Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-17 / 242. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 20 0 3 HERENCSÉNY 2003. OKTÓBER 17., PÉNTEK Hegyek és erdők ölelésében megbújó. Igazi er­dei falu, Magyarországon egyike a legutolsók­nak. Régtől lakott hely a Fekete-víz felső folyá­sa mellé települi község és-környéke, hiszen már a 15. században Is falu állt Itt. A közeli Ha­rasztipusztát 1290-ben említik először az okle­velek, s ma is ott látható az a gétikos stílusú, középkori templom, amit a 19. század közepé­től egészen a legutóbbi időkig magtárnak hasz­náltak. A faluhoz tartozó Liszképusztát Alséliszkó néven 1395-ben és 1439-ben még önálló településként jegyezték fel a krónikákba. Herencsényt 1484-ben a Rhédey család birto­kolta. A környékbeli települések fellehetőén a török hédoltság idején pusztultak el, amelyet megsínylett Herencsény is. Nevezetes műemlé­ke a falunak a Nepomuki Szent János-szobor, ami barokk stílusú, s a 18. századból szárma­zik. A falu nevezetes természetvédelmi területe és kirándulóhelye az Arethusa-forrás, a mai Llszkópuszta mellett. Ez volt Nógrád megye egyik első természetvédelmi területe, s amely­nek 1943-ban határozták el a megóvását. A temetőben lévő római katolikus tem­plom az 1300-as években épült. Bővítését 1852-ben végezték el. A templom ekkor kapta toronyrészét. A gótikus stílusú templomot a XIV. században építették Az 1800-as évektől magtárnak használták egészen a XX. század végéig. Egy 1967-es feltárást követően kormos falú agyagedényeket találtak, amelyek minden bizonnyal a tem­plom újjáépítésekor, a XV-XVI. század for­dulóján kerültek a főidbe. Mára vissza­kapta eredeti rendeltetését és kápol­naként működik. A helyiek „törők tem­plomként” ismerik. Sok környékbeli település megirigyelhetné a millenniumi emlékparkot. A felújított Nepomuki Szent János-szobor ■ Inkább munkát adnak, mint segélyt A településen keresztülutazó megany- nyi virágzó dísznövény hosszú sorát követve haladhat végig a Fő utcán. Jog­gal nevezhetjük hát a községet virágos Herencsénynek, miközben a polgár- mesteri hivatalt is egy szépen gondo­zott kis parkon keresztül érhetjük el. A közmondás is úgy tartja: aki a virá­got szereti, az rossz ember nem lehet. A település vezetése jelentős energiát fektet a község parkosítására. Ennek szép példája a központban lévő millenniumi park, ahol az eddig helyet kapott játszótéri elemek, pihenőpadok, virágos ágyak és a sportpálya mellé a közeljövőben egy kem­ping kialakítását tervezik. Fazekas János jegyző amikor a munkanélküliségről és a helyi vállalkozásokról ejtünk szót, kimond­ja: inkább munkát adnak, mint segélyt. Szerencséjükre egy korábbi sikeres pályá­zatukat követően ma áüagban húsz köz­hasznú munkást tudnak foglalkoztatni. A beszélgetésbe bekapcsolódó polgár- mester asszony véleménye szerint a telepü­lés egyik kitörési pontja lesz a falusi turiz­mus. Itt a helyi vendéglátás mellett a va­dászturizmus is bontogatja szárnyait. Pan­ziójuk van, igaz, az főként csak külföldieket és a motorkerékpározás híveit fogadja, de az egyház szervezésében már elkezdődött egy húsz férőhelyes ifjúsági bakancsos tu­rizmust elősegítő szálláshely kialakítása és ugyancsak folyamatban van egy negyven férőhelyes erdei iskola beindítása. Saját fenntartásban óvodájuk és egy igen jól működő művelődési intézményük van. A gyermeklétszám általános csökkenése miatt az iskolát megszüntették, a tanulók a közeli Cserhátsurányban sajátítják el az ál­talános műveltség alapismeretéit. A közeljövő legnagyobb feladata közé tartozik Szandával és Terénnyel együtt kö­zösen megépítendő szennyvízcsatorna-épí­tés. A teljes infrastruktúra meglétéhez már csak ez hiányzik. A községben a kábeltele­víziós rendszert már 1994-ben kiépítették. Hamarosan befejeződik a hatmillió forin­tos óvodai tetőfelújítás. Három évtizede a településért Jusztin Józsefné Herencsényben született. Balassagyarmaton a Ba­lassi gimnáziumban érettségizett, majd 1975-ben mérlegképes könyvelői képesítést szerzett. Még 1973-ban kapcsolódott be a te­lepülést irányítók munkájába, a rendszerváltáskor a képviselő-testü­let tagja, 1994-től a közelmúltig alpolgármester. Idén az időközi polgármester-vá­lasztáson már neki szavaztak bizalmat. Férjezett, nyugdíjas könyvelőként a szom­szédos Cserhátsurányban dolgozik. A hétfős képviselő-testület élén kiemelt fel­adatnak tekinti, hogy - a társközségekkel összefogva - minél előbb állami támo­gatással elindítható legyen a térség szennyvízberuházása. közhasznú foglalkoztatás 14 0S6 HERENCSÉNY 2003. ÉVI K01TSEGVETESE közős intézmény' fenntartás 23402 fejlesztés I32S2 :mflye)ődés 2246 szociális kiadások 13287 Összesen: 88 681 i R Mindezek mellett a település Fő útján a több mint két kilométer hosszúságban új aszfaltréteget kapott járda mellett szükségessé vált a Köztársaság és Dobó utcák pályázati pénzeszköz elnyerését követő megépítése, de nem mondanak le a Lisznyay utca rendbetételéről sem. Szeretnének változást elérni abban, hogy a Volán főként a hét végi esti járatokat bővítse, így ezzel további szórakozási, művelődési lehetőséghez juthatnának a helyi fiatalok. Herencsényi asszonyok helyi népviseletben Gyógynövénytermesztés és -kutatás felsőfokon Arcok a településről A kor nem számít! A Kossuth utca egyik régi, tornácos parasztházá­ban él 86 éves feleségével együtt a község egyik legidősebb lakója, a 89. életévét taposó Pszota Ist­ván. Az idős házaspár jó egészségnek örvendve ma is önállóan látja el a ház körüli teendőket. Minden­ki „Pista bácsija” múltba való visszatekintése során a megbélyegzésről mesélt. Apja gyári munkás volt, de ő már mezőgazdasággal foglalkozott. Az ötvenes években a földművelés általában állattartással is kiegészült. Pszotáéknak is volt a portán ló, tehén, sertés, s mindenféle egyéb háziállat. So­ha nem felejti el azt a napot, amikor az udvaron lévő édesanyja etette a sertéseket és véletlenül betoppant hozzájuk a rend őre. Gyors kérdőre vonást követően - hogy merik a disznóval feletet­ni a drága terményt - már mennie is kellett. Akkoriban olyan idők jártak, hogy szinte üldözték a földet művelő, állatot nevelő parasztot. Pista bácsit is azon nyomban a balassagyarmati bör­tönbe szállították. Egy maréknyi rozs miatt egy hónapot kellett távol lenni családjától, közben kuláknak nyilvánították. Pszotáékra nehéz évek következtek, de kibírták. Pista bácsinak a rendszerváltásról sincs jó véleménye. Mondandója végén meg­említette, hogy a helyi mezőgazdasági egység privatizálását kö­vetően is nagy igazságtalanságok történtek. Nekik ekkor hathavi tejpénzük veszett oda. Kultúrában „otthon van” Kovács Katalin balassagyarmati származású, mégis Jászberényből került ide. Tanított tíz évig, majd egy balesetet követően leszázalékolták. Ez­után sokáig csak a település társadalmi életében vett részt. Később két évig irányította az idősek napközi otthonát, majd ezt követően megbízták a művelődési ház vezetésével. Néhány éve ezt a tevé­kenységet már csak négy órában tudja végezni. Ennek ellenére legfőbb szervezője a település kulturális programjainak, ezért is nevezik őt a falu mindenesének. A kultúrházban számítógépek­kel, Internet-lehetőséggel bővült a kínálat, jól felszerelt teleházat vezet a megfelelő időközben nyitva tartó könyvtár mellett. A mű­velődési házban minden hónapra jut egy komolyabb rendezvény. Most például a kistérség érdeklődői számára egy EU-pályázatíró tanfolyamnak biztosítottak helyet. Egyszóval Herencsényben ma is lakott és keresett hely a művelődési ház. Mielőtt Herencsénybe került volna, Praszna Lajos közel tíz évig dolgozott a kertészeti egye­tem gyógynövény szakán. A vá­ci születésű kertészmérnököt hat éve szaktanácsadásra hívták a faluba, megtetszett neki a kör­nyék és ittragadt. Ma két kisvál­lalkozásban az ő irányítása mel­lett 220 hektáron gazdálkodnak: gyógy-, fűszer- és aromás növé­nyeket termelnek. Munkájukkal 2000-ben elnyerték a „Bemuta­tóüzem” címet. A gyógynövények termelése, feldolgozása a községben 1993- ban vett komoly fordulatot. Kü­lönféle társasági átalakulásokat követően ma az Agroherba és az Ökoherba Kft.-ben közel 30 főt foglalkoztatnak, akiknek harma­da mezőgazdasági betanított, fe­le pedig szakmunkás. A millenniumi park szom­szédságában lévő telephelyen a növények tárolása, feldolgozá­sa két hatalmas, egyenként 360 négyzetméter alapterületű csarnokban történik. Itt, a Belső-Cserhátban termesztett növények között a jól gépesít­hető kultúrák mellett megtalál­hatók a kézimunka-igényes nö­vények is. Kutatómunkája során az Agroherba Kft. az Ökoherba Kft.-vel közösen környezetkí­mélő vetőmag-termesztési tech­nológiákat fejleszt ki, bio*-sza- porítóanyagot állít elő, fajtasze­lekciót végez, vadon termő gyógynövényeket von be a ter­mesztésbe és egyes növények meghonosításán fáradozik. Kül­földön szeretik és egyre na­Festészet - hagyományosan Asztalosszakmája ellenére a festészet Lakatos László hobbija. Gyermekkora óta festeget, amely­nek alapjait autodidakta módon sajátította el. A tá­jak megörökítésében leli legfőképpen örömét, de a grafikától kezdve az akvarellfestészetig mindent kipróbált. A balassagyarmati Farkas Andrást tartja mesterének, Rembrandtot pedig a példaképének. Szerte az országban voltak már kiállításai, képei eljutottak a ha­tárokon túlra is. Csak egy dolog bántja őt, mégpedig az, hogy többen maradinak tartják. Ő viszont továbbra is ragaszkodik az örök hagyományokhoz, a klasszikusokhoz. ________________■ T artalmas vidéki lét gyobb mennyiségben igénylik az Agroherba által előállított ter­mékeket. Praszna Lajos az Ökoherba tevékenységéről még elmondta, hogy a fő tevékenységi területük az oktatás, szolgáltatás, így az ideérkező főként szakmai ven­dégek részére biztosítani tudják a 150 vadon termő és termesz­tett gyógynövény faj bemutatá­sát, a feldolgozás alapismereteit, miközben számot tudnak adni a növények felhasználási területé­ről is. A két kisvállalkozás szá­mára az sem mellékes, hogy a belső-cserháti kistérség tucatnyi települését összefogó Leader vi­dékfejlesztési kísérleti program gesztortelepülése éppen He- Orencsény lett. Vezetője a közel­múltig Szandai József volt, tőle éppen Praszna Lajos vette át a stafétabotot. A túlnyomórészt katolikus vallással bíró herencsényiek büszkék arra, hogy nekik is van már papnövendékük Csonka Csaba személyében, aki a váci kispapszentelését követően most Esztergomban folytatja to­vább tanulmányait. Messze földön híres a telepü­lésén tevékenykedő két hagyo­mányőrző csoport. A régebbi, 34 éve alakult csoport vezetője Horák Istvánná, míg a csupán három éve alakult Tiszavirág ne­vet viselő hagyományőrzőket Kiss Sándomé fogja össze. A felsőfokú tanulmányokat folytatók költségeihez az önkor­mányzat hallgatónként a Bursa Hungarica pályázati támogatása mellett további ötezer forinttal járul hozzá. Itt, a Belső-Cserhát dimbes- dombos vidékén nem csak irtják az erdőt, hanem telepítik is. A helyiek részt vesznek az erdőte­lepítési programban, amelyet nagy szakértelemmel a képvise­lő-testületet egyik tagja, Czizek Róbert vezet. Herencsény is az elöregedő települések közé tartozik. Az évi 10-15 halálozással szemben az újszülöttek száma csupán há- rom-öt fő között mozog. Ezért is tartják különösen fontosnak az öregek napközi otthonának új­raindítását. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom