Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-26 / 273. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - K I S B Á G Y O N 2003. NOVEMBER 26., SZERDA Középkori település a Bujáki-patak partján. A falu már az Árpád-házi királyok korában is fennállott. A XIII. században több család is osztozott a lalu határán. 1309-ben Gulhai Pál vásárolt itt nagyobb birtokrészeket. A XV. században az Alagksalád tagjai voltak a falu földesurai, akik Mikófalvi Békény Dénesnek zálogosították el itteni birtokaikat. 1488-ban az Uzsay- család bírta Kisbágyonl. 1514-ben Kerékgedei Temmel László a községet Werbőczy István országbírónak, későbbi nádornak, a Trípartíum (Hármaskönyv) szerzőjének adta ál. A XVI. század közepétől ez- a lalu is török hódoltság alá került, de az erre vonatkozó adatok hiányoznak. A 15 éves háború nógrádi sikereinek idején, 1598-ban Balogh Mihály birtoka volt. 1715-ben nemes községként szerepelt a vármegyei adóösszeírásban, tíz háztartással; az itt élők azonban nem fizetlek adót. Az Ondrejovich-féie kúria az 1830-as évek táján, Géczy Dénes úri laka pedig 1852-ben épült. A falu templomát 1422-ben építették gótikus stílusban, de a község plébániája már jóval korábban is fennállt. Emléküket tisztelettel őrzik Dr. Szabó Tibor a harmincas évek elején Kisbágyonban született. Közgazdász egyetemi diplomát szerzett, majd közgazdász doktorrá nyilvánították, s megszerezte az okleveles könyvvizsgálói végzettséget is. Mint a bíróságok által kiválasztható felszámoló 2001-ben bekövetkezett haláláig tevékenyen dolgozott ezen a területen. Kisbágyonba rendszeresen és örömmel járt vissza. A római katolikus templom felújítását, tornyának átépítését, a rendezett környezet és megvilágosítás kivitelezését anyagi áldozattal is támogatta. Végső nyughelye is itt, az áldott szülőföldben van. Tercsik István katolikus plébános 1972-től 1975-ig, majd 1982-től idén bekövetkezett haláláig Kisbágyonban szolgálta az egyházat. A kisbágyoni lelkek gondozása mellett ellátta Szirák és Bér lelkipásztori feladatait is. Nevéhez fűződik a helybeli katolikus templom tetőszerkezete és tornya újraépítése, a parókia épületének felújítása. Külföldi kapcsolataival segített az új orgona megvásárlásában. Jelentős támogatást nyújtott a sziráki templom felújításához. Itteni szolgálata alatt 622 keresztelést, 88 pár esketését és 396 temetést végzett a három településen. Papi fogadalma szerint a hívekért élt és dolgozott haláláig lankadatlan. Tisztelet és hála övezi őket a kisbágyoni emberek körében. Munka és gyermekáldás kellene Kisbágyon azok közé a csodásán szép települések közé tartozik, ahol igencsak mostohák a megélhetési körülmények. Ezek a kis falvak pedig régebben sem, és most sem kapnak elegendő támogatást a működésükhöz. Pedig fontos lenne, mert sem helyben, sem a közvetlen környéken nincs munkalehetőség. A településen az egyetlen, a Karton Nyomda Kft. is csak néhány embernek ad megélhetést. Ezért aki csak teheti, más távolabbi vidéken keresi a jövőjét. S az nagyon szerencsés, aki megtalálja. A polgármester úgy fogalmaz, hogy az elmúlt ciklus kemény próbatételt jelentett. Azonban minden olyan dolgot megvalósítottak, amire a kor színvonalának megfelelő település működéséhez szükségük volt, kivéve a szennyvíz-csatornázást. Már harmadik alkalommal próbálják térségi beruházásként megoldani ezt a feladatot, de eddig - furcsa módon - mindegyik pályázatukat elutasították. JöAmire csak lehetséges, pályáznak a polgármesteri hivatalban. Felújították az óvodát és az iskolát, mert a legfontosabbnak tartják a tanítás, nevelés nyugodt körülményeinek biztosítását. A végtisztesség körülményeit javítva felújították a ravatalozót is. A faluházban közösségi színteret építettek ki, ahol nemcsak a fiatal korosztályok találják meg szórakozásukat, hanem különböző kulturális csoportok működhetnek, olyan termük is van, ahová ösMunka, unokák, vadászat A szomszédos Bujákról származó Orszáczky Ferenc kisbágyoni lányt vett el feleségül, így került a településre. Vegyipari technikumi oklevelét a műszaki egyetemen megtoldotta egy izotóptechnikai tanfolyam elvégzésével. Egy évtizedig vegyészkedett a honvédség kötelékében, miközben - már a nyolcvanas években - megismerkedett a közigazgatással, tanácstag és végrehajtó bizottsági tag volt. 1990-től megszakítás nélkül polgármestere a falunak. Felesége a sziráki kastélyszállóban dolgozik, lánya tanítónő, a faluban él. A határozott, dinamikus polgármester kevés szabad idejében az unokáival foglalkozik, s amikor teheti, eljár vadászni. vő márciusban kínálkozik az utolsó lehetőség erre, de ha ekkor sem nyernek, akkor egyedi megoldást kell keresniük. Minden lakásban egészséges ivóvíz folyik a csapból, kiépült a gázhálózat. A gázt nem csak a meglévő épületekbe vezették be, hanem a kimért telkekre is elvezették azt. Megfelelő a telefonellátás, korszerűsítették a közvilágítást, s az ön- kormányzati utak minden méterét porta- lanították, így aztán aszfalton járnak a kisbágyoniak. KISBÁGYON 2003. Él KÜiTSIfiVETÉS! Összesen: 3 8 740IR szehívhatják a falu lakosságát. A Magyar Nemzeti Bank segítségével számítógépekhez jutottak, s ennek következtében megteremtették az internet-hozzáférést. Számos civil szervezet mellett megalakult a Vöröskereszt helyi szervezete, amely szintén támogatja az önkormányzat munkáját. Különböző rendezvényeiket az emberek megelégedésére szervezik. A körjegyzőség nem csak anyagilag jelent megtakarítást a falunak, hanem biztosítja a szakszerű közigazgatási munkát is. Érdeklődő, művelődő ifjúság A község faluháza nem csak a gyerekeknek, fiataloknak, de az idősebbeknek is nagy vonzerőt jelent. Egyebek között itt működik a mintegy 2500 kötetes könyvtár, amely 2000-ben nyílt meg, amikor Légrádi Éva vezetésével megalakult a Közösségi Színtér. Ennek a Szerveződésnek egyre fontosabb a szerepe a gyerekek és a fiatalok helybeli kulturális foglalkoztatásában. Keretében működik a két éve alakult néptánccsoport, s a játszóház, amely gyöngyfűzést, agyagozást és egyéb kézműves tevékenységet tónál a fiataloknak. A tósbá- gyoni gyerekek különösen szeretik a szövést, amit bizonyít, hogy szövőgépükön folyamatosan készítik a szebbnél-szebb faliszőnyegeket. Károly Éva festőművész tárlata és megnyitó koncertje több alkalommal kápráztatta el a falu lakóit, hiszen kevés falusi embernek adatik meg, hogy tárlatokra ő eljusson. A faluházból nem hiányzik azonban a legmodernebb „játékforma”, a számítógépezés sem. A közös teremben hét gépen ismerkedhetnek a helybéli fiatalok és idősebbek az informatika eme vívmányával, lehetőségük van kíváncsiskodni az interneten is.. Amint azt Csömör Katcdin, a Közösségi Színtér és a könyvtár vezetője elmondta; nemrégiben megalakult a dráma- és színjátszó kör, ahol a fiatalok nem csak megismerhetik az irodalmi alkotásokat, hanem próbára tehetik színészi adottságaikat is. Testvérközösségi szerződést kötöttek A kisbágyoniak - keresve a hasonló nevű településeket - tavaly nyáron felvették a kapcsolatot az Erdélyben lévő Bágyon település polgármesterével. Bágyon első embere örömmel fogadta a kezdeményezést. A kapcsolatfelvétel azzal folytatódott, hogy a kisbágyoni könyvtár magyar nyelvű könyveket küldött számukra a Soros Alapítvány pályázatának keretében. Abban is megállapodtak, hogy az első lehetséges időpontban látogatást tesznek egymásnál és testvérközösségi szerződést kötnek. Nos, ez nemrégiben megtörtént, amikor a kisbá- gyoni néptánccsoportot meghívták Várfalvára, az első Aranyosszéki néptánctáborba. Az egyhetes táborozás kiváló alkalmat nyújtott a testvérközösségi szerződés aláírására is. A tíztagú néptánccsoport színvonalas műsorral készült az erdélyi látogatásra, a szakmai bemutatkozóra. Méltón képviselték a magyar néptánckultúrát, határon túli barátaikat megismertették saját vidékük palóc hagyományaival. Ugyanakkor megismerkedtek Erdéllyel, táncaival, hogy itthon tovább terjeszthessék azt. A kisbágyoni néptáncosok az idei falunapon nagy sikerrel mutatták be új műsorukat, amelybe már beépítették az Erdélyben tanultakat is. Alapítvány fiatalokért, hagyományokért Másfél esztendeje jegyezte be a cégbíróság a Kisbágyon Ifjúságáért és Hagyományainkért Alapítványt - tudtuk meg Mérészné Holecz Máriától, a kuratórium elnökétől. A településen működő más szerveződések mellett az alapítvány a falu fiataljainak részvételével szervezi a kulturális életet, a lakosokban még élő hagyományok megmentését, továbbvitelét. Programjukban szerepel farsangi bál, prózamondó verseny szervezése, sportversenyek, családi kirándulások rendezése. Az alapítvány támogatta a néptáncosok júlihsi erdélyi szakmai táborozását. Szeptemberben szüreti felvonulást tartottak, decemberben pedig Mikulás-délutánra hívják a falu fiataljait. Az alapítvány terveinek valóra váltásához az önkormányzattól, vállalkozóktól, a lakosságtól és a faluból elszármazott ismerősöktől kap támogatást a nemes szerepkörben tevékenykedő ötfős kuratórium. Arcok a településről Két község szolgálatában Krekács Judit csaknem huszonöt éve elkötelezettje az államigazgatásnak. Elvégezte az Államigazgatási Főiskolát, dolgozott körzeti szabálysértési ügyintézőként, majd a palotási községi közös tanács végrehajtó bizottságának megbízott ritkára, majd titkára lett. A közigazgatásban is új szakaszt nyitó rendszerváltáskor a községi közös tanácshoz tartozó újonnan megalakult önkormányzatoknak dönteni kellett: önálló polgármesteri hivatalt, vagy közös hivatalt hoznak létre. Palotás és Kisbágyon a közös hivatal létrehozása mellett döntött, s Krekács Juditot pályázat révén ekkor nevezték ki körjegyzőnek. Személyében nem csak a két község közhatalmi szervének működését kell segítenie, a két község lakosságát is kell szolgálnia. Feladata az önkormányzati ügyek szakszerű előkészítése, végrehajtása, a törvényesség biztosítása. Mindkét községben érzik, tapasztalják az emberek, hogy a hiába van a hivatal a szomszéd faluban, Palotáson, ő egyformán törődik a két falu lakosságával. Vallja, hogy élethivatása a közigazgatás, további céljai is kizárólag a közigazgatáshoz kapcsolódnak. Szívén viseli a szülőfalu sorsát Kopka László Kisbágyon szülöttjeként került el középiskolába és hosszú utat bejárva tért vissza szülőfalujába. Feleségével, Léna asszonnyal tevékenyen kiveszi részét a település életéből. Támogatásuk révén fejlődött fel a sportegyesület a mai szintre, s ezen keresztül a település hírneve is öregbedett. Jelenleg a megyei I. osztályban játszanak. A család adományából újították fel az evangélikus imaház épületét és támogatják a település rendezvényeit. Ezen kívül felújítással és építéssel járulnak hozzá egy szebb falukép kialakításához. Nyomdászként és vezetőként előkelő helyet vívott tó magának a szakmán belül. Elutasított pályázatok keserítik Nagy Attiláné volt főállású anya, vállalkozó, dolgozott a sziráki kastélyban, majd megkóstolta a munka- nélküliek keserű kenyerét. Két éve sikerrel pályázta meg a falugondnoki beosztást, amit elnyert. Eddig végzett munkájáról bizonyítványt állít ki az a tény, hogy falugondnokként megválasztották a Nógrád Megyei Falugondnoki Szövetség ellenőrző bizottsága elnökévé. Nagy Attilánét jó érzéssel tölti el, hogy mind az önkormányzat vezetői, mind a lakosság nem csak elfogadja, hanem igényli is a munkáját. Ő pedig igyekszik mindig ott lenni, ahol éppen segíteni kell. Ebben a tevékenységében nagy szerepet játszik legfontosabb munkaeszköze, a gépkocsi. A kisbágyoni falugondnoki gépkocsi azonban már elöregedett. Indokolt lenne már a csere, s bár már három esetben is pályáztak új falugondnoki gépkocsira, eddig még nem nyertek. Befogadták a nógrádiak Fehér Sándomé a tósvárdai állami óvónőképzőből, az akkori központi irányítás révén több társával Nógrád megyében, Vanyarcon kezdte a pályafutást. A házasság, a gyermekáldás, a szolgálati lakás hiánya és a kisbágyoni álláslehetőség azonban ide vonzotta őt. Amikor idekerült, 30-35 kisgyermek is járt az oviba, hét évvel ezelőtti nyugdíjba vonulásakor húsz gyermeket hagyott az intézményben. Mondja, hogy az óvoda megkapta az alapellátást, a szükséges többit pedig a szülői munkaközösség révén, a lakosság segítségével, társadalmi munkával pótolták. Az óvónéninek egy lánya és fia van, s négy unokája Fóton, Nyíregyházán. Nyugdíjas kőműves párjával csendesen, kettesben élnek. Öröm számára, hogy szeretik a faluban, hiszen már nógrádiak lettek. Több gyermeket szeretne A családias légkörű, ízléssel díszített óvoda vezetője Kollár Julianna, ő vette át az irányítást elődjétől, Fehér Sándométól. Az óvoda pici, a vegyes csoport is csak tíz gyermekből áll. A nevelés így aztán olyan, mint egy nagy családban. Hagyományőrző programot valósítanak meg, a jeles napokat rendszerint megün- neplik. A programnak része a Mihály-napi vásár, a szüreti mulatság, az adventtői karácsonyig tartó ünnepsorozat, a farsang és május elseje. A vezető óvónő a szomszédos Szirákról utazik ide naponta. Amikor arról kérdezzük, hogy mi lenne a legnagyobb kívánsága, nagy sóhajjal csak annyit.válaszol: a több gyermek. Nem véletlen ez a tóvánság, hiszen olyan helyzet következett be, hogy emi- att valószínűleg összevonják a kisbágyoni óvodát a palotásival. ■
