Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-22 / 270. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D SÓSHARTYÁN 2003. NOVEMBER 22., SZOMBAT A korai középkortól a Zách nemzetség őst birtoka volt a faló. 1227-ben az e nemből származó Tardos Itat, András és Erasmus voltak a földesurat. Zách Felicián merénylete után Károly Róbert király az Ákos nembeli Cselenfiaknak, János királyt étek-fogénak és testvérének, Jakabnak adta. János utódat, a Méhi család Itteni btrtokrészett az oklevelek szerint 1374-ben és 1383-ban az Osgyáni Bakosok szerezték meg, de a Hébtek 1398- ban visszaszerezték a falut. A Méhiektól a Palásthi Radó csatád birtokába került Sésbartyán. Radó Sámuel magtalan, halála után 1447-ben Hunyadi János, Magyarország kormányzója Vingárti Geréb Jánosnak adta. 1548-ban Balassa Zsigmond, 1598-ban Pásztohi Gergely volt a latu földesura. A hódoltság idején, 1609-ben Hasz- szán Dzsafar és Husszein bin Mohammed török tisztek hűbérbirtoka, 1633-tól pedig a váci nabtje része volt, tíz adóköteles házzal. A török kiűzése után 1715-ben 16 magyar és öt szlovák, 1720-ban pedig 25 magyar háztartást Írtak itt össze. A falu plébániája 1332-37 között fennállt. Az új templom 1906-ban épült a dombra. A községháza tetszetős épülete néhány évvel ezelőtt épült _ A faluház kivül-belül jellegzetes látnivalókat kínál A tájház a későbbiekben vendégházként is működhet _ EGYE 2 0 0 3 Hangsúly a közéleten, a közösségteremtésen 48 127 .......... A tájból kiemelkedő templomépület messziről mutatja az utat a faluba érkezőknek. A 910-920 főt számláló település további nevezetessége az ott eredő jódos gyógyvíz. De említhető a Csereshegy környéke is, különleges növényzete és a ritka madárnak számító gyurgyalag miatt. A községben - amely Lucfalvával közös körjegyzőséget alkot, dr. Tóth László jegyzőségével - kiépített a teljes közmű- hálózat és a közutak is rendben vannak. A következőkben a folytonos csinosításra, parkosításra kell figyelmet fordítani. Az igazi nagy gondot azonban a munka- nélküliek magas száma jelenti, bár a segélyezési rendszer, valamint a pályázati pénzből és az önkormányzat önerejéből funkcionáló szociális földprogram segít a mindennapi megélhetésben. Az ösz- szevont osztályokkal működő iskolának Vetróczky Ambrus az igazgatója. Az idén önálló intézménnyé lett egycsoportos óvoda, - amelyet Sándor Judit vezet helyhiánnyal küzd. Szintén ebben az évben jött létre a Sirkó Andrásné vezette gondozási központ, amely magában foglalja a idősek napközi otthonát, közreműködik a házi segítségnyújtás, a családsegítés és az ifjúságvédelem feladatainak megoldásában. Hamarosan, december elsejétől elfoglalja helyét az orvosi rendelőben dr. Valkó Gyöngyi, aki a kishartyáni betegeket is ellátja. Az intézményekben költségkímélő beruházásként tervezik a nyílászárók korszerűsítését. A községben - tekintettel a lakosság összetételére - cigány kisebbségi önkormányzat is működik Bada Sándor elnökletével. Alkalmankénti fellépésre, szereplésre kapható a 10-12 asszonyt, leányt tömörítő hagyományőrző együttes, más civil szervezet azonban nem működik a faluban. A közéletre, a közösségi életre sok mindent lehet mondani, de aktívnak, pezsgőnek semmiképp nem nevezhető. Ennek egyik oka az is, hogy nem működik a művelősjocöl is átlátás 10161 Horgászni is szeret a polgármester (nő) Tóth Gabriella egyike azoknak, akiket tavaly először választottak meg faluvezetőnek. A közigazgatás azonban nem volt ismeretlen számára, hiszen korábban volt már tanácstag, önkormányzati képviselő, sőt alpolgármester is. Eredeti szakmája építőipari technikus, a polgármesterség előtt vállalkozóként dolgozott férjével együtt. Sőt, a településmémöknek tanult 23 éves leányuk is vállalkozóként keresi kenyerét. Tóth Gabriellának a község és a család ügyeinek intézése mellett egyelőre nem nagyoh akad szabad ideje, pedig nagyon szeret horgászni. A férje révén kedvelte meg e foglalatosságot. Leggyakrabban Ludányhaiásziban, a sóderbánya- tavon teszi próbára szerencséjét. Eddigi legnagyobb fogása egy négykilós ponty volt. illesztési .. __ | tartalék 500 foktatás, művelődés .41819 Összesen: 123 705 ER dési ház. 2004-ben szeretnék újból megnyitni kapuit, addig felmérik, hogy mire lenne igénye a lakosságnak. A rendezési terv alapján a községháza melletti leendő faluközpontban játszóteret kívánnak kialakítani. Szép jövővel kecsegteti a falut a turisztikai centrum olasz befektetők általi megvalósítása. Az ő közvetítésükkel léptek érintkezésbe egy Tregnago nevű itáliai településsel, amely írásban már kinyilvánította partnerkapcsolati szándékát. Turisztikai centrum olasz módra Folyékony kincs a föld méhében A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ reprezentatív felmérései alapján Magyarország négyötödén az ivóvizek jódtartal- ma elégtelen. A megyékre kiterjedő orvosi szűrővizsgálatok is azt erősítik meg, hogy a lakosság jódellátott- sága hiányos. Ennélfogva az egész országban szükséges lenne a jódpótlás általános bevezetésére. Hazánk rendelkezik világviszonylatban is kimagasló magas jódtartalmú vízadó bázissal, amely Magyarország lakosságának jódszükség- letét alacsony költ ségszinten és bizo nyíthatóan hatékony formában fedezheti. A Sóshartyán ban feltárt j forráskút a I ma forga-' lomba lévő I Jódaqua természetes bá-| zisa. Az oklevelek tanúsága szerint a faluban 1710 óta ismert a sósvizű kút, i amelynek vize Ebben az épületben palackozzák a falu különleges „termékét” ; bizo- até- m 4 ko ve i korai leírások szerint gyógyerő- vel bír. 1949-ben 600 méterre mélyítették a fúrást. A gyógyvíz felső oligocénkori tengeri eredetű, kémiai összetételét elismert szaktekintélyek vizsgálták. Kiderült a víz jodid-tartalma világviszonylatban is kiemelkedően magas. A kémiai vizsgálatok mellett a Jódaqua néven forgalomba hozott gyógyvizet az Országos Közegészségügyi Intézet irányításával több megyében golyvás betegségben szenvedők körében vizsgálták és a sikeres vizsgálati Ilyen „kiszerelésben” kapható a gyógyvíz eredmények alapján az egészségügyi kormányzat javaslatára és ártámogatásával a golyva gyógyítására és megelőzésére széles körben bevezették. A gyógyvíz szakmai elismertségét jelzi, hogy egyetemi tankönyvek külön is megemlítik és méltatják. A Jódaqua kiemelkedő biológiai aktivitása magas jódtartalma mellett egyéb társelemek és ásványi alkotórészek különleges arányának és együttes hatásának tulajdonítható. A Jódaqua jelenleg egy budapesti cég, konkrétan dr. Puskás István tulajdonában van. A Sóshar- tyánban palackozott vizet innen szállítják a gyógyszertárakba, gyógynövényboltokba. m Dr. Antonio Dal Fabbro - akinek már úgy megtetszett Sóshartyán, hogy itt él - Leone Mazzeo nevű társával és egy további befektetővel a Főnix line O.M. Bt. képviseletében kívánja megvásárolni a helyi önkormányzat tulajdonát képező, a lőtér melletti 37 hektáros, dombos, mocsaras területet, hogy ott egy turisztikai centrumot alakítson ki. Kezdetben 11 kisméretű összkomfortos faházat terveznek a pihenni vágyók számára. A vendéglátói egységhez egy étterem és egy pizzéria is tartozna. Terveznek egy gyógyközpontot is, amelyben a helyi gyógyvíz is szerepet kaphatna. Külön erre a célra megépített szalonban adnának otthont a többrétű kulturális programoknak, tudományos tanácskozásoknak, összejöveteleknek. A tervekben szerepel egy emlékmű megépítése is, amely emlékeztemé a látogatókat minden európai ország azon katonájára, aki életét áldozta népe szabadságáért. Az elképzelések szerint a szabadidős tevékenységek kínálatának bővítéséhez egy sporthorgászatot is lehetővé tevő tavat is létesítenének. Ugyancsak tervezik egy erdei út kiépítését úgynevezett vidám sportállomásokkal. A lovassport szerelmeseinek lovagló iskola állna rendelkezésére. Továbbá lehetne gyakorolni a sportlövészetet, az agyag-galamblövészetet és az íjászatot is. Hosszabb távon terveznek úszómedencét, tenisz-, teke és golfpályát is. Mind a beruházás ideje alatt, mind pedig a már működő centrumban jó néhány munkaerőre Az elképzeléseket ezen a területen tervezik megvalósítani A Verona környékéről érkezett dr. Antonio Dal Fabbro kezében a centrum tervrajzával _ lesz szükség, amit a lehetőségekhez mérten a helyi lakosság soraiból szeremének biztosítani. A centrum vonzáskörzetében különböző kereskedelmi egységek, tevékenységi körök is létrejöhetnének, amelyek számos vállalkozónak nyújtanának munkalehetőséget. A turisztikai központról készített propaganda ismertebbé tenné Sóshartyánt és szép környezetét, mind Magyarországon, mind pedig a külföldi országokban. A tervek valóra váltását 2004-ben kezdik el. Arcok a településről A lakosság mint kutatási téma Az egyébként zagyvarónai, ma is Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban dolgozó Hondo Péter 1991 óta él Sóshartyánban. Oda nősült tizenkét évvel ezelőtt. Akkortájt dolgozott a helyi művelődési házban, majd később az általános iskolában napközis nevelőként. 2000-től tanul a miskolci egyetemen: a kulturális és vizuális antropológia szak levelező tagozatos hallgatója. Ebbéli minőségében, szakdolgozati témaként kezdte tanulmányozni a falu lakosságának életét. Nyolcadik osztályos gyermekek körében végzett szociológiai felmérése a társadalmi beilleszkedés folyamatát vizsgálta illetve vizsgálja folyamatosan. Időközben a kutatás kiterjedt, s egy hat fős csoport tanulmányoz egy-egy részterületet, például a nyelvi kultúrát, a generációs konfliktusokat, a nők helyzetét. A Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke és a helyi önkormányzat támogatásával sikerült egyhetes intenzív kutatótábort is szervezni. Handó Péter behatóbban geneológiai, leszár- mazástani elemzésekkel foglalkozik, tehát a családfákat vizsgálja. Részdolgozatok már születtek a tapasztalatokból, a kutató hallgatók egyetemi szaknapokon is tervezik ismertetni következtetéseiket. Már ükunokái is nagyok Futó Istvánné a múlt század elején, 1905. december 24- én Sóshartyánban látta meg a napvilágot s azóta is - csaknem egy évszázada - a község lakosa. Szentestén született, így hát családja számára a karácsony kettős ünnepet jelent. Futó Istvánné mostanság már idősebb leányával és unokájával lakik egy háztartásban, két évvel ezelőtt még egyedül élt. Szinte minden mezőgazdasági munkát kipróbált, a nyugdíjjogosultságot az egykori termelőszövetkezetben szerezte meg. Súlyosabb betegsége sohasem volt, tíz éve, hogy műtötték a szemét, gond van látásával, csak a nagybetűs képes könyveket tudja olvasgatni. Komolyabb munkát már nem végez a ház körül sem, de például babot fejteni szívesen segít. Az evésre szinte már rá kell beszélni, kedvenc étele a banán. Minden nap megiszik egy gyenge kávét és alkalomadtán egy kicsit valami likőrféléből. Két leánya, két unokája, három dédunokája és két ükunokája született. Már az utóbbiak is 13 és 17 évesek. Népes család reméli, hogy 2005 karácsonyán felköszönthesse Futó Istvánnét a ritka évfordu- lón, századik születésnapján. _________________________________■ E gy agyagszobrász öröksége 1997-ig, 82 éves korában bekövetkezett haláláig élt és alkotott a faluban Adorján János. Ő ugyan már hatodik esztendeje nincs az élők sorában, de hátrahagyott szobrai - a templomban és a polgármesteri hivatal épületében - őrzik keze nyomát emlékeztetnek egy olyan emberre, aki csendben, minden hírverés nélkül, belső késztetésből tette a dolgát. Mint unokája - Sirkó Andrásné - elmondta, Adorján János annak idején négyéves kisfia elvesztése miatti fájdalmában fordult a művészethez. Az 1993-ban megjelent „Községi kalendárium” több helyen is említést tesz Adorján Jánosról és kizárólag agyagba mintázott munkáiról. E kiadványból tudni meg azt is, hogy nem kisebb személyiséget mint Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobAdorján János Dózsa-szobra a községháza épületében található _ rászművészt is volt szerencséje megmintázni. Egy Petőfi-szobrot- unokájának emlékezete szerint- Kiskőrösre ajándékozott. ■
