Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-30 / 251. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R ÁP MEGYE 2003 LEGÉND 2003. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK Erdők és dombok között megbújó, valószínűleg Árpád-kori a település. Nógrádsáp felé eső vé­gében, a középkori alapokra épített római kato­likus templommal szemben, a domboldalon né­ha még ma Is téglát vet ki a földből az eke: itt állt a falu a török világ elölt. A község korára vonatkozó, fennmaradt írásos emlékek bizony­talanok, de egy 1249-ben kelt oklevél megem­lített egy bizonyos Legéndi Mártont, aki feltéte­lezhető, hogy a faluról vette nevét. Nógrád vár­megye alispánja 1448-ban Legéndi Ágoston volt; ő egészen biztosan innen származott, s tény az is, hogy 1483-ban Legéndi Miklós volt a falu (öldesura. A XVI. század közepétől a hó­doltság évtizedei következtek. A török defter szerint 1562-ben bizonyos Pervane Rezseb tiszt birtokolta a falut. A régi település a hódolt­sági időkben teljesen elpusztult: a Záborszky és a Radványi család telepítette újra 1702-ben, felvidéki szlovákokkal. 1720-ban a faluban há­rom magyar és tizenöt szlovák háztartást írtak össze. Legénd igazi kastélyos falu. A volt Nyáry- kastély központi része a XVIII. század közepén, barokk stílusban épült. A klasszicista Takács-kú­ria a XIX. század elejéről származik. A barokk Káldy-kastély az 1760-as években építették. A falu közepén álló római katolikus barangtorony és a hozzá épített aprócska kápolna a XIX. század végén épült A késő barokk evangélikus templomot 1807-ben emelték A Nyáry-kastély, amelyet értékesíteni kíván az önkormányzat Egy réges-régi, muzeális értékű tábla a Fűzfá­kért vendéglő falán ■ Beruházások után a téma az utcán hever Legénd, ez a parányi község már túl van a nagy beruházásokon. A látoga­tó első ránézésre nem is hinné, hogy gáz- és vízhálózat húzódik a helység utcái alatt - a kiépített szennyvízhá­lózatról és a telefonvonalakról már nem is beszélve. Talán az őszi esős időben saras, kátyús utak látványa fékezi a gondolatot, de hát pont ez az, az út, az utak, a még hátralévő nagy feladat. Tíz éve kezdődött a nagy be­ruházási láncolat. Először a vezeté­kes ivóvízhálózatot építették ki, majd 1996-ban a gáz és a telefon követke­zett. Az ezredfordulóra aztán befeje­ződött a közvilágítás korszerűsítése, sőt bővítése, majd 2002. november 15-én pontot tettek a szennyvízcsa­torna-hálózat kiépítésére is. Ez utób­bi, Bércéi és térsége összefogásával, hét község együttműködésének kö­szönhetően jött létre. Legénd költségvetése rendkívül sze­rény, de a nagy beruházások után is meg­próbálnak ügyesen gazdálkodni a lehető­ségeikkel, hiszen feladat azért maradt még. Tavaly például befejezték a kultúr- ház fűtéskorszerűsítését, mellyel párhu­zamosan kialakították a belső vizesblok­kot is. Szintén 2002-ben a 70 százalékos pá­lyázati támogatottságnak köszönhetően is 250 darab kukás edényt szereztek be. Szavlik Zoltán, a község polgármeste­re a közeljövő legnagyobb feladataként említi a helység úthálózatának korszerű­sítését. Az amúgy sem kiváló utak állapo­ta a közművesítés munkálatai során to­vább romlott - bizony lesz mit csinálni. Ami hátrány lehet egy zsáktelepülés­nél, azt Legénd az előnyére kívánja vál­toztatni. A jó levegőjű, csendes telepü­lést egyre több „külhonos”, főként hol­land keresi fel. Van aki pár hónapot, s van, aki jóformán minden idejét itt tölti. Minderről felújított, takaros porták árul­kodnak. A helybeliek békés, egymást segítő emberek hírében állnak. A község hatá­rain túl is híresek az itt Szilárd irányítás, „törékeny” hobbi Szavlik Zoltán polgármester tősgyökeres legéndi. A mezőgazdasági technikumot végzett fiatalember először a helyi termelőszövetkezetnél helyezkedett el, majd 1990-ben kezdődött el máig tartó kapcsolata az önkormányzati munkával. Először képviselő, utána alpolgármester, 1994-4ŐI pedig polgármester. A nagy beruházások aktív részese, egyik vezénylő­je, és arról sem feledkezzünk meg, hogy a megyei harmadosztályban vitézkedő focicsapat, a Legéndi SE elnöke, s egyben oszlopos tagja. Ő maga a bizonyíték rá, hogy régi söprő is képes jól seperni, mivel a söprögetö posztján játszik. LEGEND 2QQ3, ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE munkaadói 8 261 Összesen: 64 885 ÍR ISMftMS I __________MfiHHi _l_ ÉH . HHMk Éjlj m egrendezett szüreti mulatságok, me­lyekre távolról is érkeznek kikapcsolód­ni vágyók. Legénden szlovák kisebbségi önkormányzat is működik, kiváló egyet­értésben a község elöljáróival. A lakos­ság fele-fele részben látogatja a katoli­kus, illetve az evangélikus templomot. Előbbinek immár hagyományos kapcso­lata alakult ki a holland katolikus egy­házzal, amelyet kölcsönös látogatások­kal is erősítenek. Életkor, iskola, óvoda... Az 540 lélekszámú település lakosságának több mint fele 55 év feletti. A fiatalabb korosztály (18 éves korig) mintegy 120-130 főt számlál. A korábban a helyi alsó tagozatos oktatásnak helyet adó Nyáry-kastély vevőre vár, mivel 2003 szeptemberében mindössze kilenc kisdiákkal folytatódott volna helyben az ál­talános iskola története. A meg­szüntetés tehát indokolt volt, amit az iménti adat mellett még jobban példáz az, hogy csupán egyfős első osztály indult vol­na... A gyerekek így Nézsára és Nógrádsápra járnak tanulni, ahol 1-8 osztályos általános is­kola működik. Működik azonban továbbra is az óvoda és jó hír, hogy az önkor­mányzat által biztosított épület­ben lévő posta marad, nem lesz mobil szolgáltatás Legénden. Helyben munkalehetőség nincs, az aktív korosztály a rét­sági ipari parkban, a nézsai hű­tőházban, a nógrádsápi papír­üzemben, ületve váci és buda­pesti munkahelyeken keresi ke­nyerét. Mindössze öt szociális segélyezettet jegyeznek az ön- kormányzatnál. _____________■ H olland részről: nem szélmalomharc! A Pepetuem Progress Kft. üdülőfalut hoz létre Legénd külterületén Bár Hollandia nem a szom­szédban van, a legéndiek mégis jó szomszédságban élnek a részben, vagy teljesen idetele­pült hollandokkal. Egyre több régi parasztházat újítanak fel, rendeznek be a holland szom­szédok. Az egyikük például va­lóságos mini arborétumot vará­zsolt portájának udvarára. Az igazi nagy dobásnak azon­ban a holland érdekeltségű Perpetuem Progress Kft. terve ígérkezik. A kft.-t Cees Sláger úr alapította 1994-ben. Mr. Cees Sláger nagy tapasztalatokkal rendelkezik pihenő- és szabad­időparkok létesítésében. Hazá­jában, Hollandiában cége a piac­vezetők közé tartozik ebben a profilban. Legéndet szakmai szemmel látván érlelődött meg az ötlete, mely akár követendő példa is lehet a későbbi befekte­tők számára Cégük egy üdülőfalu építését tervezte a megkapó szépségű Cserhát dombjaira. Az indulás­nál az akkori szemléletnek meg­felelően tervezték a beruházást, de be kellett látniuk, hogy a mostani viszonyok már nem hoznák azt a remélt üzleti si­kert, amivel korábban számol­tak. A közben eltelt évek alatt át kellett értékelniük sok mindent, így alakult ki a jelenlegi, anyagi­akban visszafogottabb tervezet, mely pontosan illeszkedik az aktuális gazdasági helyzethez. A nehézségeken napjainkra már teljesen túljutottak, köszön­hetően elsősorban a példamuta­tóan segítőkész helyi önkor­mányzatnak, de a többi hatóság­gal való együttműködés is jónak mondható. Reményeik szerint 2004 tava­szán indul a beruházásuk, mely kizárólagosan helyi, megyei vál­lalkozók és szakemberek segít­ségével valósul majd meg. Az erre szánt tőkét a cég kizárólag saját forrásból teremti meg, így talán nagyobb lehetőséghez jut­nak a magyar vállalkozók a kü­lönféle pályázati pénzek elosz­tásánál. A kivitelezőiken keresz­tül nagy figyelmet fordítanak a helyi munkanélküliek lehetsé­ges foglalkoztatására is. A köz­séget támogatják egy út felújítá­sával, a helyi rendezvényekben való feladatvállalással, bízván abban is, hogy a jövőbeni nagy számú látogató akár messzire el­viszi a kedves kis falu hírét a vi­lágban. Arcok a településről Legénd legendáját készíti elő Évtizedeket töltött el Hollandiában az 1989-től első­sorban már legéndinek tekinthető Takács László. Bár Budapesten egy telekommunikációs céget is működtet, igazi nagy szerelme a turizmus és természetesen annak fokozatos fejlesztése. Miután 1989-ben megvásárolta Legénden a leromlott állapotú Káldy-kastélyt, ügyelve az épület műemlék jellegére, felújította, s jelenleg csalá­di házként használja a község legszebb épületét. A Káldy-kastélyt to­vábbi leromlott állapotú épületek megvásárlása követte. Természetesen célzatosan, a turizmus fellendítése okán. Jelenleg három felújított pa­rasztházban 12 személy részére kínálkozik elszállásolási lehetőség. Lo­vardájában 8 ló toporog állandóan bevetésre készen. Bővítések révén 2004-re már 30 személyt kíván elszállásolni, a lovak számát pedig 20- ra szeretné gyarapítani. Nagy reményekkel tekint Magyarország uniós csatlakozása elé. Ő már most felkészült a jövő esztendő nagy május 1- jére. Egyértelműnek tekinti, hogy a csatlakozás fellendíti majd az ide­genforgalmat. Nagy része van abban, hogy a holland Cees Sláger úr százhektáros turistaparkot fog létrehozni Legénd külterületén - 30 bun­galóval, 480 férőhellyel. Szintén üdvözli az önkormányzat tervét, a Nyáry-kastély eladását, amely egy szálloda-étterem kialakítását segít­hetné elő. Jelenlegi lakhelyét, a Káldy-kastélyt is be kívánja vonni a tu­rizmus tárgyi vérkeringésébe. Segíts magadon és a faludon is...- A falunak van jövője - mondja Bujnyik János, aki immár 34 éve él a községben. Az ő szavaiban minden­képpen van látnoki erő, hiszen nem is olyan régen önmaga is válaszút elé érkezett. Nyolc szakmájával sem sikerült elhelyezkedni, és akkor nagyot gondolt. Létrehozta családi vállalkozását, amelyet azóta foko­zatosan, lépésről lépésre építget. A vendéglátás és a vegyeskereskedés vált a Bujnyik család megélhetésének forrásául. A Fűzfa-kert vendéglőt egy régi, tornácos parasztházból alakították ki. A vendéglő hátsó fertályában, egy hangulatos klubhelyiségben ké­pek tucatjai szolgálnak bizonyságul arra, hogy távolról is szívesen lá­togatnak el ide. Híres énekesek, művészek tekintenek, mosolyognak a látogatóra, olyanok, akik számára szintén jelent már valamilyen kötődést Legénd. A család vegyeskereskedésében ugyanakkor min­den földi jó megtalálható, a csokoládétól a görög szőlőn át a kozme­tikumokig. Bujnyik János a „rendeld meg és én meghozom” elv alap­ján biztosítja a választékot, de árukészletének széles skálája a válasz­tási lehetőségek tárházát is jelenti egyben. A családi vállalkozás mel­lett a Teszt Szövetkezet telepvezetője is. A műanyag termékeket elő­állító üzemrészben 8 fővel dolgoznak. A jövő évben 20 főre szeret­nék bővíteni a telepet, s ezzel együtt teljes üzemmé alakítani. Azt mondani sem kell, hogy ez is a helyiek munkához jutását segíti elő. Bujnyik János tervei között szerepel egy amolyan igazi vendéglő lét­rehozása is. Azt vallja, hogy aki a faluból él, az a faluért is éljen, tő­kéje egy részét ide forgassa vissza. Nem mellesleg a Legéndi SE egyik főszponzora. Együttműködő szlovák kisebbség Mindössze egy éve alakult meg a szlovák kisebbsé­gi önkormányzat Legénden, de már hosszú évtizedek óta fontos szerepet tölt be a kisebbség a község életé­ben. Hogy kit nevezünk szlovák kisebbségnek? Erre Mezei Csilla, az önkormányzatuk elnöke adja meg a választ, azaz nem születési helyet, hanem kötődést jelent a szlovákság elsősorban. Legénden a lakosság 10 százaléka vallja magát szlovákságban érdekeltnek. Többségük evangélikus, de katolikus is van közöttük. A helyi önkormányzat tá­mogató egyetértését bizonyítja az is, hogy a legéndi óvodában Holecz Károlyné vezető óvónő révén szlovák nyelvű foglalkozásokat is tarta­nak a gyerekeknek. Mezei Csilla mellett Nagyné Kökény Anna (alel­nöki és Szekeres Antalné látja el az irányító szerepkört a kisebbség életében. Önkormányzatuk természetesen a község egészével tartja a kapcsolatot. Ez év tavaszán például az iskoláskorú gyerekek tiszaroffi táborozását segítették, ott voltak a május 1-jei ünnepség szervezésében, de ugyancsak támogatják a Legéndi Sportegyesületet és a helyi óvodát, utóbbit eszközvásárlással. Terveik jócskán van­nak, ezek közül a legfontosabbak: a nemzetiségi néptánccsoport új­jáalakítása, az öregek napjának megrendezése, Télapó- és kará­csonyest szervezése a legéndi önkormányzattal közösen, továbbá az idősek Vácra történő kirándultatása karácsonykor. Egyébként Mezei Csilla nagyszülei szlovák származásúak. Tőlük tanulta a szlovák nyelvet, majd ilyen nyelvi kötődésű tanintézményekben tanult: a bu­dapesti óvónőképzőben, majd az esztergomi tanítóképző szlovák szakkollégiumában.__________________________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom