Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-04 / 231. szám
Volt egyszer egy könyvtár - Már egy hónappal ezelőtt is jártam itt, akkor tudtam meg, hogy később nyitnak - mondta egy olvasó október első napján, amikor több hónapos szünet után újra kitárta kapuit a Területi Művelődési Intézmények Egyesülete Nógrád Megyei Könyvtára új helyén a Munkásotthon téren, - ahogyan sokan ismerik - az egykori SZÜV-épületben az Öblösüveggyár tőszomszédságában. A város másik végéből, a Tóstrandról költöztek ide... Pádár Lászlóné. a könyvtár vezetője- Valóban megcsúsztunk egy kicsit a rendezkedéssel, s jó érzés volt számunkra, hogy hűséges olvasóink folyamatosan érdeklődtek utánunk s - mint a mai nap tapasztalatai mutatják - eljönnek ide is hozzánk. Sőt, jó néhány Beszterce-lakótelepi olvasónk segített a költözködésben, az ablakpucolásban is. A szállításban a legtöbb segítséget a vízművektől kaptuk, de köszönettel tartozunk a Tarjánhőnek, a közútkezelőnek, a városgazdálkodási üzemnek, a karancsaljai és a szuhai önkormányzatnak is. A könyvek szakmai besorolásában a bátonyterenyei könyvtár egy munkatársa nyújtott segítséget - mondta Pádár Lászlóné, az intézmény vezetője.- Miért kellett egyáltalán helyet változtatniok?- A szakszervezetek egykori tóstrandi művelődési házában működtünk mintegy húsz éven át.- Az épületet azonban régóta árulják, megszűnt benne a szállodai és éttermi szolgáltatás, egy esztendeje már csak mi voltunk ott. A 2003-as évben végképp esedékessé vált az elköltözésünk. Rosszabb álmáinkban még a megszűnés veszélye is kísértett bennünket, de mi élni akartunk és megőrizni azt az értéket, amely az 1959-ben, a szakszervezetek által alapított intézményünkben felhalmozódott. A városi önkormányzat sietett segítségünkre az új hely - amely a Salgó Vagyon Kft. tulajdona - megtalálásában. Itt valamivel kisebb alapterületen - 250 négyzetméteren - rendezkedtünk be, de úgy gondolom e helyütt is sikerül azt az otthonos helyszínt, családias légkört kialakítanunk, amiért a Tóstrandon is szívesen jártak hozzánk az olvasók.- Mennyien vannak ők1- A tavalyi statisztikai adatok tanúsága szerint 4500-an. Zömük salgótarjáni lakos, de több százan vannak köztük vidékiek is.- Bejárnak a falvakból?- Esetenként ez is előfordul, de elsősorban a helyi könyvtárakban veszik igénybe szolgáltatásainkat. Tíz településsel - így Karancsaljával, Karancsberény- nyel, Kazárral, Kisbágyonnal, Mizserfával, Sámsonházával, Szarvasgedév-el, Szécsény- felfaluval, Szuhával és Vizslással - van munkakapcsolatunk. Sőt, bármilyen furcsa manapság, munkahelyeken - például Balassagyarmaton a MÁV-nál, a közútkezelőnél, a ruhagyárban, a megyeszékhelyen ugyancsak ott, továbbá a postánál, a vízműveknél, a Tarjánhőnél - is működnek könyvtárak, amelyeket mi látunk el. Őrömmel teszünk eleget a kéréseknek a bátonyterenyei, a mizserfai és a salgótarjáni szociális otthonokban és itt a városban, az Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központban is.- Ki finanszírozza az Önök tevékenységét?- Több forrásból gazdálkodunk. Elsősorban az egyesületen keresztül kapott állami támogatásból, továbbá a pályázatokon nyert pénzekből, az ön- kormányzatok támogatásaiból, adományokból és a saját bevételeinkből. Az utóbbiakat főként a beiratkozási és Internet- használati díjak jelentik. Az így összegyűlt összegből rendezzük a bérleti díjat, a kollégák bérét és gyarapítjuk az állományt.- Mennyien dolgoznak itt és milyen nagyságú a könyvállomány?- Három nyolcórás, egy négyórás és egy kétórás munkatárés van is sunk van. Ez a létszám, a jól összeszokott kollektíva az új helyen sem változott. Mintegy százezer kötetünk van s egyre bővül a CD-k, kazetták száma is.- Hogyan gondoskodnak arról, hogy megismerjék új címüket, programjukat?- Ez egyrészt spontánul, úgymond „szájhagyomány” alapján terjed, de természetesen tudatosan is terjesztjük. Az internetes honlapunkon már olvasható s most készülnek azok a szórólapok, amelyeket a környező munkahelyekre, iskolákba, óvodákba gyerekek segítségével juttatunk el. Támogatásáról biztosított bennünket Brunda Katalin, a városrész önkormányzati képviselője is. November vége felé tervezünk egy ünnepélyes megnyitót, de addig is várjuk az olvasókat egyelőre hétfőn és pénteken 10-től 18 óráig, a közbülső napokon pedig 10-től 16 óráig. Amennyiben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától megkapjuk a nyitáshoz ígért támogatást, egy nyomdai kiadványban is hírt adunk magunkról.- Lesznek-e rendezvények jeles, ismert írók közreműködésével?- Néhány évvel ezelőtt olyan nagy sikere volt Lengyel Lászlóval, Lőrinc L. Lászlóval, Moldova Györggyel, Vámos Miklóssal tartott találkozóinknak, hogy most is emlegetik olvasóink. Akaratunkon nem múlik, amennyiben a feltételeket megtudjuk teremteni, itt, az új helyen is folytatjuk a sorozatot... CSONGRÁDY BÉLA Otthonos hangulat az új helyen berendezkedett intézményben Megújul a Palóc Gyűjtemény Balassagyarmat A Palóc Múzeum Szabadtéri Gyűjteményében nagy munkálatok folynak, zalai munkások bontják az istálló és fészer nádtetejét. Lengyel Ágnes és dr. Limbacher Gábor örömmel újságolták, hogy nem csak bontásról, hanem építésről van szó. A Nemzeti Kulturális Alap programjának múzeumi kollégiumához sikeres pályázatot nyújtottak be a tető felújítására másfél- millió forint értékben. Örömteli esemény - mondták a múzeológusok -, hogy felújításra kaphatták meg a pénzt, s lehetőség nyílik a műtárgyak restaurálására, így a megyei ön- kormányzatot „megkímélhetik” a szóban forgó összeg kiadásától. A pályázat eredetileg a lakóház felújítását is tartalmazta, de idén a nagy aszály miatt túlontúl rövid volt a rozs, s megfelelő hosszúságú szalma hiányában most nincs lehetőség a helyreállításra. A pályázó szakemberek hozzátették, jó lenne, ha Nógrád- ban is találhatnának valódi ná- dazó mestereket, s nem a távoli Zalából kellene elhívni a kivitelezőket. SZABÓ ANDREA Országos jelentőségű alkotás... A Salgótarjáni zsidótörténet budapesti bemutatója Pásztor Cecilia, a kötet szerzője a budapesti könyv- bemutatón A huszonnyolc éves salgótarjáni Pásztor Cecília történelem-múzeológia- pedagógia szakon szerzett diplomát. A Nógrád Megyei Levéltár munkatársaként kapta a megbízást, hogy dolgozza fel közép- és általános iskolások számára a salgótarjáni zsidóság történetét. "Az volt a célom, hogy viszonylag kicsi, de szép kivitelű könyv kerüljön a diákok kezébe" - mondta Pásztor Cecília a Salgótarjáni zsidótörténet nagy érdeklődés mellett tartott budapesti bemutatóján. A mű a Tyekvicska Árpád megyei levéltárigazgató által szerkesztett sorozat keretében jelent meg a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány és Salgótarján Megyei Jogú Város támogatásával. A budapesti bemutatón a könyv pedagógiai értékeit Loránd Ferenc az Országos Köznevelési Tanács elnöke méltatta. Elismerően szólt Pásztor Cecília országos példaként állítható kiváló helytörténeti munkájáról. Elmondta, hogy a didaktikusán is remekül felépített alkotás változatos eszközökkel, dokumentumokkal mutatja be a valóságot. Felmutat, de nem fűz hozzá jelzőket, megjegyzéseket. Az ítélkezést az olvasóra bízza. Loránd Ferenc mások figyelmébe is ajánlotta a salgótarjáni műhely helytörténeti kutatásban betöltött szerepét. Szita Szabolcs egyetemi tanár, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Köz- alapítvány tudományos vezetője Pásztor Cecília műve kapcsán hangsúlyozta: a közoktatásban és a közérdeklődésben helyre kell tenni a zsidókérdést. Be kell mutatni, hogy miért következett be egy olyan országban is a Holocaust, amelyik mindig befogadásáhet belőle meríteni, s a történelemtanárok továbbképzésében is fel lehet használni - mondta. Pásztor Cecüia meghatottan fogadta az elismerő szavakat. - Már májusban, a salgótarjáni bemutatón is kisebbfajta csodaként éltem meg a könyvem iránti érdeklődést - szólt szerényen, majd elmondta, hogy a köztudatban benne van ugyan a Holocaust, de részletes ismerettel csak egy szűkebb kör rendelkezik. A felkérésnek megfelelően nem Holocaust könyvet írt, hanem célja volt a zsidóság salgótarjáni megjelenésének, közéletben betöltött szerepének bemutatásával a toleranciára, a türelemre nevelés. Méhes András, a könyv megjelentését kezdeményező és támogató Salgótarján alpolgármestere meleg szavakkal gratulált Pásztor Cecíliának országos elismerést kiváltó művéhez és kutató munkájához további sikereket kívánt. A bemutató élénk eszmecserével zárult a salgótarjáni zsidóság közéleti szerepéről és a Vészkorszak eseményeiről. Városi, vagy „hálózatos” tévé? A Salgótarjáni Városi Televíziót vette górcső alá tegnapi összejövetelén a Salgótarjáni Polgári Kör. Az intézmény képviseletében László István ügyvezető igazgató és Korill Ferenc szerkesztőség vezető fogadta el a meghívást. Salgótarján Mint kiderült, a tv az országban is a legkisebb költségvetésből gazdálkodik, éves szinten mindössze 13 millió forintból. Ez a körülmény, s a jogszabály változása járult hozzá, hogy a SVT csatlakozni kényszerült a Hálózat televízióhoz. Az ország számos önkormányzati helyi televízióját összefogó társaság műsorral látja el a tv-ket, de megszabja, hogy mikor szakíthatják meg az adást saját készítésű híranyagaikkal. Ez kelti azt a látszatot, hogy a SVT csak takarékon működik, valójában a (takarítónővel együtt számolt) ötfős stáb a maximumot hozza ki a lehetőségekből - foglalta össze helyzetüket László István. A kör tagjai szerint növelné a nézettséget, ha a politikusokkal folytatott beszélgetések helyett a tv a helyi örömöket és gondokat mutatná be, még ha nem is a teljesség igényével. Volt olyan vélemény is, mely szerint ütőképes helyi sajtóműhely jöhetne létre a televízió, a rádió és a sajtó összefogásával, egyfajta médiaház kialakításával. Korill Ferenc válaszából kitűnt, hogy az „ügyek” felvállalása komoly stábmunkát igényelne, újságírókkal, szerkesztőkkel, megfelelő jogi háttérrel. Ezek jelen pillanatban nem állnak rendelkezésre. László István örömmel újságolta, hogy egyre több anyagukat veszi át az országos központ, s legtöbbször olyanokat, amelyek a város hírnevét növelik. A beszélgetést dr. Horváth István körelnök azzal zárta, hogy a fenntartónak több impulzust kellene kapnia ahhoz, hogy az előre lépéshez szükséges határozatokat meghozza, ugyanakkor a stábnak sem a jelenlegi helyzet konzerválása (a tv életben tartása) lenne kizárólag a feladata, hanem az előre mutató kezdeményezések felvállalása. A kör ezt követően egyhangúlag támogatta Lakács György helyi vállalkozó kezdeményezését, miszerint helyezzenek el a város legforgalmasabb csomópontjában két utcanévtáblát. A bemutatott, a vállalkozó saját költségén legyártott, s rendkívül esztétikus névtáblák hamarosan kikerülnek a Rákóczi út-Arany J. út csomópontba, s ezzel precedenst szeretne teremteni a civil szervezet, rámutatva, hogy néhány százezer forintból - s nem milliókból, mint az többször elhangzott - megoldható az utcanevek feltüntetése városszerte. ______ T.N.L. A z országos bemutatót nagy érdeklődés kísérte a fővárosban ról volt híres, és korábban nem volt jellemző a zsidóellenesség. A Salgótarjáni zsidótörténet című helyi kezdeményezésre létrejött alkotás országos jelentőségű, mert másutt is tapasztalatokat leSebes József a Raul Vallenberg Alapítvány nevében jelezte, hogy támogatást nyújtanának a lebontott salgótarjáni zsinagóga modelljének elkészítéséhez.
