Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-15 / 240. szám

2003. OKTÓBER 15., SZERDA HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KÖRKÉP Fizetnek Budapest Október 18., szombat a nyelv­vizsgadíjak visszaigénylésének határideje. Mint arról már be­számoltunk, az Oktatási Minisz­térium visszatéríti a sikeres nyelvvizsgák díját, így is ösztö­nözve a diákokat a nyelvtanu­lásra. A tárca az államilag elis­mert, legalább középfokú, C tí­pusú sikeres nyelvvizsga esetén fizeti vissza a vizsgadíjat, maxi­mum 9500 forintot. A program­a sikerért ban a nappali, az esti vagy a levelező tagozatos végzős gim­náziumi és szakközépiskolai tanulók, és azok a szakiskolai tanulók vehetnek részt, akik a 2003/04. tanévben fejezik be szakiskolai tanulmányaikat és nyelvvizsga-bizonyítványukat 2000 októbere után kapták kéz­hez. Az iskolaigazgatóknak ok­tóber 18-ig kell továbbítaniuk a kitöltött adatlapokat az iskola fenntartójának. STEINER KATA Nemzeti környezetvédelem Budapest A Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 közötti sza­kaszáról tárgyalt Mádl Ferenc köz- társasági elnök és Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi mi­niszter az államfő hivatalában. A nemzeti program kilenc fő terüle­tet határoz meg a környezetvédel­mi feladatoknak. Az akcióprogra­mok a környezettudatosság növe­lését, az éghajlatváltozás okainak kutatását, a környezet-egészség­ügy szerepének növelését, az élel­miszerbiztonság, a városi és vidé­ki környezet minőségének javítá­sát, a biológiai sokféleség megőr­zését célozzák. A program tartal­mazza a vízvédelem, a hulladék- gazdálkodás és a kömyezetbiz- tonság feladatait is. ___________■ A fogyasztóra koncentrálva A kisebbségi és vallási műsorok fontosságáról, ugyanakkor az általuk vezetett intézmények forráshiányáról beszélt Kondor Katalin, a Ma­gyar Rádió, Pékár István, a Duna Televízió és Ragáts Imre, a Magyar Televízió elnöke az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallás­ügyi bizottsága előtt. fotó: europress/kallus györgy Bezár a Salamander Bonyhád Az Országgyűlés megkezdte a hírközlési és a postatörvény álta­lános vitáját. Kovács Kálmán hírközlési és informatikai minisz­ter expozéjából kiderült, az új hírközlési törvény a fogyasztóra helyezi a hangsúlyt és legfontosabb céljai között szerepel az igazi verseny megteremtése a távközlési szektorban. Budapest Kivonul a német Salamander cég Bonyhádról. Ez év tava­szán már ötszázhatvan em­bert bocsátottak el. A rész­vénytársaság megszünteti a Yellomiles márka gyártását, ezért januártól a maradék háromszáz embernek sem tudnak munkát adni. A Salamander AG ez év januárjá­ban hozta nyilvánosságra, hogy a bonyhádi Sabona Kft. egyik üzemegységét bezárja. Ez akkor a 860 dolgozóból 560 főt érintett. Tegnap újabb bejelentést tettek. A megmaradt részleg dolgozóival közölték: ott is megszüntetik a termelést. Lencz György, a Sabona Kft. ügyvezető igazgatójának tájékoz­tatása szerint a Salamander érte­sítette, hogy a Bonyhádon gyár­tott Yellomiles márka fejleszté­sére nincs kilátás. Korábban a Salamander próbálkozott a ter­mék gyártásának eladásával - si­kertelenül, ezért a Yellomiles gyártását megszüntetik. A döntés 301 embert érint. A Salamander vezetői várható­an jövő héten érkeznek Bony- hádra, akkor kezdődnek meg a munkavállalókat érintő tárgyalá­sok. Az őszi, téli cipő kollekciók még elkészülnek Bonyhádon. A teljes leállás a végelszámolás idő­tartamától függ, amely az ügyve­zető szerint decembertől jövő év tavaszáig tart. Addig a helyi cipő­ipari cégekkel, a munkaügyi köz­ponttal és a város vezetésével a dolgozók érdekeit szem előtt tar- tó megoldásokat keresnek. ■ A hatályos, 2001-ben elfogadott törvény a kormányoldal szerint nem teremtett igazi versenyhely­zetet és nem számolt azzal, hogy ennyire megváltozik a vezetékes és mobilhasználat aránya. Az ellenzéki felszólalók is fon­tosnak tartják a versenyt gátló korlátok további bontását, de a problémák között említették a ve­zetékes piac túlszabályozását el­lentétben a mobilpiaccal. Az MDF leginkább az internet problémái­nak megoldatlanságát rótta fel kritikaként, megemlítve a drága on-line szolgáltatások és a gépek, illetve szoftverek növekvő árát. A postatörvény, pontosabban a postai szolgáltatásokat rendez­ni hivatott javaslat már élesebb ellentéteket szült a parlament két oldalán. Az előterjesztés a Ma­gyar Posta kizárólagos tevékeny­ségi körébe tartozó úgynevezett egyetemes postai szolgáltatáso­kon kívüli tevékenységek fokoza­tos liberalizációját irányozza elő az elkövetkezendő években. Ilyen tevékenységek például a gyorspostai szolgáltatások. Az el­lenzék leginkább a Magyar Posta helyzetét félti a törvényjavaslat kapcsán és úgy véli, a kormány folyamatosan rontja a jelenleg egyedüli szolgáltató helyzetét. A hírközlési törvényhez hasonlóan a kormánypártok üdvözölték a fogyasztóvédelmi törekvéseket és a szolgáltatások mindenki szá­mára hozzáférhetővé tevését. Ko­vács Kálmán mindkét törvényja­vaslat kapcsán megemlítette, hogy a törvényekre az uniós jog­harmonizáció miatt is szükség Van. BARANYA RÓBERT Tájékoztatást kémek Lamperth Mónika belügyminisztert az országos rendőrfőkapitány tájé­koztatta arról, hogy az ügyészség a nyomozó hatóság előzetes értésé tése nélkül kihallgatta Rejtő E. Tibort, a K&H Bank volt vezérigazgató­ját. Lamperth Mónika tájékoztatása szerint Salgó László vezérőrnagy nem tudta elérni Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy megkérdezze a szakmai indokokat, ezért a belügyminiszter levelet írt a legfőbb ügyész­nek és tájékoztatást kért arról, mi indokolta az ügyészség tettét. ÁLLAMI KITÜNTETÉS. Művészi munkássága elismeréseként - Mádl Ferenc államfő előterjesztésére - a Magyar Köztársasági Ér­demrend középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesült Maurice André francia trombitaművész, a kitüntetést Medgyessy Péter mi­niszterelnök adta át a Parlamentben. fotó, europress/kallus györgy SZDSZ: hiányzik a forrás Budapest Az SZDSZ szerint 30-35 müliárd forint hiányzik az önkormány­zatok jövő évi finanszírozásához - jelentette ki Kuncze Gábor, az SZDSZ elnö­ke, pártja frakcióülésé­nek szünetében. Ezt a lyukat a szabad demok­raták szerint átcsoporto­sításokkal kell betömni, bár a pártelnök nem fo­galmazott meg konkrét javaslatokat erre vonat­kozóan. Kuncze azt mondta: elenged­hetetlen a nagyvárosok tömeg- közlekedésének megoldásához az állami normatíva bevezetése, amit viszont a 2004-es költségve­tés nem tartalmaz. Ennek össze­gét a pártelnök 12 milliárd forint­ban jelölte meg. Az átcsoporto- sítási lehetőségeket tekintve az SZDSZ továbbra is elveti egy felső adókulcs bevezetését és a nyugdíjjárulék felső határának eltörlését. A szocialista Mandur László korábbi felveté­seire - amelyet Kuncze lapunknak ötletbörzé­nek titulált - a pártel­nök azt mondta: sem az autópálya-építések­re fordítandó pénzből, sem a MÁV finanszírozásából nem lehet pénzt elvonni, bár az előbbi ötíetet a szocialisták már visszavonták. Kuncze ugyanak­kor úgy nyilatkozott: pártja tá­mogathatónak találja a jövő évi költségvetést. BARANYA RÓBERT Aszály volt, keveset öntöztek Csak az elmúlt évszázad legsúlyosabb, 1952-es aszályához ha­sonlítható az a szárazság és meleg időjárás Magyarországon, amely idén március és szeptember között pusztított hazánkban. Budapest Füzesabony környékét leszámít­va mindenütt kevesebb csapadék esett. Ráadásul kettős szárazság­ról beszélhetünk: egy tavaszi és az egész mezőgazdasági évet meghatározó rendkívüli, nyári aszályról. A csapadék-, a hőmér­séklet- és a talajvízviszonyokat együttesen kifejező PAI-aszályin- dex adatai szerint az aszályindex értékei mindenütt meghaladták az aszályküszöb szintjét. Az országos aszály a legdur­vábban Szarvas környékén pusz­tított. Az elmúlt száz év egyik leg­könyörtelenebb szárazsága ide­jén - ha többlet-erőfeszítések és - költségek árán is - az igényelt vi­zet a szolgáltatók panaszmente­sen rendeltetési helyére jutatták. A Környezetvédelmi és Víz­ügyi Minisztérium a földművelés- ügyi tárca kérésére április 15-ei hatállyal hirdette ki az országos^ aszályt. Ezzel a vízhasználók mentesültek az öntözésre hasz­nált felszíni víz utáni vízkés­zletjárulék megfizetése alól. Au­gusztusban a mentességet kiter­jesztették a halgazdasági vízhasz­nálatokra is. Várnái József, a Környezet- védelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára tényeket so­rolt. Márciustól szeptemberig 146 milliméterrel kevesebb eső esett, mint az 1961 és 1990 közötti har­minc év átlaga. Szarvason hullott a legkevesebb (77 milliméter), a legtöbbet Kékestetőn mértek (409 millimétert). Komoly csapadékhi­ányt könyveltek el a Zalai-domb­ság nyugati részén, a Körös-Ma­ros vidékén. Márciustól szeptem­berig az országos átlaghőmérsék­let 16,9 fok volt, kettővel több, mint a harmincéves átlag. Mindeközben májusra a fo­lyók, a patakok többségében már úgynevezett kisvizes állapotok alakultak ki. A Duna, a Tisza, a Bodrog medrében gyakran két­harmaddal kevesebb víz folyt a szokásosnál. A kisebb patakok­ban, különösen a Dél-Dunántú- lon, gyakran csak a sokéves átlag tíz százaléka csordogált. A Tisza vízhozama júliusra valamelyest javult, ám hatása a lentebbi szakaszokon már csak abban volt kimutatható, hogy Kiskörén to­vábbra is tartható volt a maga­sabb, 740 centiméteres duzzasz- tási szint. A Duna Budapestnél és Mohácsnál, és a Rába Sárvárnál júliusban az eddig észlelt leg­kisebb vízhozam közelében szál­lította a vizet. A kedvezőtlen tendencia au­gusztusban sem változott szá­mottevően. A Bakony és a Dél- Dunántúl számos patakja ki­száradt, halpusztulást észleltek egyebek mellett a Rétközi-tó táp­csatornáján, a Rohodi-tározóban. A tartós meleg hatására a Bala­tonon megindult az algásodás. A zöldalga rátelepült a hínárokra, ami látványnak csúnya, de nem rontotta a víz minőségét. Nyár­végi algásodás tíz éve nem fordult elő a Balatonon. A szeptemberi lehűlés hatására a vízi növényzet szaporodása lelassult, a korábban elrendelt készültségi fokozatokat mérsékelni lehetett. Váradi József rámutatott: a sú­lyos aszály ellenére viszonylag kevés helyen kellett vízkorláto­zást elrendelni. Az ivóvízellátást csak Érden, Verpeléten és Gyön­gyös térségében kellett átmeneti­leg korlátozni. Az ökológiai víz­készlet megtartása érdekében el­sősorban a mezőgazdasági célú felhasználást fogták vissza né­hány helyen, fgy például a tatai Öregtónál, egyes holtágaknál kel­lett átmenetileg korlátozó intéz­kedéseket hozni. Az előzetes tájé­koztatás révén megelőzhető volt, hogy a vízhasználók jelentősebb károkat szenvedjenek a részleges öntözővíz-korlátozások miatt. A Ráckevei-Soroksári Dunába június végétől a mai napig - a Kvassay-zsilipen keresztül - pél­dául szivattyúval emelik be a vi­zet a Duna-Tisza Közi Homok­hátság vízellátása érdekében. Megoldották, hogy a paksi atom­erőmű ipari vízellátása biztonsá­gos legyen. Folyamatosan tisztí­tották a Balatont a szeméttől. Tol­na város önkormányzata kérésé­re vízpótlást végeztek a tolnai és a faddi holtágakban. A szajoli Holt- Tisza feltöltéséhez a szaktárca az ökológiai igények biztosítása ér­dekében támogatást adott. A szakterület helyettes állam­titkára arra hívta föl a figyelmet, hogy a 2003-as aszály súlyossága nem tükröződik az öntözésre igénybe vett víz mennyiségében. A vízjogilag engedélyezett terüle­teknek csak mintegy felén, körül­belül százezer hektáron öntöz­tek. S ott is jóval kevesebbet, mint amennyire a szakemberek számí­tottak. EUROPRESS HÍREK Áfaálláspont Dávid Ibolya, a Magyar Demok­rata Fórum elnöke kétli, hogy a sajtó összefogott fellépése után a kormány meglépi, hogy 12-ről 15 százalékra emeli a lapok áfa­tartalmát. Az Országgyűlés al- elnöke a Nógrád Megyei Hírlap szerkesztőségének vendégeként tért ki a lapkiadás áfaemelésé­nek kérdésére, europress Nem az illetékre Kormánypárti képviselők is támogatták a parlament alkot­mányügyi bizottságának ülésén Vitányi István (Fidesz) javasla­tát, hogy az ajándékba kapott ingatlan után ne kelljen több­ször is illetéket fizetni, europress Állás nélkül A kutatási adatok szerint a munkaképes korú romák 50- 60 százalékának nincs állása - mondta Daróczi Gábor PHARE- szakértő a Székesfehérvárott. A kutatók szerint a 600-650 ezer­re tehető népességcsoport első­sorban a földrajzi hátrányok, az alacsony iskolázottsági szint és az ebből adódó munkaerő-piaci hátrányok miatt van kedvezőt­len helyzetben, mti Csak útlevéllel Ma éjfélig lehet kishatár- átlépési engedéllyel átjutni a ro­mán-magyar határszakaszon. A két ország közötti kishatár- forgalmi egyezmény szeptem­ber 1-jével vesztette érvényét, csütörtöktől már csak érvényes útlevéllel lehet Romániába utazni, europress Bezár a reptér A jövő évben fölszámolják a Bakony Harci Helikopter Ezre­det, s bezárják az alakulat szen­tkirályszabadjai repülőterét - közölte Iváncsik Imre, a Hon­védelmi Minisztérium politikai államtitkára Veszprémben. Az érintett 1200 ember sorsa janu­árban dől el. mti Deáki példa „Deák zalai táblabírói működé­se, életműve és erkölcsössége elsősorban a bíráskodás etikai viszonyaival való foglalkozást és ezzel együtt az EU-hoz való kötődésünk, a szakszerű, haté­kony igazságszolgáltatás társa­dalmi igényét veti fel, előtérbe állítva a felkészült bíró szemé­lyét” - hangsúlyozta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Deák Ferenc jogi-kép­viselői munkásságát elemző, zalaegerszegi emlékülésen, mti Ifjú tetőfedők Dobogós helyet értek el magyar versenyzők a 16. alkalommal megrendezett ifjú tetőfedők veszprémi világbajnokságán. A háromnapos megmérettetésen lapostető szekcióban Futó Lász­ló aranyérmet, magastető szek­cióban tíz ország versenyében a Szabó Viktor-Szórádi Béla páros ezüstérmet szerzett, mti Nem eszik Éhségsztrájkot jelentett be a magyar közélet megtisztításáért Körösi Imre volt MDF-es or­szággyűlési képviselő. A politi­kus - az Agrár Munkaadói Szö­vetség elnöke - „a magyar poli­tikai közélet, igazságszolgálta­tás és bankrendszer maffia­befolyástól való megtisztítását kívánja előmozdítani”, mti Bioakció Megnőtt a vásárlók bizalma a hazai élelmiszerek iránt - mondta Haraszthy László az Élelem és Mezőgazdaság Akció­hét című vándorkiállítás főváro­si megnyitóján. A környezetvé­delmi minisztérium helyettes államtitkára azt mondta: a prog­ramok célja a magyar termékek népszerűsítésére. Á szervezők a környezetbarát mezőgazdaság és a biotermelés előnyeire hívják fel a figyelmet, europress ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom