Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-08 / 258. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 SÁGÚJFALU 2003. NOVEMBER 8., SZOMBAT Szeretik községüket az itt élők Ősidőktől lakott a környék: 1884-ben kőkori le­letek kerültek elő, 1907-ben bronzkori tárgya­kat, 1993-ban pedig ugyancsak bronzkori ha­lotti urnákat találtak a környéken, illetve a fa­luban. Az itt feltárt avar sírok valószínűleg a VII. századból származnak. A középkorban a Zách nemzetség birtoka volt Ságújlalu. Zách Felicián visegrádi merénylete után a nemzet­ség tagjait kiirtották, javaik pedig a koronára szálltak. Károly Róbert 1332-ben adományozta a falut Ákos nembeli Cselentiaknak. 1398-ban is egyik leszármazottjuk, Méhi Jakab Ha, Já­nos birtokolta. Az idő tájt csak Újtalu volt a te­lepülés neve. Földesura 1548-ban Balassa Zsigmund volt. Szécsény várának 1552-es el­foglalása az egész környéknek a török világ kezdetét jelentette. A vármegyei adónyilvántar­tásban 1715-ben és 1720-ban is 12-12 adókö­teles háztartást jegyeztek fel. A falu birtokosa a XVIII. század végén a Kubinyi-család lett. A késői barokk és a palóc népi stílus érdekes ke­veredését mutató kastélyt 1770-ben építették. A falu középkori temploma a török idők­ben elpusztult, az újat 1939-ben szen­telték fel. A felújított egykori Kubinyi-Prénay-kastélyban működik egyebek mellett a polgármesteri hiva­tal is ■ A 1050 lelkes községben egy fél évti­zede megállt az elvándorlás, az em­berek szeretik a települést, szívesen laknak itt. Ebben a helyi képviselő- testület szisztematikus munkája is tetten érhető. A falu külső képében megnyilvánuló rendezettséghez a mintegy 25-30 közhasznú munkás tevékenysége ugyancsak hozzájárul. Őket az önkormányzat alkalmazza, ezzel is ellensúlyozva valamelyest a munkanélküliséget. A faluban nagyon büszkék a két gyermekintézményre: az iskolára és az óvodára. Mindkettőt bővítették, korsze­rűsítették az elmúlt évek során. Fokoza­tosan szépül az egykori Kubinyi-Prónay műemlék jellegű kastélyépület is, amelyben a polgármesteri hivatal, a posta, az orvosi rendelő és a gyógyszer- tár kapott helyet. A pincében szeretné­nek egy rendezvénytermet kialakítani, ahol a polgári házasságkötéseket is megtarthatnák. Az infrastrukturális fej­lesztések közül most a szennyvízháló­zat van napirenden. Jövőre pályázati se­gítséggel tervezik megvalósítani. Nagyságrendjéhez képest nagy szá­mú és jól működő civil szervezet van a településen. A Faluszépítő és Művelődő Egyesület Pinczésné Kiss Klára elnökle­tével az elmúlt évek során sokat tett a faluért, jól fogta össze és mozgósította a fiatalokat. Nyári táborokat, szabadidős programokat szerveztek, kiadványokat jelentettek meg. Ugyancsak kiemelkedő munkát végez a helyi tűzoltó egyesület, amelynek elnöke Dénes András képvi­selő, alpolgármester. Jó eredményeket érnek el a különböző szintű versenye­ken. A Diósjenőn szerepelt öt csapatuk­ból négy első helyen végzett a saját ka­tegóriájában. Az éppen átszervezés alatt lévő polgárőr egyesület élén Szikszai Nándor áll. A megyei másod- osztályú labdarúgócsapatot foglalkozta­tó sportkör elnöke dr. Angyal István. A jövő szempontjából örvendetes, hogy jó serdülő csapat bontogatja szárnyait. Őt éve működik a női nép­A család a hobbija a polgármesternek Még mindig csak harminchét éves Szentes Attila, aki immár a negyedik ciklusban áll a település önkormányzata élén. 1990. szeptember 30-án választották meg először polgármesternek, akkor az egyik legfiatalabb volt az országban ebben a funkcióban. Tősgyökeres ságújfalui, gyárt­mányfejlesztő mérnöki diplomával rendelkezik, Kecskeméten szerzett dip­lomát. Felesége ápolónő, az egészségügyben dolgozik, tizenéves leányai a helyi általá­nos iskolába járnak. A nagyobbiknak az idén már döntenie kell a továbbtanulásáról. A hét közben, a mindennapok sodrásában keveset találkoznak, ezért, ha teheti, a hétvé­geket velük tölti. Saját megfogalmazása szerint: számára a hobbit a család jelenti. dalkör Antalné Csaba Kinga vezetésé­vel. Sokat szerepelnek helyben és a kör­nyéken, de részt vettek már többször tá­volabbi rendezvényeken is. Gyűjtik és feldolgozzák a néphagyományokat. Ságújfalu gyümölcsöző testvérkapcso­latokat ápol az Erdélyben található Bethlen nevű településsel immáron tíz esztendeje. Rendszeresen látogatják egymást, sokat tanulnak egymás ta­pasztalataiból. Sokszínű általános iskola A Ságújfalui Általános Iskolában 1994 - tehát az új, korszerű szárnyépület megépítése - óta működik iskolagaléria. Jelenleg Pénzes Géza balassagyarmati alkotó munkái láthatók a fa­lakon. De - mint Fekete Barnabásné igazgató és Homoki Gáborné igazgatóhelyettes el­mondta - nem ez az egyetlen specialitása a 167 gyermeket oktató, nevelőintézménynek, ahol 11 főállású pedagógus és 4 óraadó foglal­kozik a tanulókkal. Pénzes Géza balassagyarmati alkotó tárlata az iskolagalériában Mint kiderült, 1999 óta önálló művészeti iskolát is működtetnek. Néptáncot és hangszeres zenét ta­nulhatnak a diákok. Előbbieket Oláh József és Oláhné Csercsics Ivett oktatja, a zongoristáknak Csuka László, a furulyásoknak Palánki Lénárd a mesterük. A művészeti iskolások a ballagás előtti héten gálaműsor keretében szoktak bemutatkozni a közönségnek, de fellépnek az öregek-napi össze­jöveteleken, Télapó-esteken és farsangi rendezvé­nyeken, szakmai találkozókon, fesztiválokon is. A táncosok gyarapodó ruhatára néprajzi hiteles­ségű. Az úgynevezett „bütyköldében” a kiseb­bek ismerkedhetnek meg a kézműves mester­ség alapelemeivel, a nagyobbak számára a szövés, a textilfestés, a batikolás kínál tanórán kívüli hasznos időtöltést. Pályázatok igénybe vételével három éve május és június hónapok­ban rendszeresen megrendezik az erdei iskola ötnapos kurzusait Salgóbányán és Ráróspusztán. Harmadik osztálytól informati­kai oktatásban is részesülnek a tanulók. Sike­resen tevékenykedik az iskolában is - mind a véradásban, mind a ruhagyűjtésben, mind pe­dig az elsősegélynyújtó tanfolyamok szerve­zésében - a Vöröskereszt helyi szervezete. m Több mint kedvtelés az íjászat A 47 éves Lipták Attila tősgyökeres ságújfalui lakos, ebbéli szerepében sokakkal osztozik. Vállalkozóként - élelmiszer- boltot üzemeltet - ugyancsak nincs egyedül a faluban. Külön­leges embernek számít, viszont kedvtelését, hobbiját, szenve­délyét tekintve: a salgótarjáni Skorpió SE íjászszakosztályá­nak igazolt - nem is sikertelen - versenyzője. pinghez, várható, hogy a közön­ség is gyarapszik. Arra a kérdésre, hogy felesé­ge mit szól gyakori távollétéhez, Lipták Attila így válaszolt: - Jön Két éve 5. lett kategóriájában az Európa-bajnokságon, az idén „csak” a 9. helyet sikerült elérni. 2002-ben az Európa Kupa-soro­zat összetett versenyében az 5., a soproni fordulóban a 3. helyen végzett. Mintegy 8-9 éve foglal­kozik tudatosan az íjászattal, amely - mint Lipták Attila mondta - a magyarok vérében van. Véleménye szerint kevés az olyan férfiember, aki gyermek­korában nem fogott volna nyilat a kezébe. Igaz, ő sportlövész is volt és megpróbálkozott a vadá­szattal is, de nincs szíve élő álla­tot elejteni. Az egyesületben már 13-an vannak, mindössze 5-en kezd­ték annak idején. Egy felszere­lés, amelyikkel már versenyre is lehet menni, 2-300 ezer forintba kerül. Hetente 1-2 alkalommal edzenek a sóshartyáni, illetve a mátraszelei pályán. Élethű állat­figurákra lőnek 5-45 méteres távra. Egy versenyen maximum 280 pontot lehet elérni. A halá­los zónában a találat 10 pontot, a sebzésiben 8-at, egyéb helyen 5 pontot ér. Lipták Attilának 217 a legjobbja. Ennek értéke kate­góriafüggő. A lőkészség mellett a távolságbecsülés is fontos tu­lajdonságnak számít. Nagyon szeretnék elérni, hogy 2004 augusztusában az or­szágos bajnokságot a tarjáni Ta­tárárokban rendezzék. Miután ez közel van a strandhoz, a cam­Lipták Attila Európa-bajnoki 5. helyezett velem, szívesen tölti az idejét er­dőben, jó levegőn. Makkocska, Mókuska, Napocska A2 egyik Ízléses tájékoztató táblán az iskola története olvasható ■ Makkocskának hívják a helybéli óvodát. A két gyermekcsoport viszont Mókuskáról és Napocskáról kapta a nevét. Az elnevezések a természettel való kapcsolatot, az egészséges életmódra nevelést szimbolizálják. Három évvel ezelőtt, a 2000-ben ünnepelte az óvoda fennállásának 25. évfordulóját. Ebből az al­kalomból bővítették kétcsoportossá. Az ava­tás a millenniumi zászlóátadás alkalmával történt. Az óvoda ideális helyen - távol a közlekedéstől - található, udvara egy dombra „kúszik” fel. Az öt­letes játékokkal - amelyek helyi vállalkozók mun­káját dicsérik - szívesen töltik idejüket az aprósá­gok. Előfordul, hogy a szülők is bekapcsolódnak a játékba, a versengésbe. Visszatérő rendezvényeik, ünnepeik egy része is nyílt, a szülők részvételével zajlik. Mint Butkai Istvánná vezető óvónő elmond­Arcok a településről ta, az epochális nevelési program alapján dolgoz­nak, ami az egyéni foglalko­záson, a játékos tanuláson alap­szik. Gyakran ki­rándulnak, ked­velt úti céljuk Ipolytarnóc és Hollókő. Az óvo­dában négy óvó­nő és két dajka dolgozik. Ugyan­csak négy főből áll a konyhai sze­mélyzet. Ők a napközis tanulókat - aki ide járnak az iskolából ebédelni - is kiszolgálják. _______■ Ö nzetlen „játékmester” Jól járt a helybéli óvoda, hogy Ipacs József nagyob­bik gyermeke, Dorottya 1994-től oda járt. Az esztergá­lyos végzettségű vállalkozó szülőként ugyanis az utóbbi időben számos, fémből készült udvari játékkal - vonattal, kocsival, forgóhintával, gumis hintával - ajándékozta meg az intézményt. Annál inkább, mert egy ideje kisebbik leánya, Veronika is óvodás. Az óvo­da falain belül is megtalálhatók - indiánsátor, bábparaván formájá­ban - Ipacs József munkái. Természetesen otthonra is számos játé­kot „fabrikált” már saját gyermekeinek. Vagy olyanokat, amelyeket máshol látott és továbbfejlesztve valósított meg, vagy olyanokat, amelyeket saját maga talált ki. A 36 esztendős Ipacs József hat éve vállalkozó, nősülése révén került faluba, amelyet - másokhoz hason­lóan - ő is nagyon megkedvelt az eltelt évek során. Versek és „zöngemények” Naponta utazik a szomszédos Karancsságra Dénes Jánosné, hogy ott a polgármesteri hivatalban elvégez­ze a munkáját: igazgatási főelőadó, szociálpolitikai és gyámügyek, anyakönyvvezetői feladatok tartoznak hozzá. Otthon - mint bárki más - édesanyaként - két gyermeke van - és feleségként - férje kántor - foglal­kozik a család gondjával-bajával. Csakhogy szabad idejében, illetve, amikor megszállja az ihlet, akkor verseket, rigmu­sokat - az utóbbiakat „zöngeményeknek” nevezi - vet papírra. Már az általános és középiskolai évek - a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolában érettségizett - alatt fény derült tehetségére, sikerrel szerepelt irodalmi pályázato­kon. Verseit füzetbe írja, a komolyabb versekkel igencsak megszen­ved. Legutóbbi szerzeménye egy lillafüredi élmény alapján született, „Isten ujja” a címe. Az utolsó sorok így hangzanak: ....fejed felett ott a jel / cseppkőből a szelemen / néma, intő üzenet:/ Voltam, Vagyok és Leszek. ” Némelyik műve már nyomtatásban is megjelent, külön- díjat is nyert egy könyvtári pályázaton. Arra még nem gondolt, hogy kiadja verseit, mert előbb - ahogyan fogalmazott - egy szakértőnek kellene azokat átnézni. Egyébként a családban vannak, akik buzdít­ják a versírásra, de akad „ellendrukker” is. Buszvárók Sásvári módra Tíz évvel ezelőtt vásárolt a községben családi házat a salgótarjáni származású Sásvári Károly. Az asztalos végzettségű vállalkozó ilyen módon műhelyt is tu­dott kialakítani mestersége mindennapi gyakorlásá­hoz. Sok mindent csinál, ami fából készül: hajópad­lót, parkettát, bútorokat. Keze nyomát magán viselik a helyi óvoda udvarán megtalálható játékok is. Az utóbbi időben a ízléses formátumú és kivitelű buszmegállók - ame­lyek hirdetőtáblákkal és kukákkal kombináltak - kapcsán is emlege­tik a nevét. Már más településekről is érdeklődtek irántuk. Sásvári Károly felesége főnővér-helyettes a salgótarjáni Szent Lázár kórház­ban, a leánya szakközépiskolába jár a megyeszékhelyre, a fia viszont magasépítésznek tanul Pécsett. Ő bizonyára - ha áttételesen is - hasznosítja majd az apjától tanult látásmódot, ízlésvilágot. A család szeret Ságújfalun lakni, úgy vélik, rendes emberekkel vannak körül­véve. Sokan dicsérik Sásvári Károly buszváróit, mondván, jólesik rá­nézni a népművészeti motívumokkal díszített építményekre. Kellemes környezetű az óvodaudvar is

Next

/
Oldalképek
Tartalom