Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-21 / 269. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap T MEGYEI 2003. NOVEMBER 21., PÉNTEK K O R K É P „Egy valós forintot tízszer költenek el” Boldvai László: A költségvetés kifejezetten szakmailag kezelendő tételsor A Nógrád Megyei Hírlap november 15-i számában jelent meg „Módosítások megyénkért” címmel Becsó Zsolt sajtótájékoz­tatója, amely összefoglalta a 2004. évi költségvetéshez be­nyújtott módosító javaslatainak lényegét - kezdte Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő. - Ebben felszólí­tott többek között engem is, hogy szavazzam meg majd a par­lamentben az általa, úgymond a megye érdekében beadott módosító javaslatait.- Úgy vélem, hozzátartozik az olvasóközönség korrekt tájé­koztatásához, hogy megvizsgál­juk a Becsó képviselő úr és tár­sai által beadott módosító javas­latok szakmaiságát - fogalma­zott Boldvai László. - Politikai választ is adhatnék, amely rövi­den arról szólhatna, hogy kinek van arra erkölcsi alapja felszólí­tani bármelyik másik, ma kor­mányon lévő képviselőtársát, hogy milyen módosító javaslatot szavazzon meg a megye érdeké­ben: azt hiszem, a képviselő úr nem tartozik ebbe a körbe. Becsó Zsolt 1998-ban, a Fidesz- kormány idején azon megyei közgyűlési elnökök közé tarto­zott, aki nem szavazta meg saját megyéje költségvetésben sze­replő többlet-támogatását. De nem politikai választ szeretnék adni, mert azt tartom, hogy a költségvetés kifejezetten szak­mailag kezelendő tételsor. Ugyanaz történt kicsiben, mint nagyban, amikor összegeztük a Fidesz által beadott több mint 2000 módosító javaslatot: ne­mes egyszerűséggel azt a tech­nikát választották, hogy az ere­deti költségvetésben meglévő bizonyos forráshelyek újrafel­használására a keretösszeg többszörösét kívánják elkölteni. Megcsinálják tehát azt az akro­bata mutatványt, hogy egy valós forintot tízszer költenek el. Az országgyűlési képviselő két elemét emelte ki a Fidesz csomagjának: az egyik a gázár­kompenzációra félretett 35 mil­liárd forint. Ezt pénzt a Fidesz a benyújtott módosító javaslatai szerint közel tízszeresen költi el, azaz 350 milliárd forintot ne­vez meg elköltendő célként. A másik ilyen forrás az Informati­kai és Hírközlési Minisztérium fejezeti kezelési előirányzata, mintegy 25 milliárd forint: erre a forrásra a Fidesz közel 100 milliárdos igényt fogalmazott meg.- Sajnálattal vettem, hogy Becsó képviselő úr és társai a megye esetében hasonló techni­kával élnek - mutatott rá a poli­tikus. - Nincs közöttünk vita az általa megfogalmazott célrend­szerben: szükség van a 21-est te­hermentesítő útra, a Salgótar- ján-Hatvan vasútvonal korszerű­sítésére, a Nógrád felzárkóztatá­sáért szóló előirányzatra, vagy olyan régiós célelőirányzat eme­lésre, amely a leszakadó me­gyék vagy térségek finanszíro­zását szolgálhatja. De ha a szak­maiságot keresgéljük a módosí­tó javaslatok mögött, el kell mondani hozzá: Becsó képvise­lő úr nem tesz mást, mint a gázártámogatás Fidesz által már tízszer elköltött forrásának ter­hére ő is beáll a sorba, és ennek a terhére gondol átcsoportosí­tást elvégezni, például régiófej­lesztés vagy célelőirányzat meg­emelés. Ha elvégezzük a számszaki összevetést a módosító csomag kapcsán, Becsó képviselő úr a Gyermek- Ifjúsági és Sportmi­nisztérium 235 millió forintos fejezeti tartalékát 851 millió fo­rintra költené el, tehát majdnem négyszeresét a meglévő fejezeti tartaléknak, ami a minisztéri­umban előre nem látható célok­ra van elkülönítve. Ez is azt mu­tatja, hogy az általa benyújtott módosító javaslatok csak rek­lámcélokat szolgálnak, különö­sebb szakmaiság nem húzódik meg a javaslatcsomag mögött. A képviselő szerint ugyanez történik egy másik cím átcso­portosításnál is: a központi ün­nepi rendezvények finanszíro­zására félretett 1 milliárd 85 mil­lió forintos előirányzatot a Fi­desz 1 milliárd 800 millió forint­ra költi túl. Mint mondta, lehet­ne még hosszasan sorolhatni a példákat, mert ezek az „egye­netlenségek” áthúzódnak a tel­jes módosító csomagon. Szerin­te Becsó Zsoltnak azon kellene elmerengenie, hogy a költségve­tés elfogadásakor a kormányko­alícióval szavaz-e. mert ennek a benyújtott költségvetésnek töb­bek között része a megyei kór­ház 2004-ben induló 4. ütemé­nek címzett támogatása, a Hat- van-Salgótarján között húzódó 21-es útkorszerűsítés következő ütemeinek finanszírozása. Becsó Zsolt azon felvetésére, amely markánsan veti föl a sal­gótarjáni tehermentesítő út 3. ütem indítását, mint igényt, el­mondta: a 2005. évi költségve­tésben, ha a koalícióval szavaz, ő is hozzájárul ahhoz, hogy a beruházás 2005-ös indítását tá­mogassa.- Politikai felütéssel kezdtem el, ezzel is zárom: ha kormá­nyon az elmúlt négy év során Becsó képviselő úr, Nógrád Me­gye Közgyűlésének elnökeként, a területfejlesztési tanács elnö­keként az általa felsorolt célok bármelyikében is megfelelő tel­jesítményt tudott volna felmu­tatni, akkor ezekről mint elvég­zett beruházásokról lehetne szá­mot adni - mondta végezetül Boldvai László. - Nem állhatom meg, hogy ne tegyem szóvá a történeti hűség kedvéért: az ál­tala most előszeretettel emlege­tett 21-es tehermentesítő út be­ruházását éppen az Orbán-kor- mány akadályozta meg, mivel felmondta azt a szerződést, amelyet Salgótarján város ön- kormányzata a Hom-kormány- nyal kötött, és nem engedte azt a közbeszerzési eljárást eredmé­nyesen kihirdetni, amelynek végeredményeként erről az út­ról ma már elkészült műként ad­hatnánk számot. Ez is mutatja a szakmaiságon túl, hogy nem másról van szó, minthogy szá­mára most jött el a megvilágoso­dás. HEGEDŰS ERZSÉBET Magyar közműolló, svéd tavirózsa Kétnapos konferencia Salgótarjánban Gazdaság és környezetvédelem összehangolása, az ezzel kap­csolatos uniós elvárások nagy feladatokat állítanak elénk, bár a megyeszékhelyen és térségé­ben is történtek ezen a téren je­lentős lépések. A város, vala­mint a bátonyterenyei vállalko­zási övezet tegnap kezdődött, kétnapos, salgótarjáni konfe­renciája egyrészt erről adott át­tekintést a résztvevőknek. Más­részt lehetőséget teremtett arra, hogy az önkormányzat svéd kapcsolatát is a tapasztalat- szerzés érdekében kamatoztas­sa: a tanácskozás résztvevői kö­zött voltak ugyanis Örebro me­gye környezeti, vízügyi, gazda­sági szakemberei. A megjelenteket dr. Balázs Ot­tó, a megyei közgyűlés alelnöke üdvözölte. Puszta Béla, Salgótar­ján polgármestere bevezetőjében többek közt azt hangsúlyozta, hogy a város és térsége rendelke­zik széles körben ismert környe­zetvédelmi fejlesztési tervekkel, melyek illeszkednek az országos célkitűzésekhez és az uniós nor­mákhoz. Ezeknek megfelelően az életminőség és a gazdaságfej­lesztés szemszögéből jelentős beruházások - a kistérségi hulla­déklerakó, a mikrotérségi szennyvízprogram - valósultak meg. Az elkövetkezendő idő­szakban pedig a hulladékfeldol­gozásra vagy a szelektív gyűjtés­re keresik a megoldást. Hogy az állam hogyan, milyen szerepet vállal a meglévő környe­zeti károk felszámolásában, a szennyezés megelőzésében, a hulladékgazdálkodással kapcso­latos problémák minél olcsóbb, társadalmi méretű kezelésében, arról Tátrai Miklós, közgazdasá­gi helyettes államtitkár szólt elő­adásában. Elmondta azt is, hogy az elmúlt tizenhárom évben sem született megoldás a korábbi, sú­lyos, környezed károkra, s ma még nyitott kérdés, hogy a kár- mentesítésre milyen forrást lehet igénybe venni. A helyettes állam- ütkár ezután vázolta, az uniós csatlakozást megelőző és az azt követő pályázati lehetőségeket, a továbbiakban a környezetvé­delmi termékdíj kiterjesztéséről, és várható új szabályokról tájé­koztatott. Mindenkinek van tennivalója, ha a környezet megóvásáról, az élővizekről, a klimatikus hatások csökkentéséről van szó. Ez a fel­fogás jellemző Örebro megyében, ahol részben a piros tavirózsa jel­képezi mindazt a munkát, kuta­tást, amelyet e célok érdekében tesznek. A svéd delegáció rövid bemutatkozásakor, erről is hall­hattak a konferencia résztvevői. A délutáni előadók közül Kecs­keméti Sándor, Az Észak-Ma­gyarországi Környezetvédelmi Egyesülés elnöke vette számba, milyen környezeti problémák várnak orvoslásra térségünkben. Felhívta a figyelmet például a lég­szennyezettség csökkentésére, illetve az úgynevezett közműol­lóra. Utóbbi a vezetékes ivóvíz- hálózat és a csatornázottság kö­zötti különbség mutatója. ____________________________(MIHALIKJ.) S algótarjánban a gyermekek jogainak hete szombaton véget ér. Felvételünk (felül) a Kodály Zoltán Általános Iskolában készült, ahol az intézményben működő büfé tulajdonosa, Szilágy Attila tízóraival kedveskedett a gyerekeknek, a másik képen az Európai Unióról vetélkednek a diákok a Petőfi Sándor Általános Iskolában. Európai toplistán ötöslottónk főnyereménye 37 hét után 4 milliárd 860 milliónál járunk A sorsoló kerékből legutóbb látszólag barátságos számok ke­rültek elő, a rideg valóság azonban az, hogy 36 heti halmozó­dás után sem lett ötös. Az idei csúcsot jelentő 14 millió 400 ezer játékból 118-nál (március eleje óta már 2107. alkalom­mal) jó helyen volt ugyan négy iksz, de a mindent eldöntő ötödik ismét mellé csúszott. A 47. heti jackpot már súrolja az ötmilliárdot, s most szombaton, november 22-én 4 milliárd 860 millió forint a tét az ötöslottón. Több mint elegendő! A szikár tények azt mutatják, hogy 1957-58, 1969-70 után a 2003-as év, mint az eddigi har­madik leghosszabb öttalálatos nélküli időszak esztendeje írta be magát a lottózás históriás könyvébe. Nagyjából 250 millió alapjáték érkezett be a halmozó­dás nyolc és fél hónapja alatt, kb. 50 százalékkal több, mint amen­nyi átlagos, úgymond normális hetek esetén várható lett volna. Született ez idő alatt 2107 darab négytalálatos, 205 ezer hármas és 5,2 millió kettes, összesen nettó 10 és félmilliárd forinttal gazdagítva a játékosokat. Ebből a négyesek 2 és félmilliárdot, az­az egyenként és átlagosan 1 mil­lió 180 ezer forintot tehettek zsebre. Immár sokadszor írhatjuk le, hogy a mi lottónk, a magyar ötös ezen a héten is európai listaveze­tő. Bár az egész földrészen fellel­hető főnyereményeket nem ad­tuk mind össze, elképzelhető, sőt nagyon valószínű, hogy az ötöslottó 19 millió eurót érő jack- potja egyedül nagyobb, mint amennyit Európa szerencseva­dászai összesen remélhetnek a héten. Olaszországban például 5 millió, Angliában 4 millió, Né­metországban 1 millió és Svéd­országban szintén 1 millió euró- nak megfelelő a legtöbbet ígérő játék jelenlegi jackpotja. Kedvenc, tízezer forintos bankjegyekből kreált példáink­kal élve, ezen a héten az öttalá- latosból 102 méter magas tor­nyot emelhetnénk (kb. a New York-i Szabadságszobor, talap­zattal együtt); hosszúsága elér­né a 79 kilométert (Budapestről indulva már Gyöngyösön já­runk, vagy Kecskemét határá­ban); tömege pedig 485 kilo­grammot tenne ki (ha már világ- bajnokság van: e körül teljesíte­nek, összetettben a legjobb ólomsúlyú súlyemelők). Mindeközben, elbűvölve és megszédülve a milliárdoktól, jó­szerivel fel sem tűnik, hogy a 46. hét néhány játékost gazdaggá tett: a Skandináv lottón 203 mil­liót, a hatoson közel 99 milliót, a Luxoron 87 milliót, a jokeren 47 milliót nyert valaki. Őket már nem kell meggyőzni arról, ami­ben mi, többiek egyelőre még csak reménykedünk, hogy bár­mikor bejöhet! ______________________(AZ SZOT. NYOMÁN) ____________________Reagálások____________________ M egjegyzés Szekeres Imre salgótarjáni sajtótájékoztatójával kapcsolatban Szekeres Imre (MSZP) államtitkár salgótarjáni villámlátogatása so­rán a városházán megtartott sajtótájékoztatón bevezető gondolatai­ban kitért arra, hogy rég nem találkozott a szocialista országgyűlési frakcióban olyan erős érdekérvényesítő emberekkel, mint Puszta Béla és Boldvai László. A munkahelyteremtéshez való hozzájárulás, a közlekedési fejlesztések, a kórház rekonstrukciójának újabb üteme mind ezt bizonyítják. Az államtitkár úr politikai megnyilvánulásaival kapcsolatban az alábbi gondolatok vetődhetnek fel: 1. A rossz arc- és névmemória miatt Szekeres államtitkár úr össze­keverte a két salgótarjáni szocialista politikust Toller László és Kékes Ferenc Pécs megyei jogú város képviselőivel. 2. Az államtitkár úr nagyon ritkán fordul meg saját országgyűlési frakciójában, és amikor ott megjelenik, csak és kizárólag Puszta és Boldvai urakkal találkozik. 3. Elfelejtették tájékoztatni az államtitkár urat arról, hogy kataszt­rofális mértékű a munkanélküliségi ráta a városban, sőt újabb 100 embert bocsátanak el az öblösüveggyárból. A közlekedési fejleszté­sek az előző ciklusban indultak el, a megyei kórház rekonstrukciójá­nak újabb üteme pedig a szakmai támogatásnak, továbbá a megyei önkormányzat, a kórházi vezetés és a polgárok összefogásának kö­szönhető. A jövőt érintően bízunk abban, hogy Szekeres Imre (Nógrád me­gye régi jó támogatója) és az MSZP salgótarjáni képviselői olyan va­lóságos érdekérvényesítő munkára lesznek képesek, melyek Salgó­tarján egyre mélyebb ingoványába süllyedő szekerét a városlakók ál­tal is megtapasztalható fejlődési pályára tudják állítani. Salgótarján többet érdemel. Tisztelettel: Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz Nógrád megyei választmányának elnöke Reagálás Juhász Gábornak a Nógrád Megyei Hírlapban megjelent „Ebben az országban bárki bárhol csinálhat tavat?” című írásra Juhász Gábor (MSZP) országgyűlési képviselő a közelmúltban a parlamentben napirend előtt szólalt fel a bárnai víztározó gátjának átszakadása ügyében. A képviselő úr problémaérzékenysége (gyakran reklámérzékeny­sége) közismert, aggodalma jogos, parlamenti felszólalása megala­pozott. Nem azzal van probléma, amit mond, hanem azzal, amiről nem szól. A polgárok hiteles tájékoztatása érdekében érdemes arról is számot adni, hogy a sajnálatos bárnai gátszakadást követően az el­ső adandó lehetőséget kihasználva Sisák Imre ellenzéki képviselő volt az, aki Mátranovák önkormányzatának, illetve a Petőfi utca la­kóinak az áradás következtében felmerült károk elhárításához konk­rét, kézzel fogható segítséget kért az illetékes -minisztériumtól. Sisák Imre parlamenti felszólalása és határozott fellépése azért is örömteli, mert egyértelmű bizonyítékát adja annak, hogy nemcsak kormánypárti, hanem ellenzéki oldalról is van lehetőség az érdekek érvényesítésére. Tisztelettel: Becsó Zsolt országgyűlési képviselő (Fidesz-MPSZ) RÖVIDEN ____________ ______ Litke________________________ J ÁRDÁT ÉPÍTETTEK. A falu központjában több mint kilencszáz mé­ter hosszú járdát építtetett az önkormányzat. Pályázati támogatással, mintegy nyolcmilliós ráfordítással valósította meg ezt a fejlesztést a fa­luvezetés. ISKOLAI VEZETÉKCSERE. Befejeződött a polgármesteri hivatal bel­ső felújítása a településen, s egyben hasonló munkálatok kezdődtek az iskolában: cserélik az elhasználódott vízvezetékcsöveket és új nyílászá- rókat építettek be. _______ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom