiányosságok jellemezték. A volt SBTC-játékosokkal nem tárgyaltunk, nem volt tisztázva a szerződésünk. Ha a dolgokat rendesen tudjuk kezelni, nemcsak be­szélünk róla, lehet, hogy másképp alakul a sorsunk. A játékosok nem tudták felmérni, de a vezetők sem, hogy ez már nem megyebajnokság, vagy NB III. Időnként fegyelmezetlenül, lelkesedés nélkül játszottak, volt olyan, aki nem volt felkészülve a magasabb osztályra, jelzésértékű az, hogy a sportszerüségi verseny­ben utolsó előttiek vagyunk. Hozzá kell tenni, hogy az elnökség mindenben igyekezett az ígéreteket betartani. A Salgótarjáni Létesítmény és Sport Kht. igazi közös munkával biztosította a kitűnő feltételeket (fűtés, rendezett öltöző, az osztálynak megfelelő pálya). Puszta Béla, Salgótarján polgármestere az Ígért támogatást rendszeresen és maradékta­lanul teljesítette. A naponta felmerülő anyagi problémákat Kakuk József hathatós segítségével oldjuk meg. Az elnökség tagjai önzetlenül, lelkesen végzik munkájukat. Végh Zsolt, Zsédely Sándor és Gabora János nélkül a feladat megoldása lehetetlen lenne. Mellettük megkülönböztetően kell köszönetét mondani Pájer Zoltán munkájáért, amit az SBTC-ért tesz. A szakmai stáb erősségét az jelenti, hogy Simon Attila vezető edző, Répás Béla és ifj. Simon Imre edzők, valamint Novák László kapusedző felkészült, megszállott, lel­kiismeretes szakemberek. A felnőtt játékosaink közül ki kell emelni Mezei Tamást, Csatlós Tamást és Galbács Sándort, akik esetenként a csapatért betegen, sérülten is mindent megtettek. A jövő még csak megálmodott. Tervben van, hogy az elnökséget átalakítjuk, megerősítjük. Szeretnénk va­lamivel több támogatást kapni Salgótarján városától, nem felelőtlenül követelőzni, hanem munkánkkal kiér­demelni azt. Újabb támogatókat kell megnyerni az SBTC-nek, ez komoly szervezési munkát igényel. A szurkolók szeretetére nagy szüksége van a csapatnak. Remélem, hogy jó úton haladunk az egyesület, az SBTC építésében. A fő támogatóinknak megköszönöm a segítséget, remélem, a 2004-es évben is segíte­ni fognak. Egy régi mondást szeretnénk kibővíteni, idézni: „A jó munkához idő kell, de pénz is...” Végezetül ezúton kívánok boldog új évet minden sportszerető embernek - zárta szavait Simon Imre. Simon Imre, az egyesület elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom