Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)

2003-09-01 / 202. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2002. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ TELE VAN (VOLT) A VÁROS SZERELEMMEL... Ezt a címet adta képének fotósunk, aki ellátoga­tott Pataki Csaba és Takács Eszter lakodalmára. Ezúton mi is sok boldogságot, bőséges gyermekál­dást kívánunk az ifjú párnak!__________________________________________________*________■ Fejlődő közbiztonság Rétságon _____NMH-információ______ A nyári szünet után a napok­ban tartotta első ülését a rétsá­gi önkormányzat képviselő­testülete. Napirendi pontként szerepelt a rétsági közbizton­ság helyzetének értékelése, amit Gábriel Géza rendőr alez­redes, a rétsági kapitányság vezetője értékelt. Elhangzott, hogy a rétsági rend­őrkapitányság elsődleges célja a lakosságot legjobban irritáló bűn­cselekmény-kategóriák vonatko­zásában a felderítés területén a mi­nél jobb eredmény elérése. Rétság város bűnügyi helyzete az átlag­hoz képest továbbra is jónak mondható. Az elmúlt időszakban az ismertté vált bűncselekmények száma 68-ról 32-re csökkent, eh­hez hasonló változás a megye más városaiban nem tapasztalható. Továbbra is a vagyon elleni bűn- cselekmények száma a legmaga­sabb, már az előző év első fél év­ében regisztrált 47-ről 20-ra csök­kent. A lopások száma 19-ről 11-re, a betöréses lopások száma 6-ról 3-ra csökkent. A kedvező folyamatban a kapitányság véleménye szerint fel­tétlenül szerepet játszik ebben a vá­ros folyamatos, dinamikus gazdasá­gi fejlődése, a foglalkoztatási viszo­nyok kedvező alakulása, vagyonvé­delmi és technikai berendezések egyre szélesebb körű elterjedése, a polgárőrség működése, valamint a nagyban csökkent úgynevezett „holt terek” száma, ami a város köz- világításának korszerűsítéséből adó­dik. A megelőzés érdekében a kapi­tányságvezetőtől megtudtuk, hogy a vagyonvédelem érdekében a vá­rosban még erőteljesebben kellene propagálni a jelző-, illetve riasztó- rendszerek elterjesztését. Ezenkívül élni kell a pályáza­tok által felkínált lehetőségekkel, a középületek és intézmények vé­delmének érdekében. A bűncse­lekmények megelőzésében nagy szerepe van a jól működő helyi polgárőrszervezetnek, amit az önkormányzat a megalakulásától kezdve sajátjaként kezel, s amennyire teheti, támogatja pénzzel és technikai eszközökkel egyaránt - mondta a kapitányság első embere. Szó volt arról is, hogy Rétságon kezdeményezni lehetne a Nyugat- Európában már több helyen jól működő „Szomszédok Egymásért Mozgalom” (SZEM) bevezetését, illetve működtetését. A mozgalom alapgondolata, hogy a szomszédok a közös isme­retség alapján figyelnek egymásra, környezetükre, mivel a rendőrök egy adott területen nem ismerhet­nek mindenkit. A közrendvédelmi tevékenység­hez kapcsolódóan megtudhattuk, hogy a kapitányság elhelyezkedé­séből fakadóan, valamint, hogy ille­tékességi területünkön, Rétság vá­rosban található a legtöbb munka­helyet biztosító üzem. Ezenkívül nemzetközi közlekedési főútvonal is átvezet a városon, ezért a többi településhez viszonyítva itt a leg­gyakoribb a rendőri jelenlét. A rendőrkapitányság vezetője megjegyezte még, hogy a tömeg- közlekedés kinőtte Rétság kerete­it, és hangot adott olyan autó­busz-megálló kialakításának lehe­tőségéről, ahol az utasok bizton­ságosan szállhatnak fel és le a jár­műről. A városban is már gyermekkor­ban, az általános iskolában meg­kezdődik a közlekedési szabályok megismertetése. Ebben nagy segít­sége volt a megyei baleset-megelő­zési bizottság által megküldött fü­zetek, illetve propagandaanyagok elterjesztése. A társadalmi kapcso­latok is jó tendenciát mutatnak Rétságon, ennek jó példája a helyi polgárőrséggel való magas színvo­nalú együttműködés. Ezt már több városi rendezvényen is tapasztal­hatták a vendégek, de a cigány ki­sebbségi önkormányzat vezetősé­gi tagjaival is élő és folyamatos a kapcsolat. Elhangzott az is, hogy a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület áldo­zatvédő irodája nemrégiben a rend­őrkapitányságon kapott helyet, de az országban növekvő tendencia­ként tapasztalható, hogy ezeket az önkormányzatok hozzák létre, vagy veszik át és működtetik. En­nek az is oka lehet, hogy a polgárok szívesebben fordulnak civil szerve­zethez és annak ügyintézőjéhez és nem rendőrségi objektumba lép be ügyének érdekében. SZÁVAI ATTILA Üvegipari érdekszervezet alakul A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vissza nem térítendő anyagi támogatá­sával, a Közép-magyaror­szági Regionális Fejlesztési Rt. és a Beszállítói Befekte­tő Rt. szervezésében rövide­sen megalakul az Észak­magyarországi Üvegipari Klaszter Egyesület. A szer­veződés célja a térség üveg­ipari cégei fejlődésének elő­mozdítása, gazdasági életé­nek fellendítése és a partne­rek közötti együttműködés erősítése. A klaszter működése hama­rosan gyakorlati pályára áll. Ennek elősegítése érdekében a szervezők egy konferenciát rendeznek Salgótarjánban, szeptember 4-én. A konferen­cia címe: „Klaszter az üveg­iparért”. Ezen a szakmai ta­nácskozáson a klaszter repre­zentatív körülmények között mutatkozik be a szakmai és üzleti közvélemény előtt. A rendezvény helyszíne a Nem­zetközi Kereskedelmi és Inno­vációs Központ.- A programunk keretében előadások mutatják be a klaszterek gazdaságfejlesztési szerepét, a beszállítói kapcso­latok fejlesztését, az üvegipari klaszterkezdeményezés eddigi eredményeit, a klaszter- prog­ramok eddigi tapasztalatait és a klasztertagok sikerének egyéb támogatási lehetőségeit. Ehhez elismert szakembereket kértünk fel - mondta el érdek­lődésünkre Mihályné Balázs Melinda, a KRF Rt. vezérigaz­gatója.- Rendezvényünk legfonto­sabb része a workshop, melyen a műhelymunka során közösen határozhatjuk meg az együtt­működés, közös fellépés mi­benlétét, az elvárt eredménye­ket. A konferencián természete­sen mód nyílik személyes kap­csolatok építésére, elmélyítésé­re és egymás jobb megismeré­sére. Rendezvényünk nyílt, a vendégek számára ingyenes, arra szeretettel várjuk a szak­mai közvéleményt, az érdeklő­dőket. Kérjük, hogy részvételü- ket előre jelezzék.________ t,n.l. Megszüntetés helyett átalakítás Megkezdődött a regionális vasutak szervezése A mintegy négyezer kilométernyi gazdaságtalan mellék- és szárnyvonal önkormányzati üzemeltetésére kétféle javasla­tot is előkészített a közelmúltban a MÁV Rt. új vezetése. Au­gusztus 26-án Balassagyarmaton, a városháza dísztermében társadalmi párbeszédként kezdeményezett regionális érte­kezleten dr. Tömpe István stratégiai vezérigazgató-helyettes és dr. Menich Péter regionális igazgató 33 polgármester, illet­ve térségfejlesztési menedzser előtt vázolta a vasúti közleke­dést várhatóan élénkítő, s gazdaságosabbá tevő lehetősége­ket. Augusztus 27-én Vésztőn további párbeszédet folytattak a vasúttársaság vezetői. NMH-információ Balassagyarmat körzetében 178 kilométernyi, Vésztő térsé­gében pedig 193 kilométer hosz- szú vonalat és 330, illetve 300 vasutast érintene az átszervezé­si folyamat, melynek révén az érintett régiók önkormányzatai vennék át üzemeltetésre a tele­püléseik mentén húzódó vasúti infrastruktúrát. A MÁV elsősor­ban azért választotta ki - kísérle­ti jelleggel - ezeket a területeket, mert az itt található, s államvas­úti kezelésben gazdaságtalanul működtethető mellék- és szárnyvonalak a törzshálózattól könnyen elkülöníthető, zárt egységet alkotnak. Azt már a tanácskozás első perceiben tisztázták a vasúti ve­zetők, hogy a jelenleg gyér for­galmú, de a térség életében meghatározó jelentőségű vona­lak esetleges átadásával nem az üzemeltetéssel járó vesztesége­ket kívánja a vasúttársaság az önkormányzatra áthárítani, ha­nem olyan megoldást próbálnak találni, amely révén a jövőben hatékonyabban és gazdaságo­sabban működhetnének ezek a vonalak. Egyébként a térségi és vasúti vezetők találkozása, illetve a je­lenlegi tanácskozáshoz hasonló együttgondolkodás nem isme­retlen az önkormányzati veze­tők számára.. A kilencvenes évek második felében már voltak olyan vasúti kezdeményezések, melyek révén a régió települése­inek lehetőségük nyílt a vasúti szolgáltatásfejlesztési, menet­rend-szerkesztési, arculati kér­désekben véleményt nyilváníta­niuk, illetve igényeiket, elvárá­saikat tolmácsolniuk. Ennek el­lentételeként pedig már akkor számos önkormányzat hozzájá­rult közműfejlesztési támogatás elengedésével, kisebb terület­tisztítási és felújítási munkák el­végzésével, vagy az őrzés-véde­lem biztosításával a helyi vasút eredményesebb működésének finanszírozásához. A vasúti vezetők két lehetősé­get vázoltak fel. Eszerint az ön- kormányzatok a jövőben vagy megrendelnék a vasúttársaság­tól a szükséges szolgáltatást, vagy pedig saját regionális társa­ságot, mintegy „kis MÁV-ot” hoznának létre és maguk üze­meltetnék vonalaikat. Két meghatározó szempontot azonban az alternatív javaslat is figyelembe vesz. Azt, hogy a MÁV akkor sem szünteti meg a kérdéses vonalakat, ha a telepü­lési önkormányzatok netán ne­met mondanának a vasút javas­latára. Másrészt széles körben megvizsgálják, hogy a pályavas­úti infrastruktúra, konkrétan a vasúti pálya, milyen módon ke­rüljön önkormányzati kezelés­be, vagy maradjon tartós állami tulajdonban. Az igen élénk érdeklődést ki­váltó tájékoztatást követően a polgármesterek, többek között Markó Antal Szügy, dr. Tari Endréné Bánk, Tolnai János Romhány, dr. Pesty Klára Galgamácsa, Dombay Gábor Drégelypalánk, Szabó Tibor Ipolytarnóc képviseletében, il­letve dr. Bacskó József balassa­gyarmati alpolgármester a saját településeiken szerzett, s olykor igen ellentmondásos eddigi ta­pasztalataik ismeretében latol­gatták a lehetőségeket. Lombos István, a nyugat-nóg­rádi régióban vezető szerepet játszó Balassagyarmat polgár- mestere összefoglaló értékelésé­ben azt tartotta fontosnak, hogy a települési önkormányzatok ve­zetői nem viselkedtek elutasító­an, hiszen miközben fenntartá­saikat és elvárásaikat hangoztat­ták, tudomásul vették, hogy a kezdeményezés, kísérleti jelle­génél fogva nem azt jelenti, hogy a vasúttársaság „lerázná magáról” legproblémásabb há­lózati egységeit. Leszögezte: polgármester tár­sai a térség vasúti közlekedésé­hez mindenképpen ragaszkod­nak, s annak életben tartásáért áldozatokat is hajlandóak hoz­ni. Szükségesnek tartják viszont a konkrét forráslehetőségeket és üzemeltetésfinanszírozási kere­teket is meghatározó részletes terv elkészítését. Ugyanis a régi­ót halmozottan hátrányos hely­zetű térségként tartják nyilván, az önkormányzatok szinte kivé­tel nélkül az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő tele­pülések számára elkülönített (önhiki) nemzetgazdasági forrá­sokra is támaszkodva tudnak, próbálnak megélni, s a lakosság újabb terheket állami segítség híján már nem képes elviselni. Hangsúlyozta: a vasúttársa­ság javaslatát olyan pozitív kez­deményezésként értékelik, amelynek regionális gazdaság­élénkítő hatása valószínűsíthe­tő. Ez utóbbi pedig létszükséglet a térségben. Urbán Árpád, a nyugat-nóg­rádi térség országgyűlési képvi­selője ugyancsak támogatja a MÁV kezdeményezését. Úgy­mond: „lát fantáziát” javaslatuk­ban, hiszen az Európai Unióban már 40-45 hasonló, a közúti kö­zösségi közlekedésnél gazdasá­gosabb és környezetbarátabb regionális vasúttársaság műkö­dik jelenleg is. Napokon belül részletekbe menően tájékozód­ni kíván a MÁV vezetőinél a le­hetséges megoldási módokról, s egyetért az önkormányzati-vas­úti szakértői grémium létreho­zását célzó tervükkel is. Igen értékesnek tartja azt a magas színvonalú vasúti szak­ma-kultúrát, amely a térségben tradicionálisan meghonosodott. Úgy látja, a jelenlegi felkészült vezetőkkel és tapasztalt munka­társakkal megfelelő „nagyvas­úti” segítség esetén megoldható egy szervezeti átalakítás, s adott esetben számítanak is rájuk. Első barátságos lépésként azt javasolja Urbán Árpád a MÁV ve­zetőinek, hogy akár már a decem­berben kezdődő új menetrendi évben indítsa be a MÁV vezetése Balassagyarmat-Ipolytarnóc- Losonc (Lucenec) viszonylatban azt a nemzetközi vasúti személy- vonati közlekedést, melynek tu­domása szerint már a menetrend­je is kész, s amely azonnali forga­lomnövekedést eredményezhet a körzetben. Sürgős és nagyon fon­tos lépésnek tekinti annak a Dré- gelypalánk-Ipolyság (Sahy) kö­zötti mintegy 6,3 kilométeres vo­nalnak a visszaépítését is, melyet még az 1960-as években meg­szüntettek, s amely révén a dél­szlovákiai térség további 20-25 te­lepülése tudna csatlakozni egy re­gionális - meghatározóan magá­ba foglaló - eurorégiós infrastruk­túra-fejlesztéshez. A várakozásteljes hangulatban befejezett tanácskozás következő fordulójára dr. Tömpe István stra­tégiai vezérigazgató-helyettes és dr. Menich Péter regionális igaz­gató ígérete szerint - az augusz­tus 27-én 18 polgármester és tér­ségfejlesztési szakember részvé­telével Vésztőn megtartott társa­dalmi párbeszéden elhangzott ja­vaslatokat is figyelembe vevő részletes, alternatív, írásos terv közreadása mellett - egy hónap múlva kerül sor. g. szűcs László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom