Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-22 / 246. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 NÓGRÁDMARCAL 2003. OKTÓBER 22, SZERDA Lakott hely a történelem előtti Időktől: 1907-ben kőkori leleteket tártak lel a közelben, s egy kettős győrűvel védett földvár Is állt Itt a népvándorlás korában. A lain a XII. századtél a Zách nemzetség birtoka volt. Az első írásos említés szerint 1281- ben Zách nembeli Tiborc a helységnek Szögy leié eső, Záchtelek nevű részét tla, István beleegyezé­sével veiének, Haraszti Simonnak adta. A falu plé­bániája 1332-ben már fennállt. A települést 1384- ben az esztergomi érsekség tizedfizetőjeként vet­ték nyilvántartásba. A ma Négrádmarcalhoz tartó­zd Söjpuszta a középkorban önállé település volt, amelyet 1327-ben nevezett meg először egy okle­vél, s a török hédoltság ideién posztolt el. A római katolikos templom barokk, 1773-ban épült, tornya azonban későbbi: 1809-ből származik. 1935-ben épült palóc ház Az utóbbi években megélénkült a község­ben a falusi turizmus. A Marcal vendégház­ban szauna és pezsgőfürdő is szolgálja a községbe látogatók pihenését Önkormányzati vendégház Millenniumi emlékmű Nepomuki Szent János szobra Vendégváró, virágos kisközség Nógrádmarcal 559 lakossal konszoli­dált körülmények között élő kisközség a Cserhátban. 1975-ig önálló település volt, sikeres, sok embernek munkát adó ter­melőszövetkezettel, körzeti általános is­kolával. Aztán a szomszédos Szügyben jött létre a közös tanács. A körjegyzőség ma is ott működik. Az 1990-től újból önálló Nógrádmarcal takaros, virágos ut­cái és portái egy kiszélesedő, csendes, jó levegőjű völgyben találhatók. Nem vélet­lenül keresik messzi vidékről is a kikap­csolódási, pihenési lehetőséget a vendég- szerető községben. Akadnak, akik házat vásárolnak, mások a három, folyamato­san üzemelő vendégházban töltenek hosszabb-rövidebb időt és gépkocsival, vagy az önkormányzat kerékpárjaival be­járhatják a különleges élményt nyújtó és szépségű környező településeket. Csesztve csupán 8, Szanda 15 kilométer­re található, de nincs messze Mohora, Szécsény, Balassagyarmat, Hollókő és Ipolytarnóc, sőt a szlovák oldalon a Mik­tot fizetnek ki szociális és gyermekvédel­mi járadék, illetve ápolási díj címén. A mintegy 70 fős cigány etnikum ügyes-ba­jos dolgait a 2003 májusában felállt - so­rait rendező - kisebbségi önkormányzat koordinálja. Önhibáján kívül a község 2003-ban 16 milliós mérleghiánnyal küzd. Ennek eny­hítésére 7 millió forint központi támoga­tást nyertek. száthhoz, illetve Madáchhoz kötődő Szklabonyát, Alsósztregovát is könnyen elérhetik. A marcaliak Balassagyarmatra, Buda­pestre, Rétságra és Szügybe járnak dol­gozni, de foglalkoztat helyieket a hulla­dékelhelyező telep is. Az önkormányzat 14 embernek ad munkát. A közmunka­programban pedig 19-en dolgoznak. Ha­vonta összesen több mint félmillió forin­Igazi közösségi ember A tekintélyt parancsoló magasságú S/sa Gyula Nógrádmarcal pol­gármestere fiatalkorában sportolt: atletizált és kosarazott. Igazi közéleti ember. Volt tanácstag, majd önkormányzati képviselő. Jó emberi kapcsolatokkal rendelkezik. Mások biztatására indult a polgármesteri címért. Amikor megválasztották, falugyűlésen köszönte meg elődje, Molnár Béla munkáját. Tervei között szerepel - többek között - a falu közösségi életének pezsdítése. Szeretné elérni, hogy a község valamennyi la­kója érezze, hogy részese a település életének, eredményeinek. Hobbija a család, a ház körüli munka, a kirándulás. Felesége ápolónő. Felnőtt fiai 28 és 23 évesek. A község irányítói rendelkeznek ígér­vénnyel, mely szerint náluk és a környé­ken is hamarosan megvalósul a szenny­vízcsatorna-rendszer, foglalkoznak a ká­beltévé-hálózat kiépítésével, szeretnék, ha - közösségi összefogással - sikerülne a közeli erdőkben korábban működő 8-10 forrásból minél többet megtisztíta­ni, környezetüket rendezni. Talán nem véletlen, hogy Nógrádmarcalon a lako­sok száma nem csökken. Az egyik legél- hetőbb település a Cserhátban. Mi mindene van a falunak? Nógrádmarcal csaknem kom­fortos település, hiszen van a községben vezetékes ivóvíz, gáz, telefonhálózat, szépen be­rendezett óvoda, alsó tagozatos iskola, felújított templom, orvosi lakás, rendelő, minden részletre kiterjedő gondoskodás az idő­sekről, focicsapat, klubkönyv­tár, néptánccsoport, bő válasz­tékkal rendelkező élelmiszer­vegyesbolt, két, a kulturált cse­vegésre, kisebb rendezvények lebonyolítására is alkalmas kocsma, gondozott millenniumi emlékmű, 16 település társulá­sával létrehozott, az európai szabványnak megfelelő, korsze­rű hulladékelhelyező telep, helyben 11 személy fogadására alkalmas összkomfortos ven­dégház, Bogácson, a község la­kói számára önköltséges áron igénybe vehető nyaralóház, a la­kók és a tanulók szállítását segí­tő mikrobusz. Szereti faluját a fiatalember A 19 éves Schwarz Máté a salgótarjáni „Strom­feld” 13. c osztályos tanulója. Gépgyártástech­nológiát tanul, nemsokára technikus lesz. Tervei között szerepel az egyetemi vagy főiskolai tovább­tanulás. Tíz évvel ezelőtt édesapja elhunyt, azóta édesanyja, özvegy Schwarz Gábomé, a marcali élelmiszerbolt vezetője, egyedül neveli. Úgy érzi, hogy nem szenved semmiben sem hiányt, van számítógépe, kazettás magnója. Nemrég jogosít­ványt szerzett és vezetni szokta nem éppen fiatal 1200-as Ladájukat. Szered Nógrádmarcalt: „Tök normális falu!”- mondja, majd felsorolja, hogy mi­ért: „ Jól kijövünk egymással... Mindenki tud min­dent, mindenkiről. Lehet, hogy ez a falu átka..., de nem hiszem. Itt nincsenek balhék, veszekedések, az etnikummal is jól kijövünk, ők is beilleszked­nek a falu életébe. Nyugodt, szép falu a miénk, aki pihenni akar jöjjön bátran hozzánk.” A csendes és szerény Schwarz Máté szerint a köz­ségben jól alakulnak a dolgok. A hangulat formálásában ő maga is részt vesz. Egy ideje if­júsági klubot vezet a „kultúr- ban”. Nincsenek a klubban nagy durranások, „csupán” zenét hallgatnak, videót néz­nek, csocsóznak és nem utol­sósorban beszélgetnek. Meg­látogatta már a klubot Sisa Gyula polgármester is, aki új hifi-tornyot, erősítőt ígért és már meg is kap­ták. Nemsokára az Internet-hozzáférés is megol­dódik. A klubtagok megegyeztek egy laza házi­rendben: italozni, cigarettázni nem szabad, s a durva beszéd mellőzését is fontosnak tartják... Most egy új csocsóasztal után vágyakoznak. Bizo­nyára megkapják. Megérdemlik... Schwarz Máté Puhl Sándor is bíráskodott itt Azt mondják, hogy Vincze István nélkül nem lenne foci­csapat a községben. Az 1932- ben született Vincze István 1978-ban vette nyakába a csa­pat gondjait. Ma is hálával gondol az 1979 és 81 közötti példaértékű összefogásban résztvevőkre, akkor építették ugyanis a kitűnő minőségű pályát közösségi összefogás­sal. Vincze István a csapat minde­nese: szertáros, pályamunkás, in­téző, játékosszerző... Első számú segítője Oláh Zoltán, a cigány ki­sebbségi önkormányzat képviselő­je, aki összeállítja a csapatot, s ta­valy még játékosként is a pályára lépett. Pista bácsi büszke arra, hogy a világ legjobb játékvezetője is vezetett meccset Marcalban, Puhl Sán­dor bíráskodott ugyanis 1997-ben - Járja László és felesé­ge jóvoltából - a N ógrádmarcal-Szlo- vákgyarmat barátsá­gos mérkőzésen. El­keseríti, de megérti, hogy ma már nem le­het hétköznap edzé­seket tartani, mert a játékosok nem hiányozhatnak úgy, mint koráb­ban a munkahelyeikről. Ennek el­lenére a megyei É. osztályú csapat 20 tagja közül 14-15-en rendszere­sen megjelennek és pályára lépnek a hét végi bajnoki mérkőzéseken, valamint az időnkénti edzőmecs- cseken. Az önkormányzatra nem pa­naszkodik Pista bácsi. Nem azért, mert a rendszerváltozás óta meg­szakítás nélkül ő is tagja, hanem azért, mert elegendőnek tartja az évi félmilliós támogatást. Annak is örül, hogy a nagy pálya mellett egy kisebb is épül. Most már csak a pálya szomszédságában üresen ál­ló volt tsz-iroda épületét kellene átalakítani egy zuhanyzókkal is felszerelt „klubházzá”. A magyar futballról nincs jó vé­leménye, szerinte nem olyan a vi­lág, mint régen. Sajnálja, hogy nin­csenek példaképek. Nem látja, hogy ki fog itt rendet csinálni... De focizni kell, mert az egyik legszebb sportág. Nem érezné jól magát, ha Nógrádmarcalon megszűnne a labdarúgás! Vincze István Néptáncegyüttes is működik a községben Arcok a településről „Politikus” a kultúrigazgató A falu kultúrházának, hivatalos nevén klub-könyvtárá­nak a vezetője megszakításokkal több mint 20 éve Kertész AntaL Szereti a társaságot, s úgy gondolja, hogy a jó kö­zösségnek népességmegtartó ereje van. Nem tagadja, hogy első közösségi élményei a KISZ-hez kötődnek. Sokat szokott az emberekkel beszélgetni, vitatkozni. Középisko­lás korában a „Politikus” ragadéknevet kapta. 19 éves volt, amikor két barátjával összefogva, 1972-ben megszervezte a községben a sportegyesületet. Imádja a sakkot, 10-12 indulóval rendszeresen szervez sakkversenyt. Kertész Antal 12 évig önkormányzati képviselőként is segí­tette a község fejlődését. Egy évvel ezelőtt korszerűsítették a fűtést a klub­könyvtárban. Felújították a színpadot és a színpadtechnikát. A fiúhiánnyal küszködő népitánc-csoportot hosszú idő óta a balassagyarmati Tóth Zsu­zsa irányítja. Az ősszel indult ifjúsági klubot Schwarz Máté vezeti. Az ol­vasást szeretők 4000 kötetből válogathatnak, 2003-ban könyvbeszerzésre 150 ezer forintot fordíthattak. Több mint egymillió forint pályázati pénz­ből Internet-hozzáférési lehetőség lesz a könyvtárban három korszerű számítógép beállításával A falu mindenese Nógrádmarcal falugondnoka február 1-jétől Dobroczki István, aki a körjegyzőségtől került mostani beosztásába. Eredeti szakmája magasépítő kőműves, de nincs az a fel­adat, amelyiknek a megoldását visszautasítaná. Fest, bur­kol, járdát csinál, adminisztrál, karbantart, felügyel, koor­dinál, mindig azt végzi, amire a községnek szüksége van. Ő intézi a közmunkások ügyeit. Gyakran vezeti a község 8 személyes mikrobuszát: logopédiai foglalkozásokra vi­szi az óvodásokat, fellépésre a néptáncosokat, iskolai értekezletekre a szü­lőket, rákszűrésre a nőket, Bogácsra a kikapcsolódni, pihenni szándéko­zókat. De irányítja a kultúrnövények termesztését a községi telkeken, ahol az óvodában működő önkormányzati konyha számára termelnek burgo­nyát, babot, kukoricát, paprikát, paradicsomot... Dobroczki István felesé­ge a balassagyarmati csecsemőotthonban dolgozik, 16 éves lányuk a Szentgyörgyi 10. osztályos tanulója. Dobroczki István Hagyományápoló intézményvezető A 32 éves Telek Attiláné Kertész Zsuzsa szeptember 1- jétől az egyesített szociális és gyermekintézmény vezető­je. Az intézmény működési mechanizmusa most alakul, de a fiatal pedagógusnak vannak jövőbe mutató elképze­lései. Legszívesebben mégis az igényesen berendezett óvodájáról beszél, ahol kolléganőjével 12 gyerekkel foglal­koznak. Programjuk címe: „Ovodainevelés a művészetek eszközeivel.” A program keretében a már-már hagyományát vesztett falu óvodásainál a népi mesterségekre, a népzenére, a népi táncra, népi hagyo­mányokra koncentrálnak. A gyerekek szívesen hallgatnak és mondanak népmesét, a programhoz igazodó eszközökkel gazdagon felszerelt foglal­kozási teremben. Sikereket is értek már el: a kazári népmesemondó-ver- senyről különdíjjal tértek haza. Készültek a szüreti bálra, állítottak május­fát, érdekes foglalkozásokat tartottak a locsolkodásról. Telek Attiláné mindent megtesz, hogy intézményvezetőként és óvónő­ként sikereket érjen el, és eredményesen szolgálja a kedves és csendes települést... Felkészültsége, adottságai és ambíciói erre alkalmassá teszik. Életkora alapján ideje is lesz bőven. Könnyekből varázsol szivárványt Sisa Gyuláne körzeti ápolónő 31 éve dolgozik a szak­mában. Ebből jelenlegi körzete - Csitár, Nógrádgárdony, Iliny, és Nógrádmarcal - szolgálatát 16 éve látja el. Szinte folyamatosan továbbképezi magát, most a negyedik okle­vele megszerzése céljából ült újból iskolapadba. Különö­sen a téli időszakban okoz gondot számára a települések elérése. Az egyedüliség is problémák forrása, ugyanis ápo­lónő és asszisztens is egy személyben, így nem nagyon mehet hosszabb szabadságra, pedig ráférne. A nyugdíjba ment korábbi orvos helyét még nem foglalta el másik. Most a helyettest is helyettesíteni kell, s a betegeket jól ismerő ápolónő jelenléte nélkülözhetetlen. De nem panaszkodik. Az idősek napjára általa meghívott Bújdosó Ágnes költő szavai szinte hitval­lásává váltak: „ Mosolyogj és elérsz mindent, ami után vágyói, / mert a napsugár a könnyekből is szivárványt varázsol...” Sisa Gyuláné munkáját szinte megszállottan, szeretettel végzi. Úgy érzi, hogy nem tudna mást csi­nálni, talán azért, mert az embereken való segítés mindig közel állt hozzá. Szakít időt a csaknem 25 éve végzett vöröskeresztes társadalmi munkára is. Évente kétszer szerveznek véradást Nógrádmarcalon, alkalmanként 30-35-en vállalkoznak a véradásra. Tavaly ősszel a legnagyobb szavazati aránnyal választották önkormányzati képviselővé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom