Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-04 / 231. szám

Volt egyszer egy könyvtár ­- Már egy hónappal ezelőtt is jártam itt, akkor tudtam meg, hogy később nyitnak - mondta egy olvasó október első napján, amikor több hónapos szünet után újra kitárta kapuit a Területi Művelődési Intézmények Egyesülete Nógrád Megyei Könyvtára új helyén a Munkásotthon téren, - ahogyan sokan ismerik - az egykori SZÜV-épületben az Öblösüveggyár tőszomszédságában. A város másik végéből, a Tóstrandról költöztek ide... Pádár Lászlóné. a könyvtár vezetője- Valóban megcsúsztunk egy kicsit a rendezkedéssel, s jó ér­zés volt számunkra, hogy hűsé­ges olvasóink folyamatosan ér­deklődtek utánunk s - mint a mai nap tapasztalatai mutatják - eljönnek ide is hozzánk. Sőt, jó néhány Beszterce-lakótelepi ol­vasónk segített a költözködés­ben, az ablakpucolásban is. A szállításban a legtöbb segítséget a vízművektől kaptuk, de kö­szönettel tartozunk a Tarjánhőnek, a közútkezelőnek, a városgazdálkodási üzemnek, a karancsaljai és a szuhai önkor­mányzatnak is. A könyvek szak­mai besorolásában a bátonyterenyei könyvtár egy munkatársa nyújtott segítséget - mondta Pádár Lászlóné, az in­tézmény vezetője.- Miért kellett egyáltalán he­lyet változtatniok?- A szakszervezetek egykori tóstrandi művelődési házában működtünk mintegy húsz éven át.- Az épületet azonban régóta árulják, megszűnt benne a szál­lodai és éttermi szolgáltatás, egy esztendeje már csak mi voltunk ott. A 2003-as évben végképp esedékessé vált az elköltözé­sünk. Rosszabb álmáinkban még a megszűnés veszélye is kí­sértett bennünket, de mi élni akartunk és megőrizni azt az ér­téket, amely az 1959-ben, a szakszervezetek által alapított intézményünkben felhalmozó­dott. A városi önkormányzat sie­tett segítségünkre az új hely - amely a Salgó Vagyon Kft. tulaj­dona - megtalálásában. Itt vala­mivel kisebb alapterületen - 250 négyzetméteren - rendezked­tünk be, de úgy gondolom e he­lyütt is sikerül azt az otthonos helyszínt, családias légkört ki­alakítanunk, amiért a Tóstran­don is szívesen jártak hozzánk az olvasók.- Mennyien vannak ők1- A tavalyi statisztikai ada­tok tanúsága szerint 4500-an. Zömük salgótarjáni lakos, de több százan vannak köztük vi­dékiek is.- Bejárnak a falvakból?- Esetenként ez is előfordul, de elsősorban a helyi könyvtárakban veszik igénybe szolgáltatásainkat. Tíz településsel - így Karancsaljával, Karancsberény- nyel, Kazárral, Kisbágyonnal, Mizserfával, Sámsonházával, Szarvasgedév-el, Szécsény- felfaluval, Szuhával és Vizslással - van munkakapcsolatunk. Sőt, bármilyen furcsa manapság, munkahelyeken - például Balas­sagyarmaton a MÁV-nál, a közút­kezelőnél, a ruhagyárban, a me­gyeszékhelyen ugyancsak ott, to­vábbá a postánál, a vízműveknél, a Tarjánhőnél - is működnek könyvtárak, amelyeket mi látunk el. Őrömmel teszünk eleget a ké­réseknek a bátonyterenyei, a mizserfai és a salgótarjáni szociá­lis otthonokban és itt a városban, az Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központban is.- Ki finanszírozza az Önök te­vékenységét?- Több forrásból gazdálko­dunk. Elsősorban az egyesüle­ten keresztül kapott állami tá­mogatásból, továbbá a pályáza­tokon nyert pénzekből, az ön- kormányzatok támogatásaiból, adományokból és a saját bevéte­leinkből. Az utóbbiakat főként a beiratkozási és Internet- használati díjak jelentik. Az így összegyűlt összegből rendez­zük a bérleti díjat, a kollégák bé­rét és gyarapítjuk az állományt.- Mennyien dolgoznak itt és milyen nagyságú a könyvállo­mány?- Három nyolcórás, egy négy­órás és egy kétórás munkatár­és van is sunk van. Ez a létszám, a jól összeszokott kollektíva az új he­lyen sem változott. Mintegy százezer kötetünk van s egyre bővül a CD-k, kazetták száma is.- Hogyan gondoskodnak ar­ról, hogy megismerjék új címü­ket, programjukat?- Ez egyrészt spontánul, úgy­mond „szájhagyomány” alapján terjed, de természetesen tudato­san is terjesztjük. Az internetes honlapunkon már olvasható s most készülnek azok a szórólap­ok, amelyeket a környező mun­kahelyekre, iskolákba, óvodákba gyerekek segítségével juttatunk el. Támogatásáról biztosított ben­nünket Brunda Katalin, a város­rész önkormányzati képviselője is. November vége felé tervezünk egy ünnepélyes megnyitót, de addig is várjuk az olvasókat egy­előre hétfőn és pénteken 10-től 18 óráig, a közbülső napokon pe­dig 10-től 16 óráig. Amennyiben a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumától megkapjuk a nyi­táshoz ígért támogatást, egy nyomdai kiadványban is hírt adunk magunkról.- Lesznek-e rendezvények je­les, ismert írók közreműködésé­vel?- Néhány évvel ezelőtt olyan nagy sikere volt Lengyel László­val, Lőrinc L. Lászlóval, Moldova Györggyel, Vámos Mik­lóssal tartott találkozóinknak, hogy most is emlegetik olvasó­ink. Akaratunkon nem múlik, amennyiben a feltételeket meg­tudjuk teremteni, itt, az új he­lyen is folytatjuk a sorozatot... CSONGRÁDY BÉLA Otthonos hangulat az új helyen berendezkedett intézményben Megújul a Palóc Gyűjtemény Balassagyarmat A Palóc Múzeum Szabadtéri Gyűjteményében nagy munká­latok folynak, zalai munkások bontják az istálló és fészer nád­tetejét. Lengyel Ágnes és dr. Limbacher Gábor örömmel újsá­golták, hogy nem csak bontás­ról, hanem építésről van szó. A Nemzeti Kulturális Alap prog­ramjának múzeumi kollégiumá­hoz sikeres pályázatot nyújtot­tak be a tető felújítására másfél- millió forint értékben. Örömteli esemény - mondták a múzeológusok -, hogy felújí­tásra kaphatták meg a pénzt, s lehetőség nyílik a műtárgyak restaurálására, így a megyei ön- kormányzatot „megkímélhetik” a szóban forgó összeg kiadásá­tól. A pályázat eredetileg a lakó­ház felújítását is tartalmazta, de idén a nagy aszály miatt túlon­túl rövid volt a rozs, s megfelelő hosszúságú szalma hiányában most nincs lehetőség a helyreál­lításra. A pályázó szakemberek hoz­zátették, jó lenne, ha Nógrád- ban is találhatnának valódi ná- dazó mestereket, s nem a távoli Zalából kellene elhívni a kivite­lezőket. SZABÓ ANDREA Országos jelentőségű alkotás... A Salgótarjáni zsidótörténet budapesti bemutatója Pásztor Cecilia, a kötet szerzője a budapesti könyv- bemutatón A huszonnyolc éves salgó­tarjáni Pásztor Cecília történelem-múzeológia- pedagógia szakon szerzett diplomát. A Nógrád Megyei Levéltár munkatársaként kap­ta a megbízást, hogy dolgozza fel közép- és általános iskolá­sok számára a salgótarjáni zsidóság történetét. "Az volt a célom, hogy viszonylag kicsi, de szép kivitelű könyv kerül­jön a diákok kezébe" - mond­ta Pásztor Cecília a Salgótarjá­ni zsidótörténet nagy érdeklő­dés mellett tartott budapesti bemutatóján. A mű a Tyekvicska Árpád megyei levéltárigazgató által szerkesztett sorozat kereté­ben jelent meg a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány és Salgótarján Megyei Jogú Város támogatásával. A budapesti bemutatón a könyv pedagógiai értékeit Loránd Ferenc az Országos Köznevelési Tanács elnöke méltatta. Elismerő­en szólt Pásztor Cecília országos példaként állítható kiváló helytör­téneti munkájáról. Elmondta, hogy a didaktikusán is remekül felépített alkotás változatos eszkö­zökkel, dokumentumokkal mu­tatja be a valóságot. Felmutat, de nem fűz hozzá jelzőket, megjegy­zéseket. Az ítélkezést az olvasóra bízza. Loránd Ferenc mások fi­gyelmébe is ajánlotta a salgótarjá­ni műhely helytörténeti kutatás­ban betöltött szerepét. Szita Szabolcs egyetemi tanár, a Holocaust Dokumentációs Köz­pont és Emlékgyűjtemény Köz- alapítvány tudományos vezetője Pásztor Cecília műve kapcsán hangsúlyozta: a közoktatásban és a közérdeklődésben helyre kell tenni a zsidókérdést. Be kell mu­tatni, hogy miért következett be egy olyan országban is a Holoca­ust, amelyik mindig befogadásá­het belőle meríteni, s a történe­lemtanárok továbbképzésében is fel lehet használni - mondta. Pásztor Cecüia meghatottan fo­gadta az elismerő szavakat. - Már májusban, a salgótarjáni bemuta­tón is kisebbfajta csodaként éltem meg a könyvem iránti érdeklődést - szólt szerényen, majd elmond­ta, hogy a köztudatban benne van ugyan a Holocaust, de részletes is­merettel csak egy szűkebb kör rendelkezik. A felkérésnek megfe­lelően nem Holocaust könyvet írt, hanem célja volt a zsidóság salgó­tarjáni megjelenésének, közélet­ben betöltött szerepének bemuta­tásával a toleranciára, a türelemre nevelés. Méhes András, a könyv megje­lentését kezdeményező és támo­gató Salgótarján alpolgármestere meleg szavakkal gratulált Pásztor Cecíliának országos elismerést ki­váltó művéhez és kutató munká­jához további sikereket kívánt. A bemutató élénk eszmecseré­vel zárult a salgótarjáni zsidóság közéleti szerepéről és a Vészkor­szak eseményeiről. Városi, vagy „hálózatos” tévé? A Salgótarjáni Városi Televíziót vette górcső alá tegnapi összejövetelén a Sal­gótarjáni Polgári Kör. Az intézmény kép­viseletében László István ügyvezető igaz­gató és Korill Ferenc szerkesztőség veze­tő fogadta el a meghívást. Salgótarján Mint kiderült, a tv az országban is a legkisebb költségvetésből gazdálkodik, éves szinten mindössze 13 millió forintból. Ez a körül­mény, s a jogszabály változása járult hozzá, hogy a SVT csatlakozni kényszerült a Hálózat televízióhoz. Az ország számos önkormányzati helyi tele­vízióját összefogó társaság műsorral látja el a tv-ket, de megszabja, hogy mikor szakíthatják meg az adást saját készítésű híranyagaikkal. Ez kelti azt a látszatot, hogy a SVT csak taka­rékon működik, valójában a (takarítónővel együtt számolt) ötfős stáb a maximumot hoz­za ki a lehetőségekből - foglalta össze helyze­tüket László István. A kör tagjai szerint növelné a nézettséget, ha a politikusokkal folytatott beszélgetések helyett a tv a helyi örömöket és gondokat mutatná be, még ha nem is a teljesség igé­nyével. Volt olyan vélemény is, mely sze­rint ütőképes helyi sajtóműhely jöhetne lét­re a televízió, a rádió és a sajtó összefogásá­val, egyfajta médiaház kialakításával. Korill Ferenc válaszából kitűnt, hogy az „ügyek” felvállalása komoly stábmunkát igé­nyelne, újságírókkal, szerkesztőkkel, megfe­lelő jogi háttérrel. Ezek jelen pillanatban nem állnak rendelkezésre. László István örömmel újságolta, hogy egyre több anyagukat veszi át az országos központ, s legtöbbször olyano­kat, amelyek a város hírnevét növelik. A beszélgetést dr. Horváth István körelnök az­zal zárta, hogy a fenntartónak több impulzust kellene kapnia ahhoz, hogy az előre lépéshez szükséges határozatokat meghozza, ugyanak­kor a stábnak sem a jelenlegi helyzet konzer­válása (a tv életben tartása) lenne kizárólag a feladata, hanem az előre mutató kezdeménye­zések felvállalása. A kör ezt követően egyhangúlag támogatta Lak­ács György helyi vállalkozó kezdeményezését, mi­szerint helyezzenek el a város legforgalmasabb csomópontjában két utcanévtáblát. A bemutatott, a vállalkozó saját költségén legyártott, s rendkívül esztétikus névtáblák hamarosan kikerülnek a Rá­kóczi út-Arany J. út csomópontba, s ezzel prece­denst szeretne teremteni a civil szervezet, rámu­tatva, hogy néhány százezer forintból - s nem mil­liókból, mint az többször elhangzott - megoldha­tó az utcanevek feltüntetése városszerte. ______ T.N.L. A z országos bemutatót nagy érdeklődés kísérte a fővárosban ról volt híres, és korábban nem volt jellemző a zsidóellenesség. A Salgótarjáni zsidótörténet című helyi kezdeményezésre létrejött alkotás országos jelentőségű, mert másutt is tapasztalatokat le­Sebes József a Raul Vallenberg Alapítvány nevében jelezte, hogy támogatást nyújtanának a lebon­tott salgótarjáni zsinagóga mo­delljének elkészítéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom