Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-13 / 238. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 G A R Á B 2003. OKTÓBER 13., HÉTFŐ Nógrád megye egyik legkisebb és legrégebben lakott települése. A honfoglalás utáni időkben a Kőkényes-Radnót nemzetség birtoka volt a környék, akik még 1179 előtt premontrei kolostort alapítottak itt. Az oklevelek tanúsága szerint a falu 1265- ben a Szent Hubertusról elnevezett helybeli premontrei monostor birtoka volt. 1436- ban azonban megszűnt az itteni rendház és az ipolysági premontrei monostor tulajdona lett. 1446-ban bizonyos Palásti Radó Sámuel birtokolta. 1447-ben Hunyadi János, Magyarország kormányzója Vingárti Geréb Jánosnak adományozta. A község 1478-ban a zagyvafői uradalom része volt. A török hódoltság és az egész megyére kiterjedő várháborúk garábi története ismeretlen. Tény viszont, hogy a hódoltság után, 1688-ban a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község. A Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet területén található kisközség csodálatos fekvése, természeti szépségei, tiszta levegője és hatalmas kiterjedésű erdőségei miatt népszerű üdülőfalu lett a XX. század végére. A ma is látható, késő barokk római katolikus templomot nemrég újítottták fel. melletti kereszt Népi lakóház a község közepén Hét vége, vadászat... Sokan vettek itt telket, építettek takaros nyaralókat olyan városiak, akiket első pillantásra megejtett a vonzó természet. A Kelet-Cserhát Vadásztársaság számos tagja is itt él, közülük is építkeztek, a hét végeken pedig megsokasodnak a zöldruhás fegyveres férfiak. A faluhoz közeli forrás környezetében pedig megépítettek egy vadászemlékművet, amelynek márványtábláján megörökítették az elhunyt vadásztársak nevét. A Cserhát hegység ékszerdoboza Garáb a Cserhát vadregényes tájainak egyik ékszere. Itt érezni a csendet, harapni lehet a friss levegőt, a ritkán, de mégis elégszer járó autóbusz zaja hamar eloszlik a hegyeknek is beillő dombok között. A település az alsótoldi körjegyzőséghez tartozik. Polgármester, képviselő-testület van a faluban, de az egyeüen erre alkalmas épületben együtt van az időtöltésre is alkalmas terem, a vegyesbolt és az orvosi rendelő. A terem sarkában áll a polgármester íróasztala. Mindez nagyon jól megfér együtt. A garábi lakosoknak azonban nem kell átmenni a körjegyzőségre, mert a polgár- mester helyben intézi az ügyeket. Az önkormányzat a lakosság érdekében üzemeltet egy gázcseretelepet. Az ellátást egy kis bolt teszi lehetővé. Kétnaponta tart nyitva, de amire szükség van, azt megszerzi a boltos. Korábban is, amikor áfész-bolt működött itt, akkor is csak kétnaponta hoztak kenyeret. A településen kocsma nincs, ami baj is, meg nem is. Ez valójában kényszerhelyzet, mert nincs erre a célra adható épület, ezen intézményt már nem lehet elhelyezni az egyetlen közösségi épületben. Innen kevés fiatal jár el dolgozni, az idősebbek nagy része pedig már nyugdíjas. A polgármester szerint egy talpraesett ember mindegy, hogy hol lakik, milyen szakmában dolgozik, biztosan el tud helyezkedni. Munka van, s nem szégyen. A közlekedésre sem lehet panaszuk: reggel öt órától három-négy busz viszi Pásztó hányába az embereket. Pest felé pedig van csatlakozás. Délután három óra után megint érkezik négy buszjárat. A garábiak költségvetése nem szívderítő. Az új polgármester nagyon rosszkor vette át a hivatalt, a közalkalmazotti bérek kötelező emelése a nyakukba zúdult, ami nagy teher. A közalkalmazotti bérek mellett befizetik a villanyt, a telefont, meg a vízfogyasztást, kiTisztességet, becsületességet ígért Kovács Zoltán polgármester tősgyökeres helyi lakos. Nős, tízéves gyermekük van. A mindig kifogástalanul tanuló férfi a salgótarjáni iskola után az élet több területén dolgozott. Jelenleg egy országos hírű bőrdíszműves cég üzletkötője. Nem az egzisztenciája miatt lett polgármester. Korábban képviselő volt, s tevékenysége alapján kétharmad annyi szavazatot kapott a választáson, mint az elődje. A család bánatára nincs egy nyugodt perce sem a számos gond, feladat megoldása miatt. Érezte, hogy anyagilag nem lesz itt Kánaán, nem is Ígért nagy dolgokat: csak tisztességet és minden embernek egyforma elbírálást, becsületességet. GARÁB 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE szociális ellátás kommunális feladatok összesen: 16 7401 Ft egyenlítik a szemétszállítást, s már nincs is pénzük. Az ambiciózus polgármester széppé és még szebbé szeretné tenni a települést. Nagyon fontosnak tartja, hogy valamilyen pályázati pénz segítségével felújítsák az egyetlen középületet, mert ha összedől, megáll az élet. A virágosítás, lefolyókészítés részletkérdés. A szennyvíz elvezetésére is lát reális esélyt. Az Európa Unióhoz való csatlakozás kapcsán talán ez is megoldható lesz. \ 1570 7 366 3722 Oxigéntúrák bakancsban Katonatisztből lett „fogadós” Répás Pál: a pazar garábi környezetben panziót létesített, lehetőséget teremtve a cserháti táj szerelmeseinek a hasznos és kellemes időtöltésre. Tapasztalatai szerint azonban csak kemény munkával lehet vendégéjszakákat szervezni, pedig a kényelmes, barátságos panzióban egyszerre el tudnak helyezni 18 főt. A falusi vendéglátók megyei szövetsége tagjaként is szeretné továbbfejlesztem a pihenési lehetőségeket, a hét végi programokon melegkonyhás ellátást is biztosítva. Szerződést kötött az illetékes szervekkel annak érdekében is, hogy az üdülési csekkek tulajdonosait is fogadhassák vendégkörükben. A vendégek kényelmét a nyári hónapokban úszómedence is szolgálja, de élettársával tervezgetik a pihenést és az ismeretterjesztést egyaránt szolgáló erdei iskola létesítését is. Szeretnének bekapcsolódni a bakancsos turizmus támogatásába a kijelölt útvonalak biztosításával, egy Garáb-Hollókő útvonal kifestésével, oxigéntúrák szervezésével. Egymást segítő és ajánló kapcsolatokra, szövetségre akarnak lépni a környékbeli vendéglátó-vállalkozókkal a nagyobb idegenforgalom érdekében. Úthelyzettől szemétszállításig Az utak eléggé rossz állapotban vannak, noha a közútkezelő igyekszik segítséget nyújtani a karbantartásban. A polgármester abban bízik, hogy tovább javul a helyzet. Megvan itt szinte minden, csupán a szennyvízelvezetés hiányzik. A mostani ciklusban szeretnének eljutni odáig, hogy legalább a tervezés megtörténjen. Pályázni nehéz egyedül az ilyen nagyságrendű munkára. A megoldásában a körjegyzőséghez tartozó települések összefogása hozhat eredményt. A polgármester szeretné mielőbb csa- tomáztatni a falut, de fél is tőle, hogy évekre felborítja ez a munka a falu nyugalmát. Eddig még nagyon jól működnek az egyéni megoldások, az emésztőgödrök előírás szerint funkcionálnak. A szemétszállítás is konténerekben történik, ami hatalmas gond, hiszen egy konténer elszállítása tízezer forint. Nyáron négy konténer is megtelik, de a falu tíszta- sága érdekében szükséges az elszállításuk. Volt egyszer egy tűzoltócsapat... A garábi hivatal udvarán álló tűzoltókocsi árulkodik arról, hogy önkéntes tűzoltóság egykoron itt is működött. Időnként komoly gyakorlatokat végeztek, az önkéntesek bármikor hadra foghatóak voltak. Jó lenne ezt most is életre kelteni. Voltak vagy tizenöten, s közülük számosán élnek még. Szertár már nincs, s csupán az udvaron árválkodó tűzoltófecskendő árulkodik róla, hogy valaha itt is éltek lánglovagok Arcok a településről Büszkék az olimpiai bajnokra Kevesen tudják, hogy Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívónk élete is ehhez a csodálatos településhez kötődik. Ez a hímeves ember nagyon sokat jelent Garábnak és Garáb is sokat jelent neki. Ugyanis Papp László feleségét, Kovács Erzsébetet ez a település adta. Az meg egyenesen véletlen, hogy a bajnok felesége a nagynénje a jelenlegi polgármesternek. A település első perctől büszke Papp Lászlóra, amióta megjelent náluk. Egy idegenvezető mondta csoportjának egy alkalommal, hogy Garáb két dologról híres: a premontreiek itt telepedtek le először és Papp László innen nősült. Kovács Erzsébet annak idején a fővárosba került dolgozni, a két fiatal megpillantotta egymást, s hamarosan érzelmi kapcsolat alakult ki köztük, amelyből szerelem, majd házasság lett. Már több mint ötven éve élnek boldog házasságban. Ameddig a híres sportember egészségi állapota megengedte, évente legkevesebb háromszor ellátogattak Garábra. Nagyon szerettek ide járni, s ezt a szokásukat örökölték a gyerekeik is. Élete a gondoskodás KaszánéMócsány Szilvia vállalkozó szellemű dolgos fiatalasszony. A rimóci származású asszonyka elkötelezte magát a kereskedelemmel. Elmondása szerint mindig örömet okoz neki, ha mások kedvére tehet, amikor olyan áruval szolgálja ki őket, aminek a vevők is örülnek. Nagylócon volt mini diszkontüzlete, ahová többször is betért vásárolni a korábbi garábi polgármester. Tetszett neki a bolt, a választék, az árak és egyszer csak felkérte, legyen boltos Garábon. Itt hetente két szabadnapja van, de szombaton és vasárnap is átjön Szécsényből a forgalom miatt, hiszen egyetlen vendéglátóhely sincs a kis településen. Reggelente nyolc órakor nyit ki és hivatalosan délig tart nyitva, de természetesen addig, ameddig vásárlója van. A kis boltban szinte minden kapható, de különleges kívánságokat is vállal és beszerzi a megrendelt árut. Naponta egy listával tér haza. Hitel nincs, egyelőre tudnak fizetni az emberek. Itt nincs konkurencia, nem kell hitellel fogni a vásárlót. Nyolc és fél éves kislányuk időnként elldséri édesanyját a garábi boltba, amelyet nagyon megszeretett. Mivel a családnak nincs saját lakása az is elképzelhető, hogy Garábon telepszenek meg. A fiatalasszony vágya egy olyan vendéglátóhelyet nyitni, ahol vadászételeket kínálhatnának az erre kirándulóknak. Szívesen jár lovagolni a kislányával együtt a szécsényi lovasiskolába. Hazatért falugondnoknak Kocsik Péter fontos szerepet tölt be a kis falucska életében, ő a falugondnok. A 32 éves férfi a salgótarjáni ipari szakmunkásképzőbe járt, ahol víz- és gázszerelőszakmát tanult, majd Pásztón dolgozott a víztársulatnál. Az idén azonban úgy döntött, hogy inkább hazajön a faluba, ahol május elsejétől végzi a falugondnoki teendőket. Azt mondja, nem könnyű a szolgálat, noha kevesen laknak a településen, az idős emberek ellátása nem csak figyelmet, tapintatot, hanem sok mozgást is igényel tőle. Ebben pedig segítségére van egy Hyundai platós kisteherkocsi. Gyógyszert hoz, bevásárol, csomagokat fuvaroz. Reggel rendet tesz a hivatalban, kitakarít, majd fogadja az érkező boltost, s ha kell neki is segít. Azt mondja, hogy a falugondnoki bérből még meg lehet élni, de ha nem lesz munka, el kell menni innen. Saját lakást szeretne, ezért is dolgozik szorgalmasan és tervezgetik a jövőt a kedvesével, aki maga is falubeli, sajnos munkanélküli. Noha a szülői ház körül is talál munkát, sokszor este is a falusiakért kell dolgoznia. Ha akad egy kis szabad ideje, az autóversenyeket nézi a legszívesebben, persze a televízióban. Eddig öt személyautója volt, szereti a kocsikat, vonzódik a technikához. Szereti az autókat, a könnyűzenét. Papp László és Kovács Erzsébet Felújították a templomot Garábon bárki helyben köthet házasságot, az esketés a templomukban történik. Esküvő ugyan nincs évente, születéssel sem dicsekedhetnek, de idén született egy kislány a faluban. Összesen három iskoláskorú gyermek jár át Alsótoldra. A katolikus garábiak hitéletének ápolása érdekében vasárnaponként 9 órakor van szentmise. A pap Cserhátszenüvánról jön át, de ő jár Felsőtoldra, Alsótoldra is. A templomot az egyháztanács tartja rendben, amelynek elnöke az alpolgármester asszony. A takarítást, szépítést az asszonyok végzik. Két éve kaptak a Kulturális Örökség Minisztériumától ötmillió forintot, amiből helyreállították a templomot. Kicserélték a tetőszerkezet gerendáit, rézkupolát kapott a torony. Az Isten háza a település dísze. Vonzó idegenforgalmat akar Répás Pál egy kis bányatelepről, Etes-Albertaknáról származik. A nyolc gyerek közül ő, a legidősebb műszerésztanuló lett, majd katona- tiszti pályára lépett, most aktív nyugdíjasként garábi lakos. A csodálatos természetben valósággal megújult az életkedve, s élettársával élelmiszer- és italboltot nyitottak. Majd megfelelő épületet vásárolt, a világkiállításra való készülődés jegyében falusi szálláshelyeket teremtett vendégfogadás céljára.
