Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-22 / 246. szám

2003. OKTÓBER 22., SZERDA NÓGRÁD MEGYE 2003 N E M T I Nógrád Megyei Hírlap - 11. oldal Középkori falu, már az 1332-37. évi pápai tized- jegyzékben is szerepelt. A falu nevéből arra követ­keztethetünk, hogy valószínűleg még az Árpád-ház korában németek telepedtek le itt. A falu eredeti neve Németi tehetett, ami a korabeli szóhasználat­ban birtokviszonyt fejezett ki. azaz azt jelentette: németé vagy németeké. A lato 1413-ban Zsigmond király adományaként került a Derencsényi család birtokába. A török világ előtt, 1548-ban, Karthaly Zsigmond volt a földesura. A XVI. század közepétől a hódoltság évtizedei következtek: 1554-ben a köz­ség teljesen elnéptelenedett, de az 1579-es török adóívek ..Németin" néven már ismét megemlítet­ték. A lato a XVIII. században gróf Grassalkovlcb Antal birtoka volt. majd a Károlyiak tulajdonába ke­rült. Károlyi Mihály 1919-ben itteni földjeiből is osztott a rászoruló, szegény családoknak. A köz­ség határában az első kőszénbánya 1867-ben nyílt meg. Nemtiben fennmaradt néhány XIX. századi né­pi lakóház is. A gótikus, egyhajós régi templomot 1928-ban lebontották és újat építettek a helyére. A népi lakóház tájház lesz. TÚRA ÉTTEREM ÉS PANZIÓ Nemti szélén, az évek során egy­re fejlődő-szépülő vállalkozásuk ke­retében, hangula­tos étterembe, ízlé­sesen berendezett, külön fürdőszobá­val rendelkező szobákba várja vendégeit a tulaj­donos: Vass Józsefné. Házias jelle­gű ételek, a pihenni vágyóknak csodálatos környezet, védett par­koló biztosítja a zavartalan kikap­csolódást. Ct.: Vass Józsefné Nemti, Kos­suth út 164. Sz. Telefon: (32)/364- 149 Cserepes Presszó-étterem-panzió Ct.: Fekete Csaba, Nemti, Kossuth út 71.sz. Telefon: (32)/364-291 Tíz fő elhelyezését biztosító, négyszobás, (külön fürdőszoba, színes tv, hűtőszekrény) panzió; Házias jellegű, valamint hal- és vadételek Kellemes környezet, hangula­tos időtöltés! A panzió épülete Település az Észak-Mátra kapujában A Zagyva völgyében elnyúló falu 810 főnyi lakossága nagyrészt idős, sokkal kevesebben születnek, mint amennyien meghalnak. Az utóbbi időben egyre többen érkeznek, telepednek le a falu­ban, véglegesen, üdülési, pihenési szándékkal, örvendetes, hogy nem spe­kulatív céllal. A nemti emberek életé­ben is a bányászat játszott korábban szerepet, a községben ma sincs kereső foglalkozást biztosító ipari létesítmény. Salgótarján, Bátonyterenye, Mátrano- vák üzemeibe, intézményeibe jár el a kereső lakosság nagy része. Ennek ked­vező hozadéka a környezet tisztasága, ami biztosítékát adja az idegenforga­lom, a falusi turizmus, a vendéglátás fejlesztésének. A munkanélküliek ará­nya csaknem 20 százalék körüli a tele­pülésen. A folyamatos közmunkaprog­ram során két fő területen, következetes célirányossággal foglalkoztatják a prog­ramban dolgozókat. A falurendezésben (utak, parkok, közterületek, temető, vízelvezetők rendbentartása), valamint a rászoruló idős emberek gondozásá­ban vesznek részt. Ez utóbbit mintegy felkészülésnek is tekintve egy későbbi, nonprofit szférába tartozó alapítvány működtetésén keresztül megvalósítható programhoz, a szükségből erényt ková­csolni szándék megvalósításaként. Se­gélyt szigorú következetességgel csak a ténylegesen rászoruló kaphat. Az idei a második tanév, amikor az al­só tagozatos oktatás is megszűnt a falu­ban, nincs önálló, saját iskola. A „termé­szetes közelségben lévő” Dorogházára, illetve a mátranováki tanintézetbe utaz­nak naponta a