Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-17 / 242. szám

Simányi András washingtoni magyar nagykövet nemcsak politikusként, hanem társasági emberként is nap mint nap megmérettetik. Bizonyos körökben pedig kizárólag önön keresztül ítélnek meg minket, magyaro­kat is. Milyen véleménnyel vannak rólunk az amerikaiak? Milyennek látnak minket ma az Egyesült Államokban?- Nagyon jó érzés ma magyarként itt dolgozni és élni - mondja. - Ta­lán meglepő, de teljesen egybecseng a kormányzati vélemény a közvéle­ménnyel. Rendkívül jó a magyarok megítélése. Ambiciózusnak, kreatív­nak és roppant kitartónak tartanak bennünket. Az európai országokkal történő összehasonlításban pedig úgy tekintenek ránk, mint olyan nem­zetre, amely kiállta a történelem legveszedelmesebb viharait is, kivergő­dött a bajból és képes volt mindig újrakezdeni, újraírni a történelmét. Er­ről beszélt Colin Powell külügyminiszter is John Herbert Walker, a Buda­pestre akkreditált új magyar nagykövet hivatalba iktatásának ünnepi ce­remóniáján. Nagyon jó érzés volt ezt hallani épp az ő szájából, s ez fon­tos üzenet mindannyiunk számára. Másrészről egyszer sem tapasztaltam, hogy bárki is valamelyik B-betűs fővárossal összekeverte volna Budapestet, mint ahogy ez koráb­ban számtalanszor előfordult. Ugyanakkor kíváncsi lennék arra, hogy ha otthon bárkit megkérdeznénk az utcán, hogy mi Illinois állam fővá­rosa, vajon rögtön rávágná-e a választ: Chicago. Szóval nem csak hogy jobb a megítélésünk a korábbi évekhez viszonyítva, hanem azt tapaszta­lom, egyre többet tudnak rólunk. Mód ■NÓGRÁDf HÍRLAP­iprót keresP í '■ ---------- álla*" i-h­At án Is »13ró! Amikor a nagykövet gitárt penget- Hová tette Washington Magyarorszá­got a világ térképén?- A prominens országok közé tarto­zunk. Azon országok között tartanak nyilván minket, amelyekre lehet szá­mítani, amelyek barátok és segítőtár­sak lettek.- Az a gyanúm, hogy mindennek az alfája és ómegája ma Irak. Amerika ma aszerint ítél, ki segíti ki a bajból.- Ezek természetesen egymással összefüggő jelenségek. Ám ma már tel­jesen világos innen nézve is, hogy Eu­rópa nem igazán értette meg, mekkora ütés érte az Egyesült Államokat 2001. szeptember 11-én. Amerika sok euró­pai ország számára csak egy mítosz volt, ami köddé vált a terrorcselek­ményt követően. Ugyanakkor az átlag amerikai is lelki válságot élt át, mert számára pedig az bizonyosodott be, hogy hazája épp olyan sebezhető, mint bármelyik ország a világban. Ezt min­denkinek roppant nehéz volt feldolgoz­nia.- Az rendjén van, hogy Magyaror­szág segített, amikor arra szükség volt. De a háború gyors és látványos sikere után - az első szakasz lezárultával - most csőstül jönnek a bajok. Irakban véres gerillaháború kezdődött, nyitott kérdés: hol vannak a háborúhoz okot szolgáltató tömegpusztító fegyverek?- Úgy gondolom, hogy Magyaror­szág helyesen döntött, amikor támo­gatta az iraki rendszerváltást. Bebizo­nyosodott, hogy Szaddám Húszéin visszaélt hatalmával, nyomorba taszí­totta az embereket. Irakban sokan há­lásak az amerikaiaknak, és egyáltalán nem megszállókként tekintenek rájuk. Sokak számára új élet kezdődött, ame­lyet demokráciának hívnak. És ha kö­rülnézünk Európában, akkor azt lát­juk, hogy egyre többen csatlakoznak az amerikai újjáépítési kezdeményezé­sekhez. Nap mint nap egyre több támo­gatóra talál a Fehér Ház. Másrészről: valóban vannak kérdőjelek, sok min­dent másként, talán jobban is lehetett volna tenni. De ne felejtsük: választási kampány kezdődött Amerikában, ami­nek nagy a tétje! Nem csoda hát, hogy nap mint nap szembesülünk a nyitott kérdésekkel. Mindez a kampány része, csöndes belháború. Bárki lesz is a kö­vetkező elnök, ez a tény önmagában nem befolyásolhatja Magyarország Amerika-politikáját. Nem lehet négy- évenként módosítani az irányokat! Tu­lajdonképpen számunkra jelent kihí­vást a demokrácia. Jól ismerem az or­szágot, de az amerikai demokrácia hét­köznapjai még most is sok izgalmas kérdést vetnek fel a számomra.- Minek tudható be Medgyessy Péter miniszterelnök újbóli meghívása a Fe­hér Házba? Milyen kérdések kerülnek napirendre az őszi tárgyalásokon?- Egyelőre csak annyi tudható, a gaz­dasági együttműködés további bővítésé­ről lesz szó. S ez azért jó hír, mert a jelek szerint beindult - ha lassacskán is - az amerikai fellendülés. S ez az egész világ számára kedvező fordulatot hozhat. SIMONYI ANDRÁS 1952-ben Budapesten szü­letett 1989: a Kül­ügyminisztérium munkatársa. 1999-2001: hazánk első NA- TO-nagykövete 2001-2002: Danison Ud. (sa­ját cége) 2002: A Magyar Köztár­saság amerikai nagykövete Október 1-jén nyitottuk meg Virgi­niában az Amerikai-Magyar Technoló­giai Központot, amely felszálló pályája lehet az amerikai piacra betörni akaró technológiai cégeknek, de fordítva is működik majd a rendszer, mert az amerikaiak is újabb európai vagy régi­ós piacokra lelhetnek a központ segít­ségével. Azt külön kiemelném, hogy ez a központ nem a nagy, hanem a kis- és közepes vállalkozásokat fogja képvisel­ni. Ugyanakkor óriási előrehaladás, hogy a két legtekintélyesebb amerikai napilap, a The New York Times és a The Washington Post is egyre több cik­ket szentel a magyar gazdasági kapcso­latoknak.- A tárgyalások másik lényeges kér­dése a NATO-val való együttműködés lesz.- A NATO kapcsán felmerül a kér­dés: mi lesz az észak-atlanti katonai együttműködés szerepe Irak után? Igaz, még nem nagyon messze va­gyunk az iraki békemisszió befejezétől és nem látjuk az újjáépítés végét sem. És azt sem tudjuk, milyen szerepet vál­lalhat egyáltalán a NATO a közel-keleti rendezés menetében.- Ön épp akkor volt Brüsszelben NA- TO-nagykövet, amikor hazánk csatla­kozott az Észak-atlanti Szövetséghez. Hogyan látja a NATO szerepét, jövőjét?- Meggyőződésem, hogy a NATO megőrzi hagyományos transzatlanti szerepét, és ugyebár a térségen túli szerepvállalása is egyre nyilvánvalóbb. Gondoljunk csak az afganisztáni hely­zetre, ahol az amerikai katonai akciót követően a szövetség vette át a vezető szerepet. Ámbár azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szövetségben döntő befolyása épp az Egyesült Álla­moknak van. Véleményem szerint fel sem merül­het a kérdés, hogy szüksége van-e Eu­rópának a NATO-ra. Mindaddig, amíg a terrorizmus okozta fenyegetettség kézzel fogható veszély, a NATO-nak rendkívül fontos szerepe van az egész világban. Amerikának és Európának együtt kell működnie.- Mit szól ahhoz, hogy felvetődött az önálló európai katonai szerepvállalás?- Az jó dolog, hogy felmerült ennek a kérdése. Mert hiszen az erősödő Eu­rópának is szüksége van erős védelmi szervezetre. Azonban itt nem egymást gyengítő, hanem épp ellenkezőleg, egymást erősítő folyamatoknak kell lennie. A két szervezet tehát nem lehet egymás ellentéte, hanem egymást kell kiegészíteniük. A NATO-nak meg kell őriznie alapvető szerepét, a biztonsági garancia képviseletét. Tehát azt, hogy továbbra is megtartsa békefenntartó misszióját és megfékezze a terroriz­must. Irak után milyen szerepe lesz? Erre kérdéssel tudnék a legmegfelelőb­ben válaszolni: ki gondolta volna tíz évvel ezelőtt, hogy a NATO ott lesz Boszniában és ott lesz Afganisztán­ban? Ami pedig Ma­gyarországot illeti: hazánk nem két hadsereget épít, ha­nem egy olyat, amit nemcsak a NATO-n belül, hanem az Eu­rópai Unióban is hasznosítani tud. Elvetek minden olyan felvetést vagy megközelítést, amely a kettő (NA­TO és európai had­erő) közti versenyre helyezné a hang­súlyt. A két szerve­zet közti munka- megosztásról lehet csak szó.- Vissza kell tér­jek Irakra, mert­hogy nem tadjak: müyen a kommuni­káció az amerikai és a magyar kor­mány között az ira­ki újjáépítésben va­ló magyar vállalko­zások részvételéről?- Természetesen mi minden fóru­mon jelezzük a ma­gyar cégek nyitott­ságát, ám úgy ta­pasztaljuk, hogy az amerikaiak elsősor­ban az irakiakat kí­vánják munkához juttatni.- Még nem dőlt el Taszár sorsa...- Nagyon ponto­san fogalmazott. Valóban nem szüle­tett meg a végleges döntés Taszár jövő­jéről. Annyit tu­dunk csak biztosan, hogy az amerikaiak határozott szándé­ka a jelenlegi struk­túra átalakítása. „Vízililiom” típusú bázisok - itt-ott fel­bukkanó, állandóan változó - egységek kiépítésében gondolkodik az amerikai katonai vezetés, ami mobilitást és gyors reagálást is jelent egyszerre. Ám Taszár kérdésében a helyi kezdemé­nyezésnek is nagy szerepe lehet. Ha a taszáriak értelmét látják a légi bázis fenntartásának, akkor azért lobbizni is kell. Nagyon jó együttműködés alakult ki köztem és a taszári polgármester kö­zött, a nekem címzett levelét - amely a bázis hasznosítására vonatkozó elkép­zeléseket, felajánlást (például az iraki rendőrök kiképzésre vonatkozó fel­ajánlást) tartalmaz - minden adandó alkalommal megmutatom amerikai kollégáimnak, azoknak, akik a döntés­ben illetékesek. Nagyon bízom abban, hogy nem lesznek hiábavalóak erőfe­szítéseink és hamarosan sikerül Taszár sorsát véglegesen rendezni.- Valóban lekerült a napirendről az iraki rendőrök magyarországi kiképzése, miután Jordánia felajánlotta segítségét?- Úgy néz ki, hogy segítségünk fel­ajánlása ellenére Jordániában képzik majd ki a leendő iraki rendőröket.- Min múlott a döntés?- Paul Brememek, az amerikai admi­nisztráció iraki vezetőjének mi jeleztük fogadókészségünket, azonban a gyor­saság, a jordániaiak azonnali válasza sokat nyomott a latban. CSERNYÁNSZKY JUDIT Idővel még jobb lesz FEKTESSEN BE MOST! Ha Ön októberben OTP befektetési alapot* vásárol, meghívjuk egy komoly­zenei koncertre vagy megajándékozzuk egy CD-vel. Ne feledje, alapjainkat hosszabb távra ajánljuk! Azon ügyfeleink között, akik legalább 250 000 Ft értékű befektetésüket 6 hó­napig megtartják, 16 értékes utazást sorsolunk ki. A részletek iránt érdeklődjön az OTP Bank fiókjaiban és honlapunkon. I www.otpalap.hu OTP BEFEKTETÉSI ALAPOK OTP ALAPKEZELŐ *Az akcióban résztvevő alapok: Maxima, Paletta, Quality, OTP-UBS Alapok Alapja, Euró Kötvény Alap, Dollár Kötvény Alap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom