Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-08 / 234. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 C S I T Á R 2003. OKTÓBER 8., SZERDA Jellegzetes palóc falu: egyik oldalról szántó- területek határolják, a másikról tavaszi hérics borította, kopár domboldalak magasodnak a házak fölé. A hiedelemmel ellentétben azon­ban nem a Nógrád megyei Csltár hegyei alatt esett le a Kodály Zoltán által gyűjtött népdal­ban is emlegetett hó... A falut 1333-ban a Kacsics nemzetség birtokolta. 1384-ben még két község állt itt: Kis- és Nagycsitár. 1423- ban Szécsény várához tartozott a település, 1461-ben pedig a Guthl Országh és a Losonczy család birtokolta. Csitáron a pápai tizedjegyzék szerint már 1332-ben volt temp­lom, ami a török időkben pusztult el. A ma lát­ható római katolikus templom műemlék, s 1747-ben szentelték lel. Közigazgatásilag a településhez tartozik a közeli Négrádgárdony. Az itt állé klasszicista, kétszintes, volt Mailáth-kastély rehabilitációs központ és tüdő- szanatórium: a megye egyik legjelentősebb egészségügyi létesítménye. Védett parkjában gyönyörű, idős fák állnak. A múlt században a környéken jelentős állattartó tevékenységet folytattak, ennek nyomán jött létre a mai négrádgárdonyi létenyésztés is. A római katolikus templom A híres crosspálya Köztéri emlékek ■ Falu a nyugalom völgyében Csitár, az egykor kontyos kis házak­kal meghintett, mára már csak itt- ott megtűzdelt takaros palóc telepü­lés Nógrád megye északi részén, a Cserhát hegység és az Ipoly folyó hangulatos völgyének határán fek­szik. Csitárhoz tartozik közigazga­tásilag a tüdőgyógyintézetéről is­mert Nógrádgárdony is. A település lakossága az 1996 év 528 főről napjainkra 464 főre, több mint 12 százalékkal csökkent, aminek elsődle­ges oka a fiatalok elvándorlása. Ugyan­akkor az elmúlt egy-két évben megin­dult egy ma még csak korlátozott számú visszavándorlás, Balassagyarmatról több fiatal család is beköltözött az itt üresen maradt, olcsón megvásárolható parasztházakba. A munkaképes korú lakosság száma és aránya alacsony, mintegy 180-190 fő, 40 százalék körüli, közülük a legtöbben Balassagyarmaton dolgoznak. Viszony- I lag szép számú alkalmazottat foglalkoz­tat a települési és a megyei önkormány­zat: előbbi helyi intézményeiben, utóbbi Nógrádgárdonyban. Közcélú és köz­hasznú munkán 3-3 fő dolgozik. A 4-5 helybeli vállalkozó is foglalkoztat egy pár munkavállalót. A munkanélküliek száma nem is jelentős, többségük a ci­gány etnikumból került ki. Az említett visszavándorlás egyik oka az is, hogy a termelő-infrastruktúra, a közműhálózat, villany, víz, gáz, telefon kiépülésével javult az itt lakók komfort­érzete. Már csak a szennyvízelvezetés és a kábeltévé hiányzik. Az utak 90 száza­léka burkolt, egy részük felújított. A hu­máninfrastruktúra az alapellátás szint­jén biztosított: óvoda, orvosi rendelő, idősek háza működik. A kultúrotthon- ban kapott helyet a könyvtár és a kon­diterem. Az általános iskolások a közös fenntartású őrhalmi iskolába járnak. A lakossággal való kapcsolat színtere a falugyűlés és a közmeghallgatás (egy évben kétszer is), fel­Polgármesterként is kisugárzása van A bükkszék! születésű, Egerben matematikakémia szakos tanári diplomát szerző, ma 48 éves Huszár Ferenc 1977-ben pályázati úton került Őrhalomba. Csitárban kapott szolgálati lakást, majd 1990-ben költözött Orhalomba, 1999-ben Balassagyarmatra. Nem szakadt el a kis falutót, 1990-ben polgármesterré választották, s a bizalmat máig is élvezi. Gyermekei közűt Kriszti­na munka mellett tanul néptáncot Pesten, a főiskolán, Xénia ebben a tanévben végez Egerben magyar-ének szakon, a legkisebb, Szilveszter az idén bog pályát választani. Mondják: a humánus gondolkodású embernek tanárként és polgármesterként is kisugár­zó hatása van. Ifjúkorában futballozott és röplabdázott, utóbbit ma is edzőként oktafla. CSITÁR 2003. ÉVI KQtTSÉGVHf Si működési kiadósok 49 561 tanaiéi előirányzatok 2837 ____ Ö sszesen: 181700 ER váltva Csitárban és Gárdonyban. Sok lá­togatót vonz minden évben a sportnap, melynek programjára meghívják a kör­nyező településeket és testvérközségü­ket, a szlovákiai Kelenyét. Az idegenfor­galmat, amely a jó útja lehet, fellendítő országos rendezvény a látványos bo­szorkaköri völgykatlanban megtartásra kerülő motocrossverseny és a nógrádgárdonyi lovasnapok A falu nyu­godt, békés életét átmenetileg a pos­tabezárás zavarta meg. A nógrádgárdonyi tüdőgyógyintézet Egy gárdonyi lokálpatrióta Állhatatosságból, munkahelyi hűségből pél­daadó az 55 éves Horváth József pályája, amelynek mindössze két állomása volt eddig. Az első munkahelye az egykori Balassagyarma­ti Aköv a második jelenlegi munkaadója, a nógrádgárdonyi tüdőgyógyintézet, ahol a felsőfo­kú pénzügyi, számviteli végzettségű szakember a szamárlétrát is végigjárta 32 év alatt, s jelenleg ő az intézet gazdasági igazgatója. Nem tudná megmon­dani, hogy szakmáját vagy szülőfaluját szereti-e jobban, az biztos azonban, lokálpatrióta közéleti emberként is régen jegyzik: az 1970-es évek köze­pétől tanácstagként, 1990-től önkormányzati kép­n viselőként szolgálja a közösséget. Ott segít, ahol csak tud: hivatalos MM ügyek intézésében, beadványok el- ■§ készítésében, támogatások, segé- I lyek kérelmezésében és így tovább. H Gazdasági igazgatóként büszke ar- Wm ra, hogy az intézet likviditási prob- jj§flémáin viszonylag rövid idő alatt si- került úrrá lenni, az intézet gazdál­kodása stabil, az ellátottság és az ellátás színvona­la, a körülményekhez képest megfelelő. A gazda­sági vezető kevés szabad idejét főleg a ház körüli munkák töltik ki, egykori sportemberi mivoltára focimeccsek nézésével emlékezteti magát. ■ Megvalósítja gyermekkori álmait Szita Gabriella rendszeres résztvevője a különböző versenyeknek is A 24 éves, sportos alkatú Szita Gabriella az általános isko­la elvégzése után Kaposvárott jár mezőgazdasági szakkö­zépiskolába, állattenyésztőként, belovagló szakon. Ugyan­csak itt a főiskolán az elmúlt évben szerezte meg diplomá­ját is, mint állattenyésztő mérnök. Megszerzett tudását célirá­nyosan és hatékonyan haszno­sítja: 15 hektár szántón és 30 hektár legelőn gazdálkodik egyéni vállalkozóként családi kalákában, s biztosítja hat érté­kes lovának takarmányozását. A faital vállalkozó emellett bértar­tásra is berendezkedett, sőt ala­pító tagja és egyben alelnöke az őrhalmi székhelyű, gárdonyi te­lephelyű Ipoly-völgyi Lovas Di­ák Sportegyesületnek. Rendsze­res résztvevője a különböző ver­senyeknek, ahol díjugratásban maga is megmutatja: ért a lovak nyelvén. Mondja is büszkén: megvalósulni látszanak lovak­kal, tanulással és családdal kap­csolatos gyermekkori vágyai. Gabriella egyébként tavaly ment férjhez: párja sem szokványos sportot űz: ipari alpinista. Hang­súlyozza, a bértartást azért vál­lalja, hogy másokkal is megsze­rettesse a lovakat és a lósportot. Tervei között szerepel a doktori cím megszerzése, angol nyelv­tudásának tökéletesítése és ké- sőbb a gyermekvállalás is. M Arcok a településről Szenvedélye a labdarúgás Komjáti István 1958-ban született Csitáron és a tarjáni diákéveit, ka­tonaidejét leszámítva, azóta is szülőfaluja levegőjét szívja. Munkahe­lyei is a közvetlen környékhez kötődnek. A kényszer vitte rá, hogy vál- | lalkozó legyen, ma is bel- és külföldi teherfuvarozást végez, de ma már nem bánja, mert tisztességes megélhetést tud biztosítani családjának. Felesége 25 évig volt a helyi posta vezetője, ám annak közelmúltbeli bezárása után a balassagyarmati postahivatalba helyezték át. Fiuk már mérnök, kislányuk közigazgatási szakközépiskolás Vácott. Az alpol­gármester vele született szenvedélye a labdarúgás, volt aktív focista és működött mint játékvezető, ma is tagja a megyei játékvezető-bizottság elnökségének. Komjáti István a harmadik ciklusban élvezi alpolgár­mesterként a község választópolgárainak bizalmát. Igyekszik példát mutatni A közel 40 éves Szőrös Géza 20 évvel ezelőtt nősülése okán került a faluba, s ma már csitárinak vallja magát. Nem csoda, hiszen gyorsan befogadták a jóindulatú fiatal- J embert. Az általános iskola elvégzése után a balassagyar- [ mati pékségben dolgozott, majd az őrhalmi téeszben, an­nak megszűnéséig. Dicséretes, hogy munka mellett még kőműves-szakképzettséget is szerez. Családjában két saját és egy befogadott gyermeket is nevelnek igazán elismerésre méltó módon. Szőrös Géza munkájával, életvitelével is igyekszik példát mutatni a roma közösségnek, amely, ahogy mondja, 9-10 családból áll és összesen mint­egy 50 főre tehető, az összlakosság kb. 10 százalékát teszi ki. Közülük a munkaképes korúak nagy része munkanélküli, segélyekből és családi pót­lékból tengeti életét. Jó esetben vállalják a közmunkaprogramokban való részvételt, saját példájával is ene ösztönzi őket, akit 1994-ben választottak a cigány kisebbségi önkormányzat elnökévé. A rászoruló családokat élel­miszercsomagokkal, ruhaneművel segítik, pénzt nem adhatnak. Játékra és mozgásra épülő program A 43 éves Chikán Istvánná, Tünde óvónő a csitári óvoda vezetője, Ba­lassagyarmaton a Szántó Kovács János Szakközépiskola óvónői tagoza­tán szerezte meg alapismereteit, aztán később, már munka mellett, a kecskeméti felsőfokú óvónőképzőben óvodapedagógusi diplomáját. 1978-ban Mohorán lépte át először a gyermekvüág küszöbét, s itt 6 évig nevelgette kis palántáit. 1984-ben férjhez ment, Patvarcra költözött, s néhány évig elsőszülött kislányát nevelte. 1987-ben visszatért pályájára, a csitári óvodába, ahol jelenleg is dolgozik, immár 10 éve vezető óvónő­ként. Az intézmény minden igényt kielégít: 20 férőhelyes, jelenleg 16 csemetével, 2 óvónővel egy dajkával, saját konyhával, szakácsnővel, élelmezésvezetővel, konyhalánnyal dolgozik. No, és persze a szükséges felszereltséggel, játékok garmadával, tágas, tiszta szép játszóudvarral rendelkeznek. Saját program alapján készítik fel gyermekeiket az isko­lára, melynek középpontjában a játék és a mozgás állt, de nagy szerepet kapott a hagyományápolás és az anyanyelvi ismeretek átadása is. Szívügye a gondoskodás Az önkormányzat hivatalgondnoki teendőit, immár 8 éve a 37 éves, filigrán és agilis Gálné Simon Edit látja el. J A gyarmati születésű fiatalasszony szülővárosában járt ( iskolába, s ott volt első munkahelye is a csecsemőotthon- [ ban, ahol több mint 10 évet töltött el. 1990-ben Csitárra ment férjhez, 1991-ben megszületett a kislánya, négy év­vel később a kisfia. 1995 végétől gyesről az önkormány­zat alkalmazásába került, s ma is megelégedéssel teszi dolgát. Gyermekei ma már az őrhalmi iskola padját koptatják, férje autó­szerelő, jelenleg Szügyben dolgozik. Szerteágazó gondnoki feladatai kö­zül érdemes megemlíteni az időskorúak ellátásának segítését, a körzeti orvossal és védőnővel való szoros kapcsolattartást, a kulturális progra­mok előkészítését, a jótékonysági bálok szervezését, a betegek gyógy­szerének kiváltását és hozzájuk való eljuttatását, a konditerem működé­si rendjének felügyeletét. Az aktív gondnok asszony szabad idejét család- jára fordítja, végzi a háztartási és ház körüli munkákat.___________ ■ zléses buszmegálló

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom