Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-24 / 271. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap BÁTONYTERENYE 2003. NOVEMBER 24, HÉTFŐ NÓGRÁD EGYE 2003 Kisteremre, Szúpatak, Nagybátony és Maconka egyesítéséből jött létre a város. A két előbbi ko­rábban is Nógrád, a két utóbbi pedig 1950-ig Heves megye része volt. Bátonyterenye környé­ke már igen régtől lakott. Kisterenyén, az Arany-hegyen középső bronzkori leleteket talál­tak, amelyek a Krisztus előtti XV. századból származnak. Ebből az Időszakból ez Magyaror­szág egyik legjelentősebb lelőhelye. Nagybálonyban is csaknem ezer bronzkori ur­nasírt tártak tel. Klsterenye neve régen Klsterenne volt. 1384-ben az esztergomi ér­sekség tizedlizetöjeként vették nyilvántartásba Az oklevelek 1413-ban és 1455-ben Egyházas és Vásárosterenne falvakról tettek említést Ezen elnevezésekből arra következtethetünk, hogy egyik település templomos hely volt a má­sik vásártartási joggal rendelkezett. A környé­ket 1544-ben feldúlták a törökök: Buda és Hat­van elfoglalása után gyakran portyáztak ezen a vidéken: A falvak 1548-ban a Derencsényi csa­lád birtokában voltak. Az 1553-as összeírások Egyházasterenne és Vásárosterenne falvakban egyaránt négy-négy háztartást találtak. A hó­doltság után, 1715-ben 16,1720-ban pedig 19 adóköteles jobbágyportát írtak össze a két tele­pülésen. A község plébániája már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint is fennállt. A vá­ros része Szúpatak is: A középkori eredetű te­lepülésrész nevét aszu-patak, azaz „kiszáradt patak" értelemben használták. 1404-ben Zsig- mond király udvari szabójának, Pécsi Dénes- nek és családjának adományozta. A Mátrai Táj­védelmi Körzet Négrádba átnyúló területének egy része Bátonyterenye közigazgatási terüle­tén található. A kisterenyei római katolikus templom középkori eredetű, gótikus alapokon áll, de 1798-ban, 1903-ban és 1924-ben is átalakították. A nagybátony! római katolikus templom 1735-ben épült. A város része Maconka Is: 1396-ban Machonka alakban említették az okleve­lek. A római katolikus templom román stílusú, a XIII. századból származik, késő román stílusú, freskói XIII-XIV. századiak. A bányavárosi Szent Antal-kápolna Bányászvárosból gazdasági központ 361 35« A szénbányászat megszűnése után, a kilencvenes évek közepén talán Bátonyterenye került a legnehezebb helyzetbe, hiszen az erre épülő üze­mek sorozatosan zárták be kapui­kat. Az elmúlt időszakban ezzel a problémával sikerült többé-kevésbé megbirkóznia a város vezetésének és fejlesztéseket is sikerült végrehajta­ni. Ezek között említhető a maconkai víz­tározó fejlesztése, az ipari park első üte­mének elkészítése, amelyek mind nagy­szabású beruházások voltak. Mára más, a gazdasági élet szereplőivel sokkal szo­rosabb együttműködés és vezetői szem­lélet szükséges a dinamikus fejlődés megteremtéséhez. Ennek fényében alakí­tották át 2002-ben a város terveit. A be­fektetési intenzitás sajnos az országos át­lagnak megfelelően ma már csak töredé­ke a '90-es évek elejéhez, közepéhez ké­pest. Az akkor letelepedő cégek korszerű munkagépei nem tudták felvenni a bá­nyászat megszűnése miatt felszabaduló kétkezi munkaerőt. A dinamikus váltás jegyében azonban megszületett az új, hosszú távú stratégiai felzárkóztatási program, amely 10-15 évre szól. Erre épülve alakítja ki a város a közép­távú, 4-6 évre szóló operatív tervét, amelyet természetesen kisebb szakaszokra, konkrét projektekre bontva valósítják meg a rövid távú, 1-3 éves fejlesztéseket. A távlati cél, hogy Bátonyterenye a térség gazdasági, kul­turális és kereskedelmi központja legyen. Ennek ma már vannak jelei, példaként em­líthető, hogy a Penny Market üzletlánc leg­újabb diszkont áruháza, amely a nagy- bátonyi városrészben nyílik, de ide sorolha­tó a kisterenyei 15 lakásos társasház is. A város vezetése azonban tudja, hogy ma már csak olcsó ingatlanokkal nem le­het befektetőket találni, ezért létfontosságú az oktatás, a szociális rendszer és a sza­badidő tartalmas eltöltését szociális ellátás 3M 965 vteíhalmoasi kiadósok 7 923 Gyermekkorától bátonyterenyei £ I | várösfejintartási i kiadások M5926 / adóssá Q- / töriesztes intézményi \y/ 606105 működési kiadások^—u, 917 827 ——"egyéb támogatások 8776 Vanya Gábor polgármester 1968. június 6-án született Salgótar­jánban. Iskolai tanulmányait Kisterenyén végezte. 1992-ben bá­nyamérnöki diplomát szerzett Miskolcon, ezután a versenyszférá­ban helyezkedett el, majd 2002-ben lett a város polgármestere. Nős, felesé­ge is bányamérnök, napjainkban egy informatikai cégnél dolgozik. Gyerme­keik, Vivien és Ádám a kisterenyei Kossuth Lajos Általános Iskolában tanul­nak. A polgármester hobbija közé tartozik az olvasás és a kertészkedés, ezekre azonban nem sok ideje jut másik kedvenc időtöltése, a város igazga­tásé mellett. Összesen: 3186 950 E R biztosító intézményrendszer fejlesztése is. Ezek ösztönző hatása ellensúlyozhatja a külföldi olcsóbb munkaerőt és versenyké­pessé teheti Bátonyterenyét. Tisztában vannak azzal is, hogy város megítélését be­folyásolja a kistérség településeinek fejlett­sége. Az országra jellemző forráshiány el­lenére 2002 októberétől ez év szeptembe­réig közel 2,2 milliárd forintot nyert Bátonyterenye és térsége pályázatokon. Ezek egy részét fejlesztéseibe, másik ré­szét képzésre és oktatásra fordították. HIMMMMMMtiiMMMMIMMMMNMMM Felfelé ível a Mátrafűtőber pályája Arcok a településről Ritka sikertörténetet mondhat magáénak a Mátrafűtőber Épü­letgépészeti KFT és ügyvezető igazgatója Tari Miklós. A 30 éves céget még 1997-ben vásárolta meg az SWT Wamsler Holding Rt. Az egykor bojlereket, hőcserélőket, radiátorokat gyártó cég már hosszú ideje csak veszteséget termelt, míg hat évvel ez­előtt a holding vezetése merész lépésre szánta el magát. A radikális változtatásoknak meglett az eredménye, a 2001 márciusi átszervezést követően folyamatosan javultak az ered­mények, az idén pedig már szeptemberben teljesítették a 2003-as nyereségtervet. Mindez a kemény munkának köszönhe­tő - vallja Tari Miklós. Mégis mi rejlik e mögött? A Mátrafűtőbernél mindenki ért mindenhez. Vagyis egy ember több munkakört is betölt, így lé­nyegesen egyszerűbb a cégen belüli információ áramlás. A gyors kommunikáció azonban vajh mi keveset érne külső pia­cok nélkül. Ezek felkutatása és kiépítése igen gyorsan végbe­ment, megteremtve ez által a ke­reskedelmi csatornákat. A mun­kafolyamatok meghatározója az üzleti terv, amely átfogja a gaz­dálkodás minden fázisát. A cég­nél ezt csak „nagy szabály- könyvként” emlegetik. Egy cég sikere azonban nagyban múlik dolgozói hozzáállásán is. Tud­ják ezt az üzem vezetői is, en­nek megfelelően próbálnak mi­nél kedvezőbb körülményeket biztosítani. így építettek ki kul­turált üzemi körülményeket két és fél hónap alatt, korszerű fű­téstechnikai rendszert az irodai és az üzemi dolgozók részére, egy majd 40 millió forintos beru­házás keretében. Ezentúl né­hány napja került átadásra az új tartályszigetelő műhely 25 milli­ós önerős beruházás keretében. A Mátrafűtőbernek igen fontos a — környezetvéde­Több mint egy évtizede jegyző ém- **'* lem is, ezért épí­Romhányi Gyula címzetes főjegyző vallja, hogy fik Méí' tettek idén fejlett akit egyszer „megfertőz” ez a munka, hivatás, az fémszemcsés többé már nem tud elszakadni tőle, ellenáll minden Jkw~ ,> szóró berende­ajánlatnak, s marad. Bányász családban született sBr. zést, mely jóval Karancskesziben, és szülőfalujában végezte el az ál­m 1 kevesebb terhet talános iskolát. Csaknem minden területen dolgo­jelent a környe­zott, ipar, kereskedelem, munkaügy, titkárság. Meg­zet és a dolgozók tapasztalta a különféle területek sajátosságait, s mindazt, ami e számára és javítja a tisztított fe­lület minőségét. A korszerű technológiát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a bátonyterenyei üzem több terü­leten is piacvezető. Ezek egyike az elemes bojler családok gyár­tása, mely teljesen a cég talál­mánya, de említhetnénk a NA­TO hadgyakorlatra kifejlesztett konténeres vízmelegítőt is. A Mátrafűtőbernél azonban a je­len a jövőbe mutat, 2004-re is vannak már elképzeléseik. így tervezik egy alagút típusú kon­téneres festőműhely építését és a termékeik korszerűsítését is felgyorsítják a további tartalé­kok kiaknázására törekedve. A Mátra lábainál fekvő Bátonyterenye egyik legnagyobb üzeme, amely a legtöbb kétkezi munkást is foglalkoztatja napjainkban Segítjük Budapest közlekedését Az EMR Villamosgépgyártó és Javító Kft. 1994-ben alakult az Elektro-Metal Kft-ből, ami a Nógrádi Szénbányák melléküze­me volt. A cég a korábbi időszakban szénbányászati eszkö­zök javítását végezte, majd a belföldi villamosgépgyártók be­szállítója lett. A bányászat visszafejlesztését követően fő profilunk lett a Buda­pesti Közlekedési Vállalat egyen­áramú vontatómotorjainak javítá­sa, - emlékszik vissza Sándor Sándor ügyvezető igazgató, aki 1965-ben sajátította el a szakmát ipari tanulóként. Ezt követően fi­zikai munkásként, majd a terme­lés irányítás különböző területein dolgozott. Itt tett szert a villamos­gép gyártáshoz szükséges szak­mai ismeretekre. 2000-ben a cég­nél történt változások után került az ügyvezetői posztra, majd 2001. május 25-én az üzem tulaj­donosa lett. A volt gépüzem terü­letén működő EMR Kft. fő profil­ja ma az egyenáramú villamos forgógépek és azok alkatrészei­nek javítása és gyártása. Német és osztrák megrendelőik mellett a hazai villamosgép javítás terüle­tén is nagy szerepet töltenek be. Jó példa erre a BKV Rt., - mely­nek HÉV, villamos és trolibusz vontatómotorokat javítanak, - MÁV Rt-nek és a volt NDK vagon­gyáraknak alkatrész és fődarabok gyártása. A MÁV Rt-nek motor­vonatok fődarabjait, vontatómo­torjait, alkatrészeit is javítják. A cég munkájára a szigorú próbatermi terheléses vizsgálatok és a számítógépes ellenőrzések mellett az ISO 9001-2000 minősí­tés is garanciát je­lent. Az EMR Kft. azon kevés, egy­koron bányászati tevékenységgel foglalkozó üzem­egységek egyike, melyeknek sike­rült túlélni a szénbányászat felszámolását és sikeresen változtatta meg tevé­kenységi körét. A fejlesztéseknek és komoly munkának eredmé­nyeképpen a kft. helyzete mára már megszilárdult. A jövőre néz­ve ezt szeretnénk tovább erősíte­ni és a technológiai berendezése­ket, anyagokat magasabb minő­ségi szintre fejleszteni, - mondja Sándor Sándor. A 2003-as évet jó eredménnyel zárja az EMR Villamosgépgyártó és Javító Kft., ami biztosítékot nyújt a jövő építésére nézve. ■ munka értelmét, szépségét adja. Elvégezte a Tanácsakadémiát, majd az Államigazgatási Főiskolát, s e mellett természetesen szá­mos szakmai tanfolyamon vett részt. 1984. január 1-jétől lett a Nagybátonyi Városi Jogú Nagyközségi Tanács hatósági osztályá­nak vezetője, majd 1989 februárjától a végrehajtó bizottság titkára, s 1990-től jegyzőként dolgozott. A 2002-ben címzetes főjegyzői cí­met kapott a miniszterelnöktől. Bármilyen területen dolgozott, bár­milyen tisztséget viselt mindig azt vallotta: csak a nyitott közigaz­gatásnak van létjogosultsága. Bárki, bármikor nyitott ajtót talált, s talál nála. Fáradhatatlan alpolgármester Soós Károly tiszteletbeli alpolgármester 1948-ban született Kisterenyén. Itt nőtt fel és alapított csalá­dot, két lánya van. 1967-től dolgozik ugyanazon a munkahelyen hiszen akkor a Mezőgépnél tevékeny­kedett, majd később annak jogutódjához a salgótar­jáni acélgyárhoz került, ahol jelenleg ő a csőgyár ve­zetője. A közigazgatással 1972-től áll kapcsolatban, mindig Kisterenyét képviselte. 1998-tól alpolgármester, egyben a Kisterenyei Településrészi Önkormányzat vezetője. Ezt a tisztsé­get betöltve azért dolgozik, hogy a két településrész minél előbb egységessé váljon, összeépüljön. Alpolgármesterként ebben a cik­lusban a közmunkával kapcsolatos feladatokat látja el elsősorban. A hatékony munka miatt alakítottak Foglalkoztatási KHT-t alakí­tottak mely elsősorban a hátrányos helyzetű munkaerőt foglalkoz­tatja a város épülése és szépülése érdekében. Nemcsak a parkokat és közterületeket tartják rendben, hanem építenek is, erre legjobb példa a közelmúltban átadott maconkai játszótér is. Tartalmat minden korosztálynak Szeberényiné Érdi Éva a Városi Közművelődési Központ és Könyvtár vezetője. Gyöngyösön szüle­tett, de szülei a környékről származtak és édesap­ja halála után ide is költöztek vissza. Ennek már 40 éve és azóta is minden Bátonyterenyéhez köti. Férje mérnökként dolgozik, egy lányuk és egy fi­uk van. 30 éve dolgozik a városban kezdetben könyvtárosként, népművelőként majd 1995-ben a Kastélykerti Művelődési Központ és Könyvtár vezetője lett. Mint mondja, az itt eltöltött öt év élete egyik legszebb időszaka volt, hiszen ez idő alatt sikerült például számítógépesíteni is a könyv­tárt. Napjainkban a központ vezetőjeként nem kisebb a feladata mint összefogni és koordinálni a városban működő művelődési intézményeket. Mindezt persze úgy, hogy megtöltsék tartalom­mal azokat. Vallja, hogy a régi méltán híres tekintélyüket kell visszaszerezniük a művelődési központoknak és ezáltal a kultú­rának. Éppen ezért széles korosztályt próbálnak ellátni, helyet adnak többek között a kismamaklubnak, az ovimozinak, a me­seszínháznak, a játszóháznak, a szövőkörnek és a rádiós klub­nak is. Az élet „mindkét végét” megismerte Szűcs Sándomé a gondozási központ vezetője tősgyökeres bátonyterenyei. Itt született 1950-ben majd a későbbi rövid kitérők után mindig vissza­tért a városba. Édesanyja Szentkúton dolgozott, így bejáratos volt az ottani szociális otthonba. A szak­iskola elvégzése után ő maga is ott helyezkedett el. Később úgy érezte váltania kell és a pásztói kórház szülészetére került. Ahogy ő fogalmaz, itt került kapcsolatba az élet másik „végével”, a születéssel. 1987 februárjában lett a ház vezetője, ahol idősek gondozásával, szociális ellátással, házi se­gítségnyújtással foglalkoznak a mai napig is. Az egykori bánya­igazgatói kastélyban jelenleg is „telt ház van” és sokan vannak úgynevezett várólistán. Szűcs Sándomé aki mindig Bátony- terenyén lakott azt vallja: „legfontosabb az emberek közti jó kap­csolat”. Szeberényiné Érdi Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom