Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-16 / 241. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2003 NAGYBÁRKÁNY 2003. OKTÓBER 16., CSÜTÖRTÖK Meredek dombok között a kelet-cserháti tájvédelmi körzet szélén találhaté a falu. Igen régtől lakott hely a környék: az első írásos említés szerint 1265-ben a Rátét nembeli Porcz István kapta adományként, aki a Négrád megye történetében évszázadokig vezető szerepet betöltő Pásztohi, Tan és Kazai Kakas családok őse volt. 1416-ban Bárkány László volt a lalu földesura. 1472-ben Guthi Országb Mihály nádor és a Nánai Kompolthy család birtokába került. 1524-ben Pásztohi Ferenc és Zsigmond bírták, a 15 éves háború idején 1598-ban pedig Pásztohi Gergely. A községben 1715-ben 13, 1720-ban pedig 20 magyar háztartási vettek nyilvántartásba a vármegyei adóösszeírások során. Nagybárkány 1740-ben a gróf Berényi család birtoka volt. Az 1332-37-1 évi pápai ti- zedjegyzék szerint a falu plébániája már akkor fennállt, de a mostani templom csak 1883-ban épült. A községben 1836-ban nagy tűzvész pusztított, ennek emlékét őrzi az itt álló, tüztől óvó Szent Flórián-szobor. A falu közelében, a Cserhát hegységben lévő Nádas-ló értékes, dombos környezetben fekvő, lápszerő állóvíz, s természetvédelmi területen található. A község temploma, amely a római katolikus híveknek nyújt megnyugvást, 1883- ban épült, de plébániája már 1332-37- ben fennállott Eligazító tábla fogadja az ide látogatót ■ A Kis-Zagyva-völgy centruma Nagybárkány a Cserhát hegység déli lankáin elterülő, varázslatos szépségű, tiszta levegőjű Kis-Zagyva- völgyi mikrotérség centruma. Jelentős természetvédelmi területe a falu közelében lévő Nádas-tó, különleges értéke a környező erdők nagyvadakban is gazdag vadászterülete. Nagybárkány a Kis-Zagyva-völgy öt másik településével közös fejlesztési elképzelések megvalósításában, pályázatok benyújtásában gyakran betölti a gesztor fölöttébb felelősségteljes szerepét, a koordináció ellátását is. A hét és fél évszázados település évek óta stagnáló népességének száma alig több mint 700 fő, viszont igen jelentős - 48 százalék körüli - a cigány kisebbség aránya. A kisközség vállalkozó szellemű, munkaszerető lakosai között több mint 40’ vállalkozót jegyez, az aktív korúak nagy része városokba - még Budapestre is - jár dolgozni. A helyben foglalkoztasebb vár még aszfaltborításra. Az iskola számítógépes fejlesztésére vonatkozó pályázat sorsa a társközségek „hozzáállásának” függvénye, kimenetele így kétséges. Az intézményrendszer sajátja a közös közoktatási intézmény, amely magában foglalja az általános iskolát, az óvodát, a könyvtárat és a volt kultúrház egyes funkcióit is. Fenntartásában közreműködik Márkháza és Kisbárkány is, amelyek iskolásait is befogadja az intézmény, összesen 150 tanulót képezve nyolc Három évtizede vezetőként A 61 éves Balya András a Kis-Zagyva-völgy központját képező Nagybárkánynak 1990 óta megszakítás nélkül polgármestere. Az építőipari műszaki főiskolát végzett szakember először saját vállalkozását vezeti, majd 1970-től a helyi tsz ágazatvezetője. A kisterenyei áfésznél az ipari osztály vezetője, majd Salgótarjánban a Szövterv műszaki vezetője. 1990-ben szülőfaluja polgármesterévé választják. Olyan emberként ismert, mint aki ha elhatároz valamit meg is valósítja azt. Családjában csupa nő kényezteti: felesége, két lánygyermeke és három kislány unokája. Szabad idejében legszívesebben a természetet járja, kertészkedik és kerékpározik. tást itt is az önkormányzat dominálja elsősorban intézményeiben. Az önkormányzat 1990 óta minden ciklusban jelentős infrastrukturális fejlesztést tervezett és valósított is meg. Az elsős ciklusban az ivóvíz, a másodikban a szennyvíz, a harmadikban a gázprogram került realizálásra. 2002-ben a csapadékvíz-elvezetés előkészületi munkálatait kezdték meg a pályázaton nyert ötmillió forintból, s tervezik az utak szélesítését is. Ezek mintegy 90 százaléka szilárd burkolatú, két kiNflGYBflRfANY 2063. Elit HOiTSlGVEIESf Összesen: 94000IFI szóló plusz két kisegítő osztályában. Az 50 férőhelyes óvoda telt házzal működik. Az egykor elképzelt sportcsarnok helyett már tornateremmel is beérné az intézmény. A falu sportját a megyei III. osztályban játszó focicsapat reprezentálja. A községrendezési tervben szerepel a lakásépítési program, amely tartalmazza a Nagyrét-dűlő magántulajdonban lévő földterületeinek fölvásárlását, közművesítését, építési telkek kialakítását. A lakossággal való kapcsolat szoros és közvetlen, legfőbb fóruma a falugyűlés. Szent Flórián szobrának története Nagybárkány jellegzetes zsúpfedelű (nád- és szalmaborítású) kis házikói még az 1930-as években is uralták a falu utcaképét. Az egymástól karnyújtásnyira épített kis házak mint egy- egy tűzfészek sorjáztak egymás mellett. 1836 tavaszán kigyulladt az egyik ház fedele és a kezdődő vihar és nagy szél következtében a tűz megállíthatatlanul terjedt át a szomszédos házakra is. Ekkor azonban jött egy óriás felhő és a lezúduló hatalmas zápor víztömege percek alatt eloltotta a tüzet. Május 4-e volt, Flórián napja, s mint köztudomású Szent Flórián régen a tűzoltók védőszentje. A falubeliek csodát láttak a történésben és szobrot állítottak Szent Flóriánnak, mint a falu védőszentjének a korábbi tűzesetek emlékére is. ■ m- -. ~. . , i ___MBK._...... —__ S zent Flórián szobra m Alapítvány a gyermekekért Az új iskola épülete: közös közoktatási intézmény _ Az általános iskola meglehetősen behatárolt lehetőségei, az esélyegyenlőség biztosításának igénye motivációs tényezőként, a régi általános iskola alapításának 50. évfordulója pedig apropóként szolgált az „50 év gyermekeinkért” nevű alapítvány létrehívásához. Jubileumi rendezvényre invitálták tavaly az iskola egykori diákjait, s azok jöttek is az elsős hívó szóra az ország minden tájáról haza az alma materbe. Jöttek örömmel, szeretettel és önzetlen segítőkészséggel, konkrét ajándékokkal és adományokkal is. További, támogatásukról is biztosították az alapítványt, amely elsősorban a hátrányos helyzetű tanulók segítését és a tehetség- gondozást tűzte zászlajára._______________j Ar cok a településről Három község betegeit gyógyítja Jól felszerelt nagybárkányi rendelőjében fogadja pácienseit dr. Sipos-Gaúdi Albert háziorvos, aki 1948-ban az erdélyi Brassó városa melletti Hosszúfaluban született. Tanulmányai 1971-ben fejezte be, amikor a marosvásár- helyi egyetemen kézhez kapta orvosi diplomáját. Három évig egy moldvá román településen, majd 1970-1990 között Hagita megyében gyógyítja betegeit. 1990. június 1-jén családjával együtt áttelepül Magyaországra. Ekkortól dolgozik Nagybárkányban, ellátva még Márkháza és Kisbárkány lakosait is, összesen mintegy 1250 főt. Az 1997-től háziorvosi szakvizsgával is rendelkező orvos munkáját felesége orvosiatokként segíti. 31 éves fiúk Egerben, 24 éves lányuk Nagybárkányban él családjával. A doktor úr hobbija az olvasás, büszke gazdag és értékes könyvgyűjteményére, kiváltképp enciklopédiáira, lexikonaira. Szinte szenvedélyes keresztrejtvényfejtő. Szívesen szórakozik szenzációs három kis fiúunokájával is. Innen is felhívja az emberek figyelmét az egészséges táplálkozás és életmód fontosságára, mert - ennek Kányában is - az utóbbi években növekedett a cukorbetegek száma. Integrált intézmény igazgatója A nagybárkányi illetőségű Luczáné Lénáit Ágnes az esztergomi tanítóképző főiskolán szerzi meg diplomáját, 22 éves korában. 1980-ban lépi át tanítóként annak a nagybárkányi iskolának a küszöbét, amelyben néhány évvel korábban maga is kisdiák volt. 1984-ben nagy előrelépés volt az új iskola átadása, mellyel kiváltható lett a délutáni tanítás. Luczánét 1990-ben igazgatóhelyettesnek nevezik ki, az akkor általános művelődési központként működő intézménybe. Egy év múlva az intézmény felveszi a közös közoktatási intézmény nevet, s az igazgatói teendőkkel Luczánét bízzák meg. Az integráció eredményeképpen közös szakmai és gazdasági irányítás alá kerül az általános iskola, óvoda, a könyvtár. így a 23 éve első és egyetlen munkahelyén dolgozó Luczáné Lénáit Ágnes virtuálisan több intézményben is megfordul és több beosztást is betölt. Képviselőként pedig, szülőfaluja kulturális fejlődéséért tevékenykedik. A hivatását teljes szívvel gyakorló igazgató asszony 2001-ben az egri tanárképző főiskolán tanügy-igazgatási szakos oklevelet szerez. Emellett családjáról sem feledkezik meg. A fiúk, férje, valamint főiskolás és gimnazista fia mellett, mint családanya és feleség otthon a háziasszony szerepét tölti be. Mint mondja ilyenkor támadnak jó ötletei az éppen aktuális feladatok megoldására, melyek kivitelezésében kollégáira mindig számíthat. Szabad idejében szívesen olvas, ezzel is készülve sokrétű feladatának ellátására. Szereti társaságban, a baráti családokkal múlatni az időt. A méhészkedés édesíti életét Az egy híján hetvenéves tősgyökeres nagybárkányi Boros Ferenc az általános iskola elvégzése után - minthogy édesapja megrokkanva tért vissza a háború poklából - igencsak fiatal fejjel lett családfenntartó, s bár jó esze volt, nem tanulhatott tovább. Szinte szó szerint beleásta magát a gyenge minőségű 3,5 hold nagyságú földecskéjükbe, ahol a család megélhetéséhez szükséges búzát, kukoricát termelt édesapja nyomdokain. Nevelte a borjúkat, gondozta a teheneket, s később - a katonaság után - fuvarba fogta a lovakat. 1954-ben nősülése után vonult be katonának Kecskemétre és 1956. november 4-én szerelt le. A gazdaságot nem hagyta el egy ideig, de mellette dolgozott a selypi és hatvani tégla-, illetve cukorgyárakban is. Aztán a bányához került először MEO-snak, később „valódi” bányász lett, s innen is ment nyugdíjba 1988-ban. Már korábban méhész- kedni kezdett. Ma már szakemberként tartják számon, szakirodalmat olvas és tagja a méhész klubnak is. 155 méhcsaládjával messzi tájakra vándorol. Mint mondja az ő életét nem a méz, hanem a méhészkedés édesíti meg. Felesége ebben is hű társa, támogatja őt. Házasságukból két gyermekük született és ma már három unokáiknak is örülnek, m Fogorvosra vár a térség Tény: akadozik a fogorvosi ellátás a Kis-Zagyva-völgyben, amelynek alapvetően két oka van. Az egyik, hogy a Kis- Zagyva-völgyi települések ön- kormányzatai nem járulnak hozzá az egészségügyi pénztár által finanszírozott Nagybárkányban lévő fogorvosi rendelő működéséhez. A másik ok, hogy mindössze 2500 fő lakik a térségben és ez csak a fele a fogorvosi körzet alakításához szükséges 5000 főnek. így jogszabály szerint a környező városokban csak ideiglenesen lehet biztosítani - egy-egy hétre kötnek szerződést egy-egy városi fogorvossal, ami a bürokrácia csúcsa - a fogorvosi ellátást, ráadásul Nagybárkányból Bátony- terenyére bejutni igencsak nehézkes. Nagybárkány polgár- mestere a lábát lejárta, de ez nem elég. Nagyobb összefogásra lenne szükség...
