Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-29 / 298. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. DECEMBER 29., HÉTFŐ Létszámcsökkentés a pénzügyőröknél Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jegyében szinte minden állami szervezetnek komoly átalakuláson, átszervezésen kell átesnie. Nem kivétel ez alól a vám- és pénzügyőrség sem, ahol jelentős létszámcsökkentést írnak elő, bár van lehetőség az eddig szolgálatot teljesítők más munkakörben való foglalkoztatására. Az okokról, az átszervezés folyamatáról és az érintettek kilátásairól Blahó Péterrel, a Vám- és Pénzügyőrség Észak-magyarországi Regionális Parancsnokságának megyei vezetőjével beszélgettünk.- Miért és milyen átszervezésre kényszerül a vám- és pénzügyőrség? - faggattuk Blahó Päert.- A Magyar Köztársaság 2004. május 1- jén az Európai Unió tagjává válik. A csatlakozási folyamat során 2003. június 24-én dr. Nagy János pénzügyőr vezérőrnagy, országos parancsnok elrendelte a vám- és pénzügyőrség átszervezését. Az átszervezés céljaként meghatározta, hogy ki kell alakítani azt a szervezetet, amely a csatlakozás idejétől képes a tagállami státussal járó feladatok ellátására. Az átszervezés elsődleges szempontjaként az államháztartási bevételek teljesülését, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C törvény preambulumában lefektetett piacgazdasági igényekhez igazodó szemlélet kialakítását, megtartását, illetőleg az átszervezés - a testület tagjai számára a lehető legkevesebb érdeksérelemmel járó - végrehajtását jelölte meg.- Miként zajbtt-zajlik le ez az átállás?- Az átszervezést előkészítő munkálatok elvégzésére, a feladatok végrehajtására tanácsadó testületet és átszervezési bizottságot állítottak fel júliusban. Az átszervezés elrendelésével egyidejűleg megtörtént a kapcsolatfelvétel a vám- és pénzügyőrség függeüen szakszervezetével. Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében a vám- és pénzügyőrség által ellátott közfeladatok változására tekintettel, az átszervezési folyamat során a szükségszerű létszámcsökkentés végrehajtásának első lépéseként szeptemberben a próbaidős pénzügyőrök szolgálati viszonyát megszüntették, illetőleg a nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottakat felmentették. A kormány szeptember 17-i ülésén a hatékony, takarékos állam kialakítása céljából a központi közigazgatási és egyes igazgatási, igazgatási jellegű szervek működési költségeinek csökkentésére és a túlzott szervezeti létszám mérséklésére létszámcsökkentést rendelt el. A vám- és pénzügyőrséget 808 fős létszámcsökkentésre kötelezte oly módon, hogy a létszámcsökkentés 50 százalékát 2004. május 1-jéig, a további 50 százalékát 2004. december 31-ig fokozatosan kell végrehajtani. A közigazgatási szervek között a vám- és pénzügyőrség egyedülálló helyzetben van, tekintettel arra, hogy a kötelező létszámcsökkentést és az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán a testület egészére kiterjedő átszervezést egyidejűleg kell végrehajtania úgy, hogy azon kollégák, akik vállalják az európai uniós csatlakozás időpontja után külső határszakaszokon való szolgálat ellátását, lehetőség szerint maradhassanak a testületnél. Az átszervezés alapvető szempontjaira tekintettel a vám- és pénzügyőrség mint munkáltató - bár erre vonatkozóan jogi kötelezettsége nincs - olyan többlépcsős eljárást dolgozott ki és vezetett be, amely során az átszervezés és létszámcsökkentés folyamatában érintettek közül a lehetőségekhez képest a keletkező új beosztásokban, munkakörökben a legtöbb munkatárs továbbfoglalkoztatására nyíljon lehetőség.- Kiktől válnak meg?- Az átszervezés és létszámcsökkentés folyamatában érintett személyek azok a testületi tagok, akiknek jelenlegi beosztása az Európai Unióhoz történő csatlakozás feladat- és szervezeti átcsoportosításai miatt 2004. május 1-jével megszűnik, illetve fent hivatkozott kormányzati döntés értelmében végrehajtandó létszámcsökkentésre figyelemmel nem foglalkoztatható tovább. A fenti eljárás során az adott területi szerveken belüli, az egyes szervek közötti átcsoportosításokkal mintegy ötszáz érintett munkatárs talált magának beosztást a vám- és pénzügyőrségen belül a csatlakozást követő időszakra. A hivatkozott kormányhatározatra figyelemmel a létszámcsökkentés első ütemének végrehajtása 2003. december 30-i hatállyal történik meg. Vadmacskákkal hadakozott Mátraszelén él a 74 éves Handó Ernő, aki 26 évig járta az erdőt és mezőt, mert erdő- és mezőőr volt, ahogy régen mondták: erdőkerülő. A természetben eltöltött negyed század alatt sok minden megesett vele...- Bányász volt az eredeti szakmám, de lerokkantam, mert szívbeteg lettem - kezdte visszaemlékezését Handó Ernő. - Nyugdíjaztak, de mivel az kevés volt, elmentem a kazári Zöldmező Tsz-hez erdő- és mezőőrnek. Nem kevesebb, mint 4670 hektár termőföld és 790 hektár erdő tartozott hozzám, ebben „uralkodtam”. Naponta tizenöt-húsz küométert gyalogoltam, de szívesen tettem, mert ez volt az életem. Estefelé értem haza, majd vacsora után, amikor a család már lepihent, lekönyveltem, hogy melyik területre mentem, s már útra is keltem. Nem volt olyan, hogy nyolc óra munkaidő! - mondta. Nagyon szerette, szereti az állatokat. Nem szívesen lőtt ki semmilyen vadat, mert azokat úgy szerette, ha az erdőben, vagy a mezőn szaladgáltak. Egyedüli ellenségei a vadmacskák voltak, mert azok iszonyatos károkat csináltak. Manapság alig lehet hallani a vadmacskákról, mert nagyon rejtőzködő életmódot folytatnak, s egyre kevesebb is van belőlük.- Már annyi kellemetlen élményem volt vadmacskákkal, hogy mindet felsorolni sem lehetne. Egyszer szólt egy juhász, hogy menjek már, mert kilenc törzskönyvezett tyúkját és két kakasát fogta meg a vadmacska, de még ott van az udvaron, mert a kutyák felzavarták az akácfára, s a szomszédból két öregasz- szony áll a fa alatt, őrzik, hogy le ne jöjjön. Elemlámpával megvilágítottuk és sikerült lelőnöm. Amikor a juhász odament hozzá belerúgni, éppen szólni akartam, hogy ne csináljon ilyet, mert ez még holtában is veszélyes - hát rögtön belemart a gumicsizmájába. Az volt a szerencséje, hogy három számmal nagyobb volt, mint a lába, s le tudta venni a csizmát - persze macskástól. Alig tudtuk lefejteni holtában is róla. A másik eset is a juhásznál történt, mert szalad, hogy menjek már: a vadmacska az akol körül ólálkodik, s már több kisbárányt Handó Ernő erdőkerülő megölt. Egyszerűen elharapta a torkukat. Körülbelül 300 bárány volt bezsúfolva az akolba, mert a juhász már nem merte kiengedni őket. Egy szellőzőt hagytunk szabadon, s ott állítottam föl a csapdát. A kutya csendben jelzett, mert megbökött az orrával. A hatalmas nagy vadmacska felugrott a négyméteres akol tetejére. Én még akkora kifejlett példányt nem láttam! Fogtam a puskát és lőttem. Egyből lefordult a tetőről. A kutyát visz- szaparancsoltam, mert ez az állat olyankor is életveszélyes, amikor már egyáltalán nem mozdul. Még felugrik és öl. Én nagyon szeretem az állatokat, de a vadmacskák amíg mozognak, addig ölnek. Nem is mindijg az élelemszerzés motiválja őket, hanem az ölés öröme. Nagyon káros jószág. Az egykori erdőkerülő azonban másképp is bizonyította, hogy mennyire szereti az állatokat: egyszer pártfogásába vett egy beteg szarvastehenet.- Nagyon rossz bőrben volt, de mindig hordtam neki az ocsút, búzát. Vadászok mondták, hogy nem gondolták volna, hogy ennyire felerősítem azt a szarvastehenet. Amikor megláttam, hogy beűződött a tehén, az nagyobb öröm volt nekem, mintha nyertem volna a lottón. Aztán meglett a kisborjú is, s én jártam hozzájuk „babanézőbe”, vittem nekik a finomságokat. Nem is féltek tőlem. Egyik délután jött az egyik vadászcimbora és mondta a rossz hírt: a vadmacska megölte a kisborjút. Azt hittem, hogy menten belehalok. Még este kimentünk oda, ahol megtalálta a tetemet. A vadmacska elrágta a torkát, és szétcsikargatta a mellkasát. Kár volt megnéznem, mert rosszul lettem a látványtól. Akkor mondtam az ismerősömnek, hogy addig haza nem megyek, amíg ki nem lövöm a dögöt. Mindenhol hó volt, s igen dermesztő hideg, de nem bántam. Düledeztek a szemeim, de nem láttam semmit. Körülbelül 150 méterre olyan volt, mintha egy fatuskó lett volna a hóban. Aztán egyszer csak nem volt ott. Észrevettem, hogy a macska az, s közelít a kisborjú teteméhez. Na, gyere csak! - gondoltam. Körülbelül húsz méterre volt, amikor meglőttem. Jött az ismerősöm is, s igen elcsodálkozott: legalább tízkilós volt a macska. Hatalmas példány, nemhiába ölte meg a kisborjút is. Kizabláztuk a száját, s a vadászcimborám elvitte magával, kitömette. Nekem nem kellett volna, mert a kedvencemet ölte meg... - emlékezett Handó Ernő, hozzátéve: manapság már tilos a vadmacskákra vadászni, mert kipusztulóban vannak.- Én mégis azt javaslom mindenkinek, hogy ha összeakad vele az erdőben, akkor kerülje el messzire, mert még az embert is megtámadja! CSERHALMI ADÉL mmmmm Havi fődíjunk egy s ínes elevízí ! Un se feledje: Megyei Hírlap előfizetéssel csalt nyerhet! jr'ájtó émm mim t A hosszú távon stabil jövő mellett döntöttünk, ezért 2004-ben is tovább építkezünk! 2003.12.01-jén átadtuk legújabb, kimagaslóan modern gyártócsarnokunkat Hatvanban. Ezzel a beruházással a Robert Bosch Elektronika Kft. a magyar gazdaság meghatározó szereplőjévé vált. Jövőre is várjuk mindazon ambiciózus, tehetséges pályázók jelentkezését, akik szeretnék magukat kipróbálni egy sikeres és stabil nemzetközi csapatban. Jelenlegi és leendő munkatársainknak sikerekben gazdag, boldog új évet kívánunk! Robert Bosch Elektronika Kft., 3001 Hatvan, Pf.:60, személyügyi osztály, szemelvugvffihu.boseh.com, Zöld szám :+36/80-204-112. www.bosch.hu/jobs Folyamatmérnök Tesztmérnök Minőségbiztosítási mérnök Gyártástervező mérnök Müvezető/műszakvezető Irányítástechnikai-, Elektronikai/Mechanikai technikus/műszerész Üzemfenntartási karbantartó Üzembiztonsági szolgálati munkatárs Javító technikus Gépmester Operátor BOSCH
