Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-25 / 272. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - HOLLÓKŐ 2003. NOVEMBER 24., KEDD A Kacslcs nemzetség ősi birtoka volt a környék, akik az első foglalás jogán, a honfoglalás idején te­lepedtek le Itt. A család Illés ágának tagjai a tatár­járás után, a Xlll-dik század közepén, a tatár betö­rést követő nagy várépítkezések idején kezdték el építtetni a község fölé magasodó erődítmény öreg­tornyát. A család utódai a felvidéki kiskirály, Csák Máté hívei voltak, ezért Károly Róbert király az 1312-es rozgonyi csata után elkobozta birtokaikat, s Hollókőt 1313-ban Szécsényí Tamás vajdának adományozta. Ebből az időszakból származik a vár első írásos említése is, „castrum Hollokew” alak­ban. A XV-dik században lakóhelyiségekkel és vé­dőművekkel bővítették az erődítményt. 1442-ben a cseh husziták vezére Giskra a vár falai között tár­gyalt Nógrád és Hont vármegyék küldötteivel. Egy évszázaddal később, a török veszély növekedése idején Hollókőt nem építették ki komoly erősség­gé, így 1552-ben Ali budai basa különösebb el­lenállás nélkül foglalhatta el. Ezek után a vár és a falu a szécsényi szandzsák része lett. A török sem tartotta Hollókőt komoly erődítménynek, hiszen az őrség mindössze 21 katonából állt. A várat véglegesen Sobieski János lengyel király hadai szabadították lel 1683-ban. A Rákóczi szabad­ságharc bukása után lerombolták az erődít­ményt. A falu templomát először egy 1342-ben kelt oklevél említette. A ma is látható latornyos Isten háza a XIX# században épült, jelenlegi tormáját 1889-ben kapta. A hollókői Ólalu szere­pel az UNESCO Világörökségek listáján, az itt ál­ló 65 védett lakóház a az 1909-es tűzvész után épült. A házak kontyolt nyeregtetővel, kőalapra,, gyakran alápincézve, laoszlopos deszkamellvé- des hambitussal, azaz tornáccal készültek. A ha­gyományos palóc lakóház többnyire háromosz- latú. A bejárati ajtó a konyhába nyílik, innen az utca felé esik a tisztaszoba, vagy elsó'ház, a má­sik irányba pedig a kamra. A házakat különféle idegenforgalmi közigazgatási és vállalkozási cé­lokra ma is használják. A latornyos, kis római katolikus templom a falu egyik jelképe. 1889-ben épült, stílusában, látványában nagyon jól illeszkedik az Ófalu lakóházaihoz. Az egy­szerűségében szép épület padlóját vörös tégla burkolja, falait fehérre meszelték, a fából ácsolt torony egy szög felhasználása nélkül készült. Az Isten házát barnára pácolt, fából hasított zsindelytető fedi. Vártörténet A monda szerint a Kacsics- nembeli András, a környék föl­desura elrabolta az egyik szom­széd földesúr szépséges felesé­gét, s az akkoriban épülő vár egyik szobájában tartotta fogva. A nagyasszony boszorkány daj­kája azonban megidézte a sá­tánt, akinek közbenjárására az ördögfiak holló képében éjsza­kánként elhordták az erődít­mény napközben felrakott falait. Tették ezt mindaddig, amíg az asszony ki nem szabadult. ■ Az Ófalu élni akar és élni is fog Jelentős elöregedést követően az utóbbi években egyre többen haltak ki az Ófaluban. Ezt nem nézte tétlenül a falu vezetése, s arra az elha­tározásra jutott, hogy elősegíti a tele­pülésrész „benépesítését”. Az ide évente betévedő közel százezer turis­ta a rengeteg látnivaló mellett ma már egy újjászületett faluval találkozhat. Az önkormányzat kezdeményezőkés­zsége révén távolabbról hoztak ide fiatal, általában többgyermekes házaspárokat, akiknek van valami közük Hollókőhöz, akik helyben is meg tudnak élni. Az „első fecskék” között van az a három házaspár, akik közül ketten is a turisztikában érde­keltek. Számukra az önkormányzat bér­lakást biztosított az Ófaluban, miközben ma már sajáterős lakásépítésbe kezdtek, bizonyítva ezzel azon szándékukat, hogy véglegesen itt akarnak letelepedni. A hetvenes években az akkori vezetés az Ófaluban helyezte el saját intézménye­töltik majd az iskolai, óvodai létszámot. Egyébként a település lélekszáma 384 fő. Kulturális rendezvényei elsősorban a helyi népszokásokon alapulnak. Ezek kö­zül kiemelkedik a Húsvéti és a Palóc Folklór fesztivál hollókői napja, a szüreti mulatság, s a várnapok rendezvényei. A korábbi, többezres vendégsereget ide- vonzó rendezvények helyett ma inkább a kisebb létszámú, de színvonalasabb programok megtartá­sára törekednek. Újjáépíttette a fél falut Szabó Csaba 1968-ban született Balassagyarmaton, nős, egy kislány édesapja. Az iskolai tanulmányai elvégzését, illetve a ka­tonai szolgálat letöltését követően a szívéhez legközelebb álló közélettel kezdett el foglalkozni. Az ő nevéhez fűződik - sok más, fontos munkája mellett - a település első „újkori”, a fiata­loknak jelentős mozgásteret biztosító Hollókőért Egyesület megalapítása. Az 1998-as társadalmi megbízatású polgármesterré választása óta szinte újjáépít­tette a fél falut. it: a postát, az orvosi rendelőt azzal a cél­lal, hogy ide majd az ügyes-bajos dolgai­kat végezve lejárnak az emberek. A mai önkormányzat célja az, hogy itt minél több bérlakást alakítson ki és azt lakható­vá téve kiajánlja az érdeklődők számára. Az ilyen törekvés már jobban igazodik a világörökség kötelmeihez. Hollókő a jelenleg alacsony létszámú óvoda és általános iskola működéséről sem kíván lemondani, számítva arra, hogy az idekerülő családok gyermekei fel­A polgármesteri hivatalnak van egy szervezete, a Hollókőért Közalapítvány, amely a turisztikai munka egy részét vi­szi, miközben a településen Tourinform- iroda működik. Számtalan egyesület tevé­kenykedik a településen, amelyek együtt­működnek a helyi önkormányzattal. Előrehaladott állapotban van az új orvo­si rendelő faluközponti kialakítása, s fo­lyik a kultúrház rendbetétele is. Hollókőn az elmúlt négy év során több mint száz­millió forintos beruházás valósult meg. Ismét van futball a hegyoldalban Tizenhét évnyi kihagyást kö­vetően a polgármester és Nagy Tibor focirajongó együtt gondol­kodva arra az elhatározásra ju­tott, hogy életre keltik az eddig mély álomba szenderült helyi labdarúgóéletet. A gondolkodást tett követte. A helyi fiatalok elsőként rend- betették a domboldalban lévő korábbi labdarúgópálya játékte­rét, majd megalakították a Hol­lókői Sport Klubot, s beneveztek a bajnokságra. A salgótarjáni cso­portban küzdve újoncként meg- állták a helyüket és végül a holló­kői csapat játéko­sainak a nyakába akaszthatták a harmadik helyezésért járó bronzérmet. A csapatnak a jelenlegi me­gyei 111. osztály küzdelme meg­felel, nincsenek magasabb osz­tályban való szereplési vágyaik, mert egyrészt kevés a helyi fia­tal, másrészt a szerény költség- vetésük miatt túlzottan nem nyújtózkodhatnak. Mégis a baj­nokságban való részvételük mellett minden év nyarán meg­rendezik a Fidesz Kupa labdarú­gótornát. Ennek idén is nagy si­kere volt, köszönhető ez első­sorban a helyi sport mindenesé­nek, Nagy Tibornak. m SZÍNPAD A SZABADBAN. Messze földön híres a hollókői szabadtéri színpad, amely az évente itt ha­gyományosan megrendezendő kulturális rendezvényeknek ad otthont. Volt olyan év, amikor egy nap alatt közel tízszer több látogatója volt a szabadtéri színpadon folyó műsornak, mint amennyi lakosa van a településnek.__________________________________________________________________________■ Megszűnt a munkanélküliség Hollókő az országban is egyedülálló­an szüntette meg a településen a munka- nélküliséget. A helyi önkormányzat és a Megváltozott Munkaképességűek Szak- szervezete között létrejött együttműkö­dési szerződés értelmében a közelmúlt­ban egy rehabilitációs foglalkoztató kezdte meg tevékenységét. Szeptembertől az önkormányzat az Ófaluban két épületét ingyenesen a fog­lalkoztató rendelkezésére bocsátotta, miközben az MMSZ az úgynevezett Márton-program alapján munkát biztosí­tott a megváltozott munkaképességűek számára. Hollókőn minden személynek munkát tudnak biztosítani, ezáltal meg­szűnt a munkanélküliség. Ma már a he­lyi csökkent munkaképességűek nem otthon ülnek, azon gondolkodva, hogy életüknek egészségromlásuk miatt nincs semmi értelme, hanem egy jó közössé­get alkotva hasznos munkát kifejtve dol­gozhatnak, amelyért bért is kapnak. A rehabilitációs foglalkoztatóban je­lenleg tizenöten dolgoznak és idén még ezt a létszámot újabb tíz fővel megeme­lik. Az itt dolgozók - főleg nők, asszo­nyok - most plüss játékfigurákat készí­tenek. HAZAI VILÁGÖRÖKSÉGEK ÚTBAIGAZÍTÓ TÁBLÁJA. A falu köz­pontjában, közvetlenül a Pajtakert szomszédságában két éve adták át rendeltetésének azt a millenniumi emlékparkot, amelyben a pihenőpadok mellett diszkót, márványtábla és egyedüliként az országban a hazai világörökség részévé nyilvá­nított települések - Aggtelek, Hortobágy, Pécs, Pannonhalma, Budapest - irányát és távolságát jelző táblát helyeztek el. ■ Arcok a településről Egyedüli várgondnok a megyében Húsz éve annak, hogy Szécsényben a tsz mellék­üzemágának varrodai üzemvezetését egy merőben más foglalkozásra cserélte fel a ma 54. életévében járó Buttkai István, aki 1996. augusztus 18-tól a falu felett magasodó vár gondnoka lett. Ma üyen tisztséget Nógrád megyében egyedül ő lát el. Munkájához részmunkaidős feleségétől és a szintén helyi Szarka Krisztinától kap se­gítséget. Feladatuk a napi takarítás, rendcsinálás mellett a belépőjegyek, a képeslapok árusításán át a promóciós anyagokat terjesztéséig terjed. Április elsejétől október végéig minden nap nyitva tartanak, ezt követő­en a téli időszakban ideérkező csoportok az időjárástól függően már csak hétvégeken juthatnak be a vár belső területére. Kötelező tantárgy lett Hollókő Alig több mint féltucatnyi gyermeket oktatnak a tele­pülés alsótagozatos általános iskolájában, amelynek ve­zetője a fiatal, helyi születésű Nagy Kataän. Nem csak ő, hanem még a szülei is helyben járták ki az általános is­kola alsó tagozatát. A felső tagozatot Nagylócon, közép­iskoláját a salgótarjáni Madách gimnáziumban, tanítói képesítését pedig Esztergomban szerezte. Friss diplo­mával a kezében a polgármester megkeresését követően 1999-től vezeti az intézményt. Különösen örül annak a hivatali megállapításnak, hogy a helyi önkormányzat még akkor sem zárja be az iskolát, ha az a költ­ségvetésből igen sok pénzt visz el. A fiatal igazgatónőnek két igen ta­pasztalt társa van Borda Istvánná és Ispán Sándomé személyében, akik részidős munkában egészítik ki a helyi oktató-nevelőmunkát. Itt az első osztályban kötelező tantárgy lett Hollókő ismerete. Nem esett messze az alma a fájától A 35 esztendős Szabó László nős, két tizenéves leánya van. Középiskolai tanulmányait Szécsényben, illetve a mátrafüredi Erdészeti Technikumban végezte el. Jelen­leg a debreceni Agrártudományi Egyetem harmadéves hallgatója. Az Ipoly Erdő Rt. szécsényi erdőgazdaságá­nál dolgozik, mint kerületvezető erdész. Tevékenysége során a környék 1600 hektárnyi erdőterületét gondozza, neveli. Volt kitől örökölni az erdő szeretetét, édesapja is erdész volt. Szabó László munkája mellett 16 éve hódol hobbijának, a vadászatnak is. Hetedik éve, hogy a Hollókői Vadásztársaság elnökévé választották, ötven tagot irányít. A helyi vadásztagjaik mellett bel- és külföldi vadá­szoknak nyújtanak bérvadászati lehetőséget. Ezen a vidéken a Kelet- Cserhátra jellemző vadfajok, a gímszarvas, a vaddisznó él, de néhány évvel ezelőtt a Buják térségében betelepített muflon jobb életteret talál­va magának átvándorolt és mára itt honosodott meg. Bözsi néni isteni ajándéka Hatvannégy évvel ezelőtt Hollókőn látta meg a napvi­lágot Szabó Ferencné, Bözsi néni. Gyermekkora sze­génységben telt el. Öten voltak testvérek, ő volt az egye­düli lány. Nagyon szeretett iskolába járni, de nem volt le­hetősége a továbbtanulásra. 17 éves korában ment férj­hez és ha ismét döntenie kellene, csak a jelenlegi párja lenne a kiválasztott. 46 éve élnek együtt boldogságban, szeretetben. Két fiúgyermekük van, egyikük beteg, velük él egy háztar­tásban. Szabó Ferencné kedvessége, vidámsága mindenkit gyorsan megfog, akárcsak messzi földön híres húzott rétese is, amelyet jó szív­vel kínál a faluba érkező vendégeknek. Bözsi néni egyébként a Hollókői Hagyományőrző Együttes asszonykórusának már 30 éve tagja és közel 20 éve, hogy az Ófalu katolikus templomában a szentmisék előtt ő látja el az előénekes szerepét. Autóbusz után falut vezet Sztrémi Lajos (vagy ahogy itt sokan ismerik: Berci) középiskolás korában mezőgazdasági végzettséget szer­zett, majd pályát váltva autóbuszvezető lett. Ezt a mun­káját cserélte fel éppen hat éve a másfajta vezetést igény­lő falugondnoki teendőkkel. Napi munkáját reggel hét­kor kezdi és a település érdekében sötétedésig tevékeny­kedik. Összehangolt munkája során kisbusszal iskoláso­kat, időseket, betegeket szállít, miközben körbejárja a települést, bele­értve a várat is. Jegyzi a legszükségesebb napi feladatokat, irányítja a közmunkásokat. Ma már könnyen szót ért embereivel, beletanult ebbe a vezetésbe is. Úgy érzi, befogadták az emberek, ő pedig megpróbál megfelelni feladatának, amely itt Hollókőn a többi településhez képest a vüágörökségi cím miatt felelősségteljesebb munkát kíván.__________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom