Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-05 / 255. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REG I O N Á L I S N A P L Ó SALGÓTARJÁN 2003. NOVEMBER 5., SZERDA Salgótarjáni programajánló NOVEMBER 5. A József Attila Művelődési Központban 14 órától az idősek népfőiskolájának so­ron következő előadására kerül sor. NOVEMBER 6. 19 óra: a Chioggiai Csetepa­té c. darab a József Attila- bérlet tulajdonosai számára. k A Nógrád Megyei Fotóklub­ban dr. Nyíry László diavetí­téses előadása Felvidéki uta­zás: Kassa, Eperjes, Bártfa címmel. NOVEMBER 7. 19 óra: a Chioggiai Csetepa­té című darab a Radnóti Mi- klós-bérlet tulajdonosai szá­mára. Először lép fel Salgótarján­ban az Új Színház Társulata és rögtön a színház egyik legnagyobb sikerével, Carlo Goldoni Chioggiai csetepaté című komédiájával. A mű­vet Taub János állította színre, mégpedig igazi sztárparádéval, még az epi­zódszerepekben is nagysze­rű színészek komédiáznak. A november 6-án a József Attila-bérletben és novem­ber 7-én a Radnóti-bérlet- ben bemutatásra kerülő da­rabban többek között Bán­sági Ildikót, Nagy-Kálózy Esztert, Ráckevei Annát, Kecskés Karinát, Bubik Ist­vánt, Eperjes Károlyt, Gás­pár Sándort és Dengyel Ivánt láthatja a salgótarjáni kö­zönség. Az előadásokra szó­lójegyek is válthatók. * k -k Fotókiállítás nyílik novem­ber 7-én 15 órakor az Apolló Moziban „Hat szem és har­minc kép” címmel. A kiállí­táson Buda László, Herbst Rudolf és Molek Csaba mu­tatja be alkotásait, díszven­dég Pindroch Csaba színmű­vész. A kiállítást megnyitja Puszta Béla, Salgótarján polgármestere. Balassi Bálint Megyei Könyvtár Bóna Kováss Károly Galéria: Kalocsai Enikő festőművész kiállítása látható november 28-áig a könyvtár nyitva tar­tási idejében. Nógrádi Történeti Múzeum Állandó történeti kiállítás: Nógrád az újkorban. Időszaki kiállítás: Salgó vár évszázadai - Régészeti, történeti kiállítás. Salgótarjáni Ifjúsági Infor­mációs és Tanácsadó Iroda, Ifjúsági Galéria: Földi Ger­gely - a Váczy Gyula Művé­szeti Iskola rajztanára - kiál­lítása. Megtekinthető: 2003. november 28-áig. Romák támogatása Salgótarján A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium roma mikro- és kisvállalkozások piaci esélyeit javító fejlesztések és beruházá­sok támogatásáról szóló pályá­zati feltételeket ismertették a Nógrád Megyei Regionális Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány Mártírok úti inkubátorházában. A pályázat keretében 65 %-os vissza nem térítendő támogatás kérhető legfeljebb hárommillió forintig, különböző gép- és jár­műbeszerzésekre. Lépések könyvtárügyben Úgy alakult, hogy a városban lévő könyvtárak - mint nagyon fontos közművelődési intézmények - helyzete, sorsa mosta­nában az átlagosnál is nagyobb figyelmet kap, érdeklődésre tart számot Salgótarjánban. Ennek alapvetően két oka van: a Balassi Bálint Megyei Könyvtár - amely köztudottan közös, megyei és városi működtetésű - esetében a közelgő jövő évi költségvetés vetett fel megoldandó problémákat, az egykori szakszervezeti könyvtárnak pedig súlyos, a létét is fenyegető elhelyezési gondjai akadtak. A városi önkormányzat állás­pontját a két üggyel kapcsolatban Kovácsné Czene Csilla al­polgármester fejtette ki. Kovácsné Czene Csil­la alpolgármester Lehetőség van internetezésre is FOTÓ: GÓCS ÉVA- Egyetértek a bevezető gon- dolatoldral: mi is úgy tekintünk a város könyvtári hálózatára, mint komoly szellemi, kulturá­lis, anyagi értékre és a magunk módján mindent meg is teszünk megőrzéséért, gya­rapításáért. Igyek­szünk a városban működő könyvtára­kat egységben ke­zelni, mert tudjuk: az olvasó nem tesz különbséget, hogy ki a fenntartó, mi­lyen a könyvtár típu­sa, jellege, számára az a fontos, hogy megtalálja a keresett köteteket, informá­cióhordozókat és minél színvonala­sabb szolgáltatás­ban részesüljön. Az említett két könyv-, tár ügye az utóbbi Várják az olvasókat az intézméányben időben az említett okok következtében valóban előtérbe került.- Elsőként beszéljünk a Balas­si Bálint Megyei Könyvtárról...- A Nógrád Megyei Hírlap ko­rábbi cikkeiből is ismert (lehet) a közvélemény előtt, hogy hosz- szú tárgyalások, viták folytak a megyei és a városi önkormány­formában működhet tovább. Természetesen a megye és a vá­ros is joggal fogalmazott meg bi­zonyos racionalizálási elveket, amelyek érintik a létszámot, a működési költségeket és válto­sülete Nógrád Megyei Könyv­tára - vezetői tavaly keresték meg az önkor­mányzatot, je­lezvén, hogy az adott helyen el­lehetetlenülni látszik létük, tevékenysé­gük. A város átvállalni nem tud­ta ugyan a működtetés költsége­it, de készséggel segített az elhe­lyezésben, csak hogy ne kerül­jön el Salgótarjánból ez a mint­egy százezer könyvet számláló állomány. Hosszas keresgélés után - tekintve, hogy minden könyvtár esetében a speciális szakmai igényeken túl figyelem­be kell venni az épületek statikai állapotát is - a Salgó Vagyon Kft. hathatós közreműködésével si­került új helyet találnunk. Mint a megyei lap is megírta már ok­tóber 4-ei riportjában, az egye­sületi könyvtár az elmúlt hóna­pok során az Öblösüveggyár melletti egykori SZÜV-épületbe költözött. A mintegy 250 négy­zetméteres alapterületért elfo­gadható bérleti díjat fizetnek, sőt az önkormányzat a felújítást is magára vállalta. Már most lát­ható, hogy a Beszterce-lakótele- pen hagyott törzsközönségük egy része e városrészben, az új zásokat igényelnek a nem szak­mai jellegű feladatok ellátásá­ban. Ezeket az elvárásokat az in­tézményvezetésnek ott helyben kell a gyakorlatban érvényre jut­tatnia. Ugyanakkor növelni sze­retnénk közösen a könyvbeszer­zési keretet, folytatni az infor­matikai fejlesztést. E célra pél­dául csak az el­múlt hónapok­ban 50-50 száza­lékban megosz­tott összeget, 300-300 ezer fo­rintot biztosított a megye és a vá­ros. Hangsúlyo­zom: számunkra is egyértelmű a megyei könyvtár kiemelt szerepe és azt tartjuk fon­tosnak, hogy bár­milyen konstruk­cióban - gondo­lok a kistérség­ben és regionális szinten várható változásokra betölthesse e funkcióját, kül­detését.- És mi történt a tóstrandi volt A megyei könyvtár továbbra is eredeti épületében funkcionál szakszervezeti könyvtárral? zat illetékes képviselői között a működtetés költségeinek ará­nyos, mindkét fél számára elfo­gadható megosztásáról. Örven­detes fejlemény, hogy végül is sikerült megállapodni, nyugvó­pontra jutni oly módon, hogy a döntés ne menjen az olvasók ká­rára. A legnagyobb eredmény­nek azt tartom, hogy az intéz­mény továbbra is Salgótarján­ban, a jelenlegi épületben és szervezeti rendben, általunk is komoly mértékben támogatott- A nem önkormányzati ke­zelésben lévő könyvtárak közül az ön által említett és a Kohász Művelődési Központban lévő a legnagyobb. Mindkettő zömé­ben egyesületi finanszírozású és mindkettőben ugyancsak nagy értékű könyvek és más forrás­anyagok találhatók, így esetle­ges megszűnésük érzékeny veszteséget jelentene a város la­kosságának. Nos, a tóstrandi könyvtár- pontos nevén Területi Művelődési Intézmények Egye­helyen is felkeresi a Pádár Lászlóné vezette intézményt. Mi pedig abban bízunk, hogy a jól megközelíthető, sűrűn lakott térségbe került könyvtár olvasói köre kiegészül a környező isko­lák diákjaival, az üzemek dolgo­zóival és civil érdeklődőkkel. Is­merve a könyvtár kollektívájá­nak mentalitását, egész biztos e városrész közművelődési cent­ruma is lesz az egyesületi intéz­mény, amelynek hivatalos meg­nyitóünnepségén, november 6- án 13 órakor Puszta Béla polgár- mester mond avatóbeszédet.- És hogyan tovább könyvtár­ügyben?- Nem vesszük le napirendről a következőkben sem a könyvtárak kérdéskörét, hiszen - mint jelez­tem - ezen intézmények a lakos­ság széles körének igényeit hiva­tottak kielégíteni és a dokumentá­ciós anyagok gazdag tárházát je­lentik. A jövőben a könyvállo­mányt szeretnénk integrálni, de nem a szó eredeti értelmében. „Mindössze” arra törekszünk, hogy felmérjük, megismerjük a városban fellelhető kínálatot és egy úgynevezett tudásbázisú esz­mei integráció keretében érjük el a szakosodást, a gyűjtőkör speciali­zálódását. A lényeg, hogy legalább egy helyen a városban megtalálha­tók legyenek bizonyos kötetek. Ehhez persze nélkülözhetetlen az intézmények - függetlenül fenn­tartójuktól - közti kölcsönös biza­lom, a folyamatos információ. Tudni kell és az olvasók tudomá­sára kell hozni, hogy melyik könyvtárban mi található meg. Az adatbázis és a sajátos gyűjtőkör ki­alakítása persze - nincsenek illúzi­óink - csak több éves, szisztemati­kus munkával érhető el, de egy­szer el kell kezdeni - hangsúlyoz­ta Kovácsné Czene Csilla. „Szükségünk van sok-sok szénre” Salgótarján A Nógrádi Történeti Múze­umban nemrégiben nyílt meg Kor-Kép címmel a magyar bá­nyászat 1945-1958 közötti idő­szakának történetét bemutató kiállítása. A kiállítást dr. Kovácsné Bircher Erzsébet tör­ténész-muzeológus nyitotta meg, aki Horváth József bánya­mérnök mellett a kiállítás ren­dezője is. Dr. Kovácsné Bircher Erzsébet nyitó gondolataiban elmondta, a kiállítással tarto­zunk azoknak, akik a II. világ­háború után fellendítették az országunkat és szenet adtak az otthonoknak. A szénbányászat 13 évét felölelő dokumentumok 2004. január 17-éig megtekint­hetők. Palló a gondok áradata felett Hétéves a salgótarjáni ifjúságsegítő egyesület Pedagógusok, ifjúságsegítő felnőttek, kortárs segítő fia­talok, valamint olyan intéz­mények dolgozói a tagjai az 1996 novemberében megala­kult salgótarjáni Palló Ifjú­ságsegítő Egyesületnek, akik valamilyen módon a na­pi munkájukban is fiatalok­kal foglalkoznak. Az egyesület azért jött létre, hogy előmozdítsa a fiatalok sze­mélyes boldogulását, beilleszke­dését, önállóságának kialakulá­sát. További célja a fiatalok segí­tése önismeretük fejlesztésé­ben, elképzeléseik, döntéseik meghozatalában, a napi feszült­ség, a stressz kezelésében. Feladatai közé sorolta azt is, hogy megtanítsa a fiatalokat ne­met mondani az önpusztító probléma-„megoldási” módok­ra, fejlessze az alkoholfogyasz­tással, drogozással, dohányzás­sal szembeni ellenálló magatar­tás kialakítását.. A Palló legnagyobb szabású programja egy óbudai minta alapján 1997. december 6-án in­dított szombat éjszakai sport- bajnokság, melyet a volt Gere- lyes Endre Ifjúsági Házban szer­vezett. Ez a „pálya”nyitott, az utcáról betérő fiatalok nevezhet­nek be. Azok, akik havi három alkalommal részt vesznek a megmérettetésen, egy pontver­senyben havonta díjakat nyer­nek. Ez különös vonzerőt köl­csönöz ezeknek a versenyeknek az általában csak sportolási le­hetőséget kínáló programokkal szemben. Az éjszakai sportbaj­nokságot 30-50 fiatal látogatja rendszeresen, többnyire a kör­nyéken lakó, többségükben 14- 25 éves lakótelepi fiatalok élnek ezzel a lehetőséggel. A szombat éjszakai időzítés tudatos: arra az időszakra bizto­sít hasznos időtöltést, amikor a fiatalok leginkább ki vannak té­ve a bűnözésnek és a drognak, a kocsmák csábításának. A cél nem elsősorban a minél na­gyobb sportteljesítmény elérése, hanem a prevenció, a megelőzés és a fiatalok mentálhigiénés se­gítése. Az évek alatt jól bejáratott, közismert bajnokságokon részt­vevő tizen-huszonévesek keve­sellték a heti egyszeri találkozás lehetőségé. Felvetették, hogy jó lenne egy hétköznapokon is működő klubot létrehozni, ahol rendszeresen találkozhatnának, amely esetleg más jellegű közös elfoglaltságnak is teret adhatna. Ehhez egy 2000. évi pályázati tá­mogatása adta meg az alapot, így jött létre a PIK3 Klub. Az önkormányzat egy csak­nem száz négyzetméteres, két lakás átalakításával kialakított irodahelyiséget bocsátott a Palló rendelkezésére a Budapesti út 39. szám alatt. Ennek átalakítá­sát, felújítását, berendezését az egyesület vállalta, valósította meg. Az eltelt időszakban a PIK3 Klubban is kialakultak a kulturált tárgyi feltételek, a bú­torzattól kezdve beszerezték a számítógépet és tartozékait, az­tán a fénymásolót, tévét és vide- olejátszót is. A klubot működte­tő felnőttek is ugyanazon elhiva­tott, társadalmi munkában tevé­kenykedő személyek, akiknek ezt a tevékenységét közhasznú munkások segítik. A klub eddigi létének, ren­dezvényeinek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy telitalálat volt a létrehozása, a fiatalok szíve­sen látogatják a „gyere be” han­gulatot árasztó közösségi helyet. Az ifjúságsegítők úgy látják, hogy a megelőzés érdekében ki­fejtett, a több oldalú segítő mun­kán túl a különböző igényszintű fiataloknak szóló programok szervezése jelentheti a klubélet kiszélesítését, továbbfejleszté­sét. Szóba jöhetnek például az időszerű igényekhez igazodó önismereti játékok, de a kirán­dulás vagy rajzverseny megren­dezése egyaránt színesítheti a palettát. Szerepel az elképzelé­sek között az is, hogy a jövőben az arra alkalmas fiatalokat meg­nyerjék szervezőnek, fokozato­san bevonják őket a klub műkö­déséhez szükséges munkába, megismertessék velük a külön­böző események előkészítésé­nek feladatait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom