Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-10 / 259. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 ERSEKVADKERT 2003. NOVEMBER 10., HÉTFŐ Nógrád megye egyik legrégebbi települése: már jóval a tatárjárás előtt fennállt. 1227-ben említik először az oklevelek az esztergomi érsek vadaskertiét, ami a környéken volt egykor, és ahonnan a község a nevét kapta. 1283-ban az érsek udvari cselédeinek lakóhelyeként említik. A középkorban három falu állt itt: Alsó-. Középső- és Felsővadkerl. Utóbbi helység ősi templomának alapjait 1860-ban találták meg, a mai község nyugati részén. Az említett falvak a XVI. században török hódoltság alá kerüllek, és egy időben Ahmed nógrádi szandzsákbég birtokában voltak. 1598-ban a talár marlalócok mind a három helységet feldúlták. A török adóívek 1633-ban már csak Alsó- és Felsövadkertet említik lakott helyként. Az Érsekvadkerthez tartozó mai Szentlőrincpuszta a XV. században még önálló község volt, s 1562-ben a törökök 12 adóköteles háztartást írtak itt öszsze. 1710-ben a II. Rákóczi Ferenc által irányított romhányi csata egyes összecsapásai a falu közelében zajlottak, s 1848/49- ben is voltak itt hadmozgások. Érsekvadkert római katolikus templomát 1743-ban építették, de a falu plébániája már 1223-ban fennállt. Kincsek a múltból Réti Lajos és felesége nyugdíjas pedagógusként évtizedek óta gyűjti falujuk népművészeti emlékeit, saját készítésű fotókon és régebbi képeken a falu változását, fejlődését, valamint a második világháborúban résztvevő katonák emlékeit. 2001-ben nyílt meg egy faluszoba, ahol életnagyságú felnőtt és gyermekbábok felöltöztetve, természetes környezetben láthatók. Tervük egy teljes parasztporta kialakítása, amelynek megvalósításán jelenleg a község vezetői is fáradoznak, céljuk emléket hagyni az utánunk jövőknek egy szorgalmas, hívő nép életéről, szokásairól, kezük munkájával készített, szőtt-varrott- hímzett népviseletéről. Jó irányban a várossá válás felé A községben régen járt embert kellemes meglepetés fogadja: a település központja városiasán rendezett, tiszta és virágos, a forgalom élénk, emberek sietnek dolguk után, egy óvodai csoport sétára indul, néhány idősebb férfi ráérősen beszélget. Látszik: ez a település él, lélegzik. Az első benyomásokon kívül ezt támasztják alá az egyéb, konkrétabb információk is. Elsőként az, hogy a község lélekszáma stagnált az elmúlt 10-15 évben, ugyanis a természetes fogyást kompenzálja a visz- sza- és újonnan betelepülők száma. A közel négyezer lakoson belül a munkaképes korú népesség foglalkoztatási színvonala viszonylag magas, ezért a munkanélküliségi ráta mindössze 6-7 százalékra tehető. A dolgozók jelentős hányada hagyományosan Budapestre és környékére ingázik. Valamennyi út szilárd burkolatú, van korszerűsített villanyhálózat, egészséges ivóvíz, telefon, földgáz, megépült a csatornahálózat, urbanizálódott a községközpont. Az önkormányzati iskolának mintegy 300, az egyházinak több mint 100 tanulója van, óvodába egy városi létszámú, 150 fős gyermeksereg jár. A 110 éves óvodaépületet egy újjal szeretnék kiváltani, a XXI. század iskolája program keretében az iskola felújítását is remélik megoldani. Van már középiskolai osztály is, amely egy országos gimnázium kihelyezett tagozata. Tervezik egy 16 tantermes általános iskola feltételeinek megteremtését. Sportolásra a sportcentrumban és két sportpályán nyílik lehetőség, a futballcsaMémök és lokálpatrióta Az 54 éves Nógrádi László a Miskolci Egyetem dunaújvárosi tagozatán szerzett gépészmérnöki diplomát. Különböző munkahelyeken dolgozott, de mindig Érsekvadkerten. 1989. január 1-jétől az első szabad választásokig megbízott tanácselnök volt, és 1990-től immár negyedik ciklusban látja el a polgármesteri feladatokat teljes bizalmat élvezve, vatali teendői mellett családi vállalkozásában őstermelőként is tevékenykedik I vés szabad idejében szívesen jár focimeccsre, büszke unokaöccsére, aki az I igazolt labdarúgója. Újabban a sportvadászattal is kacérkodik. pat a megyei első osztályban játszik. Az egészségügyi ellátást két körzeti háziorvos, egy gyermekorvos és egy fogorvos biztosítja. A községrendezési és fejlesztési terv a legfontosabb - részben már említett - feladatokat tartalmazza. így szerepel benne - többek között - egy külterületi útszakasz aszfaltosítása, amellyel jelentős rét-, szántó- és legelőterület művelése lenne elérhető, továbbá egy tervbe vett víztározó is. Az önkormányzat és a lakosság kapcsolat- rendszerének legfontoERSEKVADKERT 2003. ÉVI KQITSEGVETESE Összesen: 491615 E Ft sabb fóruma a falugyűlés, amelyet évente egyszer tartanak. Az önkormányzat által szervezett falunap is jelentős számú érdeklődőt vonzz a legfiatalabbaktól a legidősebbekig. Az önkormányzat és a lakosság közötti kontaktus kiváló képviselői, lokális és rétegérdekek megjelenítői is a különböző, szép számmal működő civil szervezetek. Közreműködésükkel is az önkormányzat képviselő-testülete jó irányban halad a várossá válás felé. Tizennégy településen vannak jelen Az 52 éves dr. Abay Nemes Gyula első munkahelye a balassagyarmati földhivatal volt, ahol három évig dolgozott, miközben levelező tagozaton megkezdte tanulmányait az ELTE Jogtudományi Egyetemén, amelynek befejeztével jogi doktori diplomát szerzett. 1972-től a Balassagyarmati Városi Tanácson folytatja pályafutását, végigjárja a ranglétrát és így 1983 és 1988 között már a szervezési és jogi osztály vezetőjeként teszi dolgát. Ezután Érsekvadkertre kerül és először az Ipolyvidéki Egyesült ÁFÉSZ elnöke lesz, majd 1999től a Nyugat-nógrádi Kereskedelmi COOP vezér- igazgatója. Az irányítása alatt álló cég az évek során jelentős fejlődésen ment keresztül. A piaci helyzetre reagálva dinamikusan növelték árbevételüket, kiterjesztették élelmiszer- és vegyi áru főprofilból álló tevékenységüket és üzlethálózatukat. Ma már 14 településen vannak jelen. A mintegy 120 főt foglalkoztató társaság csupán Érsekvadkerten mintegy 50 dolgozójának ad munkát. Dr. Abay Nemes Gyula kétla- kinak vallja és érzi magát, hiszen jószerivel egész napját Vadkerten és környékén üzleti ügyeivel és a cég irányításával tölti, így szinte kevesebb idő jut Gyarmaton élő családjára. Felesége a balassagyarmati Oktatási és Művelődési Központ dolgozója. Három lányuk közül a legidősebb jogász, a két kisebb főiskolai hallgató. A vezérigazgató kevés szabad idejében szívesen horgászik, otthon pedig „mindenevőként” olvas. ■ Nógrád megye legnagyobb malma Érsekvadkert egyik jelentős vállalkozása a Sikér Kft. tulajdonában lévő, mintegy félszáz helyi munkaerőt foglalkoztató malomüzem. A Sikér Kft.-t 1991- ben alapította négy belföldi magyar személy. Nyolc évig tipikusan csak liszt-viszonteladóként működtek, utána kezdtek el malmokat vásárolni, amelyeket meglévő piacra vettek, így a nehéz malomipari körülmények között is talpon tudtak maradni. Megfelelő eladó-kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy malmaikat teljes kihasználással működtessék. A társas vállalkozás székhelye Gyermelyen van, a tulajdonosok 2001-ben vásárolták meg az érsekvadkerti üzemet a korábbi gazdájától, a Dunakenyér Rt.-tői. A vadkerti üzem igazgatója Horváth János. A malom folyamatos üzemmódban működik, négy műszakban jár. Nógrád megyében az érsekvadkerti malom őrli a legnagyobb volumenű gabonát egy hónapban, ugyanakkor egyben a legnagyobb eladókapacitással is rendelkezik. A Sikér Kft.-nek Budapesten van egy nagy lisztraktára, ahonnan mint viszonteladók 6-7 malom lisztjét forgalmazzák. A társaság országosan a hetedik hely környékén áll a lisztértékesítésben. A fiatal, dinamikus igazgató szerint szándékuk üzleti, eladási pozíciójukat Nógrád megyében és országosan is megerősíteni. Virágzó mezőgazdasági részvénytársaság Talán nem mindenki tudja, de megyénk területben első, árbevételben második legnagyobb mezőgazdasági vállalkozása az érsekvadkerti Agroméra. A rendszerváltást követően a valahai termelőszövetkezetből csőd, kiválás és teljes átalakulás után megszülető Agroméra Mezőgazdasági Részvénytársaság 2000 óta prosperál. A 3800 hektár, zömmel egymás melletti szántót és az 5250 hektár erdőt, gyepet 1500 magánszemélytől, valamint a magyar államtól bérlik a részvénytulajdonosok, s megalakulásuk óta nem volt veszteséges évük, sőt némi nyereséget is fel tudnak mutatni, ami nem akármi a mostani időkben. Alkalmazottaik révén elsősorban gabonát, azaz búzát és kukoricát termelnek - ez a vetésterület több mint felét teszi ki -, de a napraforgó, vagy a silókukorica is jól illeszkedik termékpalettájukba. Szerencsére jó piaci lehetőségekkel is rendelkeznek. Az Agroméra a megye legnagyobb javítóműhelyével és gépparkjával rendelkezik, bár utóbbiak egy része már korszerűtlen, de jó műszaki állapotú, ám a technológiaváltás folyamatában új és korszerű gépeket szereznek be. Tehenészetükben 500 szarvasmarha napi tízezer liter tejet ad és mind a részvényesek, mind az igazgatótanács úgy véli és reméli, EU-csatlakozásunk után az uniós támogatások nyomán tovább bővülnek lehetőségeik. Arcok a településről Képviselő a „takarékos” igazgató Boda István 1957-ben született Érsekvadkerten, ahol gyermekkorát töltötte és az általános iskolát is végezte. Vácott a gépipari „szakközépben” érettségizett, majd a debreceni Agrártudományi Egyetem gépész karának mezőtúri főiskoláján szerzett mérnöki diplomát. Visz- szakerül szülőfalujába és az egykori szerszámgépipari műveknél kezd el dolgozni MEO-s beosztásban. 1990- ig dolgozik itt, amikor bekapcsolódik az önkormányzat életébe és nyolc éven keresztül látja el az alpolgármesteri teendőket. Jelenleg is tagja az önkormányzat képviselő-testületének. 2002-től az Érsekvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatójaként tevékenykedik. 1994-től elvégezte a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát. Boda István szabad idejében szívesen focizik, pingpongozik és teniszezik unokaöccseivel. Focikedvelő építési vállalkozó Ahhoz, hogy Érsekvadkerten gyakorlatilag nincs munkanélküliség, Kovács Norbert és cége is hozzájárult, hiszen társával, Ktinger Attilával az Attnor-Bau Kft.-ben jelenleg 60 helybelit és környékbelit foglalkoztatnak. Pedig a ma 32 éves, kétgyermekes fiatalember mindössze hat esztendeje kezdte egyéni vállalkozóként, s a cég sem idősebb kétévesnél. Fő tevékenységi körükbe a szerkezetépítés (zsaluzás, betonozás) tartozik, de például a Nyugat-Nógrád Coopnál ők végezték az összes bővítést, felújítást, s mára már családi házak kulcsrakész átadását is vállalják. A fiatal építési vállalkozó egyedüli hobbija a foci, ha csak teheti, ott van a bajnoki meccseken és természetesen támogatja is a „megye egyben” szereplő labdarúgócsapatot. Hitvallása: adni és követelni A hetvenéves Hotzi János kémia-fizika szakos tanár tavaly vette át az Érsekvadkert díszpolgára kitüntető címet. 1956-ban került Érsekvadkertre az általános iskolába tanítani, ahonnan 1994-ben vonult nyugállományba. A beilleszkedés nem volt könnyű, pláne hogy szigorú tanár volt - ezt erősíti meg felesége is. Mint mondja, minden óráját kísérletekkel kezdte, fontosnak tartva a szemléltetést és a gyakorlati foglalkozásokat. Nem csak tanította, de nevelte is gyermekeit, valóban adott és szigorúan követelt, mert szerinte ez kell az eredmények eléréséhez. Nem volt nehéz átállnia a nyugdíjas életre sem, mert aktív maradt, régen elkezdett kedvenc foglalatosságának, a méhészkedésnek szentelte és szenteli azóta is minden idejét. A díszpolgári cím meglepte, úgy véli: az iskolában folyó igen színvonalas munkának és nem csak az ő érdemeinek elismerése volt ez a kitüntetés. Sokszínű tevékenység, sokoldalú direktor A 41 éves Csabák István érettségi után Balassagyarmaton kezd el dolgozni, majd a katonaság után 1984-ben az ifjúsági ház igazgatója lesz Érsekvadkerten. Utóbb az intézet fuzionál a könyvtárral és Mikszáth Kálmán Közművelődési Intézmény néven funkcionál tovább. 1999-ben megnyitják a Teleházat, 2001-ben pedig a Közösségi Házat. Mindezen intézmények tartoznak Csabák István igazgató irányítása alá, aki az integrált intézményt három kollégájával működteti. Közben továbbképzi magát: először tanári diplomát szerez, aztán felsőfokú kulturális menedzser képesítést, jelenleg pedig települési és területfejlesztési menedzserré képezi magát. Számos rendezvényük közül kiemelkedik a nemzetközi akusztikai gitárfesztivál, amelynek több helyszíne között Érsekvadkert az egyetlen község. A napokban kezdődik az EU-programsorozat keretében az érsekvadkerti gazdák népfőiskolája. A még nőtlen intézményigazgató szabad idejében informatikával foglalkozik és sokat olvas.
