Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-26 / 273. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 NÓGRÁDSZAKÁL 2003. NOVEMBER 26, SZERDA A Rárósmulyadi-szoros áttörése után az Ipoly lerakja hordalékát: a hegyek és a lapály találkozásánál van Négrádszakál. Középkori település, a XV. században a Guthl Ország család birtokolta. Az oklevelek feljegyzései szerint 1482-ben a Dálylak vették zálogba, 1548-ban pedig a Lossonczy család volt a földesura. ezután török világ következett: 1552-ben All basa tüzérei a falu mellett állították lel ágyúikat, s lőtték rommá az Ipoly másik partján álló bússal várat,. A hódoltság és a Rákóczi szabadságharc után 1715-ben húsz, 1720-ban pedig tizenhat adóköteles háztartást Írlak Itt össze. A lalu plébániája középkori eredetű, a templom 1523-ban öntött harangja a legrégebbi a megyében. A ma Is látható, dombtetőn állé templom azonban csak 1893-94- ben épült. A falu határában tévő Kastély-begyen a legenda szerint kolostor állt a középkorban. Akkor a lalu nem a mai helyén volt, hanem az Ipoly közelében. 1896-ban, amikor a vasutat építenék, megtalálták a régi épületek alapfalait. Nógrádszakálhoz tartozik Ráróspuszta. a népszerű üdülőhely. A Paris-patak völgye a földtörténeti korok emlékeit feltáró természetvédelmi terület. ¥ m ti * I iM tyű ti é Km i 1 1 ***• . » M ::zr ......h i A település temploma A díszes templombelső Szent István-szobor A templom 1523-ban öntött harangja Hitelfelvétel nélkül gazdálkodnak Nógrádszakált 1990-es önállósodásakor elhanyagolt utak, az infrastruktúra teljes hiánya jellemezte. Azóta eltelt 13 év, s a körültekintő gazdálkodás meglátszik a településen: mostanra teljes az infrastruktúra, beleértve a szennyvízcsatorna-hálózatot is. Kicsit túl is jutottak a többi településen, hiszen mintegy öt éve működik a kábeltelevízió, az önkormányzat önálló csatornával rendelkezik: a képviselő-testületi döntéseket, egyéb híreket tévén juttatják el a lakossághoz. Útjaik 100 százalékban aszfaltozottak, rendelkeznek hókotróval, így már most is felkészülten várják a telet. 1990-ben csak 4 osztály volt az általános iskolában, a rendszerváltást követően a testület felvállalta a 8 osztály fenntartását, amely nagy terhet ró az önkormányzatra: kevés a gyerek, a falusi lakosság elviszi a gyerekeket a településről. Ennek az eredménye, hogy az iskolás gyerekek 90 százaléka etnikum. A település lakosságának összetételében 48 százalék az etnikum aránya: az utóbbi időben egyre több vegyes házasság köttetett. Kovács József polgármester szerint a nógrádszakáli romákkal nincsen gond, inkább a betelepülőkkel akadnak problémák, amíg meg nem szokják, hogyan kell viselkedni. A körzeti orvos közös Ludányhalászival, hetente kétszer rendel, és közös a körzeti megbízott is: ez utóbbinál szeretnék, ha többet tartózkodna a faluban. Nagy terhet jelent a polgármesteri hivatalnak a munkanélküliség, közcélú és közhasznú munkásokat foglalkoztatnak. Az önkormányzat azon kevesek közé tartozik, amely hitelfelvétel nélkül gazdálkodik, sőt tartós lekötésű tartalékokkal rendelkeznek. Ebben a ciklusban szolgálati lakásokat szeretnének építeni, helyreállítani a parókiát. Szeretnének nyitni az Ipoly szlovákiai oldalára: határokat bontunk, hidakat építünk jelszóval a szomszédos polgármesterekkel célba vették a rárósi híd megépítését: ez mintegy 3 kilométerre hozná az alsósztre- govai strandot, és így megoldódna a rárósi melegvíz hasznosítása is. A polgármester hangsúlyozta: mindent a nógrádszakáli lakosok segítségével értek el, s reméli, későbbi terveiket is megvalósíthatják majd. Lokálpatrióta polgármester A 62 éves Kovács József tősgyökeres nógrádszakáli, nagy lokálpatrióta. Rendszerváltás óta a falu élén áll, tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. Sem lakóhelyét, sem munkahelyét nem változtatja szívesen, 1959. júniusától a szécsényi Tüzép-telepen tevékenykedik, előbb alkalmazottként, később vezetőként, jelenleg pedig tulajdonosként. Felesége pedagógus, ma már nyugdíjas, két gyermekük van: leányuk szintén pedagógus, fiuk építőipari technikusként a családi vállalkozásban apja jobb keze. A középpontban a 15 hónapos Eszter unoka áll, akit imád a nagypapa. A polgármester hobbija a sport, elsősorban a foci. Hétvégeken a másik kikapcsolódás az úszás, szaunázás. Nyugdíjasból díszműkovács Már az utcán tudjuk, melyik ház a kovácsmesteré: a gyönyörű, kovácsoltvas kapu eltéveszthetetlenül útba igazít. Cseng-bong kalapács az üllőn, formálódik a pirosra izzott vas, alakulnak a különleges formák. Amikor belépünk, Ferkó István díszműkovács, népi iparművész éppen egy díszítőelemet formáz. Eredeti szakmája kovács, több mint 10 évig művelte. Mesterének sokat segített kovácsoltvas dísztárgyak készítésében, s ez volt az, ami igazán tetszett neki a kovács szakmában. Aztán máshogyan alakult az élete, csak nyugdíjazása után kezdett újra foglalkozni a kovácsolással. A kilencvenes évek elején vett részt először a Néprajzi Múzeum hagyományőrző kiállításán, ahol aranyplakettel díjazták alkotásait. Az első kiállítást követte a többi. Térelválasztók, rácsok, állólámpák és falikarok, kandallókészlet, dísztárgyak, régi kovácsoltvas darabok felújítása: a kész darabok megegyeznek abban, hogy mindegyikbe beépítette a hagyományos népművészeti elemeket. 1994-ben részt vett a „Népi iparművészet” pályázaton, ahol kovácsoltvas kategóriában pályadíjat nyert. 1996-ban a német kézműves kamara meghívására egy hónapos továbbképzésen vett részt, ahol díszmű-kovácsolással és műemlék-felújítással foglalkoztak. S honnan veszi a mintákat?- Bármerre járok, az ilyen stílusú régi darabokat mindig megnézem - mondja Ferkó István. - Azt Ferkó István hiszem, az ilyen utakon látott minták valahogyan megragadnak a fejemben, aztán amikor hozzálátok egy-egy darabhoz, előjönnek. Van egy keret, egy darab papírra lerajzolom, milyennek is képzelem az adott darabot. Lerakom a műhely padlójára a keretet, s nekiállok a padozaton megrajzolni krétával a főkontúrokat, van úgy, hogy többször is átrajzolom, mire igazán tetszik, de sokat alakul még menet közben is. Mint mondja, így volt ez a kovácsoltvas kapuval is, amely a háza előtt hirdeti: itt mesterember lakik. Nem ragaszkodik az elkészült munkáihoz, de erre a kapura igazán büszke. Mint ahogyan arra is méltán lehet büszke, hogy munkái Szlovákiától kezdve az USA-ig szinte minden országban megtalálhatók. Vendégház várja a turistákat Nógrádszakál részt vesz a falusi turizmusban. Ferkó Istvánná, Marika falusi szállásadó két éve adja ki a vendégházat az idelátogató turisták számára, amely egész évben kitűnő pihenési és szórakozási lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra vágyók számára. A vendégház a település legöregebb épülete, amely az 1800-as években épült. Három, jól elkülöníthető részből áll: az akkori építkezési szokásoknak megfelelően mindig toldották hozzá egy-egy részt. A felújítás során igyekeztek megőrizni az eredeti formákat, csak ott változtattak, ahol szerkezetileg feltétlenül szükséges volt. Amint azt Ferkó Istvánná elmondta, a tavalyi tél sok gondot okozott,' megrongálódott a lábazat, amelyet tetemes költséggel állítottak helyre. S hogy mit talál, aki idelátogat?- A nógrádszakáli jó levegőt, a csodaszép tájat - mondja Ferkó Istvánná. - A vendégek kényelmét szolgálják a pótágy- gyal bővíthető 3-4 ágyas szobák, a felszerelt konyha és étkező, a fürdőszoba. Az udvarban elhelyezett bográcsozó hangulatos vacsorák színhelye lehet, vendégeink autóikat zárt udvarban helyezhetik el. Kirándulhatnak a környék erdeibe, megnézhetik a műemlékeket. Az Ipoly vidéke számtalan gyönyörű helyet tartogat horgászoknak és kirándulóknak egyaránt. A falu határában található a „Palóc Grand Canyonnak” is nevezett Páris-patak völgye, amely feledhetetlen élmény. Településünkről alig 10 kilométerre található Ipolytarnóc, ahol Kelet- Európában egyedülálló ősleletek tekinthetők meg, s nem messze van Hollókő sem, ahol a palóc életstílussal ismerkedhetnek meg vendégeink a hagyományőrző, kulturális programok segítségével. Arcok a településről Az anyakönywezető Bozó Istvánná, vagy ahogyan a településen ismerik, Ilcsi, 1991. óta anyakönyvvezető. Az ő feladatát képezi a népesség-nyilvántartás, a szociális igazgatás, a szociális segélyezés, a hadigondozás, az állampolgársági ügyek. Ilcsi ludányhalászi születésű, 1972-ben házasságkötése után került Nógrádszakálba. Férje Salgótarjánban dolgozik, társadalmi megbízatásként képviselő, a polgárőrök parancsnoka. Egy lányuk van. Munkájában leginkább az anyakönyvi részt szereti, de, mint mondja, többségében a szomorú rész marad ebből, a halotti anyakönyvezés, mert kevés a házasságkötés. Jól mutatja ezt az a szám is, hogy az eltelt 12 év alatt kevéssel emelkedett 20 fölé azoknak a száma, akiket összeadott. Ha már a házasságkötés szóba került, nem állta meg, hogy ne mesélje el az első esketését: mai napig elevenen él emlékezetében. Mint mondja, talán jobban izgult, mint az ifjú pár, aki előtte áll. S bár úgy mondják, „jött- ment”, hiszen nem a falu szülötte, mégis úgy érzi: az eltelt évek alatt megismerték, megszerették, elfogadták őt az emberek. A szociális segélyezés egyik önkormányzatnál sem tartozik a könnyű munkák közé, ő mégis azt mondja, szereti csinálni. Könnyen megtalálja az emberekkel a közös hangot, az eltelt idő alatt is jócskán akadt dolga hőzöngőkkel, de segítséget sosem kellett hívnia, mindig sikerült ügyfelét lecsillapítania. A templom gondnoka Özvegy Pityi Sándorné, Bözsi néni 76 éves, ebből 17 évet töltött az egyház szolgálatában. Ma is az ő feladata a templom, a plébánia, a kálvária gondozása. Régebben mindent maga csinált, de ma már nem bírja: eljárt fölötte az idő. Minden szombatvasárnap segít neki egy-egy csoport, akik beszerzik a virágot, segítenek a takarításban, a díszítésben. A kálvária rendben tartásával kevesebb a gond, hiszen minden egyes stációnak külön gondozója van. Bözsi néni Ráróson lakott, sokat betegeskedett, ezért aztán sehol nem kapott munkát. Nógrádszakálban akkoriban halt meg a sekrestyés, egy hónapig nem találtak a helyére senkit. Ő mindig itt volt a szentmiséken, s a szakácsné, aki jó ismerőse volt, rábeszélte: vállalja el a sekrestyés feladatát. Egy hónap próbaidő után véglegesítették, s azóta kisebb- nagyobb megszakításokkal már az ötödik plébánost szolgálja. Tudója a templom történetének, mesél arról, hogyan menekült meg a harang a török pusztításától. Tudja, melyik plébános mikor szolgált itt, tudja, mikor tatarozták kívül, s mikor újították fel belül a templomot. Tudása a könyvekből fakad: mint mondja, ha lassan is, de mindent elolvas, sőt jegyzeteket készít, hogy pontosan tudjon válaszolni, ha kérdezik. Az üzletvezető 1997 decemberében nyílt a településen a második élelmiszerüzlet, melynek vezetője Kovács Komád. Az árukészletben az alapvető élelmiszerek, tisztító- szerek találhatók, de minden rendelésnél figyelembe veszik a lakossági kéréseket, igényeket. Mint mondja, az üzletet családi vállalkozásban működtetik, egy alkalmazottal dolgozik: azért nyitották, hogy egyfelől nagyobb legyen az áruválaszték, másfelől legyen a másik élelmiszerüzletnek konkurenciája az árak tekintetében. Saját bevallása szerint jobban szeret a Tüzépen dolgozni: nagyobb a mozgási lehetőség, több szakmai döntést igényel az a munka, amely közelebb áll hozzá, hiszen végzettsége építőipari technikus, bár megszerezte a vendéglátó-ipari és a boltvezetői képesítést is. A pedagógus A Petőfi Sándor Általános Iskola és Napközi otthonos Óvoda igazgató-helyettese Ludányiná Bella Szilvia. Másoddiplomaként szerezte meg a gyógypedagógusi végzettséget, amelyre szükség is van, hiszen fogyatékos gyerekeket is oktatnak integráltan. Nógrádszakáli születésű, egyszer már elköltözött szüleivel innen, de, mint mondja, ez a falu mindig a szíve csücske, ezért visszajött. Többször is lehetősége nyílott a változtatásra, de többre értékeli az apró örömöket, amelyek a megszokott iskolájában érik. Az 1-8. évfolyamon összevon! osztályokban történik az oktatás, az 1. és a 4. most szólóosztály. Nem könnyű így tanítani, de differenciált munkával megoldható. Az iskolában zajlik a Bozsik-program, a gyerekek sikeresek a foci terén, de szép eredményeket értek el a szorobánosok is.
