Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-03 / 230. szám
2003. OKTÓBER 3., PÉNTEK 2. oldal - Nögrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - MÁTRANOVÁK Középkori eredetű falu, de korai történetéről keveset tudunk. Az oklevelek tanúsága szerint 1548-ban, a török Idők kezdete előtt Marőthy András volt a'földesura. 1633-ban a váci nahi- je, azaz a korabeli török közigazgatás szerinti járás falvai között említették a kincstári adóívek, mindössze két adóköteles háztartással. 1715-ben öt, 1720-ban pedig hat magyar jobbágyportát írtak itt össze a vármegyei adóíveken. Említést érdemel, hogy Mátranovákon 1873-ban ötszázan estek áldozatul a kolerajárványnak. A falu közelében valaha két kőszénbánya is működött. A falu közigazgatási területén négy természetvédelmi terület van. Megóvásra érdemesnek találták a kaszinéparkot és a bányatelepi idős fasorokat, a Cserkészkút nevű forrást és környékét, a begyeskei borókás legelőt, ahol több védett növény- és madáriaj is előfordul. Oltalom alatt áll az a 818 hektár kiterjedésű erdős dombvidék is, ami a közepén található Nyírmedi-tóról kapta nevét, s Nögrád megye legnagyobb helyi jelentőségű természet- védelmi területe. A község egybajés. barokk római katolikus temploma 1800-ban épült és ebből az időszakból származik az orgona is. Tűzoltó-felszerelés a polgármesteri hivatal előtt ■ Mátrák találkája Idén már második alkalommal rendezték meg Mátranovákon a Mátra-napokat. Meghívták mindazokat a településeket, amelyek neve tartalmazza a Mátra nevet. A rendezvény kitalálását motiválta az a tény is, hogy ezekről a településekről sokan dolgoznak a nováki üzemekben, így hát az együtt végzett munka mellett a kulturális-sport-hagyo- mányőrző jelleggel bíró találkozón kívánják továbberősíteni összetartozásukat, alkalmat teremteni a közös örömre, vigalomra. Mátraszőlős, Mátraterenye, Mátramindszent, Mátraverebély, Mátraballa, Mátraderecske és Mátraszentimre küldte el küldötteit, ki-ki elhozva bemutatnivaló- ját, versengő szellemét. ______■ V isszaszerezték több száz éves nevüket A mátraalji kisközség 2130 főnyi lakosa nem csak múltjára, de napjaink eredményeire is büszke. A rendszer- váltás elején népszavazással állították vissza önállóságukat, az 1984-től fennálló, három települést magába foglaló Mátraterenye nagyközségből való kiválással. A bányaművelés első visszafejlesztését követően a Ganz-Mávag hídgyáregységének idetelepítésével a foglalkoztatási gondok is megoldódtak. Ma is 800 főnek(!) tudnak helyben munkát adni, továbbra is a Ganzban, valamint a Sinus-Ker Kft.-ben. A mezőgazdasági szférában néhány vállalkozó gazdálkodik. A település infrastruktúrája a szennyvízelvezetés kivételével teljes, utóbbira csaknem hat éve pályáznak, s reménykednek a 2004-es megvalósulásban. „Zsákfalu” lévén a kereskedelmi ellátottságot egyéni vállalkozók biztosítják. Egészségügyi ellátottsága teljes körű, egy háziorvos - két körzetben - egy fogszakorvos, s védőnő dolgozik a községben. A közoktatási és közművelődési központhoz az általános iskola, az óvoda és a művelődési ház tartozik. A Mátranováki Vasas Sportegyesületben NB Ill-as tekecsapat, a megyei I. osztályba tartozó labdarúgó-, illetve kosárlabdacsapat aratja sikereit. A közigazgatási egységhez tartozik Mátranovák-bányatelep, valamint Mátracserpuszta is. A bányatelepen élő sok idős ember érdekében a megüresedett óvoda épületének megfelelő felújításával egy gondozási központot kívánnak kialakítani. Cserpusztára, az ott élő 18, ugyancsak idős embernek hetente háromszor szállítanak ivóvizet, valamint rendszeresen ebédet. Egyébként a községben a 60 éven felüliek száma 700 körüli, az igények szerinti szociális étkeztetést házhoz szállítva biztosítja az önkormányzat. A falusi turizmusra most készül fel a település. Mátracserpusztán kulcsosház működik, amit erdei iskolává kívánják fejleszteni. 2002 decemberében, Szent Borbála napján adták át a bányászemlék■liiiimiiiiiisíiiTíst Összesen: 262 086 E ft Ügyes kezű, szorgalmas, alkotó emberek sohasem hiányoztak a községből. A hivatásos és naiv alkotóművészek, vagy éppen a kedvtelésből, szórakozásból alkotók munkáinak igyekeznek otthont adni. A 2003-as év feladata a járdák építése, utak javítása, intézmények felújítási munkálatai, s megannyi folyamatban lévő pályázat kivitelezése. A község rendezési terve 15-20 évre meghatározza a fejlődés irányait. házat. Triatlonbajnok polgármester Csikó István Béla 1969 szeptemberében került Mátranovákra. 1976-tól tanácselnök volt, 1991-től ö a polgármester. Idén már harmadik alkalommal nyerte meg a polgármesterek országos triatlon- bajnokságát. Lakatosszakmája mellett államigazgatási főiskolát végzett. A több évtizednyi munka során kialakult ismeretség, jól működő, korrekt kapcsolat, a féltve őrzött névjegykártya-halmaz, a kincset érő regiszteres füzet sikeres munkájának pillérei. A hatvan évét meghazudtoló községvezető a bátonyterenyei kistérség területfejlesztési társulatának is elnöke. wm, i nw ■ ■ »ww» műin \ \ m wmw |MEM0EMWB6MM6M8WM6MBft6MImieem6BWWW66HW6IíW6III1IBII Oktatás, nevelés, művelődés központi helyen A mátranováki óvoda, iskola, művelődési ház szervezetileg a közoktatási és közművelődési központ rendszerébe tartozik, amelynek vezetője Bakó Csa- báné. A szóban forgó „központ” átvitt és valós értelemben is létező dolog. Alapvető törekvésük, hogy az e területen végzendő munka ne egymás mellett, vagy egymástól függetlenül működjék, hanem egymásra épülve, összefüggve. A 33 beiratkozott gyermekkel működő óvodában két csoportban négy óvónő és két dajka dolgozik. Epochá- lis program szerint tevékenykednek, a témakörönkénti foglalkozások 'során kiemelt szerepet kap a környezetnevelés. Alapvető céljuk, hogy a gyerekek felzárkóztatása, tehetséggondozása előtérbe kerüljön, a gyermek kimutathassa tehetségét. Minderre az iskola már építhet. Az az iskola, amelynek színvonalát minősíti is egyben, hogy a 165 tanuló közül 35-en bejárók a környező településekről: Neműből, Mátraszeléről, Nádújfaluból. A rendkívül családias hangulatú iskolában jó feltételek között - csodálnivaló tornateremben - jól összeszokott, felkészült tantestülettel, magas színvonalú szakmai munka folyik a szülői munkaközösség, iskolaszék, s a fenntartó jól összehangolt segítségével. A művészeti nevelés tényszerűsít- hető eredményei (például minden gyerek furulyázik), a sikeres színjátszó csoport, a néptánctanítás, jazzbalett mellett rendkívül nagy hangsúlyt helyeznek az egész napos rendszerű oktatás adta lehetőségek kihasználására. Tízféle szakkör működik, amelyek között a kézművesség szerepe meghatározó, a fazekas-, a rajz- és a bábszakkör tagjai méltó utódai lehetnek a településen élő ügyes kezű alkotóknak. Órarendi keretben is működtetik e népszerű, s a gyerekeknek élményt adó lehetőséget. A környezeti nevelés szinte összemosódik a tanintézet Vöröskereszt-szervezetének tevékenységével. A megyében az egészségnevelő, illetve vöröskeresztes munka szempontjából bázisiskolaként működő intézmény ebbéli tevékenységével település- szintű jelentőséggel bír, miután nincs felnőtt Vöröskereszt-alap- szervezet. így mind a véradás, mind a karitatív gyűjtőmunka, vagy egyéb programok szervezése az ő feladatuk. Egészségnevelő programjuk az aktualitáshoz kapcsolódik, rendkívüli népszerűséggel bír például a gyümölcsszobrászkodás, vagy a híres sulimozgató, ami nem egyéb, mint a nagyszünetekben megtartott óraközi torna. Az igazgatónő tagja a Vöröskereszt Országos Ifjúsági Tanácsának. Az óvodai alapozás, az iskolai folytatás jó kiegészítője művelődési ház keretei között zajló tevékenység. Korszakok helyi bemutatói Egy korábbi, Artur Ifjúsági Klub nevű közösségből alakult meg 14 éve az a színjátszó csoport, amely egyrészt régmúlt idők hagyományait elevenítette fel (a községben évtizedekkel ezelőtt működő színjátszók még nagyoperettet is adtak elő), másrészt a közelmúlt történelmi évfordulója apropóján a nemzeti ünnepekhez is kötődő repertoárt tervezett el. Balláné Kollár Anna, a község szülötte, a művelődési ház vezetője örömmel mondja el, hogy a 10-15, jobbára 14-18 év közötti fiatal milyen elhivatottsággal és komolyan készült-készül egy-egy bemutatóra. Az „Ezredforduló” című összeállításuk után az „átírt” (értsd: rövidített) „A kőszívű ember fiai”-t vitték színre, majd műsorra tűzték Szabó Magda Béla király című művét, ami után Szentmihályi Szabó Péter A kiátkozott című műve következett. Illyés Gyula Dózsa György című drámája mellett Heltaival is megismerkedhettek a novákiak, bemutatták a Néma leventét is. Jelenleg a Rákóczi-évfordulóra készülnek Szigligeti Ede II. Rákóczi Ferenc fogsága című művével. Havonta szerveznek színházi előadásokra utakat, a budapesti színházak mellett már jártak Egerben, Szegeden. Az 1992-től irányító intézmény- vezető-nő másik nagy öröme a 7300 kötetes könyvtár, amit 250 ezer forintos éves keretből frissíthetett az idén is. Szeretné, ha azok járnának többen, akik helyzetüknél fogva nem tudják megvásárolni a könyvet. Arcok a településről Egy palóc juhász Földi Gyula 44 éves, külsejében, habitusában is az „erős magyarságtudatot”, a hagyománytiszteletet érzékeltető ember. Felmenői is juhászok voltak. A szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett, a helyi termelőszövetkezetben dolgozott az állattenyésztésben, jó néhány évet eltöltött a gödöllői állattenyésztő vállalatnál, majd visszatérve a helyi szövetkezet megszűnéséig újra itthon hasznosította tudását. 1998- tól főfoglalkozású őstermelő, magyar merinó törzstenyészete több kiállításon kapott díjat. Szerinte a juhászat nem foglalkozás, hanem életforma, hiszen itt 365 napot a maga 24 órájában kell dolgozni. Ebben még mindig segítségére van nyugdíjas édesapja. Felesége pedagógus, az érettségi előtt álló Ádám fiuk inkább humán érdeklődésű, de a néprajzosjövőre való készülődést minden bizonnyal befolyásolta az apai példa. Kisebbik fia, a hetedikes Dávid mintha nagyobb érdeklődést tanúsítana a családi tradíció iránt. Valószínű a kedvező emberi tulajdonságokkal párosuló szakmai elismertség jelének fogható fel, hogy mátranováki székhellyel, 45 alapító taggal, megalakult a Palóc Juhászok Szövetkezete. A Nógrád megyében, illetve a szomszédos megyékben tevékenykedő juhászok a szövetkezet elnökéül Földi Gyulát választották. Szűkebb hazájában - mint önkormányzati képviselő - az emberek, a környezet iránti tisztelet, a „szebb és jobb legyen”-elv alapján végzi a köz javára munkáját. Régi álma a faluszépítő mozgalom megteremtése, kiszélesítése. Illés Janosne Bokács Mária Amatőrként - festői környezetben A kanyargó, emelkedőre felfutó kis utcácska utolsó házához érve először a valószerűtlenül szépséges begóniák csodálatos színpompája lepi meg az érkezőt. A folytatás Illés Jánosáé Bokács Mária festményeinek láttán következik. Bárnában született, nyolcéves korától kezdett festegetni, első, számára emlékezetes alkotása a történelemkönyvéből kimásolt Rákóczi búcsúja. Általános iskolás korából Tajti József rajztanárára emlékezik szívesen. Tizenöt éves korától feste- get rendszeresen. Czinke Ferenc, Iványi Ödön, Orosz István irányította, segítette, majd válogatta munkáit. Szegeden, Szécsényben, Salgótarjánban, Somoskőújfaluban és Mátranovákon többször volt kiállítása. A természet csodálatos, látványos világa ihleti meg leginkább, de az életből ellesett pillanatok is a hitelesség, a maradandó- ság jegyeit viselik. Szereti a zenét saját szerzeményével még az 1972-es Ki mit tud?-on is indult, harmonikaszólót adott elő. Életében a család mindig központi helyen szerepelt, talán ezért várat magára a többi alkotás. Tibor és Gábor unokáinak szentelte inkább idejét. Keresett és kedvelt munkáiból már sokat elvittek, többet el is ajándékozott - örömmel és jó szívvel. Kovácsdinasztia élő büszkesége A Borkovics név nem csak Mátranovákon közismerten tisztelt, hanem ma már az ország határát is átlépte. Borkovics László a helyi kovácsműhelyben, a tűz mellett nőtt fel. Megszerezte a vasipar szinte valamennyi szakmájában a szakképesítést: hegesztő, szerkezetlakatos, mezőgazdasági gépszerelő, esztergályos. A termelőszövetkezetben, a Ganzban, a szakmunkástanuló fiatalok nevelésében-oktatásában mindenhol a megbecsülés érzésével találkozott, s ez maradt meg benne a mai napig. Talán azért, mert hitvallása szerint „nem szabad nemet mondani, ahol, s akinek tud segíteni az ember, ott segítsen!” Nyugdíjba menetele óta művészetének él. Munkáit kiállították a BNV-n, Epöl községben egy Árpád-kori kerámiakút kovácsoltvas díszítése, Pásztón a Csohány múzeum bejárati díszrácsa, a salgótarjáni református templom szélkakasa hirdeti keze ügyességét. Gyertyatartói, zászlótartói, s egy kovácsoltvas harangláb mátranováki helyiségeket díszítenek. A sokat utazott kovácsmester mindig is nyitott szemmel járt; s világban látott szépségeket mindig hazahozta kis falujába, hogy újraálmodja, s megvalósítsa azokat. A nem- zetközi hírnév közös egyetlen fiával. Borkovics Péter ugyanis a Magyar Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát, művészete az üveg varázsában teljesedett ki. Jelenleg a szabadművészetek doktora cím megszerzésén dolgozik, tanul és tanít. Brüsszel, Párizs, Bécs, Milánó többek között kiállításainak színterei. Apa és fia csodákat alkot: szemet és lelket gyönyörködtető, különleges ritkaságokat a fém és az üveg ötvözésével... Ők ketten az alkotás örömét-bol- dogságát élik meg, míg a család lelke: az édesanya és a feleség éle- te az értük való élés feltétlen boldogsága. ■
