Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-20 / 244. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2003 T E R É N Y 2003. OKTÓBER 20., HÉTFŐ A község környéke a bronzkortól lakott, és honfoglalás kori leleteket is feltártak Itt. A település a középkorban a Vásáros-Térién nevet viselte; az utótag bizonyára a honfoglaló Tarján törzs emlékét őrzi. A település vásártartási joggal rendelkezett és városi kiváltságokkal bírt. Az oklevelek 1283-ban említették először. A falu római katolikus temploma az 1400-as években épült, s bár az évszázadok során többször átalakítutták, a szentély egyes részletei megőrizték gótikus jellegüket. Feljegyezték, hogy 1497-ben az Isten háza harangot kapott, amit 1696-ban újra öntöttek. A helység 1506-ban Terjéni Radnóthy György birtoka volt, a XVI. század közepétől pedig a török fennhalésága alatt állt. A tizenöt éves háború felvidéki sikerei után, 1598-ban Balassa Zsigmond volt a földbirtokosa, 1633-ban azonban újra a török adóztatta, a váci nahije részeként. A török kiűzése után, 1686-ban grét Zichy István nyerte adományul. Az 1715-ös összeírás öt magyar és 11 szlovák, a 1720-as pedig 12 magyar és 16 szlovák háztartást említett itt. Érdekesek a község környékének egyes dűlőnevei: az egykori Akasztóhegy neve arra utal, hogy bitófa állt ott, amíg a középkori település pallosjoggal bírt. (Zsigmond király 1400-ban adományozott pallosjogot az itt birtokos Terjéni Péternek és rokonainak.) A Barátszurdok helyén hajdan kolostor volt. A Peres-dűlő neve onnan származik, hogy 1848 előtt a herencsényiek és a terényiek között hosszú per folyt a tulajdonjogáért. A falu evangélikus temploma az 1910-es években épült. A Hrabina nevű domb alatt egész utcasorra való népi lakóház maradt fenn a XX. század elejéről. A községhez tartozó Kiskérpusztán töltötte gyermekkorát Szent-Györgyi Albeit, a világhírű NobeFdíjas biokémikus. A község határában a Káposztás-hegy aljában található tavat és a tavaszihérics-mezőt 1995-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Terényt ma körülbelül fele-fele arányban lakják magyarok és szlovákok. Római katolikus templom Evangélikus templom Munkahelyteremtés helyben Terényt mai lakosságát tekintve - 446 fő - kissé elöregedve, főként evangélikusok és katolikus vallású- ak lakják. Megélhetésüket helyben néhány kisebb családi vállalkozás mellett a háztáji gazdálkodás jelenti. Ipari vállalkozási tevékenység nem folyik a településen. A felnőttek 1990-es rendszerváltó példáját követve 1992-ben az országban elsők között jött létre a gyermekönkormányzat. Őket követték a településen élő szlovákok a kisebbségi önkormányzat megalakításával. Ma is így hármasban dolgoznak településükért. A sors időközben úgy hozta, hogy az óvodások és a felső tagozatos iskolások Szandán növekedhetnek és tanulhatnak, még a mára tucatnyira fogyatkozott alsó tagozatos általános iskolásokat helyben oktatják. Itt is a korábbi években túlnyomórészt megépítésre kerültek az infrastruktúrához szükséges beruházások, de a legnagyobbra, a szennyvízcsatorna kiépítésére még várni kell. Ezt a jövőben pályázati keretek között Herencsényhez, illetve Szandához csatlakozva szeretnék megvalósítani. A kapcsolatok teremtésében már jó úton járnak. A gyermekönkormányzatnak például két szlovákiai településsel - Ipolybalog és Ipolyfödémes - a község ön- kormányzatának pedig a szintén szlovák Apátújfaluval van testvéri kapcsolata. Idén februártól sikerült egy négygyermekes házaspár ideköltözésével, dr. Szabó Gergely és dr. Ha Veronika személyében megoldaniuk a háziorvosi ellátást. Ugyancsak a közelmúltban új tanító, Herbály Eszter került a településre. Nagyon szép ravatalozót terveztek, melyet 2004-ben saját erő mellett a kétharmadnyi területfejlesztési alaptól elnyert pályázati pénzeszköz felhasználása mellett fognak megépíteni. Terény híres kulturális életéről, így idén a belső-cserháti térség pályázati lehetőségét kihasználva Építészmérnök, tájfutó polgármester Fáy Dániel 1967-ben született Budapesten, nős, öt gyermek édesapja, építészmérnöki végzettséggel rendelkezik. Korábban a fővárosban egy építészeti irodát vezetve kerütt kapcsolatba a településsel. Ma tényként említi, a faluban olyan felmérhetetlen műemlék jellegű építészeti értékeket talált, mely a jövőben nagy gondosságot igényel. Talán ez is vezette ahhoz a gondolathoz, hogy 2002-ben döntsön, végleg elhagyja a fővárost és leköltözik a csendes, jó levegőjű, igen vendégszerető Terénybe. Polgármesteri megválasztását követően úgy érezte, ebben a feladatban számára sok kihívás van. Hobbija a tájékozódási futás. TERENY 2003. Ifi KÖLTSÉGVETESE kommunális feladatok , 1265 szociális , ellátások 3922 helyi “utak 3 922 Zj 6205 társulás költsége 10231 _ szeretnének a nyertes pályázók között lenni. Ez utóbbi a már országos, sőt, nemzetközi hírnévre szert tett, többnapos nemzetiségi nap rendezvényére, illetve a színpad felújítására és egy időszakos ifjúsági szálláshely - camping - kialakítására irányul. A polgármester szeretné, ha a turisztika, az élelmiszergyártás egyes részei, a kézműipar és az egészségügyben való munkahelyteremtés itt helyben megvalósítható lenne. Őrizzük a múltat, hogy legyen jövőnk Néhány évvel ezelőtt alakult meg Terényben az Arttéka egyesület. Tagjainak gerincét a térséghez kötődő képzőművészek, művészek és a közművelődéshez tartozó szakemberek alkotják. Munkájukat Lencsés Zsolt festőművész fogja össze. mely elsősorban a térség fiatal tehetséges alkotóit mutatja be. Az ide vetődő vendég, aki belépődíj fizetése nélkül tekintheMa a helyi és országos mellett két jelentősebb külföldi kapcsolatot tartanak fenn. Nyolc éve működnek együtt egy olasz komolyzenét képviselő egyesülettel, akikkel minden évben egy többhétig tartó szimpóziumot bonyolítanak le. Másik fontos társkapcsolatukat a szlovák Rozéta csoporttal tartják fenn. Lencsés Zsolt szerint a kistérségében jelenlévő Leader-prog- ramba bekapcsolódva kinyílik a tér. Ennek első jeleként mutat- J kozott meg az a négy kortárs- fesztivál, melyet már két sikeres gyermekrajzpályázat lebonyolítása követett. Besegítettek a település általános rendezési tervének elkészítésébe is. A Műegyetem hallgatói Karnba Tamás építészmérnök irányítása mellett a terényi 85 lakóházból 63-at mértek fel. Az egyesület szerteágazó feladatai között találjuk az időközben fiatalon elhunyt Kovács Alfonz festőművész hagyatékának és egy 10 ezer kötetes könyvtárnak a gondozását is, de rendkívül nagy súlyt helyeznek arra, hogy itt, a településen Szent- Györgyi Albert kultuszának me- mentót állítsanak, egyben hazatelepítsék hagyatékát. Úgy vélik, Kiskérpuszta mindig is jobban kötődött Terényhez, mint a hegy túloldalán lévő Bujákhoz. A mozgó haranglábáról elhí- resült kis településnek csiszolatlan gyémántja a szoborpark mellett kialakított pajta és az akol épületegyüttese. Az utóbbit a napokban adták át rendeltetésének, melyben egy tágas, reA híres mozgó harangláb mek akusztikával rendelkező többfunkciós kamaraterem került kialakításra. A kamaraterem kiajánlása során az egyesület szeretne bekapcsolódni az országos és nemzetközi konferenciák, szabadegyetemek rendezvénysorozatába. A minap szoborparkjuk Csem- niczky Zoltán 6 méter magas Trombitáló Niké szobrával gazdagodott. Szólni kell még az istállógalériáról, melyet három éve indítottak be. Itt jelenleg negyedévente szerveznek kiállítást, ti meg az épületegyüttest és a szoborpark alkotásait, távozásakor emlékkönyvbe foglalhatja gondoláit. Közülük egyet, az akkori utolsó bejegyzést jegyeztük fel: Nagy szeretettel és örömmel láttam, hogy szülőfalumban az Arttéka hatalmas munkát végzett, kedves barátaim közül Zsoltinak, Zsuzsának és Tamásnak nagy szerepe volt ebben. Őrizzük a múltat, hogy legyen jövőnk ! Paul Fajszán, Kanada Arcok a településről Sok a temetés, kevés az esküvő Kistestvére vagyunk és jó a kapcsolatunk a település képviselő-testületével, mondta Gulácsiné Fabulya Hilda , aki 1994-től vezetője a szlovák kisebbségi önkormányzatnak. A mostani ciklusban Brozsó Andrásáé és Dudásné Csordás Orsolya segíti a munkáját. Megvalósítandó terveik közül az egyik legfontosabb, hogy a faluházban kapjanak egy helyiséget, mely a későbbiekben kisebbségi irodaként működne tovább. Fő célkitűzéseik között a hagyományok ápolása szerepel. Hathatósan besegítenek a település kulturális rendezvényeinek szervezésébe, lebonyolításába. Kiemelt feladatnak tekintik a minden év júniusában megtartandó nemzetiségi nap lebonyolítását. Gulácsiné, aki egyben a térség lelkésze is, családjával tíz éve Békéscsabáról, illetve a rákospalotai evangélikus gyülekezettől került ide. Szerinte itt isten- és lelkészszerető emberek élnek, majd még hozzátette, de sajnos, egyre több a temetés és egyre kevesebb az esküvő. A világon egyedülállóként Nagy Vilmos gépésztechnikus néhány éve magánerőből hozta létre a szőlősoron egy általa vásárolt kis parasztházban a világ jelenleg egyedülálló orsósmagnó-gyűjteményét. Az acélhuzalos magnóktól a stúdiómagnókig több mint 200 különféle típusú működő készülék ötven gyártó cégtől, 14 országból található itt. A magnógyűjtemény bemutatásakor a saját korának megfelelő zenei anyaggal szólalnak meg a készülékek. Jelentős hangszalag-, mikrofon-, magnófej- és szakirodalom-gyűjteménye is látható, miközben a bejáratnál egy ember nagyságú anyóka régi széken, ölében korabeli magnóval fogadja a betoppanó vendégeket. Nagy Vilmos a további helyiségek kialakításán fáradozik, már csak azért is, mert a közeljövőben az USA-ból további félszáz régi magnókészülék érkezése várható. Alice kincsesbányája A falu központjában, a Fő úton álló kis épület nyitott ajtaján bepillantva az arra járó ezt olvashatja: Mézműves műhely-illatáruda. A pillanatnyi meglepődést követően gyorsan kiderül, itt egy nagyon szép tartalommal megtöltött picinyke kiállítóhelyiség van, ahol a sütéshez, gyümölcsaszaláshoz, étel- készítéshez használatos tárgyak, értékek vannak összegyűjtve. A bérlőt, Kömyei Alicét annak ellenére, hogy csupán hét éve került a faluba, mindenki ismeri. Érthető, hisz Alice népműveléssel, hagyományőrzéssel foglalkozik. Ide kerülését követően több évig éneket, rajzot és hagyományőrzést tanított az iskolában, de ez mára megszűnt, maradt a délutánonkénti „társadalmi munkás” szakköri foglalkozás és az esti mesegyűjtés. Úgy véli, Terényben meg lehet élni azokat a dolgokat, melyeket korábban ő is szeretett volna. Példáként említette a kemencefűtést, kenyérsütést, a petrencehordást, vagy a jeles népi szokásokat. Az általa foglalkoztatott gyermekek egyébként nagy örömmel játsszák végig a jeles napi szokásokról betanult műsoros előadásokat Alice mindig forgat valami újat a fejében. Most azon fáradozik, hogy újra bevezessék a vásáros Terény rendezvényt. Itt élned kell! Mucsina Gyula és felesége pedagógusok. Három fiúgyermekük és hat unokájuk van. A férj márkházai, felesége alföldi születésű. Az esztergomi tanítóképző főiskolán 1962-ben megszerzett diplomát követően mindketten a közeli Herencsényben kezdték el pályafutásukat, innen kerültek Terénybe. Mucsina Gyula későbbiekben a körzetesítésen is keresztülment helyi általános iskola igazgatója lett. Néhány éve egy betegség folytán leszázalékolásra került, de 12 évre polgármesterként még beugrott a települést irányító munkába. A legutolsó választáson már nem indult. Belefáradt. Ekkortájt mindig csak Kölcsey Szózatának egyik sora jutott eszébe, melyet aztán a maga szájíze szerint így módosított: Itt élned kell! Belefogott hát a kecsketartásba. Első kecskéje a Hilda még ma is ott legelészik az időközben százra emelkedett szaporulattal a település szélén kiépített bócsoki farmon. Őstermelőként a kecsketejből sajtot állít elő. Mucsina Gyula büszke az általa készített kecskesajtra, ennek hírét az idelátogatók már Franciaországba is elvitték.--------------------------------------mm---A z épület, amelyben konferenciaterem is rendelkezésre áll
