Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-29 / 276. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D BÁNK 2003. NOVEMBER 29., SZOMBAT MEGYE 2 0 0 3 Lakott hely az őskortól: ezt bizonyítják a Szarka- hegy lábánál talált leletek, amelyek a késöl csiszolt kőkorból, a Krisztus előtti IV. évezredből származnak és Nógrádban a legrégebbiek közé tartoznak. A falu neve a kutatók szerint a Bánk személynévből ered. A középkori történet adatai meglehetősen hiányosak: a lalu első Írásos említése 1405-ből származik. 1506-ban Terjéni Radnóti György, 1542-ben Balassa Zsigmond birtoka volt, 1549- ben pedig a töröknek adózott. A falu a hódoltság idején elnéptelenedett, temploma, ami a mai temető lelett állt, elpusztult. A török kiűzése után Turóc vármegyei szlovákok telepedtek itt le: 1720-ban 13 adóköteles háztartást írtak össze. A vízben szegény Nógrád megye egyik ékessége a szép lekvésű tó, amelynek első írásos említése 1520-ból származik. A tengerszem minden évszakban másik arcát tárja a látogató elé. Különösen szép ősszel, amikor a víz tőié emelkedő domboldal nyír- és fűzfáinak sárga lombjai tükröződnek a tó leiszínén, és igazi varázsát mutatja télen, havas, zúzmarás időben is. Ilyenkur tökéletes a hely nyugalma, bár a jégen léket vágva sokan horgásznak. Tavasszal és nyáron élénk errefelé az idegenforgalom. A szlovák népi múlt emlékeit tájbáz őrzi: az egykori lakóépület a XIX. század közepéről származik. Vállalkozó lett a volt polgármester I A még mindig | csak alig 54 éves 3 Lomén János igazi | lokálpatrióta híré 1 ben áll, amit a | község első szabadon választott polgármestereként bizonyított is közel egy évtizedes „vezetői pályafutása” alatt. Kiemelkedő munkát végzett - többek között - a település teljes közműellátásának kialakításában, a tó tulajdonjogának megszerzésében, az üdülőterület fejlesztésében, de még az éveken keresztül itt megrendezett országos triatlonversenyek szervezésében és támogatásában is. Az egészségi állapota miatti kényszerű pályaelhagyás után ma már a vállalkozását vezeti az expolgármester, amelyben felesége, fia és lánya is résztvesznek. Természetesen ma is figyelemmel kíséri a település sorsát, segít is, ahol és ahogy csak tud. Hobbija még mindig a munkája, de azért szívesen ül ki horgászni is a ma már országos hínévre szert tett tó partjára, nem csupán azért mert a helyi horgászegyesületben is vezető funkciót tölt be. A lalu jelentős építészeti emléke az 1791- ben épült, késő barokk stílusú evangélikus templom. Önkormányzati üdülő Nem csak a település nagy értéke a bántó tó Verőfényes novemberi nap fogad bennünket a gyönyörű üdülőkkel, szállodákkal, vendéglátóhelyekkel jól ellátott településen . A bánki tóhoz vezető út és a közelében lévő tér patika tiszta, a környezet - természeti és épített egyaránt - mindenütt ápolt, gondozott. A tündöklő tó partján pompázatos panoráma kápráztat, szinte árad a nyugalom. Szemlélődésünket egy teremtett lélek sem zavarja. Bánk jobbára szlovák nemzetiségű és evangélikus vallású lakossága mérsékelten fogyó és öregedő tendenciát mutat. A foglalkoztatottság főleg Rétságra történő ingázással és a jelentős számú helyi kisvállalkozás jóvoltából viszonylag elfogadható színvonalú. A mindössze féltucat körüli munkanélkülit közmunka programokba vonják be. A település - még a ’90-es években kiépített - városi nívójú közműellátottsággal bír, humáninfrastruktúrája is kielégíti a helyi igényeket. A 25 fh-es óvodába - a visszaesett házasodási és gyermekvállalási hajlandóság miatt is - mindössze 14 kisgyerek jár. Az általános iskolai oktatást az önkormányzat társulás keretében Rétságon biztosítja, de a szabad iskolaválasztás jegyében Romhány és Balassagyarmat iskoláiban is tanulnak bánki gyermekek. A négyezer-kötetes könyvtárban az Internethasználat biztosított, várják az érdeklődőket. Az orvosi-, fogorvosi rendelés biztosított, a kiskereskedelmi ellátás és a vendéglátás az átlagosnál magasabb színvonalon is. Az önkormányzat képviselő testületé és szakapparátusa korszerű munkakörülmények között dolgozik, fogadja az ügyfeleket. A lakossággal való kapcsolat fórumai - falugyűlés, falunap stb - jól működnek. A polgármester asszony kiemeli: feladatuk a korábbi önkormányzatok által megteremtett feltételek bázisán - amelyben Lomén János polgár- mester elévülhetetlen ér,Csak” folytatni kívánja elődje munkáját Dr. Túry Endréné polgármester tíz éves múlt, amikor Bánkra került, ahol nagyapja bányamesterként dolgozott az agyagbányában. Később ö maga is itt állt munkába, hogy aztán férjhezmenetele után évtizedekig Budapesten a Beruházási Banknál és jogutódjainál kamatoztassa munka mellett megszerzett diplomáit és szakismereteit. Közgazdász doktor férje halála után visszatér gyökereihez. 1990-től önkormányzati képviselő Rétságon, majd Bánk kiválása után az önálló településen. Bizottságok tagjaként aktivizálja magát, mígnem a 2000. év végi időszaki választásokon bizalmat szavaznak neki. Polgármesterként „csak” folytatni kívánja elismert elődje eredményes tevékenységét. BANK 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE támogatások, ellátottak 7715 szem. Összesen: 161914 IFI demeket szerzett - az idegenforgalom működtetése, a tó - amely nemcsak Bánk nagy értéke - adottságai, a strand, a vízi színpad és a kemping maximális kihasználásával. A tó rehabilitációja (iszapkotrás, partrendezés stb) egyébként 2001-2002 évben valósult meg, állami támogatással, tovább növelve vonzerejét. Céljuk a korábbi sikeres rendezvények - nemzetiségi találkozó, folklórfesztivál, koncertek stb - színvonalas működtetése. Jelszavuk: vendégként érkezni, barátként távozni Arcok a településről A Tengerszem Panzió, a hozzá tartozó étteremmel és kerthelységgel már 13 éve áll a Bánkra látogató turisták, külföldi és hazai visszajáró vendégek rendelkezésére, első sorban a nyugodt környezet, a pihenés és a jó magyaros konyha vonzása miatt. Mindezek mellett a bánki tó környékén található további öt kisebb-nagyobb tavacska is ko- moly vonzerő, de a vadászok kedvelt szálláshelye is a Börzsöny és Cserhát csücskében található panzió, amely 2001-ben Nógrád megyében egyedülállóan elnyerte a Magyar és a Nemzetközi Gasztronómiai Szövetség elismerését és védnöki táblával jutalmazta a Tengerszemet. Mint ismeretes, ez a Nyugat-Európából érkező vendégeket (is) arról biztosítja, hogy ide nyugodt lelkiismerettel betérhetnek, hiszen ezt náluk is csak az elismert, tiszta, és a vendéglátás igényeit maximálisan kielégítő szolgáltatással bíró éttermek kapják. Hazánkban jelenleg csak 250 darab ilyen tábla található a közel ötvenezer vendéglátó egység közül. Mindezek szellemében mindig arra törekednek, hogy a vendég, aki betér ide akár szállás, akár étkezés miatt, az legközelebb is visszajöjjön, azaz mottójuk: „Hozzánk mindenki vendégként érkezik és jóllakott, megpihent barátként távozik.” A megszokott és közkedvelt ízek mellett a gasztronómiai érdekességeket magas szinten szolgálják fel, ráadásul harmadosztályú árkategóriában. Odafigyelnek minden apró kívánságra, igényre a rendezvények kívánságait is szem előtt tartva, természetesen rendelkeznek dohányzó és nemdohányzó éttermi helyiséggel. Jelenleg a szobák számának növelésén és a szolgáltatások bővítésen dolgoznak, szem előtt tartva az Európa Uniós elvárásokat, így kialakítottak szolárium helyiséget, infraszaunát, klubtermet, hogy még kellemesebben tölthessék itt idejüket a vendégek. A beruházáshoz nagy segítséget kaptak a megyei turisztikai, valamint a területfejlesztési alapból, így a minden igényt kielégítő bővítéssel még több és magasabb színvonalú szolgáltatást tudnak nyújtani vendégeiknek. _____________________________■ A bánki tó Több lábon álló vállalkozás a tóparton Bánk legnagyobb vonzereje kétségtelenül a tó, mely a turisták legfőbb célpontja. Torma Andrást születése óta minden ideköti, szülei, családja, rokoni szálak, majd munkája, és jó pár éve már vállalkozása is. Kilenc éve bérli a tóstrandot és büfét, de a további piaci igényekhez igazodva családjával együtt úgy döntött, vállalva a kockázatot és a banki kölcsönt, megvásárolnak egy tóra néző ingatlant. Az átalakítások után mára már felesége vezetésével ABC működik benne, mellette pedig vendéglátó egység. Ám a 25 éves váltakozói múlttal rendelkező Torma úr kihasználva több éves kereskedelmi és vendéglátói tapasztalatát, támaszkodva piaci ismereteire valamint az üdülővendégek, turisták elvárásaira, a vendéglátás és idegen- forgalom területén kíván továbblépni. A gyönyörű kilátással rendelkező épület tetőterében a megyei területfejlesztési tanács támogatásával egy fogadót alakítottak ki, mely hamarosan a pihenni és üdülni vágyó vendégek rendelkezésére áll. így, több lábon állva csökkenthetők az idegenforgalom és az időjárás kiszámíthatatlanságából eredő kockázatok, hisz nem csak a működtetést biztosító család, hanem a helyi alkalmazottak boldogulása is a tét. Tormáék mindenesetre építenek és bíznak Bánk egyre növekvő népszerűségére, idegenforgalmára, és a turizmus mind szélesebb kiszolgálására törekednek. Torma András mindezek mellett önkormányzati képviselőként is munkálkodik a község fejlődése érdekében, és fuballszeretete is közismert. Tíz éve vezeti és támogatja a helyi csapatot, irányítása alatt kerültek fel a megyei másodosztályba, és legnagyobb örömére ötéves unokája Ákos is „éjjel-nappal” rúgja a bőrt. Amikor tud, segít Simon János ősi bánki kőműves dinasztiából származik, és természetesen a fia is folytatja a hagyományt azután, hogy az édesapjával korábban közösen működtetett vállalkozásuk után mára már önálló útját járja. Az édesapa, az 53 éves mester igazi lokálpatriótaként rengeteget tett szülőfaluja építéséért, szépítéséért, és mindezt önzetlen segítség formájában. 0 végezte el a faluház bővítését, renoválását, és több más önkormányzati épület megújulása a nevéhez és tevékenységéhez kötődik. Ennek ellenére viszont szerényen csak annyit mond erről, amikor tud, segít. Nem véletlen, hogy pont 10 éve ezért kapta meg a díszpolgári címet, elsőként a helyiek közül. Szülőfaluja építése, szépítése mellett a helyi futballcsapat nagy híve, és egyben mindenese. Intézi a focicsapat körüli dolgokat, jegyet árul, az önkormányzattal összefogva utaztatja az ifiket, amolyan mindenese a megyei másodosztályban szereplő bánki labdarúgásnak. Nagy terve, hogy szökőkutat épít a község Hősök terére, a polgármesteri hivatal elé, melynek falát Laluja András szobrászművész alkotása díszíti a háborúk áldozatainak emlékére. rItt ragadt és díszpolgár lett Veszprém megyéből származik Tavaszi Zoltánná, aki a tanítóképző elvégzése után Bánkon töltötte gyakorló éveit, majd 1953-tól itt is ragadt Nógrád megyében. Nagyorosziban kezdte a tanítást, és 4 év múlva az akkor még nyolcosztályos bánki iskolába került, mely a hatvanas évek közepétől már csak alsósoknak adott otthont. Mivel az évek múlásával már ott is csak 7-8 gyerek maradt, tavaly óta be is zárt az intézmény. A közkedvelt tanárnő 1990 ben ment nyugdíjba, de 3 évet még ráhúzott, szükség volt munkájára. Nem kis nosztalgiával gondol vissza azokra az időkre, amikor a szülők segítségével szinte mindent véghezvittek, és például szlovák hagyományőrző tánccsoportot szervezett úgy, hogy nem is beszéli a nyelvet. Sajnos csak 10 éven át tudtak működni, támogatás hiányában ’82-ben megszűntek. Fia viszont már a szlovák iskolát választotta Budapesten, és mára már ő is pedagógus. Tavaszi Zoltánnét 2003-ban választották Bánk negyedik díszpolgárává, melyet nagy megtiszteltetésnek tart, hisz olyan illusztris társaságba került, melynek például Habsburg Ottó is tagja. Mindig szeretett tenni a közért Mozgalmas és eseménydús közösségi életre tekinthet vissza a 60 éves kőművesmester Pintér János, aki gyerekkora óta, 46 éve műveli a szakmát. Közéleti tevékenységét ’74-ben kezdte tanácstagként, az akkor még három község (Rétság, Tolmács, Bánk) közös tanácsában - hisz szülőfaluja csak 1990-től önálló - de rövid kihagyással a rendszerváltás után sem csak a szakmájának élt, mert jelenleg is képviselőtestületi tag. Ugyancsak fiatal szakemberként lépett be az IPOSZ-ba, majd később 11 éven át Nógrád megyét képviselte a ipartestületek országos elnökségében. Mindezek után azt hihetnénk, ennyi éppen elég volt a közéletiségböl, pedig megszűnéséig (90-ig) a Népfrontban is tevékenykedett 22 éven át. Kőművesmunkáit lehetőség szerint lakóhelye környékén végzi, végezte, és nem véletlenül, hisz - mint elmondotta - szereti sokáig látni munkája gyümölcsét, és ez megnyugvással tölti el. Amíg tudja, nyugdíj mellett is folytatja szakmáját, de van, aki átvegye a stafétát a családban, mert fia ugyancsak építési vállalkozó. Mozart zenéje ihleti alkotásra Amikor ifjabb Valkó Gyula a salgótarjáni „építőipariba” járt középiskolába, még csak családja és baráti köre tudott a fiatalember művészi ambícióiról. No meg a nemrégiben elhunyt Laluja András Bánkon élő képzőművész, akinél az éjszakába nyúló beszélgetések, bíztatások minden jel szerint nem voltak hiábavalók. Bár Gyula már akkor is szerette a rajzolgatást, még ingadozott, hogy a bőrművességet válassza e inkább, de az idős művész ráhatása döntőnek bizonyult, még úgy is, hogy csak negyedszerre sikerült felvételije. Mindezek ellenére ma már a budapesti Képzőművészeti Egyetem és Főiskola negyedik éves hallgatója. Szeret hazajárni, amikor csak teheti bebarangolja a környező dombokat, és természetesen alkot a pincében berendezett műtermében. Mozart zenéje inspirálja legjobban, és válogatott művei már tárlaton is szerepeltek, de szülőfalujában is terveznek jövőre egy önálló kiállítást műveiből.
