Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-28 / 275. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2003. NOVEMBER 28., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Ipoly-hidak: Ráróson megkezdődik az újjáépítés! J Újjáépülő Ipoly-hidak Nemrégiben Ipolynyéken nemzetközi találkozót ren­deztek az Ipoly hídjainak re­habilitálása érdekében. Szlo­vák és magyar részről is kor­mányszintű képviselettel ke­rült sor a megbeszélésre. A tárgyalások értelmében a rárósi híd lenne az első, a má­sodik Balassagyarmat mellett a kővári, a harmadik az Ipolydamásdi (Pest megye) és megépülne egy Drégely- palánk alatt is. A szlovák fél 12 híd helyreállítását vette tervbe. Balassagyarmatot ezek kö­zül a kővári híd érintené. A beruházás összege 120 millió­forinttól 750 millióig terjed, s szlovák részről készen áll a tanulmányi terv. Az Ipoly- Eurorégió önkormányzatai ta­nácskoztak a feltételekről, ál­lamközi szerződések szület­nek, a két ország minisztériu­mai, nagykövetei üdvözlik a megállapodást. A pénzügyi források uniós pénzekből és a két nemzet költségvetéséből kerülnének ki. Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-he­lyettese Urban Árpád ország- gyűlési képviselővel, Lombos István polgármesterrel, vala­mint dr. Bacskó József alpol­gármesterrel tárgyalt a kővári híd jelentőségéről. Csáky Pál ráadásul újkóvári születésű, s emiatt szívügye is a híd újjá­építése. A tervbe vett híd-re- habilitációk a két ország kö­zötti szoros kapcsolatot szol­gálják ________________■ A híres rárósi „Öreg híd” építészeti szempontból is igen érdekes volt. A XX. század elején lebontották, s helyére modern, acélszerkezetű hidat építettek._________________________________________________________________________FORRÁS. HAJÓS BENCE, IPOLY HIDAK IPOLVTARNÓCTÓL IPOLYSÁGIG A XX. század során az Ipoly hídjait sorozatosan érték a csapá­sok. A trianoni békediktátum 1920-ban határrá tette a folyót, a második világháború végén, 1944-45 fordulóján a visszavonu­ló németek többségüket felrob­bantották. Ha az évszámok tük­rében nézzük a dolgot, 1950 is je­les dátum a csapások sorában: egy magyar-csehszlovák egyez­mény megszüntette a túloldali földjeiket művelők átkelési lehe­tőségét is, ami után a kisebb je­lentőségű, fából épült, a háború után helyreállított fahidakat is sorra lebontották. A rövidesen megújuló rárósi közúti híd története ugyancsak ér­dekes. A XVIII. század végén már állt az ártér felett is átívelő, 60 mé­teresnél hosszabb kőhíd. Egy, ta­lán a legendák körébe tartozó anekdota szerint a nyáridőben er­re utazó II. József, a kalapos király, látva az akkor éppen a bokáig érő kategóriába tartozó Ipolyt, így szólt: „Uraim, vagy kisebb hidat, vagy több vizet.” De - látta volna csak a takarékosságáról is híres uralkodó áradás idején a folyót! A kőhidat a XX. század elején lebontották, helyére acélszerke­zetű, modem létesítmény került. Ezt a németek felrobbantották a második világháború végén, s többé már nem is épült újjá. A roncsokat lebontották, árvízvé­delmi okokból a hídpilléreket is kiemelték a mederből, ugyanis az uszadékfa gátat képezve fenna­kadhatott rajtuk, illetve felettük könnyebben eliszapolódhatott a meder is. Hídelemátadás ma Az újjáépülő rárósi Ipoly híd szerkezeti elemeit ünnepélyesen november 28-án, pénteken, azaz ma adják át a szécsényi pályaud­varon. A szállítmány13 órakor érkezik meg a vasútállomásra, ahol jelképesen Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter adja át az elemeket dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébetnek, Szécsény pol­gármesterének, és a szlovákiai Alsósztregova első emberének, Matus Bystrianskynak. Az ünnepélyes átadás után szlovák és ma­gyar néptáncosok adnak rövid műsort. Meleg vizű strand, uniós csatlakozás Alsósztregova a nagykürtösi járás idegenforgalmi központja, köszönhetően meleg vizű strandjának. A 36 Celsius fokos vizet egy 25 méteres nagy és négy kisebb medencében fogják fel. Matus Bystriansky polgár- mester egy korábbi látogatásun­kon elmondta: a Madách Imre szülőfalujaként is ismert, em­lékmúzeumának is helyet adó településen évente százezer vendég fordul meg, szinte kizá­rólag, 95 százalékban belföld­ről. A külföldiek között mintegy két százalék a magyarok aránya, s összesen ugyanennyien van­nak a csehek és a lengyelek is. A határon inneni Nógrád északi részéből a legközelebbi hazai strandfürdők is 60-70 kilométer­re esnek, míg Alsósztregova egyes nagyobb településektől, Szécsénytől, Salgótarjántól, Ba­lassagyarmatról fele távolságra sincs. A híd megvalósításával a ráróspusztai üdülőtelep mellé nem kell kiépíteni a melegvizű strandfürdőt, hiszen az alsósztregovai mindössze öt ki­lométerre esik a határtól. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után az Ipolyon megépítendő hidak szerepe nyilván jelentősen felértékelő­dik, hiszen a gazdasági és az idegenforgalmi kapcsolatok épí­tésében, újjáélesztésében a hi­dak kiemelt szerepet kapnak majd. A tervek szerint megépü­lő új hidak hosszú évtizedek el­zártságát, egy egész régió fejlő­désben való lemaradását szün- tetik majd meg. __________■ S zécsény talpra állt - A pályázati sikerek éve Nógrád települései közül a legnehezebb pénzügyi helyzetbe talán Szécsény önkormányzata került az elmúlt években. A nehézségeken az el­múlt egy évben sikerült túllépni, döntő részben a sikeres pályázatoknak köszönhetően. A részletekről dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármes­terrel beszélgettünk.- A választások után első dolgunk volt a pénzügyek rendbetétele - mond­ta dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet. - A városnak a tavaly októberi választáso­kig mintegy 100 millió forintos számla­tartozása halmozódott fel! Ezért aztán első lépésként a belügyminisztertől igé­nyeltünk 40 mülió forintot, amit meg is kaptunk. Intézkedések történtek az ön- kormányzati kintlévőségek behajtására is. Az önkormányzati lakások tartozó bérlőivel a hátralékuk kifizetésére egyezséget kötöttünk. Akivel nem sike­rült, az ellen bírósági eljárást indított az önkormányzat...- Kilakoltatás is volt?- Odáig azért nem fajult a dolog. Egyébként intézkedés történt az elma­radt helyi adók beszedésére is, mert ezen a téren elképesztő lemaradásai voltak városnak. Ez évi költségvetési tervünk igen szigorú, költségkímélő, a gazdálkodásra és a szervezeti változá­sokra határoztunk meg konkrét felada­tokat. így például a megyei közgyűlés­nek adtuk át a művészeti alapiskola fenntartását, illetve vállalkozásba került az ápolóotthon működtetése. Önkor­mányzati rendeletben fogalmaztuk meg, hogy felújítási és fejlesztési fel­adatainkat pályázati úton kell biztosíta­ni.- Sikeres volt az utóbbi rendelet?- Igen! A közmunka programban 20 millió forintot nyertünk, ennek eredmé­nyeképpen a vízelvezető árkokat tesz- szük rendbe, ráadásul húsz embernek munkát adunk. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések számá­ra kiírt pályázaton 75 millió forintot nyert az idén önkormányzatunk, majd eredményesen szerepeltünk a BÉRHIKI pályázaton is. A Belügyminisztériumtól júniusban 8 millió forintot kaptunk. Előbbi pénzekből rendeztük az intéz­mények dolgozóinak bérét és a műkö­dési feladatainkat. Előbbiek mellett per­sze akadtak más, fejlesztésre fordítható pályázati nyeremények is. Az Észak- Magyarországi Régió pályázatán 40 millió forintot sikerült szereznünk, olyan utak felújítására, amelyek valami­lyen üzemhez vagy vállalkozáshoz ve­zetnek. A közbeszerzési pályázaton az EGŰT Rt. nyerte el kivitelezést, a keret­ből a Temető, a Kinizsi, a Bercsényi és a Zöld utat újíttatjuk fel. A megyei terü­letfejlesztési tanács támogatásának kö­szönhetően a Fenyő, az Ősz, a Serházkert, a Nyár út újulhat meg, illet­ve befejeződhet a Madách út végének kivitelezése. A közútkezelővel egyeztet­ve megújult a Rimóci út. Ugyancsak a régió támogatásával valósulhat meg a kistérségi központ, erre a célra 17 millió forintot nyertünk. A Kossuth út járda- szakaszainak felújítására 3 millió 700 ezer forintot kaptunk... A Haynald- kapu rendbetételére 2,7 millió forintot nyertünk. Előbbiek mellett több olyan pályázat is benyújtottunk, amelyeknek az ered­ményét nem ismerjük. Ezek zömmel tervek, megvalósíthatósági tanulmá­nyok elkészítését finanszíroznák. A kö­zeljövőben szeretnénk a Pösténypuszta és Benczúrfalva gázellátásának kiépíté­séhez szükséges terveket elkészíttetni, a belvíz elvezetését megoldani... Telkek kialakítására is pályáztunk. Ugyancsak szép pályázati sikereket tudhatnak maguk mögött intézménye­ink, így a gimnázium, az általános isko­la, az ápolóotthon. A gimnázium torna­termének felújítására is pályáztunk, - az eredményt még nem ismerjük. Az Európai Unió forrásait szeretnénk igénybe venni az idegenforgalom fej­lesztésére. Utóbbi elképzelések között szerepel a Tűztorony megnyitása a láto­gatók előtt, - állandó tűzvédelmi kiállí­tást szeretnénk itt berendezni. A törté­nelmi városrész felújítása, a vár- és a kastélykert felújítása ugyancsak terve­ink között szerepel. Uniós pénzeket szeretnénk megsze­rezni az általános iskola számítástech­nikai és nyelvi oktatást elősegítő eszkö­zeinek megvásárlására...- Meglehetősen sok ez így...- Pedig még nem is mindent említet­tem! Az iskolákban, a művelődési köz­pontban, az ápolóotthonban több évti­Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet zedes mulasztást kell pótolni. Például egyes intézményeinkben, így az öregek otthonában is, évekig elmaradt a festés! Ez persze inkább csak odafigyelés kér­dése, nem jelent túl nagy összeget.- Minek köszönhetik ezeket a szép si­kereket?- A megyei és az országos vezetéssel nagyon jók a kapcsolatok, s elmondha­tom, hogy mindenhol a nehéz helyzet­ben lévő város mellé álltak.- Jövőre mik a terveik?- Szeretnénk megvalósítani uniós pályázatainkat, ha sikerül további ösz- szegekhez jutnunk, folytatni kell az utak, járdák felújítását is. Az ipartelepí­tésre kijelölt területek tulajdonjogát is rendezni kell. Az intézményeinknél év­tizedes lemaradást kell pótolnunk... Ja­vítani szeretnénk a lakáshelyzeten is. ezt önkormányzati telken, de magán­erős beruházásban megvalósuló társas­házépítéssel képzeljük el. Ami a várost illeti, ez idáig a föld alá építkezett. Ezt szó szerint kell érteni, mert eddig a közművesítés zajlott. Most már ideje lenne felfelé is megvalósítani valamit! Azt szeretnénk, hogy az önkor­mányzat zökkenőmentesen működjön, és ez csak összefogással lehetséges.- Azért bizonyára vannak megoldha­tatlannak tűnő gondok is...- Igen, például állami szinten rende­zetlen a kistérségi szerepkört ellátó ön- kormányzatok helyzete. Ez alatt azt kell érteni, hogy Szécsény intézményrend­szere messze meghaladja a 6700-as la­kosság igényeit. A környék, a volt járás gondjai is részben itt csapódnak le. Ez persze nem kormányfüggő, ez a gond már 12 év óra kísért...- Pedig az uniós csatlakozás után várhatóan még növekszik is Szécsény vonzáskörzete.- Igen, ezért is vár megoldásra ez a kistérségi központ helyzet. Az Ipolyon a hidak újjáépítése visszaadja a város­nak a korábbi vonzáskörzetet, a tervek között a rárósi mellett a pösténypusz- tai és a hugyagi híd újjáépítése is szere­pel. A híd esetünkben így valóban ösz- szeköt majd, - a hídfők pedig még megvannak. Egyébként az uniós csatlakozás után a normatív leosztások is megvál­toznak, így az Ipolyvidék magyar tele­püléseiről is szívesen látjuk a gyereke­ket a szécsényi oktatási intézmények­ben. Remélhető, hogy a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok is helyreáll- nak. Álláspontom szerint az embereket hagyni kell barátkozni, kereskedni, a kapcsolatokat ápolni, a politikának ezt támogatnia kell, a többi pedig meg jön majd magától.- A polgármesteri hivatalnak meg kell újulnia valamiben?- Szemléletváltás kellett a hivatalban is! Megtanultuk eladnunk magunkat a lakosság felé, de ehhez szolgáltatni is kell valamit. Mit jelent ez? Például az ügyeket nem szabad tologatni, hanem azonnal intézni kell mindent. Itt isme­retlen az „ej, ráérünk arra még” stílus! Nagyon fontos például a megfelelő hangnem is. A hivatal dolgozói, termé­szetesen azok is, akik már az előző cik­lusban is itt dolgoztak, partnerek ebben a munkában. A pályázatírás is úgy működik ná­lunk, hogy minden részterületnek, minden osztályról szakértője van, - személy- és pénzügyi, műszaki, hatósá­gi szakember. Csapatmunka folyik a hi­vatalban is, mert csak így lehetünk eredményesek.- A szécsényi országgyűlés megtartá­sának háromszázadik évfordulója 2005-ben lesz. Készülnek erre?- A Rákóczi Emlékbizottság, amelynek társelnöke vagyok, szeretné elérni, hogy az évfordulón kihelyezett országgyűlés legyen városunkban. Szerencsénk van egyébként, mert II. Rákóczi Ferenc megítélése egységes, semmiféle politikai belemagyarázás veszélye nem fenyeget esetében. Ami az évforduló megünneplését illeti, vá­rosunkban szeretnénk méltó környe­zetet teremteni, a már említett kastély- és várkert rendbetételével. Ha ugyanis vendéget várunk, szokás alaposan ki­takarítani és megszépíteni a környe­zetet... Az ünnepségsorozat megtartá­sához szeretnénk megnyerni az egy­házat is, a ferences kolostorban, a Rá­kóczi emlékszobában egy kiállítást is nyitunk terveink szerint. A progra­mok apránként majd összeállnak, s fontos is, hogy minden jól sikerüljön, hiszen Szécsény erre az időszakra az országos érdeklődés középpontjába kerül majd. F. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom