Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)

2003-12-12 / 287. szám

2003. DECEMBER 12., PÉNTEK 2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI K Ö R K É P Gyermekírók antológiája Salgótarjáni diák is szerepel a kötetben Gyémántszelence címmel megjelent a gyermekírók antológiájának kilencedik kötete Szombathelyen az oladi művelődé­si központ és a Simon István Utcai Általá­nos Iskola kiadásában, jelentős helyi tá­mogatással. Az elegáns kivitelű könyv meséket, verseket, novellákat tartalmaz. A kötetet Pósfai János szerkesztette, a bo­rítót Unger Ferencné tervezte, az illusztrá­ciókat a Simon István Utcai Általános Is­kola diákjai készítették. A Gyémántszelence című kötet sorrend­ben a kilencedik. Jelentősége mára már túlnő az ország, sőt a kontinens határain. Miben áll ez? Abban, hogy kilenc évvel ezelőtt meghir­dették Óladon - Szombathely festői városré­széről van szó - a József Attila mese-, vers- és novellaíró pályázatot, amely országos figyel met keltett, sőt napjainkban az egész Kár­pát-medencére kiterjed. A legjobb pálya- művekből válogatja Balogh József, Böröczki Mihály, Devecsery László, Nagy János, Pósfai János, Pödör György az an­tológia anyagát. Pósfai János a gondosan és magas szakmai igénnyel válogatott anyagból kitűnően szerkesztett antoló­giát állított össze, amely mind megjele­nésében, mind pedig tartalmában mél­tó a József Attila nevével fémjelzett pá lyázat rangjához. Az idei pályázatra a magyarországi - köztük Nógrád megyei - iskolákon kívül Jugoszláviából (a pályázat ki­írása óta Szerbia-Montenegró), Ro­mániából, Szlovákiából, sőt az Ame rikai Egyesült Államokból érkeztek pálya­munkák. A zsűri 914 pályaműből válogatta ki a legjobbnak vélt meséket, verseket, no­vellákat. Amint azt Pósfai János szerkesztő Oladi tavasz című bevezetőjében közli, az alsó és felső tagozatos diákok munkáiból 14 mese, 13 vers és 13 novella részesült első, második és harmadik díjban. Különdíjakat is kiadtak. Összesen negyven pályamunkát díjaztak. Ezen kívül negyvenöt mesét, ver­set, novellát válogattak be az idei antológiába. Salgótarjáni diák írása is olvasható ezek között, Lakatos Balázs Gábor nyolcadik osztályos tanuló a II. Rákóczi Ferenc Általá­nos Iskolából pályázott Ho­gyan képzelem elajövőmet? című fantasztikus kisnovel- lájával, amiben szerepel még időutazás is. Például a főhős arra gondol a tabletták ebéde­lése közben, hogy milyen jó le­hetett a gyerekeknek 2000-ben, mert ők még ehettek igazi ham­burgert. (Szóval minden vi­szonylagos, ugyebár.) A gyermekek élményvilága természetesen rendkívül gazdag, állatokról, álmokról, jócselekede­tekről, szeretetről, családról, az évszakok váltakozásának szépsé­géről szólnak a gyermekírók és persze sok-sok elképzelt csodáról. Arról is többször, hogy mit tenné­nek, ha jó tündérek lehetnének. Érdemes Óladra figyelni Nógrád- ban is. Jövőre már a tizedik pályáza­tot hirdetik, a tizedik antológia készül. Segélykoncert a „százszorszépekéit” Pályázatok, fejlesztések Szátok-Balassagyarmat A szátoki Százszorszép Álta­lános Iskola és Diákotthon jótékony célú hangversenyt szervez, melyet december 20- án 15 órai kezdettel tartanak a balassagyarmati Szenthá­romság római katolikus templomban az intézmény­ben élő és tanuló, hetvenhét állami gondozott javára. Babicz István igazgató ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta lapunkat, hogy a segélykoncert bevételét hátrányos helyzetű - fogyatékkal élő, állami gondo­zott - diákjaik táborozására, ki­rándulására szeretnék fordítani. Jelezte azt is, hogy a gyerekek számára ezek a programok az intézményi élet oldása, a társa­dalmi beÚleszkedés, nem utol­sósorban pedig az élményszer­zés szempontjából nagyon ked­vesek, fontosak és szinte egye- düliek. Az intézményvezetés, a gyerekek, a fiatalok várják az ér­deklődőket a hangulatosnak ígérkező délutánra, melynek fő­védnöke Bállá Mihály ország- gyűlési képviselő, A koncert elő­adói: a Rózsavölgyi Márk Művé­szeti Iskola művész-tanárai, nö­vendékei, a Szent Felícián egy­házi kórus, valamint a diákott­hon tanulói. Jegyek az intéz­ményben vagy a helyszínen kaphatók. __________________■ Al sópetény A helyi cigány kisebbségi önkormányzat egymillió fo­rintot nyert a Környezetvé­delmi és Vízügyi Minisztéri­um Zöld Forrás pályázatán, a cigánytelepeken előforduló környezeti ártalmak csök­kentése néven. A település önkormányzata ugyanezen minisztérium jóvol­tából háromszáznegyven sze­méttároló edényt tud vásárolni közel egymillió forint értékben. Mivel eddig a községbe érkező autóbuszok csak igen körülmé­nyesen tudtak megfordulni, pá­lyázatot adott be a faluvezetés a területfejlesztési tanácshoz. A pályázaton több mint négymil­lió forintot nyertek autóbusz­forduló építésére. A támogatás a költségek hatvan százalékát fe­dezi a negyven százalék önrész mellett. A falu határában elkezdődött a közel öthektáros víztározó ki­alakítása. Várhatóan a munkála­tok költségei körülbelül száz­harmincmillió forintot tesznek majd ki. A következő év végén befejeződő nagyszabású beru­házásnak köszönhetően a víztá­rozó ellát majd árvízvédelmi, öntözési és tűzoltáshoz szüksé­ges víztározási funkciót is a hor­gászati lehetőség mellett. Az öreg Csak nemrégiben figyeltem fel rá. Arra, ahogyan a hentesüzlet előt­ti placcra eresztve az ülepét - hátsó lábait furcsa tartásban maga mel­lett tartva - sóvárgón befelé kémlelt, az üvegfalon túli illatokra. Nem közéből, talán mert ráijesztettek, netán odasújtottak már, de az is le­het, hogy csak itt bántak vele könyörületesen, s pár húscafattal, csonttal csillapíthatta éhségét. Pár napja az utca túloldalán, a járdán láttam meg. Alkalmi vacka irányába tarthatott, a tömeg ügyet sem vetett rá. Ügyesen kikerülve az emberi lábak erdejét, a megvastagodott szőrzettől látszólag kigömbö- lyödött testét himbálva, füleit hátrahúzva rótta az útját. Egykedvűen viselkedve, lassú, szinte lomha, nehezére eső járással. A kor, a nél­külözés megviselte a csontjait. Mikor a téren mellettem haladt el, s szobám hozzá, meglepően élénken fordította felém a fejét. Mintha várta volna, hogy megszólítsák. Ügyesen titkolja, de az öreg husky- nak minden porcikája merő figyelem a szelíd emberi hangokra, az olyanokra, amelyeknek néhány falat neki szánt ennivaló, fél kifli, megszáradt szendvics a folytatása. Vajon hol és mit iszik? Üzemi konyhák közelében megszánják-e egy kis lefetyelni való savanykás tejjel, levesmaradékkal a kutyák számkivetettjét, a négylábú hajlék­talant, aki Salgótarjánban éldegél. Talán meghalt a gazdája, vagy éppen a tulajdonosa üldözte el durvaságával maga mellől. Jobb sors­ra vár a komiszra váltott téli időben. A salgótarjáni kutyatartók hiszik, hogy akad olyan ember a város­ban, aki hamarosan maga mellé, gondjaiba veszi az öreget. Aki nem megy majd el süketen és vakon mellette. Sürgősebb dolgának tartja kamrája polcain keresni a jámbor házőrzőnek egy kopott tálkát víz­nek, ételnek, annál, hogy karácsonyfaégőket rakjon az ablaküvegre. Aki nem kirakatba szánja az ünnepvárását, de hagyja hogy megdo­bogtassa a szívét egy kis melegség, védelmezve a kiszolgált ebet. S ha majd belekeveredik az üzletek ezüstvasárnapi forgatagába, legelő­ször huskynák vesz valami finom harapnivalót. __________________________________________________________oyi Összetartó közösség __ SzÉCSÉNY A múzeumbarátkör minapi, évet záró közgyűlésén meg­fogalmazták, hogy a nyolc­vanas években színesebb, gazdagabb volt a csoport munkája, de a megváltozott anyagi körülményeket figye­lembe véve most sincs szé­gyenkeznivalójuk. A kör tagjai ott voltak a múze­um rendezvényein, jó hangula­tú kirándulást szerveztek Ópusztaszerre, társadalmi mun­kán vettek részt a múzeum kör­nyékén, annak kertjében, a te­metőben, küldöttségük járt Ipolyságon, előadást tartottak a kör tagjai részére, klubdélutánt szerveztek. A gazdasági beszá­molóból kiderült, hogy szerény az a pénzösszeg, amivel gazdál­kodhatnak. Jószerével csak tag­díj, s egy szerényebb szponzori támogatás szerepel a bevételek között. Igaz, év vége felé a köz­ponttól kaptak 50 ezer forintot, amit a következő évben ismeret- terjesztő előadásokra lehet fel­használni. Ennek ellenére a tenni akarás csengett ki a hozzászólásokból.- Jó, hogy vagyunk, amit né­hány lelkes szervezőnek kö­szönhetünk - fogalmazott az egyik baráti tag. - Nem kell szé­gyenkeznünk a szerényebb eredményeinkért - mondta egy másik hozzászóló. - Összetartó közösség vagyunk. A hogyan tovább? - kérdésre számtalan javaslat hangzott el. Szervezni kellene a fiatalok kö­réből, élni kell a pályázati lehető­ségekkel, az előadásainknál job­ban kell számítani a helyi peda­gógusokra, egészségügyi dolgo­zókra és több hasznos előremu­tató javaslat került elő. Egy bará­ti tag arra kérte a múzeum jelen­lévő igazgatóját, hogy a raktáron lévő helytörténeti anyagból szer­vezzenek kiállítást. Volt, aki fel­ajánlotta a csoport fiatalabb tag­jainak társadalmi munkáját.- SZENOGRÁDI ­A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Küszöbök Ha nincs elég bajunk, csiná­lunk magunknak. Például aka­dályokat emelünk olyan helye­ken is, ahol korábban simán közlekedtünk. Érthetnénk ezt a szó átvitt értelmében is, de itt most fizikai akadályépítésről van szó. Volt egyszer egy társas­ház. Nevezzük, mondjuk Salgó­tarján Arany J. u. 15-nek. Pusz­tult, pusztult éveken keresztül sok sorstársához hasonlóan ez a társasház is. Egy szép napon azonban mesteremberek jelen­tek meg és munkálkodni kezd­tek. Szép új burkolatot raktak a földszinti folyosóra és szép új bejárati ajtót. Szép is, új is csak éppen bejárni, meg kijárni nem lehet rajta, már ha az ember pél­dául gyermekkocsival szeretne közlekedni. Az egy babakocsi - egy felnőtt felállásban, a két ön­záródó ajtó miatt eddig is nehéz volt bejutni, mostanra azonban sikerült teljesen lehetetlenné tenni azzal, hogy az ajtókhoz korábban ott nem lévő küszöbö­ket szerkesztettek. Látta ezt a babakocsis ember (asszony). Szólt is a mesternek, az meg vonogatta is a vállát. Szólt a babakocsis a mester fő­nökének, az meg azt mondta, hogy ilyet rendelt a megrendelő. Erre a babakocsis, bár lényegé­ben a társasház közösköltség-fi- zető tagjaként maga is megren­delő, felhívta a társasház függet­lenített elnökét, nevezzük mondjuk Várhelyi Bélának, hogy ugyan segítene a küszöbök ügyében. Mondott a jó elnök ezt, mondott azt, például azt is mondta, hogy lesznek majd ott kis „rámpák” kiakasztva, amiket letehet a rászoruló, hogy kere­kes szerkezetét átvontathassa a küszöbökön. Igaz, azt is hozzá­tette, hogy ezek sem a babako­csik miatt lesznek, hanem a ku­kák miatt (kinek mi a fontos). A babakocsis egyébként is téved, amikor azt állítja, hogy nem tud­ja a babakocsiját az ajtón ke­resztültolni. Ha a babakocsis akarja, ő, az elnök be is mutatja neki, hogyan kell a babakocsit betolni. Hogy mikor, azt nem mondta a jó elnök. Majd egy­szer. Addig talán a baba is meg­tanul járni és nem is kell neki babakocsi. Lényeg, hogy addig még mindig ő legyen az elnök - például a babakocsis társasházi befizetéseinek köszönhetően. Egyébként is egyre kevesebb a baba, egyre kevesebb a baba­kocsi, a probléma saját magát is fel fogja számolni. Különben sem írja elő senki és semmi, hogy bárhová be lehessen tolni egy babakocsit, vagy egy ke­rekesszéket. A jövő nem a babáké, hanem az elnököké, meg a küszöböké. (Név és cím a szerkesztőség­ben) Dina dalban vallja: Rólad álmodom! A könnyűzene élvonalába tart a kézilabda felső osztályából Berobbant a magyar popzene világába Dina, ugyanis a békés­csabai születésű, jelenleg Budapesten élő énekesnő első CD- jének sikere a legmerészebb várakozásokat is felülmúlta. A csinos, vidám lány nem csak alakjával, szexi megjelenésével, mozgásával, hanem a hangjával, dalaival is hódít. Vidám, pörgős, latinos-spa­nyolos stílus, vegyítve a mos­tanság trendi RNB-s stílussal és egy kis líraiság. Ez jellem­zi Dina első önálló CD-jét és kazettáját, mely a Danubius DSH Records kiadásában je­lent meg nemrégiben. A cím­adó dal, a Rólad álmodom! már befutott sláger, játsszák a rádiók, a tévék, a kívánság- műsorok kedvelt száma és videoklip is készült belőle. Fülbemászó dallam, könnyen megjegyezhető szöveg, réteg­zene helyett mindenkinek szóló dalok, hozzá egy életvi­dám, kellemes megjelenésű és hangú lány. Aki NB I-es ké- zilabdásból váltott át a köny- nyűzenére, Bodzás Edináról Dinára. Közben „mellékesen” testnevelő tanári diplomát szerzett, valamint elvégezte a marketing- és médiamenedzseri szakot is.- Hobbiból gyermekkorom óta énekelek, és két békéscsabai ze­nekarnak is tagja voltam, mielőtt a demokazettámat elküldtem a Danubius Recordsnak - mondja Dina. - Három CD-re szóló lehe­tőséget kaptam, ennek első da­rabja a Rólad álmodom! Csak sa­ját, jobban mondva a számomra írt dalok találhatók az albumon, kiegészítve néhány kisebb be­szélgetéssel. Két lírai duett is sze­repel a lemezen, az egyiket Kozsóval, a másikat Rickyvel éneklem. Valentin-napra tervez­zük a CD-ről a Szerelemünnep maxin való megjelentetését és eb­ből a dalból is videoklip készül. Szó se róla, nézni is van mit a szexis alakját, kisugárzását titkolni nem is akaró énekes­nőn. Dina jelenleg szingli, ugyanakkor a fellépések utáni autogramosztásnál nem megy tovább, bár ajánlatokat termé­szetesen kap.- Minden energiámmal az éneklésre, a fellépésekre kon­centrálok, félórás műsorom­mal - melyben két táncoslány fokozza a látványt, színesíti a produkciót - járom az orszá­got, és számos médiameghí­vásnak teszek eleget - ecsete­li. - A kézilabdának nem csak az alakomat köszönhetem, hanem a kitartást, az akarat­erőt és a munkabírást is, így mindig tudok erőt meríteni. Folyamatosan képzem ma­gam, énektanárhoz járok, a tánctudásomat igyekszem fej­leszteni, és a minél jobb koreog­ráfián dolgozom. Azt a vidámsá­got, jókedvet, életérzést osztom meg másokkal, ami belőlem fa­kad, és azért könnyű a helyze­tem, mert csak önmagamat kell adni az éneklésben, a dalokban és a fellépéseken. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom