Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)
2003-09-05 / 206. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - ALSÓTOLD 2003. SZEPTEMBER 5., PÉNTEK A község lakói egykor főleg állattenyésztéssel foglalkoztak, hiszen a környék adottságai erre a legalkalmasabbak. A helybeliek Innen származtatják a XIV. század legendás bird vitézét, a nagy erejű Toldi Miklóst. (Akármilyen kedves is e feltételezés a nógrádi ember szívének, semmi sem bizonyítja. Az azonban elképzelhető, bogy a XIV. század első felében az itteni Toldiak származtak el Nagyszalonta környékére: a XIV. század első évtizedeiben a Kacsics nembeli Szécsényi Tamás erdélyi vajda, majd országbíró közbenjárására sok nógrádi nemes kapott birtokot a keleti országrészben.) Alsó- és Felsötold között félúton a törökdúlást megelőzően egy nemesi udvarház állt. Told első írásos megnevezése 1265-ből származik: akkor István ifjabb (már apja életében megkoronázott, s a keleti országrészben uralkodói király a Rátét nembeli Domokos lia Istvánnak adományozta szolgálataiért Ágasvári, valamint Bárkány, Tar és Kutasé falvakat. Utóbbi településsel határos községként nevezte meg az oklevél Toldot. 1327-ben Szécsényi-Tamás hollókői uradalmának szomszédjaként esett szó az itt birtokos Toldiakról. E család tagjai voltak a falu földesurai még 1470-ben is. Toldon 1542-ben öt portát írtak össze, 1549-ben pedig már a török is adóztatta. 1552 nyarán, amikor a környékbeli várak elestek, valószínűleg elpusztult a helység, mert a XVI-XVIII. századból származó összeírások pusztaként említették. Alsótold bizonyíthatóan csak 1770-re szerveződön újra községgé. A településnek jelenleg nincs temploma: a második világháború alatt találat érte az 1805-ben emelt épületet, ezért később lebontották. Ha templom nincs is, egy római katolikus harangláb azért áll a településen. Egységes falukép Jó egy évvel ezelőtt pályázott Alsótold és a környező települések egységes arculatának kialakítására Franka Tibor. A média és a politika világából is ismert, alsótoldi kötődésű vállalkozó az eredményes pályázata révén köszöntőtáblákat helyeztethetett el a települések elején, virágtartókat szereltetett fel a közvilágítás céljára szolgáló oszlopokon, továbbá túraösvényeket tett rendbe, turistajelzéseket festett föl a hat falu közti erdei utakon. Bár letelepülési (visszatelepülé- si) szándékairól Franka egyelőre még nem nyilatkozott, terveinek léptékét és komolyságát az a panziónak is alkalmas építkezése jelzi, amely a falu központjában, a szentiváni elágazásnál jelenleg is tart, _____________■ M agyarország legerősebb faluja Hollókő vonzásában meg lehet állítani a vendéget - vallja Klátyik András polgármester. Alsótoldon rajta kívül még sokan vélekednek úgy, hogy a szép fekvésű település jövőjét az idegenforgalom hordozza. Amennyiben a szubalpin klíma itt elismerést nyer, akár gyógyszálló is épülhet, s akkor Alsótold valóban a levegőből is megélhet. Az itt élők mégsem tétlenek, s nem véletlenül viselhetik a „Magyarország legerősebb faluja” címet. Az alsótoldiak mindig is szívesen dolgoztak a környező kisvárosokban. Pász- tóra, Szécsénybe és Balassagyarmatra is jó a közlekedés, ugyanakkor a toldi ember ragaszkodik a szülőfalujához, iskolájukban hat falu diáksága tanul. Az önkormányzat programok szervezésével segít az idegenforgalomba belekapaszkodni szándékozóknak. Rendezvényeik között legnagyobb híre a Toldi- napnak van, amely Lajos király - bizonyos források szerint innen származó - lovagjának állít emléket. A környező települések számára is kihívást jelentő verseny bajnoka legtöbbször abból az országos versenyeket nyerő alsótoldi csapatból kerül ki, amelynek a település a „Magyar- ország legerősebb faluja" címet köszönheti. A látványosságok révén nem csupán a falu látogatottsága nő - forgalomból már ennyi is elég, Hollókő közelsége miatt egyáltalán nem mondható csekélynek az itt áthaladó autók száma - de az itt élőknek is biztosítja számos más településen élőkkel a kapcsolattartást. Tóidnak svájci testvértelepülése is van, továbbá erdélyi szálak révén a kölcsönös látogatások kinyitják a kaput a nagyvilágra. Alsótoldot nem csak lakják az erős emberek, de vigyázzák is. Polgárőrségük egyesületi keretek között működik, s a rendőr- kapitányságokkal is jó kapcsolatot tartanak fenn. A falu infrastruktúrája mára a csatornamű-hálózat kivételével teljesnek mondható. Amennyiben pályáNegyedszázada faluvezető Huszonöt éve annak, hogy tanácselnöknek nevezték ki Klátyik Andrást, majd a rendszerváltást követő választásokon is sorra ő nyerte el a toldiak bizalmát. Társadalmi megbízatású polgármesterként nehezebbnek érzi a feladatát, ugyanis ő a falu irányítását főállású munkája mellett végzi. A sport fontos számára, szülőfalujának, Felsőtoldnak másfél évtizeden át volt futballedzője. Gyermekei nagykorúak, őket a munkájuk Budapesthez köti. Ami szabad ideje marad még, azt feleségével a családtagok közös programjának szervezésével tölti. zataikat támogatják, még ebben az önkormányzati ciklusban ezzel is végezhetnek, s akkor azt a néhány, jelenleg még rossz állapotban lévő utat is helyre lehet hozni. A jövőbeni munkalehetőségek sorában merész terveket is szövögethetnek: amennyiben tudományos igényű bizonyítást nyer az a tapasztalati tény, hogy a településnek gyógyító hatású szubalpin jellegű a klímája, hamar találhatnak akár külföldi befektetőt is ebbe a jövedelmező, sok embert foglalkoztató, ugyanakkor környezetkímélő üzletágba. A díszműkovács műhelyében Szalai Zoltán díszműkovács családjában generációk ütötték a vasat, tudását a szakirodalom révén és a hatvani Nagy Pongrác kovácsműhelyében is gyarapította. Kastélyokhoz, palotákhoz, bérházakhoz, nyaralókhoz készít míves darabokat, de mint ügyes kezű mestert, sok javítanivalóval is megtalálják.- Régen még foghúzást is vállalt a kovács, így nem veszem rossznéven, ha ilyen-olyan javítanivalóval hozzám fordulnak - mondja a 25 éves ezermester, akit a szép épületek kovácsoltvas díszei vonzanak. Szécsényben mezőgazdasági gépszerelőnek tanult, itt ismerkedett meg a szakma alapjaival. Édesapja lakatos, családjukban sokan verték már a „meleg vasat”. Zoltánnak két évig tartott, amíg elkészített any- nyi szerszámot, amivel már bármilyen munkát el mert vállalni. Ma már ott tart, hogy az Ybl-palota felújításakor is őt kérték meg, készítse el a felülvilágítók rácsozatát. Munkái Keszthelyen, Kecskeméten és Szentendrén díszítenek házakat. Négy éve még főleg a budapesti megrendelésekkel tartotta fenn a vállalkozásukat, az utóbbi időben azonban A díszműkovács cégére egyre inkább tapasztalja, hogy a megyénkben is megnőtt az igény az értékes kovácsmunkák iránt. Az építkezés, a felújítás mindenképp sokba kerül. Szavait idézve: a silány sem olcsó, hát miért ne vennék magukat körbe olyan tárgyakkal az emberek, ami egy életre szól? Azt mondják, egy kovács nem kovács, két kovács fél kovács, három kovács egy kovács. Zoltán sem dolgozik egyedül, segítsége mindig akad a faluban. Ami érdekesség, hogy legtöbbször a 23 éves húgára számíthat, akit ugyancsak megbűvölt a tűzben izzó vas, és amit ami abból készíthetnek. Munka a műhelyben A díszpintyek kora lejárt Huszonhat éve kapta első papagáját, ma negyven növendék és húsz felnőtt pávát tart. Emellett arany- és gyémántfácánok, de még kacagó gerlék is megtalálhatóak a tenyészetében. Dr. György Zsolt hét falu állatorvosa, aki szabad idejében is szívesen gondozza az állatokat. A törpepapagájok és a díszpintyek kora lejárt. Legalább is dr. György Zsoltnál, akinek időközben a nagyobb papagájok, az aranyos tollazatú és a hófehér pávák keltették fel az érdeklődését továbbá azok a gyönyörű aranyfácánok, amelyeket szlovák sörösüvegeken, vagy hatvani paradicsomkon- zerveken látunk. A doktor úr madárkertjét sokféle állat lakja. Leányaié a zeb- rapintytenyészet (és annak haszna), fia a kacagó gerléket gondozza. Mindezek tartására immár elég nagy területük van új otthonukban, a Nefelejcs utcában. A György család mindig is madarak társaságában élt. Ezek szelíd jószágok - vallják. Még a ^ ékességei a tollazatukat teregető pávák pávákról is így véle-__________ __________,— ... k ednek, amelyek azért - elsősorban párzási időszakban - nagy J lármát tudnak j csapni. (Indiá- j ban, ahol e dí- j szes jelzőmada- j rak őshonosak, nem csoda, hogy kerüli társaságukat az áldozatra vadászó tigris...) S hogy kinek-minek ennyi madár? Nem pusztán a toldi kertnek díszei ezek. Bármely portának, birtoknak ékességei a tollazatukat teregető pávák. Állatszeretetből, s divatból is sokan keresik ezeket. Dr. György Zsolt talán azért is gyűjt ennyi madarat, mert egy hatalmas istálló mégsem állhat a portája közepén. Ő ugyanis szarvasmarhákat gyógyít, műt is legszívesebben. A j hat összetartozó község mellett a hollókői állatorvosi munkát és | egy szarvasmarhatelepállator- vosi felügyeletét is elvállalta. Ami pedig a pihenést illeti, erre számára a mozgás a válasz. Megszállott kerékpáros, aki az elmúlt másfél évtized alatt 100 ezer kilométert kerekezett. Volt olyan 24 órás versenyen, amikor egy huzamra 600 kilométert tekert a bringájával. Arcok a településről Hitet adnak a diákságnak A Toldi Miklós Általános Iskola diákjai nem hallgatják, hanem szívükre tett kézzel éneklik a Himnuszt - mondja nem kis büszkeséggel Adorján László iskolaigazgató. A pásztói, magyar-történelem szakos pedagógus jó húsz éve a körzeti iskola alapításakor került Alsótokká, az intézményt 1987-től vezeti. Munkájában arra a legbüszkébb, hogy szakképzett kollégáival (az itt tanuló 56 diákot matematikából például egyetemi végzettségű tanár tanítja) nem csupán a tantárgyi tudást adják át a gyermekeknek, de személyiségük formálásában, magyarságtudatuk kialaMtásában, anyanyelvi kultúrájuk magas szintre emelésében is eredményeket érnek el. Az iskola a falvak jövőjének a letéteményese. A hat település diákságát nevelő intézmény fenntartása azonban nem könnyebb, mint a király lovagjának volt a petrencerúd megtartása. De mi mást tehetnének, őket a.név kötelezi. Örökös Toldi Az őserő fogalmát olyan képességekre találták ki, mint amilyen Sándor Tamásban lakozik. Tízéves korában már megpakolt talicskát tolt, a munka az évek során finoman szólva is bivalyerőssé tette. Hat esztendeje, amikor először indult a Toldi-próbán, nyert. Aztán így ment ez évről évre, mígnem az ötödik egyéni győzelme után úgy döntött, hogy az „Örökös Toldi” cím birtokosaként félreáll, juttat a dicsőségből másnak is. A csapatküzdelemből azonban nem vonta ki magát. Segítségével az alsótoldi csapat idén is remekelt a területi döntőn, s augusztus közepén, a bugaci pusztában az országos döntőn is bizonyítottak, kategóriájukban ismét a dobogó tetejére állhatták. Tamás konditermeket sohasem látogatott, viszont telente fakitermeléssel kereste a kenyerét, ami embert kívánó feladat. Év közbeni edzésnek pedig a traktorszerelés is megtette. Emeltek már meg, vagy csak gurítottak odébb traktorkereket? Az Örökös Toldi a kalóriabeviteléről szerényen csak annyit mondott: két szelet párizsi nem állítja meg... A megye természetjárója Még el sem készült a „Nógrád megye természetjárója” próbát igazoló jelvény, amikor Radván János beállított a sporthivatalba, hogy ő bizony teljesítette az országos Kék túra, néhány teljesítménytúra és a Karancs bizonyos pontjait érintő kihívás követelményeit. A bokori származású, 41 éves fiatalember gyermekkorában erdésznek készült, fia kertészeü-erdészeti iskolában tanult, s most a környezetvédelmi pálya vonzza. Az alma itt sem esett messze a fájától. Radván János egyébként 17 éve buszsofőr, a Nógrád Volánnál háromnegyedmillió kilométert vezetett. Számára az erdőjárás jelenti a pihenést, a túrákra gyakran a felesége is elkíséri. Mivel ke- resztül-kasul bebarangolta már a megyét, most az alsótoldi egyesületben szeretné élményeit másoknak is átadni, földijeit vártúrákra, ki- sebb-nagyobb kirándulásokra csábítani. Alsótoldi szombat esték A napokban hivatalos értesítést kaptak a toldiak az Alsótoldi Kulturális Egyesület bejegyzéséről. A közel egy éve szerveződő társulás vezetője a kerámiaművész Antal András, akinek édesapja, a jó emlékezetű helytörténeti kutató, Antal Károly, aldnek a Belső-Cserhátról írott könyve máig a legjobb forrás annak, aki a „hat falu bokrát” akarja megismerni. A majd' ötven tagot számláló egyesület (vagyis a település lakosságának tizede!) a nagyvilágot szeretné behozni a faluba, s az itt élők által teremtett értékeket szeretné másoknak megmutatni, továbbá kapcsolatokat kíván teremteni a távolabb élőkkel is. Ugyanakkor számukra az is fontos, hogy az egyesületi tagok megismerjék egymás gondolkodását, mindennapi életükben egymás segítségére lehessenek. Terveik szerint „Alsótoldi szombat esték” rímmel lesznek majd havonta rendezvényeik, ahová előadókat is várnak. Az egyesület egyik szellemi atyja - többek közt - T. Pataki László író, újságíró, aki maga is szívesen invitálja barátait, művészeket, világlátott embereket az egyesület programjaira. Első nagy közös programjuk egy Selmecbányái kirándulás volt, az Osztrák-Magyar Monarchia bányászati központjában, az óváros falai között, a bányamúze- umban és az akadémián felejthetetlen napot töltött a társaság. ______■
