Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-14 / 239. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁP MEGYE 2 0 0 3 ENDRAFALVA 2003. OKTÓBER 14., KEDD Középkori falu a Ménes-patak hosszan elnyúló, termékeny «ölgyében. Először 1234-ben említette oklevél, Pillny egyik szomszédjaként. A település neve akkoriban még Pog volt. Két lalu volt itt az Árpád- házi királyok korában, Alsó- és Felsöpog. A környék és az ország egyik leghatalmasabb földesura. Szécsényi Tamás, Károly Róbert híve és rokona 1327-ben halálra kínoztatta a községeket birtokló Poghi Endrét, tizenegy rokonával együtt. Ifjabb Poghi Endre 31 évvel később, 1348-han mert panaszt lenni emiatt az esztergomi káptalan előtt, az öt éri kárt ötezer márkára becsölve. Talán az apja Iránti tisztelet jeléül, vagy éppen utána, ekkor nevezték a latot először Endrelalvának. Ugyancsak 1348- ban történt, hogy Szécsényi Tamás a lalu vásártartási jogát átadta a szomszédos Karancsságnak, ami akkor Cselenti János birtoka volt. 1548-ban Petényi Bálint és Bakéczay Ferenc voltak Endrefahra földesurai. Az Ipoly-völgyi várak 1552-es elfoglalása után a lalu a török hódoltság része lett, a szécsényi szandzsák tartozékaként. A település 1585-ben Mohamed bin Ali török tiszt hűbérbirtoka volt. A tizenöt éves háború alatt 1598-ban Szentmarjay György szerezte meg a földesúri jogokat. A templom mai formáját 1905-ben nyerte el. A község háza és címere A hátrányt előnnyé szeretnék változtatni A nógrádi iparmedence válsága, a gyárak, bányák bezárása az elmúlt évtizedben nehéz helyzetbe sodorta Endrefalvát is, ahonnan a munkaképesek nagy része eljárt dolgozni. A mintegy 1200 lelket számláló falu lakosságának 75%-a roma származású. Az iskolában 90%-on felüli a cigány tanulók aránya. Ugyanakkor - mint Csóri Péter polgármester hangsúlyozta - nem a cigánysággal van a gond, hanem a munkanélküliséggel, különösen a fiatalok soraiban. Az alapvető infrastrukturális szolgáltatások közül szinte csak a kábeltévé hiányzik, de már azt is szervezik. Eredményesnek bizonyul a hat községet érintő térségfejlesztési projekt és ugyanez mondható el a szociális földprogramról is. Pályázatokkal szeretnék elérni, hogy a faluban ez év végére ne legyen földút. Problémát jelent viszont, hogy a községben nincs szórakozási lehetőség. A művelődési ház - vizesblokk híján - nem felel meg a 21. század eleji követelményeknek. A sportpályát is igyekeznek rendbe tenni és egy felnőttegyesületet létrehozni. Szintén pályázati pénzből terveznek játszóteret kialakítani. A képviselő-testületnek a polgár- mesteren kívül hét tagja van. Pártoskodás nélkül, a falu érdekében fejtik ki tevékenységüket, halmozottan hátrányos helyzetűidtől igyekeznek tőkét kovácsolni. Ezt mutatja az is, hogy nagyságrendjéhez képest feltűnően sok civil szervezet munkálkodik a településen. A legrégibb az Endrefalva Községért Alapítvány, amely 1990-től működik Puszta Istvánná elnökletével. Bevételük jelentős hányada a személyi adók egy százalékából szánmazik. Többek között a ravatalozó felújításához is hozzájárultak Az Endrefalva és Térsége Közösségéért Egyesület élén Jónás PÓZ áll, a Ménes menti Települések Térségfejlesztő Egyesületét Tőzsér András elnök vezeti. Nemrég alakult a polgárőr-egyesület, amelyet Oláh János vezet. Az önkéntes tűzoltó-egyesület parancsnoSzabad idejében farag a polgármester A falu 52 esztendős vezetője 1965 óta él Endrefatván. A szecsenyfetfalui származású polgármester másfél évtizedes borsodi távoliét - ahol szintén közigazgatásban dolgozott - után tért vissza szülőföldjére. Az időközben agrárközgazdász diplomát szerzett Csóri Péter 1998 óta élvezi a helyi lakosság bizalmát. Második házasságban él, összesen öt gyermek - három leárry és két fiú - apja. Négyen még tanulnak: felső- és középfokon, illetve általános iskolában. Csóri Péter boldog, hogy már két unokája is van. Elfoglalt ember lévén ritkán akad szabad ideje, de ha mégis, akkor szívesen farag. Endrefalva címerét Kollár Sándorral, pänyi polgármesterkollégájával együttműködve készítették. ENDREFALVA 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE «y* 5512/ igazgatási kiadások 30215 Maim, kiadások 17 291 ka Deák Gusztáv, elnöke Bartos József. A cigány kisebbségi önkormányzat Jónás Róbert elnökletével dolgozik. Az idősek klubjában 20-30 ember részesül napközis ellátásban. Az odajáróknak lehetőségük van tévénézésre, újságolvasásra is. A lakosság döntő többségében katolikus vallású. Az istentiszteleteket, egyházi rendezvényeket Molnár Péter, ludányhalászi pap tartja. A falunapot nyáron a gyermeknappal együtt szokták rendezni. Endrefalva honlappal rendelkezik az Interneten. Iskolai kulcsszó: hivatástudat Délután már csendes az épület, bár a napköziben és az agyagozó, rajzoló, festegető gyerekek körében van élet. Utóbbiak a Beszterczey Művészeti Iskola ügyes kezű tanulói. A képzőművészeti mellett megszerveződött egy furu- lyás, egy színjátszó és egy néptáncos csoport is. Az énekelni szeretők a kórusélettel ismerkedhetnek. fogadóórákon, a családlátogatásokon felmerülő problémákra igyekszik megoldást találni. A pedagógiai intézmények munkatársai, az egészségügy - háziorvos, védőnő - és a rendőrség dolKépzőművészeti foglalkozás a művészeti iskolában Dénes Sándorné tanárnő (balról) és Antalné Varga Katalin igazgatónő „közreműködésével" Ilyen foglalkozások eddig is voltak szakköri keretek között, de ebben a formában sokkal több eszköz áll a rendelkezésükre. Ily módon került például tükör a tornaszobába, égetőkemence a rajzterembe, így rendezhettek képző- művészeti tábort is. A153 tanulót számláló általános iskolában a 14 csoport az 1-8. osztályból, 3 kisegítő osztályból és ugyancsak 3 napközis csoportból tevődik össze. A gyerekekkel 18 pedagógus foglalkozik. Az iskola közös igazgatás alatt működik az óvodával, ahol négy óvónő 51 apróságot nevel. Antalné Varga Katalin igazgatónő - aki a fentiekről is tájékoztatott - 23 éve dolgozik az iskolában, s éppen tíz esztendeje tölti be e felelős megbízatást. Az ide pályázott, az itt tanító nevelők esetében - tekintve, hogy a tanulók nagy többsége roma származású - még inkább szükség van a hivatástudatra, a gyermekek sze- retetére. E speciális helyzetben az alapkészségek fejlesztésére és a felzárkóztatásra helyezik a hangsúlyt. Arra alapoznak, amiben jók a tanulók képességei. A már említett művészeti jellegű tevékenység mellett szép sikereket érnek el a sportban - főként az atlétikában, a labdarúgásban - is. S nemcsak a fiúk... Más jellegű feladatok foglalkoztatják Holecz Sándorné családgondozót, aki a gyermekjóléti szolgálatot látja el Endrefalván és heti nyolc órában Pilinyben. A gozói jó partnernek bizonyulnak a nehéz esetek, a konfliktusok feltárásában. A szülők zöme is jól együttműködik a gyermekvédelmi szakemberekkel. Természetesen akadnak súrlódások, de a közös célokat - a veszélyeztetettség, a hatósági intézkedés megelőzése, a gyermekek családban nevelése - általában sikerül érvényre juttatni. Orvos a gyógyítás frontvonalában Elismerésre méltó az az akarat, ami dr. Szerémi Józsefben fiatalkorától kezdve munkált: háziorvos - vagy ahogyan akkoriban mondták körzeti orvos - akart lenni. Nem kevésbé tiszteletet parancsoló az a három évtized sem, amit egy helyben, Endrefalván eltöltött. A pécsi egyetemen tanult, s a balassagyarmati kórházban szerzett gyakorlatot követően került jelenlegi munkahelyére. Dr. Szerémi József felújított, jól felszerelt rendelőben fogadja a betegeket Szerémi doktor otthon érzi magát falun, hiszen a nem túl távoli Nagylócon született. Úgy véli: elfogadták a betegek, bíznak benne, s az évek során kölcsönösen alkalmazkodtak egymáshoz. Nemcsak szakmai, hanem jó emberi kapcsolatot is sikerült kialakítania legtöbb páciensével. A betegek és a betegségek semmi jellegzetes tünetet nem mutatnak, olyanok mint máshol. Szerémi József munkáját nagymértékben segíti az orvosasszisztens, Bódi Sándorné és a körzeti nővér, Csonka Tímea is. Első látásra kiderül, hogy a rendelő nemrégen lett felújítva, minden ragyog a tisztaságtól. Mint kiderült, műszerek dolgában ugyancsak jól, átlagon felül ellátott a körzet. A számítógép pedig manapság már természetes szükséglet egy egészségügyi bt. esetében. Kérdésünkre válaszolva a háziorvos elmondta: előfordult, hogy kedvező ajánlatot kapott, de ellenállt a csábításnak, maradt a gyógyítás frontvonalában. Persze őt is érdekli más is: Salgótarjánba jár színházba, szívesen utazik kedvenc országába, Göröghonba. Szerémi Józsefnek két felnőtt gyermeke van: fia az USA-ban végzett egyetemet, PR-menedzserként dolgozik. Főiskolai diplomával rendelkező leánya a fővárosban, a Royal Szállóban kapott munkát. Az endrefalvai háziorvos nyugodt, kiegyensúlyozott, elégedett embernek látszik. Nyilván nem véletlenül... Arcok a településről A Leader+-program lelke Jónás Pál, az Endrefalva és Térsége Közösségéért Egyesület elnöke, az alakulás, tehát 2001 augusztusa óta. Nagy lelkesedéssel, minden energiáját mozgósítva végzi a munkáját, amelyet bizony eleinte nem sok sikerélmény kísért. Pályázataik nem sikerültek, nem volt jó az együttműködés, a hozzáállás. Változás akkor állt be tevékenységükben, amikor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium meghirdette az uniós Leader+-programot, amelyet dr. Szendrőné Fent Erzsébet alkalmazott magyar viszonyokra. A plusz azt jelenti, hogy térségfejlesztő roma programról van szó. Tóth András újságíróval Jónás Pál dolgozta ki a hat falura vonatkozó cselekvési programot. Sokat kellett tanulnia, új fogalmakkal megismerkednie. Öt projektre - turisztika, hagyományőrzés-örökségmegóvás, vállalkozásfejlesztés, kézművesség, állattartás - lehetett pályázni 2003 februárjában. Húszon felüli pályázat született, ez év tavaszán, nyár elején volt a zárás, értékelés. Lényegében minden pályázat nyertesnek bizonyult, ami több mint harmincmillió forintot jelent az érintetteknek. Hűség negyvenhét éven át Bánkúd Ferdinándné három évet töltött Nagyorosziban illetve Pilinyben, negyvenhét év óta viszont egyvégtében itt, a helybeli általános iskolában tanít. 1986-ig, nyugdíjaztatásáig matematikát és kémiát oktatott, azóta az úgynevezett kisegítő osztályban, enyhén értelmi fogyatékosokkal foglalkozik. Igyekezett tapasztalatokat gyűjteni, hogy jobban végezhesse munkáját. Tizenöt éve már Salgótarjánban lakik, onnan jár ki naponta Endrefalvára. Bár már hetvenhárom éves, nem fárasztja sem a tanítás, sem a buszozás. Van ugyan egy fia és két unokája, de egyedül él, s így számára öröm, ha a gyerekek és a kollégák között lehet. Nem nagyon szokott távol maradni, legutóbb tíz éve hiányzott néhány napot. A minap még úgynevezett társadalmi munkában is részt vett az iskolában: segítkezett a fahordásban. Úgy véli: addig tanít, amíg szükség lesz rá, amíg igénylik tevékenységét, illetve amíg az egészsége engedi. Együtt, egymásért munkálkodnak 1994-től működik a községben a cigány kisebbségi önkormányzat, amely azonban Endrefalván mást jelent, tekintve, hogy többségben vannak a roma lakosok. Ezt figyelembe véve igen aktívan tevékenykedik a Jónás Róbert elnök vezette önkormányzat, amelynek további két tagja Csonka Tibor és Jónás Attila Csaba. Mindhárman vállalkozók. A miHssaaS cigány önkormányzat egyik fő feladatának, mondhatni fő kérdésnek tartja a gyermekek jövője szempontjából az iskoláztatás támogatását. Ösztönzik a szülőket, hogy járassák gyermekeiket iskolába. A könyvek, a kirándulások költségeihez is hozzájárulnak. Egyik szervezőként részt vettek és vesznek a szociális földprogramban is, amely nemcsak földdel, de állatokkal, terményekkel is segíti a romák gazdálkodását. Újabban a munkaügyi központtal szorosan együttműködnek az úgynevezett roma-munkaszervező programban. Ennek az a lényege, hogy minél több cigány ember találjon munkát. Jónás Róbert és társai tevékenységéhez nagy segítséget ad a községháza apparátusa, név szerint Boda Tibomé megbízott jegyző is. Szeret tanítani és alkotni is Farkas András festőművész is tanára volt Balassagyarmaton, nem csoda, hogy egy életre eljegyezte magát a képzőművészettel Oláh Ilona, aki férje, Dénes Sándor révén huszonkét évvel ezelőtt került Endrefalvára. Rajztanárként dolgozik az iskolában, de saját művek létrehozójaként is ismert Nógrád megyében, sőt a megyehatárokon kívül is. Egyformán szeret tanítani, gyermekkel foglalkozni és alkotni is. Festményei, akvarelljei szerepeltek már a pedagógus alkotók kiállításain, a gyarmati nyári és a szécsényi őszi tárlatokon. Egyéni kiállításai bejárták a környék iskolagalériáit - jelenleg Romhányban láthatók munkái - de volt önálló tárlata Kaposvárott és Kazincbarcikán is. Alkotásai elsősorban az embert örökítik meg, előszeretettel készít portrékat, aktokat, de nem idegen alkatától a tájképek és csendéletek világa sem. Huszonkét éves leánya ugyan magyar szakos Egerben, de ő is szeret rajzolni.
