Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)

2003-09-04 / 205. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGY E 2003 - HÉ HALOM 2003. SZEPTEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Már a bronzkorban is lakott volt a mai telepü­lés környéke. Először 1385-ben említette okle­vél, „Hywbalom" alakban. A település 1439- ben Buják várához tartozott, s Báthory István birtokolta. Az idő tájt Héhalom vámszedő hely is volt. A XVI. század közepétől a török hódolt­ság évtizedei következtek, a falu a budai szan­dzsákhoz tartozott. 1562-63-ban bizonyos Arpalik Hasszán, a budai önkéntes lovasság pa­rancsnoka volt a hűbérblrtokosa. 1598-ban, a tizenöt éves háború alatt Nádasdy Ferenc sze­rezte meg. A második hódoltság idején, 1633-34-ben a váci nahije községei között je­gyezték fel a török kincstári adóívek, mindösz- sze egy adóköteles háztartással. Az újratelepü- lés gyorsan lezajlott: a vármegyei összeírásban 1715-ben 13, 1720-ban pedig 15 portát írtak itt össze. 1770 és 1848 között az Esterházy hercegek voltak a falu földesurai. Héhalomnak falumúzeuma is van, amit egy, a XIX. század vé­géről származó népi lakóházban rendeztek be. A mai római katolikus templom 1807-ben épült. A múlt emlékei A település falumúzeumát 1995. augusztus 19-én nyitották meg. Ezt megelőzően az önkor­mányzat megvásárolt egy régi parasztházat, amit felújított. A ház három helyiségből áll. Elöl az úgynevezett tisztaszoba, amelyben a korabeli ágyak, ágy­neműk, szekrények vannak el­helyezve. A középső helyiség­ben a héhalmi népviseleti ruhák találhatók, egy tulipános láda mellett. A harmadik szobában pedig a régmúlt használati esz­közeit láthatja a látogató. Meg­található itt a szövőszéktől a ke­nyérsütő eszközig minden. Részlet a múzeumból Turizmusfejlesztés és működőképesség Héhalom 1073 lakosú dél-nógrádi te­lepülés mely a Buják- és Bér-patak találkozásánál terül el. A községben is kialakították a komfortosságérze­tet biztosító infrastruktúrát, a szennyvíz-elvezetési rendszer kivé- teléveí. Van a faluban vezetékes ivó­víz, kiépült a gázellátó rendszer, va­lamint a telefonhálózat. A képviselő-testület komoly erőfeszíté­seket tesz a közszolgáltatások biztosítása érdekében. Gondoskodik az iskola, óvoda, a könyv­tár üzemeltetéséről, biztosítja az ivóvízel­látást, a közvilágítást, a szemétszállítást, egészségügyi ellátást, a közterületek és a temető rendben tartását, s támogatja a ci­vil szervezeteket. Az elmúlt években meg­valósított közvilágítás-fejlesztés szinte minden utcát érintett. Megoldott a kom­munális hulladék elszállítása, ennek elle­nére minden évben visszatérő probléma, hogy néhány lakos illegális lerakóhelyet alakít ki. Az óvodában és az iskolában jó szín­vonalú pedagógiai munka folyik. Az in­tézmények feltételrendszere sokat javult. Az iskola és az óvoda korszerűsítése mel­lett megszépült a könyvtár, ez évben az egészségház. Az egészségügyi alapellá­tást vállalkozó orvosok biztosítják, jó színvonalon. A szociális ellátás területén az önkormányzat támogatja a többgyer­mekes családokat, segíti a rászoruló idős embereket. Évente, ha szerény mérték­ben is, de támogatják a helyi sportegye­sületet és a községben működő polgárőr­séget. Az elmúlt négy évben közel hatmillió forintot fordítottak az iskola és az óvoda fejlesztésére, 3,5 millió jutott a könyvtár felújítására, illetve a felszerelésének pótlására. Az egészségügy és szociális ellátás korszerűsítésére 4 milliót, az út­hálózat felújítására 14 milliót az önkor­mányzati tulajdonban lévő ingatlanok korszerűsítésére 3,6 millió forintot for­dítottak. Többfunkciós polgármester Héhalom község polgármestere, Szilágyi Albert negyedik ciklusban áll a település élén. A héhalmi kötődésű történelem-testnevelés szakos tanár­ember harmadik ciklusban tagja a megyei közgyűlésnek, ahol a közokta­tási, művelődési és műemlékvédelmi bizottság alelnöke. Mindezek mellett számtalan feladatot lát el, Így többek között tagja a Nógrád Megyei Labdarúgó Szövetségnek és a Magyar Amatőr Labdarúgó Ligának, Pásztón a VLASZ elnöke és a helyi focicsapat edzője. A lakosság körében, mint polgármester, mint ember közmegbecsülésnek ör­vend. Felesége pedagógus, lánya szintén végzett pedagógus. A közmunkaprogram keretében sike­rült felújítani a csapadékvíz-elvezető ár­kokat és megszüntetni a belvízgondokat. A szennyvízelvezetés és az ivóvíz-távve­zetékhez való csatlakozási tervek elké­szültek, de a pályázatok nem vezettek eredményre. A vízügyi hatósággal együtt­működve elkészült az öregszőlői víztáro­zó terve. Az önkormányzat tárgyalásokat folytat vállalkozókkal lakópark, ületve az úszóvölgyi részen egy mesterséges tó megépítésére. ■ KLASSZICISTA HÍD. A község híres műemléke a Bér-patakon átívelő, háromnyílású kőhíd: 1833-ban építették klasszicista stílusban, hossza csaknem 40 méter. Ma már nem használják, másik híd épült, köz­vetlenül mellette. ■ A kialakult kapcsolat példamutató Héhalomban második ciklusban működik a háromfős cigány kisebbségi önkormányzat. Vezetője, egyben alapítója, Farkas Béla.- A településen a cigány lakosság aránya tízszá­zalékos és ez mintegy hetven családot érint. Én ma­gam a legutóbbi önkormányzati választások alkal­mával bekerültem a község képviselő-testületébe, ami azt jelenti, hogy a falu lakossága bizalmat sza­vazott nekem - mondja a kisebbség vezetője.- Milyen a lakosság egymáshoz való viszonya?- Büszkén mondhatom, hogy a falu lakosságá­nak nincs konfliktusa a cigány származású embe­rekkel. Oda-vissza alapon segítik egymást. A cigány kisebbségi önkormányzat által harmadik alkalom­mal szervezett zarándokúton sokan vettek részt a nem roma származásuk közül is és ez is igazolja a jó kapcsolatot.- Mi a helyzet a gyerekek körében?- Az iskolában és az óvodában is a nevelők, a szülők elfogadják a másságot, nincs semmiféle megkülönböztetés. A roma gyerekek ugyanúgy jár­nak az iskolába, óvodába, mint a többi gyerek. Ön­kormányzatunk pénzzel segíti az is­kolai és óvodai rendezvényeket.- Hogy alakul a foglalkoztatott­ság?- A munkanélküliség terén nincs különösebb gond, aki nem tud elhe­lyezkedni, annak a község polgár- mestere közmunka keretében bizto­sít kereseti lehetőséget.- Szociális lakások is épültek?- Az elmúlt években hat cigánycsalád költözhetett be a szociális lakásépítő programban épült házakba.- Milyen közös rendezvényeket szerveznek?- A legutóbb ugyancsak mi szerveztünk egy par­lamenti látogatást az iskolás gyerekeknek, ami jól sikerült. A településen minden rendezvényen aktí­van részt veszünk, a szervezésben és lebonyolítás­ban egyaránt.- Miként összegezné az emberi kapcsolatokat a községben?- Úgy gondolom, hogy itt Héhalomban a kiala­kult kapcsolat példamutató lehet más települések számára is. ■ Pergő sportélet A községben a múlt század elejétől működik sportegyesület. Elsősorban a labdarúgás a népszerű sportág. A sportegyesü­let nemrégiben megválasztott elnöke, Szűcs Csaba nyugállo­mányú helikopterpilóta az alábbiakat mondja:- Ez év februárjában válasz­tottak meg az egyesület elnöké­vé. Eddig Szolnokon éltem, nemrégiben települtem haza. Mindig kapcsolatban voltam a sporttal. Egerben és Szolnokon kispályás fociban és kézilabdá­ban hódoltam a labda iránti szenvedélyemnek. Községünk csapata a megyei második vo­nalban játszik, de több alka­lommal szerepelt már a megyei első osztályban is. A mostam bajnokságban is az a célunk, hogy felkerüljünk az első osz­tályba.- Mint sportelnöknek, gondo­lom, vannak elképzelései a jövőt illetően is.- A jelenlegi futballpálya mel­letti füves térségen kispályát szeretnénk kialakítani. Kere­sünk egy homokos területet, ahol strandfocit, strandröplab­dát lehetne játszani. Van egy bi­tumenes, világítással ellátott pá­lyánk, amelyet széles körű cé­lokra szeretnénk felhasználni, mint tenisz, tol­laslabda játékok­ra. Továbbra is szeretnénk meg­rendezni a köz­ségi utcabajnok­ságot, amelynek döntőjét a min­denkori falunapon rendezzük meg. A legutóbbit a Gárdonyi utcai gárda nyerte, immáron harmadik alkalommal. A tömeg­sport keretében terveink között, az évente megrendezendő falusi sportnap is szerepel. Ugyancsak nagy figyelmet kívánunk fordí­tani a Kihívás napjának. Eddig is beneveztünk és szép számmal sportoltak egész nap.________■ Arcok a településről Negyven év a közigazgatásban Tóth Tibomé Héhalom község jegyzője 43 éve, az érettségit követően került az államigazgatásba. Ma nyugdíj mellett látja el ezt a feladatot. Apai ágon ke­rült Héhalomba, édesanyja pomázi volt. Pásztón érettségizett és ezt követően 1960-ban került az ál­lamigazgatásba. Tíz évvel később, a Palotással létre­jött közös tanács kirendeltségvezetője, majd a kö­zös tanácson igazgatási főelőadó, később pénzügyi csoportvezető lett. Közben elvégezte a tanácsakadémiát. 1990 áprilisában létre­jött községi tanács vb-titkára, majd az önkormányzati választások után jegyző lett, 1962-ben anyakönyvvezetői vizsgát tett és szám­talan ifjú házasulandót adott össze és nagyon sok kisgyermeknek adott nevet. Kiérdemelte a betegek bizalmát Dr. Balogh Botond 1998 áprilisától látja el a házi­orvosi tisztet a községben. Budapesten végezte el az orvosi egyetemet, majd aneszteziológus és in­tenzív terápia szakvizsgát tett. Évekig a hatvani kórházban dolgozott és pályázat útján került Héhalomba. A háziorvosi teendők mellett a hatvani kórházban ügyel és napi munkavégzésben helyet­tesíti a pásztói kórház ez irányú szakorvosát. A doktornak a településen sikerült a jó orvos-beteg kapcsolatot ki­alakítani, a betegek bizalmát kiérdemelni. Felesége a helyi általá­nos iskola tanára, két iskoláskorú leánygyermekük van. Evek óta, feleségével a búvárkodásnak hódol és emellett vadászik. Nagyon szeret barkácsolni, szolgálati lakása körül számtalan dolgot saját­kezűig készített el. Családi hatás - papi hivatás A település lelkipásztora, Orbán Sándor, Erdély­ben, Szászrég községben született. A gyulafehérvári egyházmegyében szentelték fel 1988-ban. Tíz éve ke­rült Magyarországra, Szolnokon, Gyömrőn és Men- dén teljesített szolgálatot. 2000. augusztus 1-jétől Héhalom és mellette Egyházasdengeleg katolikus hí­veinek lelkipásztora. Családi nevelés hatására válasz­totta a papi hivatást. Rendszeresen járt hittanra és a templom volt a második otthona. Belső indíttatás vezérelte. Szabad idejében szeret sportolni, futballozni, teniszezni, asztaliteniszezni. Mindig talál he­lyet és lehetőséget arra, hogy a sportnak hódoljon. A községben a ki­hívás napjának rendszeres résztvevője. A parókia környékén szeret parkosítani és kertészkedni. A főiskola óta dolgozik Héhalomban A község óvodájának vezetője, Dudásné Teréki Anna közel negyed százada szerezte meg Kecske­méten a diplomáját, majd Budapesten intézményve­zetői képesítést igazoló oklevelet kapott. A főiskola elvégzése óta dolgozik Héhalomban, fiatalon lett vezetőhelyettes, majd tagóvoda-vezető. 1990-től pe­dig mint önálló intézmény vezetője lett. Jelenleg két vegyes csoportban 33 kisgyerek nevelését végzi há­rom óvónő kollégája segítségével. Az óvodában epochális nevelési programmal dolgoznak. Munkája során nagy gondot fordít a szü­lőkkel, ezen belül a roma szülőkkel, a fenntartóval való eredmé­nyes kapcsolattartásra. Férje vállalkozó, két felnőtt gyermeke van, egy főiskolás fiú és egy gimnazista lány. Több éve foglalkozik a fa­lusi turizmussal Szívügye a diáksport A helyi általános iskola igazgatója, Alapi Sándor 1975-ben végezte el Egerben a tanárképző főiskolát történelem-orosz szakon, majd 1995-ben az ELTE-n német nyelvtanári diplomát szerzett. Pedagóguspá­lyáját Héhalomban kezdte és a mai napig itt tanít. 1984-től mint a palotási iskola tagintézményének ve­zetője volt, 1990-től pedig mint önálló iskolaigazgató dolgozik. A vezetése alatt álló intézményben a végzett szakok mel­lett testnevelést is tanított, hiszen szívügye a diáksport. Ötödik éve polgári védelmi felkészítést tart a gyerekeknek. Felesége is pedagó­gus, tanítóként dolgozik a héhalmi iskolában szintén 1975-óta. Egy lánya van, ő szintén végzett pedagógus. Szabad idejében szereti a természetjárást főként az iskolásgyerekekkel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom