Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-22 / 246. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap RIPORT 2003. OKTÓBER 22., SZERDA Lakatlan laktanya? - Nagyoroszi kérdőjelek mjuipfafl Az alakulat 1950. április 15-én, légvédelmi tüzér lőtérparancsnokság néven alakult meg a diósjenűi kastélyban, majd 1952 őszén te­lepült át Nagyorosziba. Öt évvel később az alakulat gyakorlatilag újjászerveződött és a Magyar Honvédség tüzérparancsnokság köz­vetlen alárendeltségében folytatta tevékeny­ségét. Feladata volt a légvédelmi tüzércsapa­tok éleslövészetének megszervezése, kiszol­gálása, valamint tevékenységük értékelése. A lőtérparancsnokság egy 1958-ban magtar­tott nagyszabású miniszteri szemlén megfe­lelt az előírt követelményeknek. 1960-tól rendszeressé vált a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia és az egyesített tisztiiskola hallga­tóinak különböző szerepkörökben történő részvétele a lövészet előtti gyakorlatokon és éleslövészeteken. Ezt követően a lőtérpa­rancsnokság a Magyar Honvédség 5. hadse­reg-parancsnokság alárendeltségébe került. Az 1968-as, a légvédelmi csapatokat érintő fejlesztési koncepció az alakulatot is érintet­te. Első jelként a lőtérparancsnokság fedő­száma változott, ezzel egy időben kiemelt költségvetést kapott lőtérfejlesztésre. Ennek hatására 1974-ben Nagyoroszi helyőrségben létrejött a csapatlégvédelmi kiképzőközpont. A lövészetbiztosító és értékelő alegységeket 1982-ben kivonták a kiképzőközpont állomá­nyából és Magyar Néphadsereg IX. számú ki­képzési bázis megnevezéssel önálló katonai és gazdálkodó szervként működött. A kikép­zőközpont állományát 1990 októberében át­helyezték a Bolyai János Katonai Műszaki Fő­iskola állományába, majd a következő év márciusában a csapatzászlót is bevonták. A vezérkari főnők elrendelte a csapatlégvédel­mi kiképzőközpont felszámolását, helyette megalakult a csapatlégvédelmi lőtérparancs­nokság, mely a Kiskunfélegyházán állomáso­zó Bem József Légvédelmi Tüzérezred alá­rendeltségébe került. Annak kihelyezett al­egységeként működött Nagyorosziban és önálló gazdálkodást folytatott az előző évek tapasztalatainak figyelembevételével. 1995- ben elhatározták a honi és csapatlégvédelmi tüzérség elkülönítését és folyamatos leszer- vezését. A kiskunfélegyházi alakulat 1995 de­cemberi felszámolása és átszervezését köve­tően nagyoroszi helyőrségben átmenetileg légvédelmi tüzér lőtérparancsnokság műkö­dött. A következő év márciusában megalakult a Magyar Honvédség 5. légvédelmi tüzérosz- tály, ami november 1-jétől ezreddé alakult át. 1998 januárjában véglegesen eldőlt, hogy az új légvédelmi rakétaeszközök Nagyorosziba kerülnek. Az alakulatot a NATO-szabványos francia gyártmányú Mistral légvédelmi raké­takomplexummal szerelték lel. A döntés háttere nem világos- Nem igazán készültek felmé­rések, hatásvizsgálatok arról, hogy a laktanyabezárás közel öt­száz munkahelyet érint. A válto­zás következtében nem csak az, érintett személyek, azok családjai is nehéz helyzetbe fognak kerülni - mondta Bállá Mihály fideszes országgyűlési kép­viselő. - Az olyan szerződéses és hi­vatásos katonák számára, akik Győrben folytat­ják munkájukat tudomásunk szerint nincs igazán megoldva a szálláshely, illetve szolgálati lakás lehetősége. Az or­szággyűlési képviselő szerint is komoly térségi hatása lesz a lakta­nyabezárásnak. Problémát fog okozni azon települések önkor­mányzatainak, ahonnan nem kis számban érkeznek munkaválla­lók a nagyoroszi alakulathoz. Bállá Mihály elmondta, eddig ti­zenhat önkormányzat jelezte ag­gályait levélben. - Sajnálatos az, hogy felszámolásra kerül a lakta­nya mellett az a lőtér is, amely Közép-Európa egyik legjobbnak minősített létesítménye, ami a kö­zelmúltban komoly, több tízmilli- ós fejlesztésen esett át. _______■ A megye nyugati részén fekvő Nagyoroszi köz­ség több mint ötven éven át gyakorlatilag ösz- szefonódott a honvédséggel, az nagyban meg­határozta nemcsak a település, de a térség je­lentős részét is. Jelenleg is több mint négyszáz fő dolgozik az 5. légvédelmi rakétaezrednél. Legtöbben a környező településekről, de van­nak, akik a megye távolabbi vidékeiről járnak be. Ismeretes, hogy a sokat emlegetett védelmi felülvizsgálat az országvédelemmel egy szint­re emeli, egyben a honvédség alapfeladata­ként határozza meg a nemzetközi béketerem­tő, valamint békefenntartó feladatokban való részvételt. A karcsúsítandó haderő az ország­ban több katonai feladatokat ellátó létesít­mény felszámolását, illetve azok más alakula­tokkal való összeolvadását vonja maga után. Az országban a hat ilyen helyőrség közül az egyik a jelentős múltra visszatekintő nagyoro­szi. Nemrégiben az 5. légvédelmi rakétaezred a védelmi felülvizsgálat eredményéből kiala­kított haderőreform részeként idén októbertől a szárazföldi parancsnokság állományából át- alárendelésre került a Magyar Honvédség légi­erő-parancsnokság állományába. Hasonló laktanyabezárást a közeli Rétság város is átélt már, azt gyakorlatilag tíz éve nem sikerült iga­zán kihevernie. A nagyoroszi alakulat a győri 12. légvédelmi rakétadandárral fog összeol­vadni. Kérdés az, hogy vajon hányán kívánják majd Nyugat-Magyarországon folytatni azt, amit megyénkben elkezdtek. Haderőreform - hátrányos helyzetben Homyák Endre, Nagyoroszi polgármestere belátja a haderő- reform szükségességét, csak azt nem érti, hogy a korábbi több tíz­milliós fejlesztés után a község laktanyájának jövője is bizonyta­lan helyzetbe került. Véleménye szerint a második világháború után Nagyoroszi volt a légvéde­lem bölcsője országunkban, meghatározva a térség jelentős részének életét. Ezzel szemben felszámolják azt a komplexumot, ami komoly bevételi forrása lehet a településnek. A polgármester egyetért azzal, hogy a hadsereg nem szociális intézmény, de tény, hogy a köz­séget és annak térségét hátrá­nyos helyzetbe sodorja a lakta­nya megszűnése. Tekintettel, hogy a szerződéses ál­lomány közel száz százaléka a térségből, sőt je­lentős számban az egész megye területéről jár be, rengeteg mun­kanélkülit fog maga után vonni a döntés. Homyák Endre úgy véli, a község társadalmi életének szinte minden dimenziójára ha­tással lesz a változás. Például el­képzelhető, hogy nem lesz a fa­lunak kultúrháza, mivel Nagy­oroszi kulturális eseményei a helyőrségi művelődési otthon­ban zajlottak. Ily módon nagyfo­kú szolgáltatási struktúraromlás várható. A polgármester régóta folytat levelezést az alakulat megszűnésében kompetens ille­tékesekkel. Sorait mindig azzal zárta, hogy hiányolta a vizsgálati időszak alatti értesítéseket a vár­ható eredményekről. Ugyanak­kor arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberekben politikai fe­szültséget is gerjeszthet ez a fo- lyamat. ___________________■ K iváló lehetőségek - Győrben Az alakulat megszűnését követően lehetőségük lesz a katonáknak Győrben, az MH 12. légvédelmi rakétadandárban folytatni munkájukat. A két ala­kulat összeolvadásáról és az azt követő változá­sokról Varga László dandártábornokot, a győri ala­kulat parancsnokát kérdeztük.- Azok a hivatásos és szerződéses katonák, akik ezt vállalják, a létrehozandó új szervezetben kép­zettségüknek, tudásuknak és rendfokozatuknak megfelelő beosztást kaphatnak - válaszolt Varga László. Kihangsúlyozta, hogy aki Győrben fog szolgálni, az egy olyan megyei jogú városban él­het, ahol az életminőség a vidéki megyeszékhe­lyek közt elvégzett kutatások szerint is a legjobb. Mindemellett kiváló eredmények sorát tudhatja maga mögött a likócsi laktanya. Például az utóbbi négy évben évente kiváló eredménnyel teljesített lengyelországi légvédelmi rakéta-éleslövészetein, de lehetne említeni a 2001-es tiszai és a 2002-es dunai árvízi védekezésben nyújtott segítséget is. A győri parancsnok elmondta: aki a likócsi laktanyá­ban szolgál, az élvezi azokat a kiképzési és mun­kalehetőségeket, amelyeket az ország egyik leg­jobb laktanyája. Nem elfelejtendő az sem, hogy a helyőrség összes felújított honvédszállója és a dan­dár által polgári szervezetektől bérelt szállók is a kor színvonalát képviselik. A dandártábornok amellett, hogy elismeri a nagyoroszi alakulat kato­náinak tudását, a helyőrséghez való kötődését, megérti bizonytalan érzéseiket és tartózkodásu­kat, amikor a légierő-parancsnokság alárendeltsé­gébe kerülve új helyzet állt elő. Ő maga is két íz­ben átélt már hasonló felszámolást. Ezért saját ta­pasztalatából, a vele hasonló sorsú pályatársak példájából merítve javasolja, hogy próbáljanak a jövőjükre gondolni és arra, hogy ami velük törté- nik az nem egyedi és példa nélküli. ___________■ V áltozó alapfeladatok Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgatóság képviseletében úgy nyilatkozott, hogy a védelmi felülvizsgálat során a HM törekedett egy ütőképes, mozgékony és finan­szírozható hadsereg létrehozására. Kérdésünkre el­mondta, a jelenlegi haderőszerkezet fennmaradá­sával a Magyar Honvédség még növekvő finanszí­rozással sem lenne fenntartható, ezért racionalizál­ni kell a meglévő békehelyőrségek számát. Ugyan­akkor olyan, rugalmasan alkalmazható fegyveres erőkre van szükség, amelyek a nemzeti és a szövet­ségi feladatok teljes spektrumában használható. - Koncentrált, az új kihívásoknak is megfelelni tudó légvédelmi dandárt hozunk létre Győrben, ezért csoportosítjuk át a Nagyorosziban lévő erőinket a Rába partjára - mondta a főigazgató-helyettes. A rutin-békefeladatok ellátásán túlmenően a honvéd­ség alapfeladata lesz a békefenntartói, válságkeze­lői tevékenység. A megüresedő laktanyákkal kapcsolatban a Honvédelmi Minisztérium a Kincstári Vagyoni Igazgatóság bevonásával megkezdte az ingó és in­gatlan szabályzatának előkészítését. A 2003. de­cember 31-ig elkészülő szabályozás fogja pontosan meghatározni, hogy az önkormányzatok - közvet­lenül a HM-től - hogyan és milyen módon juthat­nak a felszabaduló ingatlanok birtokába. Számos jó példa bizonyítja, hogy megfelelő gondoskodással munkahelyeket lehet teremteni azokon a települé­seken, ahol napjainkban szinte csak a Magyar Hon­védség számít munkaadónak. Bocskai István sze­rint a Nagyorosziban lévő alakulattal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a tárca megtesz mindent azon hivatásos katonák érdekében, akik továbbra is a Magyar Honvédségben képzelik el jövőjüket. Azok számíthatnak megfelelő beosztásra Győr- ben, illetve más helyőrségekben.______________■ Miniszteri vélemény Mindenek előtt a haza védelme! Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a napokban Salgó­tarjánba látogatott, s megbe­szélést folytatott az érintett képviselőkkel, önkormány­zati vezetőkkel a nagyoroszi laktanya megszűntetéséről.- Az a politikus, amelyik nem érzi át, hogy döntése különböző helyeken súlyos konfliktusokat okozhat, az nem jó politikus - fogalmazta meg Juhász Ferenc. - Én azok közé tartozom, akik a honvédség átalakításá­val kapcsolatos kérdé­sek ügyében kellően empatikusak tudnak lenni, hiszen saját la­kókörzetemet (Nyír­egyháza) is érinti a honvédség átszervezé­sével kapcsolatos dön­téssorozat. Amikor egy miniszter a megye vezetőit jön tájékoztat­ni, nem boldogan te­szi. Bármennyire is biztos abban, hogy egy jó szakmai döntést ho­zott és az ország ösz- szességében ezzel a döntéssel gyarapszik, erősödik. Pontosan tu­dom, hogy itt, különö­sen Balassagyarmat és Nagyoroszi környékén súlyos problémákat okozunk. Ennek ellenére azt kellett kér­nem, hogy a kárenyhítésen gon­dolkozzunk, ne a döntés meg­változtatásán. Az utóbbira azért sem látok módot és lehetőséget, mert a kormány egy szakmailag megalapozott egyéves tervezési folyamat eredményeképpen tudta a felhatalmazást megadni arra, hogy a Magyar Honvédség szerkezetét korszerűsítsük - hármas követelményt kellett fi­gyelembe venni, illetve teljesíte­ni. Mindenekelőtt figyelemmel kell lennünk az ország biztonsá­gi helyzetére. Itt sem védekez­nek bamamedve ellen, így az or­szágnak is számba kell venni azokat a valós veszélyforráso­kat, amelyek fenyegetik! Mi ezt az elmúlt időszak kor­mányzati tevékenységében megfogalmazott biztonságpoliti­kai alapelvek, a nemzeti bizton­sági stratégia alapján értékeltük, és megállapítottuk, hogy az or­szágot közvetlen katonai ve­szély nem fenyegeti. Az elkövet­kezendő tíz esztendőben sem kell számolnunk közvetlen há­borús veszélyekkel. Nem csak azért, mert a szövetségeseink száma az országhatárok mentén az Európai Unió és a NATO bő­vítésével folyamatosan nő, ha­nem azért sem, mert azok az or­szágok, amelyekkel szomszédo­sak vagyunk a haderő átalakítá­sa tekintetében ugyanolyan helyzetben vannak mint mi. Nem képesek egy váratlan táma­dás elhárítására. Számolnunk kell viszont más országból kiin­duló etnikai-vallási konfliktuson alapuló szituációval, amelyben nekünk feladatunk lehet. A dél­szláv térség történelmi helyzeté­re utalok, ami nem zárható ki. Föl kell készülnünk arra is, hogy a Magyar Honvédségnek ka­tasztrófahelyzetben helyt kell állni. Három fontos pont van. Sorrendben: a haza és az ország védelme, katasztrófaelhárítás és nemzetközi katonai akciókban való részvétel. Ehhez a biztonsá­gi helyzethez kell igazítani a haderő szervezetét, szerkezetét, struktúráját, úgy, hogy az finan­szírozható legyen. Nem kérhet­jük a magyar adófizetőktől azt, hogy Görögországhoz hasonlít­va a GDP 5-7%-át biztosítsák az ország védelmére. Még azt sem kérhetjük, hogy a NATO átlagát, a 2%-ot fizessék. A hadsereg elkövetkezendő tíz évében bizonyos szervezetek megszűnnek, ennek keretében tervezzük megszüntetni a nagy­oroszi légvédelmi ezredet - mondta Juhász Ferenc. ^—Jb------------iiwww—I J uhász Ferenc honvédelmi miniszter B Szívéhez nőtt a légvédelem bölcsője Rózsik János alezredes, a nagyoroszi alakulat parancsnok­helyettese is fontosnak tartja, hogy a két alakulat összeolvadá­sát követően a katonai szervezet képességeit meg kell tartani, to­vább kell fejleszteni. A hátrama­radó negyvenegy szolgálati la­kás sorsa még nincs konkrétan eldöntve, igazán ez akkor fog körvonalazódni, amikor elkez­dődik a folyamat. A laktanya épületeit és gyakorlópályáit a tervek szerint átadják közvetle­nül az önkormányzatnak, Nagy­oroszi vezetése részéről van ér­deklődés az ingatlanok iránt. Az alezredes is tisztában van azzal, hogy ha az önkormányzat meg- örökli a laktanyát, azzal nem kis terhet vállal magára. Annak őr­zése, fenntartása, állagmegóvá­sa igen komoly anyagi fedezetet fog megkívánni. A parancsnok­helyettes elmondta, a helyőrségi művelődési otthont is hasznosí­tani kell, amennyiben az illeté­kes minisztérium nem tart rá igényt. Az épület kiválóan alkal­mas kulturális, oktatási és ven­déglátási célokra. Hangsúlyozta, az alakulat hivatá­sos és szerződé­ses állományá­nak az átlagélet- kora igen fiatal, harminc év alatt van. Annak el­méleti felkészültsége magas színvonalat képvisel és rendel­kezik megfelelő gyakorlattal.- A katonák közt nem érezhe­tő bizonytalanság, vagy feszült­ség, inkább a várakozás kissé kellemetlen érzését tapaszta­lom. Mindenki választ szeretne kapni a felmerülő kérdésekre - mondta Kozsik János. - Ebben mindent megtesz a laktanya ve­zetése. A több mint fél évszázad alatt igen jó kapcsolat alakult ki a faluval és az önkormányzattal, különösen az utóbbi húsz-hu­szonöt évben töltődött meg tar­talommal.- Ennyi idő alatt az ember szí­véhez nőtt az ország légvédel­mének bölcsője - zárta végül a parancsnokhelyettes. m Az összeállítást Szávai Attila és Juhász Anita készítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom