Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-09 / 235. szám
2. OLDAL - NÓGRÁD MEqYEI HÍRLAP CSESZTVE 2003. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK N O G R A D EGYE 2003 Madách Imre egykori otthonaként ismert község, de emellett számtalan természeti érdekessége is van. Bakópusztát - ami 1728-ban még önálló település volt - elhagyva kiszélesedik a Dézsa-patak völgye: itt találjuk az ősi települést, amelynek aprócska római katolikus temploma román stílusjegyeket is mutat, s az oklevelek tanúsága szerint 1212-ben épölt. 1423- bau Salgai Miklós volt a falu földesura. 1439- ben pedig a Losonczy család birtokolta. Csesztve a török időkben elpusztult és csak 1689-ben települt újra. A templom szomszédságában áll a Madách-kúria, ami egyben .Az ember tragédiája’ szerzőjének emlékmúzeuma. A személyes és a családi emlékek mellett itt látható Madách Imre bölcsője is. A kastély parkja természetvédelmi terület. A legenda szerint az öttörzsü krími hársfa alatt szívesen üldögélt és elmélkedett a költő, aki 1845 és 1853 között élt itt. A parkban áll Nógrád megye legnagyobb lucfenyője is. A községben több lakóház megőrizte a századelő népi építészetének hagyományait. A falu közelében lévő Galibapuszta korábban Helembafalva néven önálló település volt, s 1332-ben említették először az oklevelek. Emlékmű-kereszt A kis műemlék templom Mindszenty-emlékhely Ahol minden forintnak helye van Csesztve Nógrád megye nyugati felében, a Cserhát északi részén, Balassagyarmattól 13 kilométerre fekszik. A falu vonzerejét elsődlegesen a Madách Imre-emlékmúzeum jelenti, amely Madáchnak egyedüli emlékhelye az országban. Madách Imre 1845-1853 között élt Csesztvén, s az itteni magányt alkotó feladatra való felkészülésre is szánhatta. A körjegyzőségben működő falu tavaly óta összkomfortos, az infrastruktúra minden elemét kiépítették. Igen magas a nyugdíjasok aránya, számuk majdnem eléri a lakosság felét. Azok a fiatalok, akik visszatértek, jól érzik magukat, de kevés olyan lehetőség van, ahol elhelyezkedhetnének. Szügy és Balassagyarmat térségében működő üzemek biztosítanak kenyérkereseti lehetőséget már jó néhány családnak. Jelenleg 12 közmunkást alkalmaznak. A településen óvoda működik, a polgármesteri hivatal, háziorvosi szolgálat és védőnői szolgálatok mellett. Az alapvetően szükséges dolgokat meg lehet vásárolni a faluban, de akinek több kell, Balassagyarmaton beszerezheti. A közlekedéssel azonban vannak gondok. Bíznak abban, hogy a rövidesen megépülő Galibapuszta-Csesztve összekötő út sokat javít a helyzeten. Az útra benyújtott pályázatuk van, remélik, hogy megnyerik rá a pénzt. Talán jövő tavasszal megkezdődhet a munka és ez egy vissza nem térő lehetőséget ad ennek a kis településnek, megszűnik a zsáktelepüA polgármesterség szolgálat Pálmán Imre polgármester helybeli születésű, aki kis kitérővel negyven éve él Csesztvén. A két felnőtt fiú édesapja a rendszerváltáskor lett képviselő, majd 1995-től falugondnok. A település tiszteletdíjas polgármesterének első alkalommal 1998-ban választották meg. Ebben a kettős beosztásban intézi községének ügyes-bajos dolgait. Szeret mindenütt jelen lenni, ahol szükség van a segítségére. Nem szereti viszont a „nyakkendőt", mivel egy kis falu első emberének mindennel kell foglalkoznia. Azt vallja, hogy számára a polgármesterség nem hatalom, hanem szolgálat. Falujában sosem a napi politika szele diktál, mert náluk csak egy párt van, s ez CSESZTVE. Ezért történik itt minden. Sajnos, nemrégiben egy jogszabályi változásra hivatkozva, a Magyar Posta bezárta az eddig jól működő postahivatalt. Az iskolások Szügyben tanulnak és ott működik a körjegyzőség is, amelynek Nógrádmarcal és Szügy községek mellett tagja Csesztve is. A helyi kulturális élet a hagyományőrzőkön alapszik. Tíz év kihagyás után 1994-től újra van futballcsapata a községnek. Az egyesület elnöke maga a polgár- mester. CSESZTVE 2603. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE intézmények eo« általános iskola 2392 óvoda 6171 fd halmozás! kiadások 4112 ttssnesoH: 5Q 760 E R lés mivolta. Túl sokkal nem kerülnek közelebb Balassagyarmathoz, de remélhető, hogy több lesz a buszjárat. A romákkal nincs nagy gond. Közmunkásaik között számosán vannak romák, akik jelenleg járdalapokat raknak le. A háziorvos hetente kétszer rendel a faluban. A falugondnoki busszal azonban segítséget nyújtanak azok számára, akik rászorulnak erre. Ha valakinek komolyabb orvosi beavatkozásra van szüksége természetesen mentőautóval szállítják a kórházba. A hagyományőrzők mindenese A csesztvei hagyományőrzők Szvák Jánosné Vízi Erzsébet a csesztvei hagyományőrzők vezetője, mindenese. Itt született és nem is kívánkozok sehová. Ő is tanítványa volt a tanító úrnak. Tízen voltak testvérek, de már csak ketten élnek. Soha meg nem bántották volna egymást. Erzsiké néni azt mondja, hogy az 1998-ban alakult hagyományőrző dalos csoportban hála Istennek még tartja a lelket. Sokat kell velük pörölni, mert abba akarják már hagyni. Kevesen vannak a faluban és énekelni is csak tíz asszony jár, de el mernek menni bárhová. Vezetnek egy albumot amelyben szöveggel és képekben örökítik meg a fellépéseiket. Járnak a környékbeli falvakba, ahová hívják őket szívesen mennek. Minősítésük nincs, mert nincs vezetőjük, aki patronálná őket. Ő meg nem jártas ezekben a dolgokban. Egyszerű asszony, aki tizenhárom éves korától napszámba járt, s egész életében keményen dolgozott. Dolgozott a termelőszövetkezetben, tag is volt, de kilépett. A kábelgyárból ment nyugdíjba 1990-ben. Büszke rá, hogy mindenki szereti. Azt mondja, csak azt éneklik, amit a gyerekkorukban is. Zenei kíséret nélkül. Igaz, a polgár- mester írt egy zenés összeállítást, azt énekelik az ő zenei kíséretével. A fiatalok is meghallgatják őket, de nekik már csak a mostani zene kell. Az öregek napján rendeztek egy fonót, ami minden próba nélkül kifogástalanul sikerült. Azért mert nekifogni, mert a szüleinél volt fonó és tudta hogyan kell csinálni.--------------- henek sincsenek^ a mik megeszik a fosztást. Akadnának ugyan fiatalok, akik jönnének velük, de a kisbuszba csak nyolcán férnek be. Átlagos életkoruk negyven év körül jár. Hagyományos lagzikat is rendeznek régi hagyományosat, mert régen rojtos kendő volt, meg tót koszorú, nem a mostam fátyolos. Mindenük megvan ehhez. Most tanultak egy dalt, ami nagyon tetszik mindenkinek: „Ha még egyszer húszesztendős lehetnék, Barna legény szeretője nem lennék...”.- ■.—------------------------------------------------------‘ J1 - 3»r: ■ ,',...': .- '. v, A csesztvei Madách Imre-emlékmúzeum m Arcok a településről Tanítványai is már hetvenévesek Gaál János nyugdíjas tanító úr, amikor 1939-ben Miskolcon elvégezte a tanítóképzőt egy felvidéki kis faluba helyezték. Onnan 1945 júniusában áttelepítették Magyarországra és akkor érkezett Csesztvére tanítani. A negyedszázada nyugdíjban lévő idős pedagógus 40 évig tanított a faluban, s már a tanítványai is majd hetvenévesek. Mindig is a falut szerette, mert ahogy mondja, őket még a falu szeretetére nevelték. Pedagógus apjához hasonlóan ő sem lett vándormadár. Csesztvén ő volt a 25. evangélikus tanító, az elődei egykét év után elmentek innen. A tanítás mellett 1950 végéig kántorként is működött. Nagyon szerette a kertet, de most már nem bír vele. Már másra bízza a megművelését a termésért. Egyedül él, a felesége több mint három éve meghalt. Egyetlen fia Balassagyarmaton él. Két unokája is már több mint harmincévesek. Hívták, de sosem ment a városba. Azt mondja, a nyugalom megfizethetetlen. Minden csütörtökön beutazik Balassagyarmatra a testvéreihez. A nővére 90. évében van, a húga pedig 82. Várják, mert szeretik egymást. Valamikor szenvedélye volt a labdarúgás. Amikor a tanítóképzőbe járt, a Diósgyőri AC-ban játszott, igaz nem leigazoltan. Amikor igazgatónak nevezték ki, felszólították, hogy szakosodjon biológia-földrajz szakra, akkor eszébe jutott Mikszáth, aki azt mondta, hogy egy fenékkel két lovat egyszerre nem lehet megülni. Nyíltan megmondta a főnökeinek, hogy nem vállalja a feladatot. Mindig is az alsó tagozatos kisdiákokat szerette. A szerelő alpolgármester Vrbovszki György, a szügyi és csesztvei közös szövetkezet szerelője, a falu alpolgármestere. Huszonöt éve dolgozik a helyi közös gazdaságban, s ahogy mondja, próbálják hasznosan működtetni a mezőgazdaságot, ahogyan a lehetőségek engedik. A jelenlegi helyzet azonban nemigen kedvez a mezőgazdaságnak. Egyelőre stabil a gazdálkodásuk, nagyobb adósságaik nincsenek. Csak állattenyésztéssel foglalkoznak, az ipart tavaly építették le. Az alig több mint negyvenéves férfi családja népes. Társával élettársi kapcsolatban él és így már két unokája is van. A munka és a társadalmi elfoglaltsága miatt kevés a szabad ideje, de amikor alkalom adódik, összejönnek a baráti társasággal. Szívesen mennek nyaralni is, vagy kijárnak a természetbe. Ez itt könnyen megoldható, hiszen csodálatos ez a vidék. Amikor pedig a futballpályán kell helytállni, ő azt is szívesen vállalja, mert amatőr módon már évek óta űzi ezt a kedvenc sportot. A barátságos alpolgármester már a második ciklusban tölti be ezt a fontos posztot, egyébként a rendszerváltás óta képviselő. Gondoskodik az emberekről Németh Pétemé Pálmán Erzsébet vállalkozó, a csesztvei bolt vezetője. A csinos fiatalasszonnyal nehéz szót váltani, mert folyamatosan el van foglalva az érkező áruk átvételével. Hozzák a megrendelt élelmiszereket, a háztartási vegyi árut, s minden olyan holmit, amire a falu lakosságának szüksége van. A vállalkozó boltvezető ezt a szakmát tanulta, Balassagyarmaton szerezte elméleti és gyakorlati szakmai ismereteit. Tapasztalatai alapján vette a bátorságot és vállalta el a csesztvei bolt működtetését. A bátorságot a férje is kölcsönözte neki, aki szintén vállalkozó. A kellemes modorú fiatalasszony fontos munkája révén gondoskodik a falusi emberekről, de emellett példásan törődik a családjával is. S ha egy kis szabad ideje is akad, szívesen kézimunkázik. ■ A csesztvei labdarúgócsapat