gyerekek. Ténylegesen működő iskolatársulás létrehozásával, a háztól házig szállító iskolabusz beállítá­sával látják-tervezik a jövőt. A település kulturális és sportéletére Felkészültség, tehetség, tapasztalat Erős Róbert polgármester nemcsak nevében, de életútját tekintve tetteiben is kiérdemelte az erős jelzőt. A vegyipari gépész üzemmérnöki diplomával rendelkező fiatalember 20 éve, házasságkötése révén került Nemtibe. Mű­szaki tanárként dolgozott a bálonyterenyei szakmunkásképző intézetben - műszaki igazgatóhelyettes is volt - valamint a salgótarjáni Stromfeld Aurél műszaki szakkö­zépiskolában. Bekapcsolódott a felnőtt munkanélküliek átképzésébe is. 1997-ben térség- és vállalkozásfejlesztési menedzseri diplomát szerzett a gödöllői egyetemen. Azóta folyama­tosan részt vesz különféle térségfejlesztési programokban. A megyei közgyűlés területfej­lesztési főosztályán két évig dolgozott, jelenleg egyéni vállalkozó. Felesége tanít, Ádám fia 14 éves. Kitörési pontnak tekinti a természeti és idegenforgalmi lehetőségeket. NEMTI 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE felhalmozási kiadások átadott pénzeszköz személyi juttatások munkaadói járulék dologi kiadások s s Összesen: 74 Oil I Fi a jóval korábbi időszak pezsgő közösségi életének újbóli felélesztése, a realitáso­kon alapuló, az itt élők együttműködésé­re alapozó elképzelések, tervek megszü­letése, megvalósításának megkezdése a jellemző. Egyre inkább megért ésre-elfo- gadásra talál az az igazságérvényű felis­merés, miszerint valós vagy mondvacsi­nált ideológiai, s egyéb érdekkülönbsé­gek mentén megosztott lakosság nem le­het saját lakóhelyének előmozdítója! Majdnem százéves az óvoda Igazi ritkaság a nemti óvoda, szinte hihetetlen, hogy egy ek­kora, kicsi településen már a XX. század első éveiben megvaló- I sült egy ilyen gyermekintéz­mény. 1905-ben amikor gróf Károlyi György volt a falu föl­desura, a község „maga előállí­totta pénzből”, a „korcsma” be­vételéből gyűjtötte össze az „óvoda-alapot”. Gyűjtögették a pénzt, de mindig volt valami, az építést elhalasztó dolog. Végül 1907-ben megvásá­rolták a telket, majd óvodafelügyelő bizottságot hoztak létre, s a következő évben átadásra került az óvoda. Az évtizedek során emberileg, szakmailag egyaránt kiemelkedett Kajánk Sándomé, generációk számára: Margit néni, több évti­zedes áldozatos tevékenysége. A háborús évek, az azt követő időszak szívet- lelket-tudást-helytállást, igaz emberséget követelő időszakában hallatlan természetszeretete révén könyvével, sok-sok cikké­vel - országosan elismert szakemberként - megala­pozta a természeti-környezeti nevelést. Felismerésének időtál­lóságát bizonyítja: a harmadik évezred kisgyermeke, a húsz mai óvodás - a Feketéné Czakó Hilda vezette óvoda dolgozói­nak segítségével, méltó folytató­ként - ugyanúgy mint korábbi társai a természet adta értékek megismerésével-csodálatával készülhet az iskolás évekre, az életre. A régi-régi falak között, a csodálatos árnyas udvaron, nagy idők, a „hőskor” észrevét­len jelenléte mellett. Talán nem is olyan sokára, a századik év­forduló közeledtével, egyre töb­ben ismerhetik meg e kuriózu­mot, ha úgy tetszik muzeális ér­téket. Kultúra és idegenforgalom: tervek A közelmúlt időszaká­nak kulturális eseményei már érzékeltették: a falu múltjában-jelenében, kö­zösségében meglévő érté­kek biztosítékát adják a fej­lődésnek. A természeti adottságok szépsége, a népi kultúra továbbélése, még élő lelkes képviselői, s az ő közös­séget megszervezni tudó képessé­ge kiindulópontja azoknak az el­képzeléseknek, amelyekkel majd meg lehet állítani az ideérkezőket. A régi iskola épülete, a közeli, ere­deti állapotában meglévő, most már az önkormányzat tulajdoná­ban lévő, régi szépségében-funkci- ójában meglévő parasztház, vala­mint a templom hármas egysége képezheti egy alkotóház, (tervbeli­pályázati címe: Palócföldi népi iparművészek alkotóháza), vala­mint egy tájház létrehozását, a hozzátartozó parasztudvar kialakí­tását. Erdei utak rendbetétele, kilá­tó építése, s megannyi elképzelés | kivitelezése adná keretét- I helyszínét az eddig szuny- nyadó-lappangó értékek megmutatásának, tartalom- j mai-élettel való megtöltésé­nek. Pethő Andrásáé Szabó Piroska neve ismerősen cseng a falu, a megye hatá­rain túl is, hiszen ő népi iparművész. Országos kiállítások, nemzetközi bemutatók fémjelzik tevékenységét. Jelenleg a bátony- terenyei szakmunkásképzőben, il­letve szakközépiskolában tanít-ne- vel. Tagja a képviselőtestületnek, „szakterülete” a kultúra, közösségi élet.- Meggyőződésem, hogy az embernek alapvető igénye, hogy tartozzon valahová... Kell, hogy le­gyen az igényekhez igazodó szín­tere ezeknek a közösségeknek. Ilyen meggondolásból alakult mag az aerobikklub. A hagyományőrző nap, az eredeti nemti palóc lako­dalmassal, a karácsonyi idősek napja, a gyerekek ünnepe jól érzé­keltetik a valami elkezdődött álla­potot. Kicsi település lévén nincs igazán számottevő vállalkozás, egyáltalán a mecénásszemlélet még nem nyert létjogosultságot. A kevés fiatal közül számosán járnak Budapestre dolgozni, megmaradó kevés idejüket sportolási-mozgási lehetőségek biztosításával, vagy - egyelőre a kezdeteknél tartva - az óvodai szolgálati lakásból kialakí­tandó teleházzal kívánjuk tartal­massá tenni. A számos elképze­lést, tervet csak együttesen, közö­sen tudjuk megvalósítani... Bartha János és Czéhmester Er­zsébet írta meg a település történe­tét. Átfogó, tényszerű, de az érzel­meket sem nélkülöző munkájuk befejező gondolatai között olvasha­tó: „Legyenek ezután is krónikaírói a községnek... megírni azonban csak eseményeket, történéseket le­het, ...tehát történjen ebben a falu­ban sok jó és hasznos dolog, épül­jön és gyarapodjon...” Ezen mun­kálkodik most Nemti népe. Nemti látképe ■ Arcok a településről A téramőba feltalálója Ilona-telep egyik takaros portáján él feleségével Herczeg István, a „Nyugdíjasokért” Bt. vezetője. A bá­nyától rokkantnyugdíjas férfit az alföldi Kecelről hoz­ta ide a sors. Vájártanuló volt, majd bányaipari techni­kumot végzett, Komló, Nagymányok, Pécs, s a nógrá­di bányák: Katalin, Tiribes, Ménkes a bányászmúlt ál­lomásai. A jó képességű, az új ötletek iránt mindig fo­gékony, érdeklődő ember két üzemmérnökkel az általuk már meg­kezdett elképzelést továbbfejlesztve létrehozott egy olyan térbeli stratégiai társasjátékot, ami hat-nyolc éves kortól több generációnak nyújt szórakozást, fejleszti a térlátást, kombinációskézséget. Ezen túlmenően 30-féle matematikai játék végzésére alkalmas. A Feltalá- • lók Országos Szövetsége dr. Vedres András közreműködésével kül­földön is bemutatta a játékot, így Genfben, 1999-ben bronzérmet ka­pott „Szuperjáték” minősítéssel, s ugyancsak 3. helyezést ért el a Brüsszelben megrendezett találmányi kiállításon. Majd Budapest kö­vetkezett, ahol 2000-ben a Genius kiállításon megkapta a Genius- érmet. A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet is megismerte, ismertet­te a tambát; kapcsolata van a Magyar Játékkészítők Országos Szövet­ségével, s az országban egyre népszerűbb versenyeket rendeznek e játék alkalmazásával. Herczeg István szakmai berkekben már beje­lentette: kilenc játékból álló játékcsaládját már házilag tesztelik, ha­marosan nyilvánosan, a forgalomban is megjelenik. Hagyományokban gazdag falu Pifkó Rudolfné, Irénke néni 1925-ben született Nemtiben, nyolcgyermekes családban. A kemény és kitartó munka végigkísérte egész életében. Volt sum- más, kitanulta a szakácsmesterséget, dolgozott neve­lőként egy ipari szakiskolában. 1980-ban lett nyugdí­jas, majd hosszú időn keresztül szervezte a dolgozni akarókat a Kunbajai Állami Gazdaságba. A munka mellett élete másik velejárója a helyi hagyományőrzés. Gyűjtőmun­kája a népi hagyományok, a paraszti élet szinte minden területére ki­terjed. Népdalok, balladák, betyárnóták, népszokások, táncok, népi színművek sokasága bizonyítja kitartását, lelkesedését, a múlt megőr­zésébe vetett hitének fontosságát, életszeretetét, optimizmusát. 79 évét meghazudtoló módon magával ragad időset, fiatalt. Alapítója volt az 1971-ben megalakult pávakömek, a nemti asszonykórus or­szágos hírű lett. A palóc napok hagyományteremtő mivolta Nemtiben gyökerezik, jelentős szerepet játszva ebben Irénke néni is. A „Nemti palóc lakodalmas” a Szent Mihály-napi búcsúhoz, hagyományőrző naphoz kapcsolódva az általa megőrzöttek alapján adja tovább évről évre az újaknak e csodát, a résztvevők közös örömére. Szinte áhítat­tal, ereklyeként őrzi a palóc szőtteseket, ágyakat, a csodálatos népvi­seletet. S őrzi a génjeiben magával hozott alkotókedvet, jókedvet. Azt mondja: „Szegény asszony vagyok, de hagyományból a leggazda­gabb a faluban... Amit tettem a falumért, büszkén tettem, mindent megírtam a bölcsőtől a halálig. Azt kérem az utókortól, hogy hű le­gyen falujához, ne szégyellje múltját, a származását. Sohasem szabad elfelejteni, minden fa a gyökeréből táplálkozik.” A maga ura, neki nem parancsolnak! Fekete Sándor őstermelő az állattenyésztésből él. Nemti szülötte, aki apjától, nagyapjától elleshette, megtapasztalhatta a paraszti munka, a gazdálkodás „tudományát”. Bár gépipari technikumban érettségi­zett, a debreceni mezőgazdasági főiskolán szerzett oklevelet. Kompolt, Homokterenye, Nagybátony, Kisterenye termelőszövetkezetei, főleg az állatte­nyésztési ágazatban adtak munkalehetőséget, felkészültsége, hozzá­értése bizonyítására lehetőséget, különféle beosztásokban.- Jó is, meg rossz is volt! - mondja, hiszen az állattenyésztés ak­kor sem volt igazán a helyén, a veszteséges ágazattal, dolgozóival mindig éreztették a nyereséges melléküzemágak különbségüket, eredményességüket. Aztán 1984 végén egyre inkább megfogalmazódott benne, hogy önállósul. Hivatalosan 1985. január 1-jétől magángazdálkodó, őster­melő. Ötven juhval kezdték, majd próbálkoztak a sertéstartással is. A rendszerváltás, az orosz piac megszűnése újra váltásra késztette a családivá nőtt vállalkozást. A juhtenyésztés került előtérbe újra, 65 anyát tart, s kárpótlás, vásárlás útján 13 hektár legelő tulajdonosává vált. A megélhetést biztosító gazdálkodás - annyit vállalnák feleségé­vel, amennyit elbírnak - fejlesztésre nem ad lehetőséget, csupán egy szerény munkabér kitermelését teszi lehetővé. Gyakorlatilag az el­múlt 10 év alatt háromszor kezdte újra, s itt közismerten nincsen munkaidő, s jó néhány keserű pirulát is le kellett nyelnie, mégis jól érzi magát mert a maga ura, s örömét leli munkájában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom