Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-13 / 238. szám

2003. OKTÓBER 13., HÉTFŐ HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KORKÉP Guiraiess-rántotta ötezer tojásból Siófok Ötezer tojásból sütöttek tegnap rántottét Siófok főterén Benke László mesterszakács irányítá­sával, ami Guinness-rekordnak számít. Ez az esemény volt a háromnapos tojásfesztivál csúcspontja. Az elkészült több­féle ízesítésű étket kétezer-öt­száz adagban porciózták ki. Öt éve van világnapja a tojás­nak; a nemzetközi szövetség szeretné elérni, hogy nyerje vissza rangját a gasztronómiá­ban. Siófokon a 265 kilónyi- liternyi tojáshoz nyolcvan kiló zsírt használtak fel, a 220 centi­méter átmérőjű serpenyőben valamivel több, mint egy óra alatt készült el a finomság. Az első Balatoni Nemzetközi Tojásfesztivált az ádándi Pas­teur Kft. szervezte, amely évi 400 millió forintos forgalmából áldozott sok pénzt a hagyo­mányteremtésre. A programokon több ezer ér­deklődő mellett részt vett az egyiptomi, a libanoni és a dél­afrikai nagykövet is. CZENE ATTILA Nézők tömege figyelte, nem kozmál-e oda... FOTÓ: SOMOGYI HÍRLAP/GÁTI KORNÉL Növekvő támogatás Budapest Jövőre 293 milliárd forint szolgálja az agrár- és vidék- fejlesztés támogatását, eh­hez 157 milliárd forintot a magyar, 136 milliárd forintot az európai uniós költségve­tés biztosít - közölte Németh Imre földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter teg­napi tájékoztatóján. A támogatás összege 58 mil­liárd forinttal haladja meg az idei keretet - közölte a mi­niszter. Németh Imre azt mondta: kevesebb jogcímen több támo­gatáshoz juthatnak majd a ter­melők. így például a területala­pú támogatásokból, a szántó­földi kultúráknál uniós források­kal együtt az idei hektáronkénti 9 ezer forint helyett 35 ezer fo­rint lesz a támogatás, a kertésze­ti, rét-, legelőkultűráknál is hoz­zájuthatnak a termelők 17 ezer forint körüli összeghez. A 293 milliárd forinton felül az agrárium további körülbelül 100 milliárd forinttal, tehát ösz- szességében 400 milliárd fo­rinttal gazdálkodhat. A minisz­ter cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint az őstermelő­ket társadalombiztosítási járu­lék fizetésére köteleznék. Németh Imre azt mondta: az őstermelőknél az adómentes bevételi határ a 2002-es 250 ezer, illetve az idei 400 ezer fo­rint helyett jövőre már 600 ezer forint lesz. ■ Nem érdemes hiányozni Budapest Az MSZP képviselőcsoportja mai frakcióülésén dönt arról, hogy kötelezővé teszi-e kép­viselői számára az inter­pellációk alatti jelenlétet a plenáris üléseken. A FIDESZ ezentúl ugyancsak megkü­lönböztetett szigorral sújt le az igazolatlanul hiányzókra. A szocialista frakcióban eddig nem volt kötelező az ülésterem­ben lenni az interpellációk alat- t, azonban a múlt héten vilá­gossá vált: szigorúbb szabályok kellenek, különben legköze­lebb lehet, hogy már Szili Kata­lin házelnök sem tud megmen­teni egy-egy minisztert a lesza­vazástól. Lendvai Ildikó frak­cióvezető lapunknak azt nyilat­kozta: javaslatot fog tenni a kö­telező jelenlétre, ami eddig csak a törvényjavasla-tok sza­vazásánál volt így. Az MSZP- frakcióban 50 ezer forinttal büntetik azt, aki igazolatlanul nincs jelen a szavazáson, a to­vábbi esetekben ennek tarifája 10 ezer forint. A Fidesz-frakcióban általában kötelező a részvétel bármely szavazáson - tájékoztatott Rogán Antal frakcióvezető­helyettes. A legnagyobb ellenzé­ki párt először nem pénzbünte­téssel sújtja a renitenseket, ha­nem azzal, hogy nem igazolja jelenlétüket az Országgyűlésben (lásd keretes anyagunkat). Rogán elmondása szerint csak úgynevezett minősített esetek­Biintetés A Házszabály is megbünteti azo­kat, akik sokszor hiányoznak a határozathozatalokról. A 44. pa­ragrafus szerint a képviselőknek járó alapdíj arányosan csökken, ha valaki az adott hónap napi­rendben előre feltüntetett szava­zásainak több mint egyharmadá- ról igazolatlanul hiányzik. A bün­tetés végrehajtásának szabályait a Házbizottság állapítja meg. ben büntetik pénzbírsággal a hiányzókat, aminek tarifája 50 ezer forint. A frakcióvezető kö­zölte: a jövőben az interpellá­cióról való hiányzás is ilyen esetnek számít majd. Eörsi Mátyás, az SZDSZ frak­cióvezető-helyettese szerint két szempontot kell figyelembe venni az interpellációs szava­zásnál: az egyik az, hogy meg­legyen a kormánytöbbség, fon­tosabb viszont, hogy a képvise­lő csak a választóinak tartozik felelőséggel. A kisebbik kor­mánypárton belül is létezik pénzbírság, de ez kevesebb, mint a koalíciós partnernél. Herényi Károly, az MDF frak­cióvezetője elismerte, hogy frakciójának is van belső etikai szabályzata, amely büntetést ró a szavazástól távolmaradó kép­viselőkre. A politikus szerint azonban ez a frakció belügye, így nem árult el részleteket a szankciókról. Herényi szerint egyébként az MDF-frakció na­gyon fegyelmezett. FARKAS - BARANYA Mennyit ér a kisebbségi törvény Önálló jogszabályra lenne szükség Változatlanul megoldatlan a kisebbségek parlamenti képvise­lete, holott a törvény előírja a nemzetiségeknek ezt a jogot. Az Europress kérdéseire Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke válaszolt. Budapest- Miben erős és miben gyenge a tízéves kisebbségi törvény?- Erős abban, hogy az összes kisebbség­nek pezsdülést hozott. Hiányossága: nem tette lehetővé, hogy a ki­sebbségi önkormány­zatok élére csak a kö­zösséghez tartozó sze­mélyek kerülhessenek. Előfordult például, hogy olyan településeken is kezdeményeztek kisebbségi ön- kormányzati választást, ahol a németeknek, a szlovákoknak nincs tudomásuk arról, hogy lé­tezne kisebbségi közösség. Jog­gal feltételezhető, hogy ezek­ben az esetekben a központi vagy települési támogatás saját célra történő felhasználásáról van szó. Helytelen az is, hogy az állami támogatásokat nem a kisebbségek képviselői, hanem a települési önkormányzatok kezelik.- Hogy állnak most pénz­ügyileg a kisebbségek, és mit hoz számukra a 2004. évi költ­ségvetés? k - A Pénzügyminisz­térium 14 milliárd fo­rintot különített el a költségvetésből ki­sebbségpolitikai cé­lokra. Ez az összeg 13 kisebbségre vonatko­zik, és tartalmazza a romaügyi szociális forrást is; finanszíroz­za a kisebbségek közoktatását, a pályázatokat, a színházak, az önkormányzatok működését és a civil szférát is. A támogatás évek óta hasonló nagyságú, fo­kozatosan növekszik.- Miben lenne más a módosí­tott törvény?- Az 1993-ban megszavazott törvény módosításával konkrét ügyeket szeretnénk megoldani; ilyen az önkormányzatok törvé­nyi ellenőrzésének a megterem­tése, a kisebbségi képviselők juttatásainak pontosítása. Né­hol egyetlen fillért sem fizet­nek, máshol tekintélyesnek mondható összegeket utalnak ki ugyanazért a munkáért.- Lesz-e egyetértés a kisebbsé­gek között választási ügyben?- A kormány a jogalkotási fo­lyamat kezdetétől világossá tet­te azt, hogy a végső pillanatokig törekszik a konszenzus meg­teremtésére; ha ez nem sikerül, önállóan is benyújtja a szak­mailag legalkalmasabb javasla­tot. A törvénymódosítási törek­vések már 1997-től napirenden vannak, és a sikertelenség egyik oka épp az volt: nem tud­tunk elszakadni attól, hogy mind a 13 kisebbség minden egyes pontban egyetértsen.- Mikor oldódik meg a ki­sebbségek parlamenti kép­viselete?- A kisebbségi törvény úgy rendelkezik - az Alkotmány is utal rá -, hogy egy önálló tör­vényben kell szabályozni a ki­sebbségek parlamenti képvise­letének kérdéskörét; ám az Or­szággyűlés kiiktatta a jogi sza­bályozásból. Pedig a törvényt meg kell alkotni, hiszen az al­kotmányos rendelkezés érvény­ben van. NAGY VAJDA ZSUZSA Szalagszakadás A kormányfő heti programjai nem maradnak el - közölte a kormányszóvivő, miután kitu­dódott, hogy Medgyessy Péter ku­tyasétáltatás közben szombaton egy gödörbe lépett, és részleges ínszalagszakadást szenvedett. Reméljük, ez volt a miniszter- elnök egyetlen félrelépése. - kr ­_________Hírek________ T itoktartás ellen Pokorni Zoltán az Alkotmány­bírósághoz fordul a közoktatási törvény pedagógusokra vonat­kozó titoktartási kötelezettsége miatt. A Fidesz alelnöke vasár­nap az Alkotmánybíróság épü­lete előtt tartott sajtótájékozta­tóján elmondta: arra kéri a tes­tületet, hogy a törvény ezen passzusát semmisítse meg. mti Sajnálkozás nélkül Az MSZP fő célkitűzésének a következő időszakban a 2006. évi választási győzelem tekint­hető - mondta Szili Katalin elnökhelyettes az MSZP Nő­tagozatának ülésén Budapes­ten. Mint mondta, nem szeret­né, ha sajnálkoznának azon, hogy jövőre takarékoskodni kell a költségvetésben, hiszen ilyen van a családokban is, ha áttekintik saját büdzséjüket, mti Aggódó MDF Az MDF parlamenti képviselő- csoportja módosító indítványo­kat nyújt be, hogy a jövő évi költségvetés teremtse meg az idegenforgalom és a vendéglátás fejlődésének feltételeit - hang­zott el Herényi Károly és Lezsák Sándor budapesti sajtótájékozta­tóján. A politikusok szerint az ágazat veszélyben van. mti Kondor mellett Kondor Katalin rádióelnök mel­lett tüntetett a Honfoglalás 2000 Egyesület szombaton, mti Jobboldali paktum Együttműködési megállapodást írt alá a hét végén a Fidesz - MPSZ és a Fidelitas ifjúsági szervezet, mti Hivatal az emberért A közszolgáltatások korszerű­sítése, a jóléti rendszerváltás Magyarország uniós felzárkó­zásának egyik pillére - mond­ta Kiss Péter kancelláriami­niszter az MSZP Baloldali Tö­mörülés Platformjának ülése kapcsán. Kiemelte: a hivatal, a hatalom legyen az embe­rért, a közszolgáltatások az egyes emberek esélyeit támo­gassák, javítsák, mti Gála a cukorbetegekért Nem szerepelnek a népegészségügyi programban Budapest A diabétesz már ma is a 4-5. helyen áll a halált okozó be­tegségek között. Erre és a legújabb kezelési mód­szerekre kívánta felhívni a figyelmet az a családi nap, amelyet szombaton ren­deztek a Kongresszusi Köz­pontban. A magyar átlagember keveset tud a vércukor-anyagcsere- zavarokról, maguk a betegek pedig sokszor nincsenek tisztá­ban a várható szövődmények­kel - hangsúlyozta a többi kö­zött előadásában dr. Soltész Gyula, a Pécsi Gyermekgyó­gyászati Klinika igazgató fő­orvosa. A professzor, aki részt vett a cukorbetegségről, készült vi­lágjelentés elkészítésében, el­mondta: a megbetegedések szá­mának ugrásszerű növekedése várható elsősorban a jóléti álla­mokban, ahol a helytelen táplál­kozás és a kevés mozgás miatt sok a túlsúlyos ember. A bete­gek oktatásán, a kezelő- személyzet továbbképzésén kí­vül ezért hazánkban is szükség lenne az általános szűrés és a tömeges alapellátás megszer­vezésére. Az ingyenes családi napon bejelentették, hogy a kam­pányt szervező Novo Nordisk Gyógyszergyár 2 millió forin­tos támogatást ad oktatási cé­lokra a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségének. Az érdekvédelmi szervezet vezetője, Kincses János a köszönő szavak után keserűen jegyezte meg: miközben tár­sadalmi mozgalom indult a cukorbetegek életesélyeinek és életminőségének javítása érdekében, a népegészségügyi program meg sem említi feladatai között a diabéteszt, illetve a betegség megelő­zésének és kezelésének fon­tosságát. (CSÁK) Életképtelen (?) ötlet Vita a hallgatók mankadíjáról Budapest Ötvenezer forintra növelné a járulékmentes hallgatói munkadíj felső határát az oktatási tárca. A Felsőokta­tási Dolgozók Szakszerve­zete szerint ez csak az okta­tók munkanélküliségét és az intézmények kiadásait növelné. Az Oktatási Minisztérium ter­vei szerint havonta a minimál­bér értékére, azaz több mint háromszorosára nőne az adó- és járulékmentes hallgatói munkadíj felső határa. A tárca így akarja támogatni a hallgatók intézményen belüli foglalkoztatását. A tervezet szerint a hallgatóknak ötven­ezer forintig nem kellene be­fizetniük a többi között az egészségügyi hozzájárulást, a munkavállaló által fizetendő 13,5 százalékos társadalom- biztosítási járulékot és a sze­mélyi jövedelemadót sem. Kis Papp László, a Felsőokta­tási Dolgozók Szakszerveze­tének (FDSZ) elnöke szerint az ötlet életképtelen. Kis Papp az elvvel egyetért ugyan, de úgy véli: azok a hallgatók, akik dol­gozni akartak a felsőoktatás­ban, ezt eddig is megtehették, a tervezet mögött pedig az OM a felsőoktatás „piacosítására” vonatkozó elképzeléseinek újabb megnyilvánulása van. Kis Papp lapunknak azt mondta: a szakminiszter tuda­tosan akarja csökkenteni a fel­sőoktatásban dolgozók számát, és a javaslattal az ő munkájuk kiváltását szeretné elérni. Hoz­zátette: a hallgató elsődleges feladata az, hogy bejárjon az előadásaira. Problémaként említette, hogy nincs külön keret a plusz- költségek kifizetésére, így ez­zel is csak az amúgy is anyagi gondokkal küszködő felső- oktatási intézmények kiadásai nőnének. STEINER KATA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom