Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)

2003-09-01 / 202. szám

10. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M O Z A I K 2003. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ • • Szövegesen vagy érdemjeggyel? Tanítók az új tanévben életbe lépő változásról Becsengettek. A módosított közoktatási törvény előírja, hogy az 1-3. osz­tályban és a negyedik évfolyamon félévkor szövegesen kell a kisdiákok tel­jesítményét értékelni. Az alábbiakban tanítói véleményeket adunk közre ezzel kapcsolatban. De la Casse Gáborné, a salgótarjáni 460 fős, ének-zene specialitással működő Kodály iskola alsós munkaközösségének a vezető­je, Berendi Tiborné 130 fős karancsaljai iskolában tanít. Petőné Mérai Ju­lianna, a megyeszékhelyi, a szöveges értékelést eddig is alkalmazó, közel 600 fős Petőfi iskola tanítónője, aki egy iskolafejlesztéssel foglalkozó mun­kacsoport (KOMP-csoport) tagjaként évek óta országos népszerűsítője a szöveges értékelésnek. A pedagógusokat külön-külön kérdeztük úgy, hogy egymás válaszait nem ismerték. NMHhnformáció- Mi a véleménye a szöveges értéke­lésről? De la Casse Gáborné :- Úgy gondolom, hogy nem kellett vol­na az évszázados hagyományt, a meg­szokott és bevált osztályozást az alsóbb évfolyamokon felszámolni, mert az osz­tályzat fejezi ki a legkonkrétabban, a leg­egyértelműbben a gyerek teljesítményét. Berendi Tiborné:- A szöveges értékelés akkor jó, ha részletes, személyre szabott és folyama­tos, de nem hiszem, hogy pótolja az osz­tályozást. Petőné Mérai Julianna:- A szöveges értékelés a kisdiákoknál konkrétan rávilágít a hiányosságokra, a fejlesztendő területekre. Ha folyamato­san végezzük, akkor az érdemjeggyel történő értékeléstől konkrétabbul mutat­ja meg azt, hogy adott időszakban hol tart a gyerek. Fontosnak tartom, hogy a szülő számára is érthető fogalmakat használjunk.- Hogyan fogadják a pedagógusok a szöveges értékelést? Felkészültek-e eléggé az alkalmazására? De la Casse Gáborné:- Bizonyára keresni fogjuk majd a kis­kapukat, a bújtatott lehetőségeket arra, hogy osztályzatban mennyit ér a gyerek tudása. Az első osztályokban mindenki tudja például, hogy a piros csillag ötös, a piros pont pedig négyes... Attól is fé­lünk, hogy a részletes, személyre sza­bott értékeléssel jelentős többletmunkát kell végeznünk... Sajnos, a szöveges ér­tékelés alkalmazására nem készítettek fel bennünket. Bár helyi műhelymunká­ban igyekeztünk az 1. osztályban eddig is megoldani a problémát. Berendi Tiborné:- Úgy vélem, hogy a pedagógusok nem készültek fel a szöveges értékelés­re, s ezért nem is örülnek bevezetésé­nek. Lesz egy aláhúzásos központi sé­ma? Vagy az iskolai közösségek alakít­ják ki azokat? Netán a pedagógus maga dönti el, hogy milyen megoldást alkal­maz? Petőné Mérai Julianna:- Természetesen labilitásként, újabb teherként élik meg sok helyen a szöve­ges értékelés bevezetését... Úgy érzik, hogy eszköztelenné válnak, kikerül a ke­zükből olyasmi, amivel akadályozhat­nak, jutalmazhatnak és büntethetnek. Hiszek abban, hogy az aggodalmak elle­nére a legtöbben felelőséggel és kellő szaktudással birkóznak meg ezzel a fel­adattal is.- Véleménye szerint hogyan fogadják majd a szülők az új értékelési formát? De la Casse Gáborné:- A nem túl jó tanulók szülei bizonyá­ra örülnek majd annak, hogy a szöve­ges értékelésben elmosódik a konkrét tudás és nem kell szégyenkezniük gyer­mekük gyenge teljesítménye miatt. Má­sok ragaszkodni próbálnak az osztályo­záshoz. Berendi Tiborné:- A szülők az érdemjeggyel történő értékelést szokták meg, s továbbra is szeretnék tudni, hol áll a gyermekük és folyamatosan kérdezni fogják majd, hogy a leírtak milyen osztályzatot érnek. Petőné Mérai Julianna:- Elképzelhető, hogy sokak számára - talán megszokásból csak az érdemjegy mond valamit. Akadnak, akik úgy gon­dolkodnak: ha kettes megverem, ha ötös megdicsérem a gyereket. E leegyszerűsí­tést nem könnyű áthidalni, de pozitív pedagógusi hozzáállással, szakszerű tá­jékoztatással előbb-utóbb eredményt ér­hetünk el.- Találkozott-e már a gyakorlatban szöveges értékeléssel, vagy tud-e arról, hogy hol alkalmazzák? De la Casse Gáborné:- Nem találkoztam még a gyakorlat­ban ilyennel. Eddig nem is foglalkozta­tott, ugyanis nem volt rá szükségem. Úgy gondolom a kísérleti iskolákban al­kalmaznak szöveges értékelést. Berendi Tiborné:- Igen, néhány évvel ezelőtt találkoz­tam már az egyik iskolában szöveges ér­tékeléssel. Úgy tapasztaltam, hogy ab­ban a formában nem nyújtott többet, mint a jegyekkel történő rendszeres, szinte napi értékelés. Petőné Mérai Julianna:- Ahhoz, hogy gyökeret verjen a ma­gyar iskolákban a szöveges értékelés, alapjaiban kell megváltoznia a tanulási­tanítási folyamatról, benne az értékelés funkciójáról vallott felfogásunknak... Ta­nítványaimat már tíz éve igyekszem - ugyanúgy mint kollégáim - személyre szabott módon szövegesen értékelni. A kedvező tapasztalatok és az új törvényi szabályozás aktuálissá teszik, hogy módszereinket a szakmai erők összefo­gásával továbbfejlesszük, esetleg széle­sebb körben történő elterjesztésre is al­kalmassá tegyük. Az országot járva örömmel tapasztalom, hogy növekvő érdeklődés mutatkozik a szöveges érté­kelés iránt.- Véleménye szerint akkor is tanul a gyerek, ha nem kap osztályzatot? De la Casse Gáborné:- Egyértelműen merem állítani, hogy ha osztályzatot kap akkor inkább tanul a gyerek, mintha csupán szövegesen ér­tékeljük. Különösen a kicsi gyerekek igyekeznek nagyon, hogy megszerez­zék a legjobb érdemjegyet. Ez dopping és cél is, s mindegyikük számára meg­határozza a tanuláshoz való viszonyu­kat. Szerintem a szöveges értékelés nem lelkesíti a gyereket és nem éri el a kívánt hatást. Berendi Tiborné:- Vannak gyerekek, akiket a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Re­habilitációs Bizottság mentett fel az érté­kelés alól. Ők aztán nem is tanulnak. Va­lószínű, hogy így lesz ez másokkal is. Természetesen a gyerek és a szülő igé­nyessége a döntő a tanuláshoz való hoz­záállásban. Petőné Mérai Julianna:- Meggyőződésem, hogy akkor is ta­nul a kicsi gyerek, ha nem kap osztály­zatot. Az első években egyébként sem érzi az érdemjegyek súlyát, hanem a kí­váncsiság vezérli, s igyekszik sikert elér­ni. A legjobban a tanító néni elismerésé­re, dicséretére vágyik, s ebben részesül­nie kell is rendszeresen, mert minden gyerek tehetséges valamiben. Nyilván motiváló lehet az osztályzat is, de a mo­tivációnak sokkal gazdagabb az eszköz­tára. A szülő és a gyerek a szöveges érté­kelés segítségével árnyalt, pontos képet kap a személyiség alakulásáról, fejlődési státusáról. A szöveges értékelés során megszégyenítés helyett serkentem lehet a gyengébbeket is. Úgy vélem, hogy nagy baj az, ha a gyerek csak az érdem­jegyért tanul, mert akkor később sem fogja a dolgát megfelelően végezni.- Milyen jövőt jósol a szöveges értéke­lésnek? De la Casse Gáborné:- Soha nem lesz olyan súlya, olyan ereje, mint a hagyományos értékelés­nek. Talán az iskola megszerettetése, a félelem, a szorongás csökkentése vezé­relte a döntéshozókat... Nem vagyok biztos abban, hogy jól döntöttek... El tu­dom képzelni a szöveges értékelést egy átfogó reform keretében, aminek részét képezi jelentős tananyag- és osztálylét- szám-csökkentés. így talán eltűnne a merev, poroszos rendszer és az oldot­tabb, örömtelibb légkörben megoldható lenne a szöveges értékelés. A jelenlegi körülmények között kétségeim vannak. Berendi Tiborné:- Ha részletes, rendszeres és személy­re szóló lesz, akkor előbb-utóbb elfogad­ják a pedagógusok és a szülők is, bár jó­val több munkával jár, mint az osztályo­zás. Nálunk a kis osztálylétszámoknak köszönhetően talán könnyebben meg­valósítható, mint másutt, ahol 25-30 fős létszámokkal dolgoznak. Petőné Mérai Julianna:- A szöveges értékelés problematikája hosszú ideje jelen van a pedagógiai gon­dolkodásban. Ha nem lenne belső igény, akkor nem működnének olyan innovatív iskolák, ahol évek óta szöveges értékelést alkalmaznak. Természetesen a legjobb megoldások kialakításán még sokat kell munkálkodni az elméleti szakemberek­nek és a gyakorló pedagógusoknak egy­aránt. Én bízom az iskola, benne az érté­kelés megújulásában. !«•*.) Egy világnap a sárkány jegyében Az örök sötétség. Már nagyon sokan írtak róla, elképzelték, fantáziájuk meglódult beszél­getéseik nyomán, de csak az tudja igazán mi az, aki volt lent. Bársonypuhaságú sötétségda­rabok ülnek a váltadon, szemedet hiába meresztgeted, csak az agyad elektromos szikrázá­sa tükröződik. Sötét van, feneketlen mély, nem mint az éjszaka, mert aki már volt kint es­te, tudja, hogy az nem igazi sötétség. Néha egy vízcsepp zuhan le akkora zajt csapva, mint egy tehervonat. Kicsit félelmetes, kicsit misztikus, elvont és nagymértékben ősi félelmein­ket hozza elő, a tehetetlenség érzését. Marcell ugyanígy érzett, amikor a vékony, sodrott acélkábelen függött a víznyelőben. Többnapi kutatás után indult fel a fénybe, mint később kiderült, a fény felé. A Pierre Saint-Martin barlangot tárták fel óriási energiával és felszere­léssel. Sajnos, a drótkábel a súrlódástól szétpattant, Marcell több emelet magasságból zu­hant le, a lámpája üstököscsóvát húzott a tömény feketeségben. Ott is halt meg, társai több napig virrasztottak mellette, végül kőhalom alá került. így történt 1952. augusztus 14-én. NMH-információ A barlangvilágnap a közel­múltban ennek az eseménynek mementójaként került a bar­langászok elé. Most már hatodik alkalommal került megrende­zésre Magyarországon és már harmadszor Szilváskőn. Sokan jöttek, a világ több pontjáról. Ro­mániából, Csehországból, itt voltak szlovák barátaink, voltak olaszok és mi magyarok, az Al­földről, a Bakonyból és sok más helyről. A találkozó nagyon jó hangulatban zajlott, pénteken, szombaton közös vacsora, es­ténként nagy dia- és filmvetíté­sek. A közös nyelv a barlang­ászok szaknyelve volt, amit min­denki megértett. Péntek este sor került a szil­váskői nyeregben egy ott lévő cseh katona sírjának megkoszo­rúzására. A barlangászok a kuta­tási területükön mindig megem­lékeznek az ott életüket veszített emberekről. A koszorú felirata „Nullus ab infris reditus - a bar­langkutatás vüágnapjának részt­vevői”. (A laün szöveg: Az alvi­lágból nincs visszaút!) Kutatások is zajlottak a kör­nyéken és a csapatnak újra sze­rencséje volt. Megtaláltuk a Csúszda-barlangot, az Andrea- barlangot. A legérdekesebb azonban a korábban felfedezett Farkascsapda nevű üregben tör­tént. Eszterhás Pista, aki egyben a Sziklaorom klub kutatásvezető­je is, Tivadarral térképezni in­dultak és közben a régebben el­tűnt fejlámpa után kutattak. Ti­vadar kistermetű révén bekú­szott valami eszeveszetten szűk odúba, de a lámpájának csak a zsinórját érte el, utána rásza­kadt a kezére a föld. Előjött, de mondta, hogy balra nyíló hasa- dékot látott, ahová elvileg be is férünk. Későre járt, elhalasztot­tuk a további bontást, eleve nem is készültünk ilyen akció­ra. A táborban megemlékez­tünk a világnapról és több vetél­kedő vette kezdetét. Késő éjsza­káig vetítések zajlottak. Másnap észleltem, hogy valamilyen bo­gár úgy megcsípte a bal kezem, hogy kénytelen voltam bemen­ni az orvosi ügyeletre. Több in­jekció után három nap múlva apadt le a kezem. Tivadart da­rázs csípte meg, a fiát valami ki­ütés lepte el. Voltak gondjaink. Végül is a barlangnap jól végző­dött, bár mindenki ilyen egyet­értésben lenne mint a barlang­ászok. Pár nap múlva visszatértünk a Farkascsapdába, eljött segíteni egy rónabányai fiatalember: Má­tyás Zoli, aki már régóta szere­tett volna részt venni a kutató­munkában. Fodor Tivadar, én Buda László, meg Zsolt és Tiva­dar fia: Patrik leereszkedtünk az üregbe, elkezdődött a munka. Közben dokumentációs felvéte­lek készültek az utókor számára. Rögtön egy óriási kő szakadt az utunkba, amit együttes erővel odébbgörgettünk. Rohamásó, kőműveskalapács volt a kezünkben, termeltük az anyagot. Kicsit nagyobb lett az üreg, Tivadar fejjel előre bekú­szott, utána kifarolt: még mindig nagyon szűk, de a hasadék bent tágul. Felváltva dolgoztunk, húztuk ki a sok törmeléket. Vég­re esély látszódott a bejutásra. Mondom Tivadarnak: - Öreg, próbáld meg, te már beférsz! El is indult, de utána kinyomako- dott. - Gyere, nézd meg, bekúsz­tam és valahogy féloldalt befér­tem, s megláttam alattam a fényt. Egy pillanatra meglepőd­tem, mi világít lent, de kiderült, a Sárkánytorok-barlang bal oldali, mászhatatlan ágába bontottunk be felülről. Megtaláltuk a tavaly elhelyezett narancssárga szö­günket, amin akkor Gubecs fel­mászott. Leültünk és nevettünk egy óra hosszáig. Utána kitágí­tottuk a részt. Zoli „tanuló” átjá­rónak nevezte az új járatot. Talá­ló elnevezés, új lehetőség Szil­váskőn. Farkascsapdából a Sár­kánytorokba, de csak kötél- ereszkedéssel. Végül is elégedet­tek voltunk, két barlang, egy új folyosó 10-12 méter hosszban. Van újra mit térképezni, ku­tatni. Lendületet kapott a társa­ság, ősszel folytatjuk a feltárást. Az új rész, a „tanulójárat” is tar­togat még meglepetéseket. Eb­ben a magasságban még rajtunk kívül nem volt senki, mert a Sár­kánytorok felől megközelíthetet­len. Érdekes volt rájönni, hogy a „sárkányok” is tartogathatnak még titkokat. (A lámpa viszont nem került elő - vajon hová lett?) BUDA LÁSZLÓ A barlangvilágnap résztvevőinek egy csoportja Szilváskőn______________________________________________ _■ Bérezés, teljesítmények Etikai „problémák” régen és ma Salgótarján- Becsó Zsolt fideszes országgyű­lési képviselő nem mond igazat, de úgy is fogalmazhatnék, hogy hazudik, amikor több millió fo­rintos jövedelemmel rendelkező megyei MSZP-s vezetők béréről beszél. Gondolom, hogy saját jö­vedelmét keveri össze a megyei közgyűlés elnökének, Dóra Ottó­nak a jövedelmével - mondta Molnár Katalin, a megyei köz­gyűlés MSZP-s frakciójának veze­tője az augusztus 29-én a megye­házán tartott sajtótájékoztatón.- Valóban igaz, hogy a megyei közgyűlés elnöke 15 százalékos bér­emelést kapott szeptember elsejétől ugyanúgy, mint a megyei közgyűlés apparátusa július elsejétől. Ez a köz- tisztviselői törvényből adódó bér­emelés - amely lényegesen keve­sebb, mint a közalkalmazotti bér­emelés - s nem kapcsolódott össze az intézmények megszorító intézke­déseivel, mint annak idején, amikor Becsó Zsolt a megyei közgyűlés el­nökeként tevékenykedett - jelentette ki Molnár Kataün.- A Fidesz frakcióvezetője azt ál­lítja, nem tud etikailag azonosulni az általa indokolatlannak nevezett béremelésekkel, elnöksége idején viszont tudott azonosulni saját 30 százalékos béremelésével, amikor az intézmények költségvetésében komoly zárolásokat és visszavoná­sokat rendeltek el - fogalmazta meg Molnár Katalin, majd hozzátette, Becsó Zsolt azzal is tudott azonosul­ni, hogy felújított önkormányzati és orvoslakásokat értékesítettek elnök­sége idején fél áron, melyek egyike éppen az ő tulajdonába került. En­nek következményeként ebben a hónapban a megyei közgyűlésnek két lakást kellett vásárolnia piád áron azért, hogy a Szent Lázár Kór­házban orvosok tudják megkezdem munkájukat - tájékoztatott a frak­cióvezető.- Fennhangon szól most Becsó Zsolt a „megyeházi autóvásárlások­ról” - utalt Molnár Katalin a fideszes politikus közgyűlési felszólalására és korábbi nyilatkozataira. Való igaz - egészítette ki - két Mitsubishi sze­mélygépkocsit vásárolt a megyei közgyűlés, de ha visszatekintünk az elmúlt ciklusra, láthatjuk, öt sze­mélygépkocsit vásároltak akkori­ban, melyből kettőt az elnök hasz­nált. Ma a megyei közgyűlés elnöke nem új autóval jár, hanem az elmúlt időszakban vásárolt autót használja. Mint azt az MSZP-s fraköóvezető el­mondta, ha tényszerűen összeha­sonlítjuk a teljesítményeket, akkor meg kell említeni, hogy a megyébe érkező nem kötött felhasználású legnagyobb pénzösszeg Becsó Zsolt elnöksége idején, 100 millió forint, jelenleg pedig Dóra Ottó elnöksége alatt 166 millió forint. Mindezek jól mutatják, hogy nem félállásban, ki­egészítő tevékenységként végzi Dó­ra Ottó a megyei közgyűlés elnöki feladatait, hanem teljes munkaidő­ben teszi a dolgát - zárta szavait Molnár Katalin. sze Bográcsozás jutalomból Varsány _____ Ü nnepélyes keretek között bog­rácsozást tartottak augusztus 30- án, szombaton 13 órától Varsány- ban. A rendezvénnyel azon helyi­ek munkáját méltányolta az ön- kormányzat, akik alulról jövő kez­deményezéssel vállalták, hogy ha biztosítják számukra a szükséges anyagokat, szabad idejüket felál­dozva, ingyen megcsinálják az is­kola udvarát. Az önkormányzat, bár a fejlesztés előzetesen nem szerepelt terveik között, élt a lehe­tőséggel, így mintegy ötszáz négy­zetméteren térkővel burkolták az udvart. Az eseményen körülbelül százan vettek részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom