Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-26 / 273. szám
2003. NOVEMBER 26., SZERDA SPORT T Ü K Ö R Nógrád Megyei Hírlap - 11. oldal Palotáson is megemlékeztek a diadalról A magyar labdarúgó-válogatott ötven éve nyert a Wembleyben Buzánszky Jenő (balról) és Grosics Gyula, középen Szabó Mihály, Palotás polgármestere előtti eseményeket, majd megtekintették a mérkőzést. A MÉRKŐZÉS BŰVÖLETÉBEN ÉL- Ez a londoni győzelem a játékos pályafutásunk egyik kiemelkedő mérkőzése volt, a magyar labdarúgás szempontjából pedig óriási jelentőséggel bírt - kezdte visszaemlékezését Grosics Gyula. - A találkozó előtt az angolok az évszázad mérkőzésének hirdették meg ezt a találkozót, miközben kijelentették amelyik csapat itt nyer, azt tartják a világ legjobbjának. Sikerült legyőznünk saját otthonában az akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat, így mi letvilágon azóta sem tudta senki megcsinálni így ezt a mozdulatot. Az angolok abban bíztak, hogy 90 évig nem kaptak ki, akkor ezt a kilencen percet is megússzák, de mi nyertünk 6:3-ra. Mi úgy érezzük örömet tudtunk szerezni hazánk állampolgárainak, hiszen az ezt követő mérkőzésen került a köztudatba az is, hogy érdemes magyarnak lenni. Ebben az időszakban a sport volt az egyetlen olyan sikerág aminek az emberek örülni tudtak.- Miként telnek a napjai?- A mi életünket sokszor nem magunk határozzuk meg, egyszerűen csak sodor a sors. Nagyon sok helyre Palotáson a főúton közlekedő már messziről észreveszi a narancsos színben pompázó felújított kis parasztházat, melynek falán fehér betűk adják hírül: ez itt az Aranycsapat Pizzéria. A napokban itt nagy ünnepség volt. Ugyanis a helyiek, élükön a sportszerető polgármesterükkel az ötven évvel ezelőtt világsikert elért magyar labdarúgóválogatott még három élő játékosát hívták meg. Közülük a kórházi ápoláson lévő Puskás Ferenc nem tudott jelen lenni, de Grosics Gyula és Buzánszky Jenő ott volt az ünnepségen, melyet több neves sportvezető is megtisztelt jelenlétével. Elsőként Szabó Mihály, Palotás polgármestere rövid köszöntőjében felelevenítette az ötven évvel ezelőtti 6:3-as magyar győzelemmel zárult londoni találkozót, majd a jelenlévők, köztük Mészöly Kálmán, Mezei István, Herényi Károly, Répássy László, Ferencz Gyula és Pancsovai Nándor, egy perces néma felállással emlékeztek meg a már időközben elhunyt aranycsapat tagjairól. A hivatalos ceremónia végén Szabó Mihály az aranycsapat jelenlévő két tagjának, Grosics Gyulának és Buzánszky Jenőnek az egyéb ajándékok mellett egy a hátukon 50-es számmal jelzett emlékmezt adott át, míg Báli János egy az Illés Győző által megfestett Farkas János válogatott-labdarúgót ábrázoló portré festményt nyújtott át Mezei Istvánnak, a Magyar Cigányválogatott vezetőjének. Ezt követően Herényi Károly, országgyűlési képviselő, az MDF frakcióvezetője méltatta az 1953. szeptember 25-én elért világraszóló magyar győzelem sportpolitikai jelentőségét, majd Mezei István tájékoztatta a megjelenteket a cigányválogatott legutóbbi sikereiről. A két élő legenda is megköszönte a meghívást, majd az egyre oldódó légkör a sajtó és elektronikus média képviselőinek jelenlétében a régi események felidézésével folytatódott. Talán legtöbbször Soós Károly szövetségi kapitány ideje alatt történtek kerültek terítékre. Jó volt hallani a halk szavú Grosics, a temperamentumos Buzánszky, és a jó Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja humorérzékkel megáldott Mészöly visz- szaemlékezéseit. Aztán előjöttek a nógrádi válogatottakkal kapcsolatos emlékek is, különösen Buzánszkynál került szóba Bablena László bányászválogatottsága, Szojka Ferenc okos játéka, Mészölynél pedig Menczel Iván szereplése. Ezt követően a jelenlévők fehér asztalnál megtárgyalták az ötven évvel ezA sporttörténelmi jegyzőkönyv 1953. november 25. Anglia - Magyarország 3:6 (2:4) Wembley-stadion, 105 ezer néző, vezette: Leo Horn (J. Bronkhorst, K. Schipper) - hollandok. Anglia: Mernek - Ramsey, Johnston, Eckersley - Wright, Dickinson - Matthews, E. Taylor, Mortensen, Sewell, Robb. Szövetségi kaptány: Walter Winterbottom. Magyarország: Grosics (Gellér, 78.) - Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Budai, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Czibor. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv. Gl.: Sewell (14 ), Mortensen (38.), Ramsey (57., 11-esből), ill. Hidegkúti (1., 22., 53.), Puskás (25., 29.), Bozsik (50.). Az angolok kilencvenéves hazai veretlenségüknek inthettek búcsút. tünk a világ legjobbjai. A magyar válogatottnak ezt követően négy és féléves veretlenségi sorozata volt. Ebben az időszakban egy olyan együttes aratta a sikereit, melyben mindenki alá tudta rendelni saját egyéni képességeit a közösség akaratának.- Hogyan maradt meg emlékezetében ez a mérkőzés?- Ma is élénken él bennem mozdulata. Akkor el sem jutott az agyamig, hogy ötven év múlva erről a mérkőzésről fogunk majd beszélgetni. Ennek a mérkőzésnek a bűvöletében élek a mai napig is. Nagyon jó érzés az a szeretet, mely az emberek felől az aranycsapat felé áramlik. Úgy érzem ez még ma is párját ritkítja a világon. TUDÁS, HIT ÉS AKARAT KELL- Azt hiszen ötven év távlatából egy ilyen győzelemre visszaemlékezni nagyon jó - elevenítette fel a múltat Buzánszky Jenő. - Véleményem szerint a 103 éves magyar labdarúgás legkiemelkedőbb eseménye volt az angolmagyar mérkőzés. 1953. november 25- én repült fel a magyar labdarúgás a világ tetejére. Nekünk óriási előnyként jött Hidegkútinak első percben szerzett gólja. Ezen a találkozón nem mindennapi gólok születtek, például Puskás Öcsi visszahúzós csele utáni találat. A Aranycsapat Pizzéria Az Aranycsapat Pizzéria nagytermének falát Grosics, Buzányszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Hidegkúti, Puskás és Czibor nagyméretű képei díszítik, melyet Illés Győző helyi amatőr festő készített. Báli János pizzéria tulajdonosa elmondta, hogy a vendéglátóhely tervezett nevét egy palotási sporteseményt követően Herényi Károly vetette fel, melyet tett követett, Így a névadás létrejött. hívnak bennünket. Mi igyekszünk eleget tenni az ilyen kéréseluiek. Ez most az 50 éves évforduló tájékán igencsak felgyorsult. Lassan már fényképet kell magunkról otthon hagynunk, mivel mindig úton vagyunk. Tavaly is jártam Palotáson, most is nagyon szívesen jöttünk ide. Rendkívülinek tudom értékelni, azt amikor ilyen kis településen ennyire megbecsülik a labdarúgást, a sportot, miközben figyelemmel kísérik Aranycsapat sorsát. Annyit végezetül még elmondanék, hogy tudás, hit, és akarat nélkül a labdarúgásban, de a sport más területén sem létezhet győzelem. ZENTAl JÓZSEF „Varázslatos magyarok” Anglia valószínűleg az utóbbi száz év legjobb csapatával került szembe 1953-ban a Wembleyben - írta a londoni The Times, amelynek hétvégi sportösszeállítása egész oldalas cikket szentelt a 6:3-as vendéggyőzelemmel végződött Anglia - Magyarország labdarúgó-mérkőzés 50. évfordulója alkalmából. Az összeállítás szerint - amelynek főcíme az 1953. november 25-ei mérkőzést a „futball novemberi forradalmának”, az Aranycsapatot pedig „varázslatos magyaroknak” nevezi - az eredmény nemcsak az angol válogatott első, nem brit csapattól elszenvedett hazai vereségét jelezte, hanem azt is, hogy Anglia nem volt többé az általa feltalált játék mindenek feletti uralkodója. Angliát érték olyan hazai kudarcok, mint a skótokkal 1928- ban játszott 1:5, de az akkori felfogás szerint ez más volt, hiszen az angolok mégiscsak brit, vagyis szinte „hazai” csapattól kaptak ki. A The Times felidézi, hogy a mérkőzést rendkívüli nemzetközi érdeklődés előzte meg: a Wembleyből száznál is több külföldi újságíró tudósított, ami akkoriban egyedülálló volt. „Ezek az újságírók már tudták, milyen nagyszerű a magyar válogatott” - írta a vezető brit lap. A visszaemlékező ösz- szeállítás szerint a magyarok sikerét nemcsak az magyarázta, hogy a válogatottban Puskás Ferenc, Hidegkúti Nándor, Kocsis Sándor, Bozsik József és Grosics Gyula személyében egyszerre öt valódi világklasszis játszott, hanem az is, hogy a játékosok hosszú időszakokat töltöttek együtt, megfelelő módon csapattá szerveződtek. Anglia ugyanakkor csak néhány napot gyakorolt a nemzetközi mérkőzések előtt: Sven-Göran Eriksson, az angol válogatott jelenlegi svéd szakvezetője joggal panaszolhatná, hogy ez a helyzet máig sem sokat változott - áll a The Times cikkében. A lap szerint mindemellett a magyarok forradalmian új taktikát is bevetettek. A 4-2-4-es felállás, amelyben Bozsik és Hidegkúti összekötőt játszott a középpályán, megbolondította az angolokat, akik addig nem szoktak hozzá az ilyen formációhoz, és nem tudták, hogy mikor kit fogjanak. Ráadásul a szélsők rendszeresen helyet cseréltek, tovább fo- j kozva az angolok zavaro- : dottságát. A hátvédek | időnként előre húzódtak, a j csatárok pedig gyakran beálltak védekezni, ami „2003-ban mindennapos gyakorlat, de 1953-ban ez a felfogás a játék átformálásával ért fel” - írta hétvégi elemzésében a The Times. A következő év májusában, a 7:l-es magyar győzelemmel végződött budapesti visszavágón az angol válogatott fennállásának mai napig legsúlyosabb vereségét szenvedte el, pedig akkor már tudták, hogy kikkel állnak szemben. Grosics a The Timesnak ezt azzal magyarázta, hogy az „angolok nagyon nehezen adják fel hagyományaikat”. Syd Orvén, aki a budapesti mérkőzésen a középpályán szerepelt, egyik játékostársának idézete szerint annak idején azt mondta: olyan érzése volt, mintha „más bolygókról érkezett emberek ellen kellett volna játszani”. A lap szerint a londoni 6:3 hosszú távú hatása „monumentális” volt az angol futballra, amelynek nagyságai - köztük Bobby Robson és Alf Ramsey - a meccs után ismerték fel, hogy az addigi angol játékstílus ideje lejárt.
