Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)

2003-12-29 / 298. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HAZAI 2003. DECEMBER 29., HÉTFŐ KORKÉP Századik nap a bársonyszékben A hálapénz idővel süllyesztőbe kerül A rendszerváltás óta az egészség­ügy a legproblémásabb ágazat. A csácstechnika mellett a szegényes állapotok is ott húzódnak - szinte egy-egy épületen belül. És persze örökös az elégedetlenség mind a be­tegek, mind az egészségügyi dolgo­zók körében. Van, aki csupán üzle­tet lát a gyógyításban, mások hiva­tástudatból, őszinte segítő szándék­kal teszik a dolgukat. Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszter száz nappal ezelőtt, Csehák Judit távozása után vette át a tárca irányítását. Budapest- Mit szólt Moldova György egészségügy­ről írt trilógiájához?- Elolvastam. Moldova a valóságot kis­sé egyoldalúan szemlélve, a negatívumo­kat emeli ki. De így is tanulságos szo­ciográfiát tárt elénk, fontos dolgokra, el­lentmondásokra hívta fel a figyelmet. Azt viszont az író sem gondolhatta ko­molyan, hogy évtizedes anomáliákat va­rázsütésre meg lehet szüntetni.- Jövőre, uniós polgárként, milyen vál­tozásokra számíthatnak a betegek?- Az, hogy teljes jogú tagok leszünk, fokozatosan, hosszabb távon jelent elő­relépést. Olyan közösséghez fogunk tar­tozni, amelyben az egészséget komolyan veszik politikai és gazdasági tényező­ként egyaránt. Érték minden ember szá­mára. Nálunk még felesleges macerának tartjuk az élelmezésbiztonsági előíráso­kat. Vonakodunk teljesíteni azt is, ami pedig mindannyiunk érdeke: hogy a ter­meléstől az asztalig minden rendben le­gyen azzal, amit megeszünk. Az Európai Unió sokat tesz azért, hogy a nem­dohányzó életmód általánossá váljon, és persze a tilalmaik is szigorúbbak. Az egészséges életmódot népszerűsítő progra­mokhoz pénzügyi támo­gatást is nyújtanak a csatlakozó országoknak. Az egészségügyi infrast­ruktúra fejlesztéséhez a Strukturális Alapokból 2004 és 2006 között mintegy 20-25 milliárd forintra számíthatunk. Jövőre tizenegy önkor­mányzati kórházban összesen nyolcmilliárd forint értékű beruházás indul, ehhez ké­pest az uniós támogatás tetemes segít­ségnek számít. A csatlakozással a négy szabadságelvnek - a személyek, a tőke, a szolgáltatások és az áruk szabad áramlá­sának - is érvényesülnie kell. Az árukkal nincs különösebb gond, az egészségügyi termékek, gyógyszerek biztonságával kapcsolatos jogi normákat már átvettük. A magyar egészségügy számára a leg­nagyobb kihívást a munkaerő-áramlás jelentheti. Az orvosok kivándorlásával Olyan érdekeltségi rendszert kell bevezet­nünk, hogy a házi­orvosok a hatékony, de kedvező árfekvésű készítményeket írják fel pácienseiknek. számolnunk kell, még akkor is, ha ez várhatóan nem ölt tömeges méreteket. Persze hozzánk is jönnek majd más országokból, ezért könnyítenünk kell a munkavállalásukat. Ma még a Magyar Orvosi Kamara érdemi vizsgálat nélkül megakadályozza a Romániából vagy Ukrajnából érkező, felkészült doktorok foglalkoztatását. Az Unió legfrissebb országjelentése egyébként elismerően szólt a magyar egészségügyben elkezdő­dött reformfolyamatokról.- 2004. január elsejétől milyen többlet­terhek sújtják a lakosságot?- Miközben a közterhek átlagosan nem emelkednek, sőt némileg csökken­nek, az egyéni egészségbiztosítási járulék egy százalékkal növekedni fog. Hihetetle­nül sok a többletköltsége az egészség­ügynek, kivédhetetlen volt a járulékeme­lés. A gyógyszertámogatásokat, a köz­gyógyellátás rendszerét igyekszünk úgy alakítani, hogy a rászoruló betegek meg­fizethető áron juthassanak a patikasze­rekhez. Átlagosan nyolcszázalékos ár­emelés várható, de vannak termékek, amelyek olcsóbbak lesznek. Olyan támo­gatási rendszert alakítunk ki, hogy min­den betegségcsoportban legyenek igazán alacsony térítési díjú, hatékony készítmé­nyek. Jelenleg az egyes betegségek keze­lésére - mint például a gyomorfekélyre vagy a magas vérnyomásra - százféle kor­szerű orvosság van forgalomban. Több­nyire ugyanolyan hatásmechanizmusú szerek, csak a kisebb fejlesztések ered­ményeként egyesek igen drágák. Nem biztos, hogy a gyógyszerrendelésnél eze­ket kell előtérbe helyezni. Olyan érdekelt­ségi rendszert kell bevezetnünk, hogy a háziorvosok a hatékony, de kedvező ár­fekvésű készítményeket írják fel pácien­seiknek. A lehetőségekről a betegeket is tájékoztatni kell, ezért felvilágosító bro­súrákat-készítünk számukra. Kétségte­len, nagy a csábítás, mivel a gyógyszer­gyártók abban érdekeltek, hogy minél több fogyjon a drágább termékeikből. T Az uniós országjelentésben megfedd- tek bennünket a hálapénzrendszer miatt.- Ajándék formájá­ban elfogadhatónak tar­tom, ha valaki szeretné kifejezni a háláját an­nak, aki őt meggyógyí­totta. Ám az elmúlt év­tizedekben a hálának sajnos a készpénzes, mi több, tarifaformái ala­kultak ki. Ennek már nem sok köze van a há­lához. A kiprovokált, előre megszabott össze­gű paraszolvencia el­fogadása a hatályos büntetőjogszabá­lyokba ütközik. Persze vannak olyanok is, akik nem fogadnak el semmit. Még akkor sem, ha nagyon súlyos beteget kell hosszadalmasan kezelni. Éppen ezért óvatosan kell bánni az általánosító meg­jegyzésekkel. Az egészségügyi dolgozók körében a szakmai presztízs, az anyagi megbecsülés együttes javulása eredmé­nyezheti, hogy a hálapénz a magyar egészségügy süllyesztőjébe jut. Azt kell elősegítenünk, hogy az orvosok ne várja­Kökény Mihály 1950. április 5-én született Budapesten. 1974-ben szerezte diplomáját a Semmel­weis Egyetem Általános Orvostudományi Karán, majd belgyógyászatból és kardio­lógiából tett szakorvosi vizsgát. 1974-1979: az Országos Kardiológiai In­tézetben orvos. 1979-1990: államigazgatásban dolgozik. 1988-1990-ig a Németh-kormány szociá­lis és egészségügyi miniszterhelyettese. 1991-től a Magyar Szocialista Párt tagja. 1994-től a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára. 1996-1998: népjóléti miniszter. 2003. szeptember 15-től egészségügyi, szociális és családügyi miniszter. nak borítékot, a betegek pedig ne akarja­nak adni. Ezért is kellenek tisztább, átlát­hatóbb viszonyok az egészségügyben, hogy a páciens pontosan tudja, milyen jogai vannak; és milyen ellátás illeti meg a járulékfizetés fejében. Ebben sokat se­gíthet a most alakuló Betegjogi Közala­pítvány. A jövő évtől beinduló 24 órás te­lefonos, internetes tanácsadó szolgálat­nál nemcsak arról kaphatnak a betegek .felvilágosítást, hogy milyen bajjal hová fordulhatnak, hanem az egyes kórházak teljesítőképességéről, a műtétek, beavat­kozások lehetséges szövődményeiről is. Szeretnénk, hogy a zárójelentés mellé a betegek a jövőben egy számlát is kapja­nak, amit persze a társadalombiztosítás fizet ki helyettük, mégis tájékoztat arról, hogy mibe került a gyógyítás. Ez is segít annak tudatosításában, hogy az ellátás nem ingyenes, csupán térítésmentes. Ugyanakkor azt is tükrözi, hogy a járulé­kok - szolidaritási elv alapján - fedezik a számlát. A béremelés önmagában nem küszöböli ki a paraszolvenciát, mint ahogy a drákói szigor sem. Ehhez az okokat kell megszüntetni, és az egész­ségügyi reform új szakasza erről szól. A célunk tiszta viszonyok teremtése, az ér­dek és az értékrendszer összhangba ho­zása. Erre jó alapot teremt a már bizonyí­tottan eredményes Irányított Betegellátá­si Rendszer kiterjesztése. Ebben a rend­szerben helyben, a helyi igényeknek megfelelően döntenek a társadalombiz­tosítási források felhasználásáról, és az orvosok anyagilag is abban lesznek érde­keltek, hogy minden beteg hozzájusson a számára leghatékonyabb kezeléshez, de csak ahhoz. Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a „több gyógyítás egyen­lő több egészséggel”. A beteg érdeke, hogy a szükséges kezelést kapja meg, és csak azt. A regionális és a sürgősségi ellátás összehangolt reformja biztosítja, hogy a lakosság ellátása kiegyensúlyo­zott legyen. A szürkegazdaságba tartozó hálapénz ellen leghatékonyabban legális piaccal, számlapénzzel, egészségpénz­táraknál megvásárolható szolgáltatások­kal lehet küzdeni.- A szűkösség mellett a pazarlás is tet­ten érhető a magyar egészségügyben. Mindig jó helyre, jó kezekbe kerül a pénz?- A jövőben szigorúbban ellenőrizzük a közpénzek felhasználását. Az emberek­nek joguk van tudni, hogy a járulékaikat mire költjük. Az, amit ma egészségügyre fordítunk, az ország gazdasági teljesítő- képességéhez képest nem csekély összeg. Jövőre az egészségbiztosítás természet­beni szolgáltatásaira, az intézmények működtetésére, gyógyszerekre, gyógyá­szati segédeszközökre, gyógyfürdő-szol­gáltatásokra csaknem ezermilliárd forin­tot fordítunk. Mára eljutottunk odáig, hogy az ágazat dolgozóinak bére elérte a nemzetgazdasági átlagot. Persze jó lenne, ha további béremelésekre lenne fedezet.- Az orvosi kamarával nem sikerült megegyezni. Állandó a sztrájkfenyege­tettség.- Olyan radikális követeléseik vannak, amelyekről maguk is tudják, hogy telje­síthetetlenek. Módszereikkel pedig sze­rintem a társadalom sem szimpatizál. Készen állunk a párbeszédre, ehhez azonban két fél kell. Az orvosi kamara tagjainak csendes többsége nem árasztja el a kamara internetes honlapját a kor­mányzattal szembeni gyalázkodó szöve­gekkel. Olyan is van, aki nyílt levélben fejezi ki ellenérzéseit a kamara jelenlegi vezetésével szemben. Egyik pillanatról a másikra újabb húszszázalékos béreme­lésre most nincs fedezet. Amikor azt mondtam, hogy ez még további három­százaléknyi járulékemelést jelentene, akkor a kamara vezetői megsértődtek. Ilyen alapon a pedagógusok is követel­hetnének húsz százalékkal magasabb bért. Miközben az államigazgatásban is folyik egy jelentős karcsúsítás, arra senki nem mond ötletet, hogy miből valósítsuk meg a kamara követelését. Az elmúlt évi, átlagosan ötvenszázalékos egészségügyi béremelés igen jelentős, hatvan-hetven százalékos mértékű volt az orvosoknál, még akkor is, ha tudjuk, többet érdemel­nének. Jövőre az ügyelet, a túlmunka megbecsülésére jut több pénz, ennek fe­dezetét tartalmazza a 2004-es költség- vetés. Az egészségügybe tizenhét hónap alatt több mint háromszázmilliárd forint­nyi friss pénz került. Képviselőtársaim gyakran kérdezik tőlem: miért adunk ki ennyit, ha csak békétlenséget, konflik­tusokat vásárolunk. NEMETH ZSUZSA A Tilos-ügy Budapest December 24-én este a Tilos Rá­dióban az egyik műsorvezető azt mondta: „Kiirtanám az ösz- szes keresztényt!” Csabai Gábor, a Tilos Rádió kuratóriu­mának elnöke szombati sajtó- tájékoztatóján hibának nevezte az esetet, amelyre, ahogyan fogalmazott: példamutatóan reagáltak. A műsorvezetőt ki­rúgták. A műsor többi készítőjét felfüggesztették, szerepükről a fegyelmi tárgyalás után dönte­nek. Hajdú István, az Országos Rádió és Televízió Testület elnö­ke a lehetséges szankciókat fir­tató kérdésre kifejtette: „Való­színűleg pénzbüntetést vagy felfüggesztést ró ki a testület”. Nem szabad, hogy Magyar- ország életét a gyűlölködés és a hangulatkeltés jellemezze az igazságosság, a szeretet és a bé­ke helyett - reagált közlemény­ben Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. ■ Hírek Változtatnának A szülészeti gyakorlat átgondo­lását, ha szükséges, módosítá­sát és társadalmi vitára bocsátá­sát sürgeti a Független Szülé­szeti Szakmai Kollégium, az Alternatal Alapítvány és a Születésház Egyesület, mti Választ várnak A szocialista képviselőcsoport szerint az ügyészség másodjára is futni hagyta Schlecht Csabát, és annak ellenére nem járult hozzá a nyomozás folytatásá­hoz, hogy a cégek eltüntetésé­hez szükséges útlevél-machiná­ciók egyik tettese önként jelent­kezett a sajtóban, europress Agrárfelzárkózás A 2004. év kiemelt jelentőségű a magyar agrárgazdaság törté­netében - állítja Pásztohy And­rás, az MSZP agrárpolitikusa. Folyik az intézményi rendszer kiépítése, a gazdálkodók felké­szítése; ezt szolgálja a 2004. évi költségvetés, mely az EU-forrá- sokkal együtt 400 milliárd fo­rint; meghirdetik a 100 milliárd forintos „csatlakozási kedvez­ményes hitelcsomagot”, europress Ötven titok A 44 ezer 1944-70 közötti ál­lambiztonsági iratból 50 olyan maradt, amelynek nyilvánossá­gát illetően nem jutottak közös nevezőre a titkosszolgálatok és az iratátadást felügyelő bizott­ság, így ezekről Kiss Péter kan­celláriaminiszter dönt - mondta Sipos Levente történész. Van egyetlen lapból álló irat, és akad olyan tételszám, amelyen több ezer oldalnyi mikrofilmet tartanak nyilván, mti ____ ■ M ALAC ÉS LIBA NÉLKÜL. Tejet osztottak a gazdák a Parlament előtt szombaton, így tiltakozva a kormány agrárpolitikája ellen. A tüntetők eredetileg malacokat és libákat engedtek volna szabadon a Kossuth téren, ám az állatokat szállító autó lerobbant. A szerve­zők, a Magyar Vidék Párt képviselői épp ezért úgy döntöttek, kanná­ból osztanak tejet. A rendezvényen mintegy ötvenen jelentek meg. FOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES Fidesz: billen a mérleg nyelve Az ellenzéki párt szerint nem tartható fenn a heti ülésrend Arra kértük a parlamenti pártok frakcióvezetőit, szóvivőit, értékeljék a 2003. év Magyarországot érintő politikai esemé­nyeit, intézkedéseit. Halász János, a Fidesz-MPSZ frakciószó­vivője szerint felemás a kép: történt jó is, rossz is, de a negatí­vumok száma és súlya sokkal nagyobb, mint a pozitívumoké. Budapest- Hogyan értékeli a 2003. esztendő politikai eseményeit, a Medgyessy- kormány és a parlament mun­káját?- Ambivalens érzéseim vannak, hiszen történt egy-két nagyon jó dolog, ugyanakkor nagyon rossz intézkedések sorozatát fogadta el a kormánytöbbség. A fő baj az, hogy a negatívumok felé billen a mérleg serpenyője. Az embereket súlyosan érintő kormányzati dön­tés volt a drasztikus áfaemelés, a „nem létező” gázáremelés, ener­giaár-emelés. Az ország és ezzel minden polgár eladósodott, ami a külföldi befektetők bizalmának el­vesztését és forint árfolyamának villámgyors zuhanását hozta ma­gával. Á kormány ekkor úgy dön­tött, hogy még mélyebben nyúl az emberek zsebébe, és elveszi tőlük az otthonteremtés esélyét is a ma­gas hitelkamatokkal. Ebben a helyzetben a költségvetés már a zárószavazás előtt megbukott, hi­szen a büdzsé sarokszámai mesz- sze állnak a valóságtól. De hiába beszéltünk, a szocialisták nem voltak hajlandók visszavonni a ja­vaslatot, és „átverték” a költség- vetést. Az a probléma, hogy bár az embereknek rosszabb lesz jövőre, a kormány ezt nem mondja meg nekik. Ismét bebizonyo­sodott, hogy náluk a presztízs az első, és nem a józan ész.- Mik voltak pozití­vumok?- Nem volt sok belő­lük. Pozitívum az Euró­pai Unióhoz való csatla­kozás, ami elsősorban az emberek érdeme, hiszen ők szavazták meg a belépést. Sike­rült megegyeznünk a kormánnyal az iraki szerepvállalás kérdésében, az Alkotmány módosításában. A zárónapon elfogadtuk a filmtör­vényt és a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló jogszabályt. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a kormányoldal által kierő­szakolt heti ülésrend nem tartható fenn tovább. Ez mindenki számára bebizonyosodott, ami­kor néhány héttel ezelőtt csupán nyolc percig tar­tott egy ülésnap.- Mit kellene másképp csinálni? ■> | - A kormány még Jní mindig nem vette tudo- másul, hogy az ígérge­tések csak rövid távon hoznak eredményt. Medgyessy Péter mindenhol beje­lent valami nagyon jó intézkedést, aminek lényegét aztán nem győ­zik cáfolni az illetékesek. El kelle­ne végre fogadni, hogy a nagyot- mondásoktól nem fordul jobbra az ország sorsa. farkas melinda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom