Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-09 / 235. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 DREGELYPALANK 2003. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK A településtől mintegy öt kilométerre, a Börzsöny hegység egyik szélső csúcsén éli Drégely vára, amelyet 1285-ben említettek először a krónikák, s a korai középkorban Hont vármegye székhelye volt. Az egyik kapu, a hozzá vezető lépcső és egyes fal- maradványok a mai napig lennmaradtak. A várhegy tetejéről gyönyörű kilátás nyílik az Ipoly völgyére és a Börzsöny nyúlványaira. A várhegy alá települt Árpád-kori lain elpusztult és az Ipoly közelében, jelenlegi helyén épült újjá. A község onnan kapta nevét, hogy az 1552. évi ostrom alatt lerombolt Drégely erődítményét a törökök nem építenék újjá, hanem palánkvárat emeltek helyette a mai templom közelében. (Szondi György várkapitány hősi halálát Arany János is megénekelte.) Drégelypalánk római katolikus temploma 1734-ben épült. Az ugyancsak barokk színezett. 1762-ben emelt Szentháromság szoborcsoport a község központjában áll. A Szondi feltételezett sírjához vezető utat több mint száz hársfa szegélyezi, s áll védelem alatt. A falu mellett van a Tsitár-pataki kegyhely, ahol egy alagút maradványait táriák fel, s ami a legenda szerint Drégely várának titkos kijárata volt. A római katolikus templom Millenniumi emlékmű Összkomfortos falut szeretnének Drégelypalánk helyzetéről szólva a polgármester keserűen mondja, személyes kudarcként éli meg, hogy 1997-től folyamatosan pályáznak a csatornahálózat kiépítésére, s az idén már ötödször nem nyertek. Már az egész Nyugat-Nógrád csatornázott, csak ők maradtak ki. Viszont örömet okoz neki, de mindenkinek, hogy fejlődött a falu. 1990-től évenként átlagosan 15 milliós fejlesztést hajtottak végre. Ennyi idő alatt majd 200 millióval gyarapodott a falu, s ebben a nagy beruházások nincsenek benne, a vezetékes víz, a vezetékes gáz, kábeltévé, korszerűsítették a közvilágítást. Ez újabb százmillió. A szennyvízcsatorna-hálózat hiánya miatt még nem összkomfortos a falu. Az intézményeiket kivétel nélkül át kellett építeni, mert mind a fűtésük, világításuk, mind a vizesblokkok elavultak voltak. Drégelypalánk is öregszik és csökken a lélekszám. Jelenleg 1620-an vannak. Valaköltségvetés 186 millió forint, ami az év végére 210-re emelkedik az előre nem tervezhető pótelőirányzatok miatt. Ennek a 80-85 százaléka, 155 millió forint megy működésre. Ebből tartják fenn az intézményhálózatot, biztosítják a szociális ellátásokat és a községi közfeladatokat. Erre az évre 15 milliós a fejlesztési tervük, s 16 milliós a céltartalék a szennyvízre. Szociális kiadásuk évente 25 millió forint. mikor ez a település relatíve gazdag hely volt. Ezt a bogyós gyümölcsöknek köszönhették. Akkor ez meghatározó mezőgazdasági ág volt, a családok 90 százaléka ezzel foglalkozott. A bogyósokkal ma az emberek tizedrésze foglalkozik, elsősorban a házikertekben, s eljárnak dolgozni. A munkanélküliség 4-8 százaléknál nem több. Noha zsákfalunak számítanak, de a közlekedésük jónak mondható. Az idei Munkája a szenvedélye Dombai Gábor 1990-től polgármestere a történelmi múltú településnek. Előzőleg egy építőipari cégnél üzemgazdászként dolgozott. Felesége a helyi takarékszövetkezetben dolgozik. Két gyermekük van, a felsőoktatásban tanulnak. 1994-ben az Államigazgatási Főiskolán —“ “ szerzett diplomát. Szenvedélye a munkája. Szereti a munkát, noha ebben a munkakörben nem 8-tól 16-ig dolgoznak. A hivatali munka mellett foglalkozik a bogyós- gyümölcs-termesztéssel is, de szeret olvasni és újabban már a számítógéppel is foglalkozik. Igaz, a kényszer vitte rá. Szívesen kirándul, utazgatna is, de az utóbbira nincs ideje és a pénze is hiányzik hozzá. DRÉGELYPALÁNK 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE működési költség ossz. 165 000 123 000 Összesen: 186 0001 Ft A 170 fős körzeti iskolájuk 220 fő befogadására képes. Ennek működése évi 53 millió forint. Az állam által nyújtott normatíva csak 42 millió forint. A többit nekik kell hozzátenni. Az óvodában 60 gyerek jár, ami 24 millióba kerül, de ehhez is 9 milliót kell hozzátennünk. Van fogorvos, két védőnői kör, két háziorvosi kör. Egészségügyi társulásban működik 3 község, Drégelypalánk, Hont, Ipolyvece. A szeméttelep is társulásban működik. Akiknek a multik a beszállítói A Globál-Vép Kft. jogelődje a Rétsági Építőipari Szövetkezet - amelynek Czellahó László, az édesapám volt az igazgatója - 1984-ben egy új melléküzemági tevékenységbe kezdett, amikor a Magyar Tejipari Kutatóintézettel együttműködve megépítette fűszerkeverő üzemét, majd a „MILKY” tejporkeverék- gyártó üzemét Drégelypalánkon - ismertette a cég történetét Czellahó Gábor ügyvezető igazgató. Ekkor kezdődött az élelmiszer-ipari adalékanyagok gyártása a magyar ipar számára (tej-, hús-, gyümölcs-, konzerv-, cukrászipar). A vállalat élelmiszer-ipari állományjavítók kutatásával, fejlesztésével is foglalkozik. Keleteurópai viszonylatban elsőként kezdte meg ezt a munkát és napjainkig is a legnagyobb magyar gyártó cég. A vállalat teljes egészében magyar tulajdonban lévő magánvállalkozás, amely éves szinten 600 |i tonna terméket ■ff®} %%\ gyárt. A szerek hasz9 Hutával lehetőség ill nyílik hosszú eltartIP** hatóságú termékek Czellahó László mékeik nem tartósítószerek. Természetes alapú növényi és mikrobiológiai úton előállított növényi fehérjék, élelmiszer-alapanyagok keveréke. A vállalat filozófiája a lépésről lépésre történő folyamatos fejlődés. A tulajdonosok a megalakulástól kezdve fontos feladatnak tekintették a saját fejlesztőcsoport laboratóriumi háttérrel történő kialakítását. Ehhez kapcsolódva szervezték meg a korszerű termékgyártási és marketingtevékenységet is. Az alapanyagok 90 százaléka importból származik. A termékek gyártása neves multinacionális nyugat-európai vállalatok által beszállított alapanyagokból, korszerű technológiákkal történik. Ezeket többlépcsős, szigorú vizsgálati rendszerrel ellenőrzik. Ezek külön-külön is megfelelnek az európai piac szabványainak. Ez teszi lehetővé, hogy ez a kis vállalat multinacionális cégekkel versenyezve, nemcsak a magyar élelmiszeripar számára gyártja termékeit, hanem folyamatosan bővül és jelen van a román, jugoszláv, horvát, ukrán piacokon. A tavalyi évtől pedig megjelent a lengyel, szlovák és orosz piacokon is. Nemzeti örökségünk gazdái A Drégelypalánkon lakó emberek a történelem részesei. Ilyen emlékhelyen élni csodálatos érzés. A helybeliek úgy érzik, hogy nemcsak az ő örökségük, hanem az egész magyar nemzeté. már látható a vár. Évente 4-5000 ember jár ide. Ebbe sokkal több állami támogatás kellene, mert amit kapnak, az csak a Drégely vára felújítás alatt Ezt jól kifejezi az is, hogy Drégely várát a Nemzeti Kulturális Örökség Bizottsága a nemzeti örökség részének nyilvánította, ami a világörökség címnél kisebb, de tiszteletre méltó rang. Ezt meg kell becsülni és közkinccsé tenni. A várat folyamatosan tárják fel és építik. A magyar hazafias eszmét, a dicső múltat igyekszenek ápolni, évente megtartják a Szondi-napokat. Emlékezetes volt a 440 éves évforduló 1992- ben, a 450 éves évforduló 2002- ben, millenniumi zászlóátadás. Eléggé a köztudatban van a név is. Itt minden Szondi. Nagyon sok köszönhető Teszáry Károlynak, a Du- na-Ipoly Nemzeti Park Börzsöny tájvédelmi körzet igazgatójának. A fáradhatatlan szakember önzetlen munkájának. Évente 10-15 millió forint munkával bővül a vár. A kövekből semmitől több! Az idegenforgalmi, turisztika potenciális lehetőségeket jobban kellene hasznosítani. Ez fontos önkormányzati feladat is. Négy-öt község összefogásával most készül egy idegenforgalmi koncepció, amivel már állami pénzre is pályázhatnak. A feltárások révén előkerült tárgyi emlékekből pedig egy helyi múzeumot is szeretnének kialakítani. Arcok a településről A gyümölcskészítmények mesterei A Zentis Drégelyvár Kft. elődjét 1986 júniusában hozták létre. A vállalat 1990-ben teljes egészében egy svájci család tulajdonába került. A cég - amely 1998-ban felvásárolta a Szondi Fruit Kft.-t - gyümölcsadalék anyagok gyártásával foglalkozott. A sütőipar számára sütésálló lekvárokat, fedőzseléket, gyümölcsalapú rostos és ízesített szörpöket, natúr gyümölcsvelőket, természetes alapú gyü- mölcsfagylalt-sűrítményeket készítettek - magyarázta Eredics László ügyvezető igazgató. A 2000. évben tulajdonosváltás történt a Drégelyvár Kft.-nél, a céget a német Zentis vásárolta fel. így a cég százszázalékosan német érdekeltségű lett. Az új tulajdonos Európa legnagyobb gyümölcsfeldolgozó cége tejipari és sütőipari adalékok gyártásával, gyümölcsfeldolgozással foglalkozik. Termékeikhez csak természetes anyagokat használhatnak fel. Az új tulajdonos új technológiatelepítést is elkezdett, s létszámbővítésre is lehet számítani. A termelésbővülés révén növekedhet a különböző gyümölcsök felvásárlásának a lehetősége, ami termelésre ösztönözheti a lakosságot. A jellemző értékesítési területek a tejipar számára gyümölcsjoghurtokba szükséges gyümölcskészítmény, a fagylaltok alapanyagai és egyéb olyan termékek, amihez valamilyen gyümölcs előgyártmány szükséges. A piaci területeket tekintve jelenleg kizárólag Magyarországra értékesítenek saját termékeikből. A cégcsoport termékeiből kisebb mennyiséget továbbítanak egyes környező országokba is. A most folyamatban lévő beruházás eredményeként a legkorszerűbb technológiát működtetik, ami lehetővé teszi, hogy a most meglévő és a jövőbeni piacokat teljes mértékben ebből az üzemből lássák el. A cég most 4000 tonna, jövőre 8000 tonna, később pedig 12-14000 tonna terméket állít elő. A gyümölcskészítmények területén több mint 3500 egyedi vevőre szabott recepttárával rendelkeznek. A vállalatnál jelenleg hetvenen dolgoznak, de a létszám változik, a szezonban ennél több embert is alkalmaznak. Helytállnak itthon és külföldön is A Szondi Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezet 1969- ben alakult. A dolgozók nemcsak alkalmazottak, hanem üzletrész-tulajdonosok is. A tevékenységet technikai szereléssel és acélszerkezetek gyártásával kezdték meg. A szövetkezeti forma rugalmassága és mozgékonysága révén telepítették az évek során az ország különböző részein működő egységeket - ismertette a szövetkezet helyzetét Dobos Lajos elnök. 1977-ben kezdték meg exporttevékenységüket az akkori NDK-ban. Az idő múlásával egyértelművé vált, hogy mind a hazai, mind a külföldi piacokon csak speciális szakképzettségű munkatársakkal tudják a versenyt felvenni a vetélytársakkal, s ezért ma is különös gondot fordítanak a munkatársak folyamatos továbbképzésére. A cég üzletpolitikáját alapvetően meghatározza a pici igények maximális kielégítése, a minőség, a megbízhatóság és a gazdaságos üzleti tevékenység. Céljaik hatékonyabb megvalósítása érdekében a cég rendelkezik ÉN ISO 9002, DIN EN 729-2 minősítésekkel, valamint ez évtől „NATO-beszállításra alkalmas” minősítéssel is. A szövetkezetnek kirendeltsége van belföldön Drégelypalánkon és Lábatlanon - lakatos- és szerelőüzem -.Németországban pedig Münchenben. Exportárbevételük jelentős részét a németországi tevékenység biztosítja, de kapcsolataik vannak Norvégiával és Ausztriával is. Éxporttevé- kenységük során a jelenleg külföldön átlagosan 150 főt foglalkoztató cég szakemberei mérhetetlen sok szakmai tapasztalatot szereztek, amit hasznosítanak munkájuk során. A Szondi Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezet továbbra is elsősorban fém- és gépszerkezetek gyártását, szerelését és javítását, valamint karbantartási munkákat, illetve épületgépészeti szereléseket végez. Hősi emlékmű Kápolna Szentháromság-szobor
