Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-04 / 254. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D M EGYE 2003 ALSÓPETÉNY 2003. NOVEMBER 4., KEDD Az Árpád-házi királyok korában már fennállt a fa­lu, neve a Péter személynévből származik. A te­lepülést először 1268-ban említette oklevél, a Csák nemzetségben Ugrin birtokaként; a főurat 1277-ben IV. (Kuni László király az ország tár­nokmesterévé nevezte ki. Ugrin később a falut egyik hívének. Zsadány nembeli Dénesnek ado­mányozta. Utóbbi löldesúr fia, Amat az Alsópeté­nyi család őse. A tamilja azonban 1440-ben ki­halt, ezért I. Ulászló király a Szobi családnak ado­mányozta a települést. 1507-től haláláig Werbő­czy István 11458-15411 jogtudós birtokolta a fa­lut és kastélyt is építtetett itt. A legenda szerint Alsópetényben írta 1513 és '14 között nagyhírű törvénykönyvét, a Tripartitumot (Hármaskönyvet). Werbőczy egykori háza elpusztult, helyén egy 1791-ben emelt oszlop emlékeztet a néhai főúr­ra. Alsópetényt már 1540-ben a török hódoltság­hoz tartozó faluként vették nyilvántartásba. A vég­vári portyázások, hadátvonulások, fosztogatások miatt a lakosság jelentős része elhagyta: 1715- ben is csak két háztartást írtak Itt össze. A XVIII. század elején a falu földesura, Jeszenszky Mik­lós szlovákokat telepített ide. A barokk stílusú Prónay-kastély 1750 táján épült, 1994-ben szépen lelújították. A lalu lakói római katoliku­sok, de a második világháború előtt tekintélyes létszámú izraelita közösség is élt itt. A község­től egy kilométerre, a Korpa-hegy szőlőskertjei és gyümölcsösei között található a régi zsidó temető, amit a XIX. század elejétől az 1940-es évekig használtak. Valaha a keszegi és a nőtin­cs! izraeliták is ide temetkeztek. A lalu római katolikus temploma gótikus stílusú, a XV-XVI. század fordulójáról szár­mazik. Harangtornya jóval később, a XVIII. században épült, különállóan helyezkedik el. A templom környékén lévő régi temetőből néhány régi, kőből faragott sírkereszt is megmaradt, de ma már meglehetősen rossz állapotban vannak. Harangláb Elindult A Cserhát „kis Svájcaként” is emle­getett, nagyjából hétszáz fős Alsó- petény igen kedvelt turistacélpont a megye nyugati részén. A település többek közt arról is nevezetes, hogy nem volt termelőszövetkezete. Szá­zadokkal ezelőtt az egyik legjobb szőlőtermő vidék volt, de egy XX. század eleji fertőzésből kifolyólag az ültetvények nagy része tönkre­ment. A munkahely-lehetőségek tekinteté­ben kedvezően alakult a helyzet az utóbbi években, a munkanélküliek szá­ma elenyésző. Jelentős számban járnak munkavállalók a környező városokba, így Rétságra, Vácra és Budapestre. A községben összevont óvoda és alsó ta­gozatos általános iskola működik Mar­ing Istvánná vezetésével. Van saját kör­zeti orvos és 2004-től a tervek szerint sa­ját gyógyszertári fiók szolgálja majd a rászorultakat. A lakosság nagy része idős, de megfigyelhető egy néhány éve a letelepedési hullám elindult letelepedési hullám, amely so­rán az ország több megyéjéből érkeznek a nyugalomra, tiszta levegőre vágyók. Jelenleg gondot okoz a faluvezetés­nek, hogy jó ideig nem lehet még belterü­leti telket értékesíteni, mert minden telek­nek van már gazdája. Többek közt ezért is merült fel az úgy nevezett Tematikus Park létrehozása, aminek köszönhetően körülbelül száz telek várna gazdára, en­nek előkészítése folyamatban van. Alsópetény azon kevés települések közé tartozik, ahol két (szlovák és cigány) ki­sebbségi önkormányzat is működik. Öt éve működik nyugdíjasklub több mint húsz fővel, vezetője Horváth Józsefné nyugdíjas pedagógus. Az önkormányzat különös hangsúlyt fektet az ifjúságra. A 2004-es év az ifjú­ság éve a település történetében, a letele­pedési lehetőség megteremtése mellett kialakulnak majd az évek óta elhanya­golt sportolási, kulturális, valamint szó­rakozási feltételek és lehetőségek. A je­lenleg folyó beruházások közül talán a legfontosabb a csatorná­Nagy lehetőségek a Cserhát kis-Svájcában Laluja Imre polgármester negyvenhét éve él a faluban. A középisko­la elvégzése után pénzügyi előadóként, majd népművelőként dolgo­zott a nézsai körzetben és Nőtincsen. A 2002-től induló polgármes­terségét megelőzően 1986 és '90 között községi elöljáróként tevé­kenykedett. Tervei közt szerepel a község adottságainak minél jobb kihasználá­sa, aminek köszönhetően sokan munkalehetőségekhez, megélhetéshez jutná­nak. Ennek alappillére az épülendő tematikus park és az öthektáros víztározó. Egy éttermet is igazgat, családjával pedig a helyi vegyesboltot üzemelteti. mmm m In mmmm j ,v*a, kommunális kiadások ­T$IUÍ83$ ...UIMHaiWWH*« i ntézményi kiadások 53158 Összesen: 82 786 E R zás, ami nagyjából hetvenöt százalékos elkészültségi szintű. Működik a falu fogadójában egy állan­dó kiállítás, amelynek címe; Alsópetény a XX. században. A községet határoló ösz- szefüggő erdőterületek nemcsak a kirán­dulók, hanem a vadászat szerelmeseit is vonzzák Európa több országából. Az öt­hektáros víztározó, melynek munkálatai novemberben kezdődnek el a horgászat kedvelőit szolgálja és a víz szerelmeseit csalogatja majd a faluba. Falu a múltból A nemzetközi turisztikai kínálat leggyorsabban fejlődő terü­letei közé tartoznak az úgynevezett tematikus parkok (él­ményparkok). Ezek egy-egy meghatározott téma köré szerve­zik a látványosságokat, ilyen található Ópusztaszeren és Haj­dúszoboszlón. A tematikus park nem hagyo­mányos lakópark. Itt szigorú előírások szabályozzák majd az építkezést mindenki örömére. A magyar népi építészet és törté­nelmi múlt jelenik majd meg több mint huszonhárom hektá­ron és olyan unikumoknak szá­mító különlegességek, amelyek­re remélhetőleg felfigyel majd Európa is. Alsópetény térségében nagy vonzerőt jelentenek a kulturális kötődések, néprajzi értékek, gazdag hagyományok és szoká­sok. Nevezetesek a környék vá­rai és a több sorsdöntő csata­hely. A falu vezetése úgy gon­dolja a turizmus meghatározó szerepet tudna vállalni a térség­ben. Egy tematikus park a rétsá­gi kistérség idegenforgalmában is komoly húzóerőt képviselhet. Az Alsópetény határában fel­épülendő Ófalu lényege, hogy tartalmas szabadidő-eltöltési le­hetőséget kínál a történelmi és kulturális örökség, illetve a ter­mészet kedvelőinek. Az Ófalu több helyszínen mutatja majd be a letűnt történelmi korszak­ok építészeti és tárgyi emlékeit, feleleveníti a hagyományokat. Az elképzelések szerint a re­konstruált falukép központjá­ban a piactér helyezkedik el, amely köré a lakóházak, szol­gáltató létesítmények, boltok, éttermek kerülnek. ■ Tűzoltók a faluért Az Alsópetényi Tűzoltó Egye­sületnek az egyik legfőbb fel­adata a tűzmegelőzés, amit jár­őrszolgálattal, illetve propagan­dával visznek végbe. Ennek elle­nére a faluban 2002-ben három tűzeset volt, a sikeres oltásnak köszönhetően a kiérkező hivatá­sos tűzoltóknak már csak az utólagos munkálatokat kellett elvégezniük. Tizenkilenc falubeli tagja van az egyesületnek, amely igen jó kapcsolatot ápol a polgármester­rel. Ez fontos, ha pályázatokról van szó. Az ilyen támogatások­nak köszönhetően jutottak kü­lönféle felszerelésekhez, s ezek­nek köszönhetően hatékonyab­ban végezhetik munkájukat. Az egyesület vezetője, Kucsera Jó­zsef négy éve irányítja csapatát azután, hogy először egyesületi, majd elnökségi tag volt. Több íz­ben vettek már részt versenye­ken, ahol összemérhették tudá­sukat más egyesületekével. Az ilyen versenyek és a többi egye­sület biztatására az alsópetényi remélhetőleg a közeljövőben egy női, valamint egy diák rajjal fog bővülni. A felszerelés jelen­leg az önkormányzat egyik épü­letében van elhelyezve, de az el­képzelések szerint egy komoly, kiskörzeti jelleggel létrehozan­dó szertár lehetősége sincs ki­zárva. Az egyesület tagjaira nem csak akkor számíthatnak a falu­beliek, ha baj van. Akkor is tett­re készek, ha társadalmi munká­ról van szó, vagy a különböző rendezvényeknél való segítség­ről. Épül az új posta a Arcok a településről Nem a bőrszín a lényeges Halász Lászlóné egy éve elnöke az öt esztendeje működő Cigány Kissebségi Önkormányzatnak. A csaknem hatvan főt képviselő önkormányzatban há­rom képviselő látja el feladatát. Kiváló kapcsolat ala­kult ki a polgármesteri hivatallal az évek folyamán. Mint az elnöknő mondta, nem igényeltek külön hely­séget a hivatali ügyek intézéséhez, otthonról tartják kézben az ügyes-bajos dolgokat. Rendszeresen támogatják a falu rendezvényeit. Egy korábbi pályázaton nyert összegből egy igen színvonalas húsvéti kulturális napot szerveztek. Az elnöknő szerint a falu társadalmában élő romák példaértékű összefogásban élnek a többi nemzetiséggel. A kisebbségi önkormányzat jelentős támoga­tásban részesíti azokat a roma családokat, akik lakásépítésbe fognak. A kisebbség legidősebb tagja a hetvenéves Szőllősi István zenész, aki hosszú évtizedek óta cimbalmozik, sajnos a fiatalabb korosztályban nemigen akad muzsikus karrierre vágyó. A férfiak és a nők jelentős része a térség gyáraiban talált munkahelyet. A fiatalok közül ketten középiskolában folytatják tanulmányaikat, egy pedig szakmunkás- képzőben tanulja a kőműves szakma fortélyait. Az önkormányzat tagjai fontosnak tartják: nem a bőrszín a lényeges, hanem az, hogy emberek vagyunk. Nem bánták meg, hogy ide költöztek Nagy Gézáné és családja hat éve költözött a fővá­rosból Alsópeténybe. Már régóta ki akartak költözni vidékre, ahol nyugalommal, csenddel és friss levegő­vel kel és fekszik az ember. A térség megragadta őket, először Romhányba tervezték az új családi fé­szek kialakítását, de véletlenszerűen mégis Alsó­petény mellett tették le voksukat. Kíváncsiságból meglátogatták a falut, a mostani szomszédjuktól érdeklődtek, van-e eladó ház, ezután felvették a kapcsolatot az önkormányzattal. Nem csak ezért ismeri a családot mindenki a községben. Legalább ilyen híre van annak is, hogy otthonuk felér egy kisebb keramikus üzem­mel. Készítenek szebbnél-szebb díszkerámiákat, vendégcserepeket, vallásos témájú műveket, hamutartókat. Ezen kívül egy budapesti vállalkozásnak szellőzőrácsokat gyártanak. Mint mondják, abszolút nem bánták meg a vidékre költözést. Úgy tapasztalták, hogy ha az ember megfelelően viszonyul egy új lakóközösséghez, akkor az meghálálja. Ha valaki kíváncsi a család munkáira, általában otthon keresi meg őket. A művek között nincs két egyforma, mind egyedi darab. A család jó viszonyt alakított ki a helyi óvodával is, a gyere­kek gyakran járnak a műhelybe. Ha gyereknapról, vagy éppen kará­csonyról van szó, mindig visz magával ajándékot a nyugdíjas kera­mikus a kicsik nagy örömére. A nyelv és a hagyomány ápolásáért Radics Gusztáváé a most alakult szlovák önkor­mányzat elnöke. Az 58 éves magyar-szlovák szakos ta­nár korábban Alsópetényben és Nézsán okította a gye­rekeket. Annak ellenére, hogy kevés szlovák ajkú él a községben, azoknak erős kötődése van a nyelv és a kultúra iránt. Az önkormányzat három tagot számlál. A hagyományőrzés és a nyelv ápolását tartják az egyik legfontosabb feladatuknak, ezek helyi fennmaradásához biztosan nagyban hozzá fog járulni az alakulóban levő néptánccsoport. Rend­szeresen támogatja az önkormányzat a falut, például nagyban hozzá­járultak a nyugdíjasklub televízió vásárlásához. A helyi oktatást is gyakran segítik, volt, amikor nehezebb anyagi körülmények közt élő gyermekek táborozását oldották meg. Egy pályázat segítségével egy szlovák kistérségi versenyt rendeztek hat falu részvételével, a szlovák nyelvű feladatlapos rendszernek köszönhetően a részvevők gyakorol- hatták a nyelvet, tapasztalatot cserélhettek. ____________________■ M úzeum dicső eleinknek Jövő év tavaszán múzeum nyílik a faluközpontban, amely­ben néprajzi kiállítás és egy Wer­bőczy-, valamint Andreánszky- sarok lesz kialakítva. Az előbbi, Werbőczy István hajdan a falu­ban élt és itt alkotta meg a híres­hírhedt törvénygyűjteményét, a Tripartitumot. A hármaskönyv évszázadokon át a nemesség jogforrása volt, szerzője 1514 után végzett művével. Andreánszky Gábor világhírű paleobotanikus nevéhez fűző­dik az a ma már természetvé­dettség alatt álló parkerdő, ahol valamikor az otthona állt. Saj­nos az ott állt kúria a hatvanas években elpusztult. tferbó'czy-emlékmii Panzió Is épül a településen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom