Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-25 / 272. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap SZÉCSÉNY 2003. NOVEMBER 25., KEDD REGIONÁLIS NAPLÓ Benczúrfalva története Régi neve Dolány. A XIV. század elején a Dráhi család birtoka volt. Az Árpád-ház kihalásával 1301-ben kezdetét vette az országban a teljes zűrzavar. A király és a hatalmát tagadók között nyílt törésre került sor. Károly Róbert leverte a lázadókat, s akik ellene, vagy szövetségesei ellen fordultak, birtokait elvette. AzoTörök kori templomrom kát, akik az oldalán harcoltak, megajándékozta. Dráhi Tamást és fiait a király megfosztotta birtokaitól, s azt 1321-ben Szécsényi Tamásnak adományozta. Később birtokosai voltak Országh Mihály, Huszti Gergely, Barsay Miklós, Kürthösy László. 1550-52-ben a török a helyiséget teljesen elpusztította. A régi község a Sági völgyben feküdt, s abból csupán a templom falai maradtak fenn, ami még ma is látható a temető mellett. A XIX. század elején még pusztaként Endrefalvához tartozott, ekkor Darvas, Kun és Puky voltakra birtokosai, csak később alakult önálló községé. Benczúr Gyula 1910-ben megvette Pejacsevich Miklós Endrétől a dolányi kis barokk kastélyt. A magyar festészet egyik kiemelkedő egyénisége 1920-ban halt meg. A község nevét halála után pár évvel Dolányról Benczúrfalvára változtatták. A települést 1963. február 24-én Szécsényhez csatolták. Lakossági fórum Szécsény Város Önkormányzata november 11-én lakossági fórumot tartott Ben- czúrfalván. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester tájékoztatta a lakosságot a választások óta eltelt egy év eseményeiről. Hornyán Pálné kérte, hogy az utca elejére helyezzék ki a névtáblákat. ígéretet kaptak, hogy ezt megoldják. Jakus Istvánné a szennyvízcsatorna építése utáni problémákról szólt. A polgár- mester asszony úgy reagált, hogy az önkormányzat nem vette át a munkát, ösztönzik a kivitelezőt a hiányosságok pótlására. Sztrémi Sándorné felvetette, hogy nincs játszótér. Felajánlotta annak kialakításához az emberek segítségét. Hudácskó János a pozitív változásokról szólt, amelyek az utóbbi időben történtek. Kérte a patak medrének kitakarítását. Figura István a kultúrház előtt park kialakítására tett javaslatot. Antal Ferenc szeretné, ha a falu végén is lenne buszmegálló. Paulusz Gyula a Katona J. utca felújítását szorgalmazta. Szabó József javasolta, hogy a szűk, kanyargós Katona J. utcát egyirányúsítsák. Helyszíni bejárás Szécsény Város Önkormányzat Településrészi Bizottsága kihelyezett ülést tartott Benczúrfalvan, amelyen részt vett Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester, Kolosiné dr. Percze Zsuzsanna alpolgármester, Horváth Róbert Építési, Műszaki és Vagyonkezelő Osztályvezetője. Daróczi Tiborné a bizottság elnöke elmondta, hogy a helyszíni bejárás során tapasztalt hibákról, problémákról jegyzőkönyvet készítettek, s azt a testület elé terjesztik. Kérik az ön- kormányzatot, hogy a jövő évi költségvetés összeállításánál vegyék azt figyelembe.- Mi volt a bizottság megállapítása?- A buszmegállóban járdát kell építeni, hogy az emberek könnyebben fel- és le tudjanak szállni. A régi buszmegálló épületét le kell bontani. A kultúrház előtti járdát fel kell újítani. Tájékoztató táblát kell kihelyezni, hogy az idegenek könnyebben megtalálják a Benczúr Gyula- emlékházat és a temetőben a síremlékét. ________________i B enczúr Gyula Benczúr Gyula a kortárs művészeivel, íróival jó kapcsolatot alakított ki. Baráti szálak fűzték Mikszáth Kálmánhoz, akinek portréját 1910-ben festette meg, ez volt a festő akadémiai székfoglaló alkotása. A „Palócország” írója azt ajánlotta Benczúr Gyulának, hogy telepedjen le Horpácson. Mivel ott nem sikerült megfelelő telket vagy házat vásárolni, így 1910-ben megvette Pejacsevich Miklós dolányi barokk kastélyát. Ettől kezdve haláláig, 1920-ig minden nyáron ott dolgozott a magtárból átalakított műteremben. Végső nyugvóhelyét is Dolányban jelölte meg. Benczúr Gyula síremléke Szabó István emléke •• • __________a_. I fj. Szabó István Idős Szabó István Kossuth-dí- jas szobrászművész, akinek augusztusban ünnepeltük születésének 100. évfordulóját, 1954- ben telepedett le Benczúrfalván, ahol haláláig élt és dolgozott. Fia, ifj. Szabó István szobrász- művész napjainkban abban a műteremben alkot, ahol egykoron édesapja. Most azon fáradozik, hogy édesapja még Benczúrfalván lévő alkotásai méltóképpen képviseljék az ő szellemiségét, emlékét. Szeretné ha az apai hagyaték intézményesített formában a nagyközönség számára is hozzáférhető lenne. Benczúri gyökerek - biztató jelek Antal Ferenc tanár úr a szécsényi Mezőgazdasági Szakképző Iskola igazgatóhelyettese. Szécsény Város Önkormányzata Oktatási, Művelődési és Ifjúsági Bizottságának elnöke. Szécsényben lakik, de még ma is benczúrfalvinak vallja magát.- Ott voltam gyermek. Szüleim ma is ott élnek. Gál Lóránt tanító úr tanított meg az olvasásra, betűvetésre, a számolásra. Felnőtt fejjel visszatekintve azokra az évekre, azt mondhatom, hogy szép időszak volt.- Benczúrfalván volt végig általános iskolás?- Abban az időben már csak az alsó tagozatosak jártak ott iskolába. A felsősök Szécsényben a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában tanultak, így én is. Később valamikor a 70-es években az alsó tagozatot is bekörzetesí- tették Szécsénybe, s ezzel a faluban megszűnt az iskola.- Mit jelentett ez a benczúriak életében?- Nem is annyira az oktatás helyi hiányát érezték meg az emberek, hanem azt, hogy nem volt a falunak lámpása. Gál Lóránt tanító úr összefogta a fiatalokat. Pezsgő kulturális és sportélet volt nálunk, ami szép lassan leépült, épp úgy, mint a kastély, ahol az iskola, a kultúrház, a mozi és a tanítói lakás volt.- Ön tanár. Pályaválasztásában mi játszott szerepet?- Hogy pedagógus lettem családi indítatás, hiszen édesanyám is az. Abban, hogy matematika mellett a fizika szakot választottam, jelentős szerepet játszott általános iskolai fizikai tanárom Csórt Miklós bácsi, aki úgy megszerettette velem a tantárgyát, hogy fizikus lettem.- Milyen a kapcsolat most a falujával?- Jó. Feleségemmel, aki szintén tanár, gyermekeimmel gyakran kijárunk szüléinkhez, elbeszélgetünk az ott élő emberekkel.- Milyennek látja most a falut?- Egy kicsit elöregedett. A fiatalok egy része elköltözött. A jövőt a falusi túrizmus fellendítésében látom. Ennek biztató jeleit egy kicsit már most lehet tapasztalni. A jövőt illetően optimista vagyok. A város „peremén” - a közösség Kelecsényi László nem tartozik a tősgyökeres benczúriak közé, de élvezi az emberek bizalmát. Második ciklusban tagja a szécsényi önkormányzat településrészi bizottságának. Amolyan szókimondó ember, felemeli szavát a közösség érdekében. Az utcán gyakran megállítják az emberek, Lacikám, látod milyen sáros az utca, a buszmegállóban még mindig nincs lelépő. Ő továbbítja az emberek észrevételeit.- Benczúrfalva negyven éve Szécsény része, de eddig úgy éreztük, hogy nagyon a perifériára szorultunk. A rendszerváltást követően több ember fejében megfordult, hogy önállósítjuk magunkat, az is felvetődött, hogy csatíakozunk Magyargéchez. Végül is úgy gondoltuk, hogy maradunk szécsényiek. Mi tudjuk, hogy a városnak kevés a pénze, megértjük a gondokat. Az a kérésünk, hogy rólunk sem feledkezzenek meg. Higgye el, már az is valami, ha kijön a testület és őszintén tájékoztatnak minket, meghallgatják gondjainkat, problémáinkat, mint az legutóbb is történt. Bízunk és reménykedünk, hogy valami elkezdődött nálunk is. Annál is inkább, mert az emberek újra kezdik „felfedezni” Benczúrfalvát.- Ön mikor és miért költözött ide? érdekében- Falusi gyermek vagyok, Nógrádsipeken nőttem fel. A szakmám villanyszerelő. Szécsényben az ÉMÁSZ szolgálati lakásában laktunk. Vágytam a kertes családi házba. Hogy itt vásároltunk ilyen házat és nem bent Szécsényben, annak két oka van. Egyrészt, mert sokkal olcsóbb volt, másrészt pedig, a feleségem itt született. Lánya, aki már dolgozik, fia, aki középiskolás és az idén fog érettségizni, jól érzik magukat „a város peremén”. m Ismét „felfedezték” Benczúrfalvát Mindazok a pozitív és negatív változások, jelenségek, amik az elmúlt évtizedekben egy kis település életében megfigyelhetők voltak, az ott élő emberek sorsát valamilyen formában meghatározták Benczúrfalván is nyomon követhető.- Az 1950-60-as években pezsgő élet volt a faluban, ahol 600 körüli ember élt. Volt iskola, mozi, könyvtár, sportegyesület. Az emberek részt vettek a község szépítésében. Aztán szép lassan minden elkopott. Megszűnt a mozielőadás, az iskolát bekörze- tesítették Szécsénybe, a könyvtári állomány is oda került. Igaz, egy ideig még működött az általam szatyros könyvtárnak nevezett kölcsönzési lehetőség. A tiszteletbeli könyvtárosunknál volt egy bizonyos mennyiségű letéti könyv, amiből lehetett kölcsönözni, s ő a könyvkészletet időnként szatyrába rakta, hogy bevigye Szécsénybe cserére. Az is megszűnt - magyarázta Barkó József. A kis településről a nagyobb helyekre, városokba történő elvándorlás Benczúrfalvát is érintette. Főleg a fiatalok hagyták ott az ősi fészket. így aztán a falu lakossága nem csak csökkent, az idősek aránya is ugrásszerűen nőtt. Az emberekkel, ahogy vallattuk a letűnt éveket, olyan nevek kerültek elő, akik ott születtek, elkerültek onnan, de a falu lakói büszkék rájuk. Többek között a Sztrémi testvérek. Melinda jelenleg Salgótarjánban a Bolyai János Gimnázium igazgatója. Zsolti is Salgótarjánban tanít. Az Antal testvérek is a pedagógus pályát választották. Benczúrfalva népszerűsítéséért igen sokat tett idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész, akit protokoll vendégek, bel- és külföldi turisták sokasága keresett fel. A helyiek azt mondják, hogy a 70-es években a termelőszövetkezet a faluban több utat is rendbetetetett. Más pozitív változásról nem nagyon szóltak. Pár éve, mintha ismét felfedeznék a falut. Az elvándoroltak közül vannak, akik visszatérnek. Több fiatal házaspár Benczúrfalván vásárol lakást. Tíz évvel ezelőtt, amit ők mélypontként emlegetnek, a falu lakossága nem érte el a 200 főt. Az iskoláskorú gyermekek száma 10 volt. Ma valamivel többen mint 200-an élnek a faluban. A nagyvárosokból, Budapestről többen telepszenek le náluk. A számuk kb. 30. Évekkel ezelőtt több ház üresen állt. Ma, ha valahol megüresedik egy épület, az idegenek érdeklődnek, szeretnék azt megvásárolni. Az iskoláskorú gyermekek száma is 20-ra emelkedett. Az emberek abban bíznak, reménykednek, hogy ez a tendencia felgyorsul. Benczúrfalva turisztikai, idegenforgalmi gyöngyszeme lesz a városnak. í^aR!!-3Hrz?_. Látkép Benczúrfalváról
