Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)

2003-09-30 / 227. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 200 3 ERDŐTARCSA 2003. SZEPTEMBER 30., KEDD Árpád-kori eredetű település. Nem sok írásos adat maradt fenn, de az tény, hogy a mai ba­rokk templomot egy gótikus istenháza alapjaira építették. A régi templom a törökdúlás alatt pusztult el. A községet az oklevelek 1404-ben említették először, Zsigmond király egyik ado­mánylevelében: az uralkodó udvari szabójának, Pócsi Dénesnek adta Erdötarcsát. Buják várá­nak egyik tartozékaként 1439-ben Báthory Ist­ván volt a földesura. 1528-ban Werbőczy Ist­ván szerezte meg, majd 1552 után a török hó­doltság évtizedei következtek. A tizenöt éves háború idején, 1598-ban Csehi Péter bírta. A török hódoltság XVII. századi évtizedei alatt a váci nabije községei közé tartozott. Erdőtarcsa a mai napig kastélyos falu, hiszen több úrilak is áll itt. A barokk, volt Szentmiklóssy-Kubinyi- kastély 1770 táján épült, ma a Magyar Tudo­mányos Akadémia alkotóháza. Az épületet tel­jes pompájában állították helyre, ma Nógrád megye egyik legszebb, leggondozottabb műem­léke. A Kubinyi-féle és a Végh-kúria a XIX. szá­zad elején épült, mindkettő klasszicista stílusé. A falu szélén áll Dabasi Halász Elemér egykori kúriája, amit 1896-ban emeltek, de az átalakí­tások során már elvesztette eredeti jellegét. Ér­tékes viszont a kertje: a mintegy két hektár ki­terjedésű arborétum természetvédelmi oltalom alatt áll. A parkban 1957-ben, az akkor már pusztulásnak indult területen több mint száz ta­lajt vettek számba. A község római katolikus temploma 1746- ban épült egy régi kápolna helyén, de a tornyot csak 1903-ban toldották hozzá. A faluban áll egy evangélikus harangláb is. A falu központjában található a polgármesteri hivatal, de ebben a felújított épületben kapott helyet a posta is ■ A község általános iskoláját ebben a klasszicis­ta kastélyban helyezték el ■ Okosan gazdálkodnak a kevéssel Az erdőtarcsai képviselő-testületet a gazdálkodás gondjai foglalkoztatják. A fejlesztésre fordítható pénzeszközök egyre csökkennek, szégyenkezniük azonban mégsem kell. A faluban a szennyvíz kivételével teljesen kiépül­tek a közművek. Gáz ott is van, ahol még nem épült ingatlan, elősegítve ez­zel a letelepedést. Korszerűsítették a közvilágítást, telefonhálózat is szol­gálja a lakosság kényelmét. A fejlesz­tések az épületek felújításában, a falu­központ kialakításában, az önkor­mányzati tulajdonban lévő műemlék épületek felújításában öltenek testet. Okosan éltek a pályázati lehetőségek­kel, amelyek révén korszerű falukép alakult ki. Körjegyzőségben dolgoz­nak, egyrészt a szakszerűség, más­részt takarékossági okok miatt. Háziorvosi szolgálat van, Kálióról jár át a doktor, heti két alkalommal tart itt rende­lést. Kálión pedig lehetséges a fogorvosi el­látás. Posta még működik. Két-két vegyes­bolt és italbolt áll a falusiak rendelkezésére. S ami nagy kincs, a földutak helyett minde­nütt aszfaltosak az utcák. A közlekedés jó is, rossz is. Heves me­gye és Balassagyarmat irányába több járat Erdőtarcsán keresztül közlekedik. A hatva­ni Volán és a budapesü Volánbusz eddig nagyon rugalmasan segített. Sajnálatos, hogy rosszabb a közlekedés Pásztó és Sal­gótarján irányába. A 60 év felettiek száma a lakosság negye­dét teszi ki, de ugyanúgy negyedennyi a 18 év alattiak száma is, s ha ez több éven ke­resztül összhangban van, nem mondható, hogy túlzottan öregszik a település. A 660 lakosból 376 az aktív korú lakosok száma. Nagyobb gondot okoz, hogy nincsenek munkalehetőségek. A regisztrált munka- nélküliek száma öt százalék körüli, de ez valójában négyszer annyi. Most égető gondjuk nincs. Sürgősen meg kell oldani azonban a biztonságos ivó- vízellátást, mert később nem lesz elegendő a falu egyetlen mélyfúrású kútja. Éppen ezért öt településsel összefogva címzett tá­mogatással és saját erőből Tmi J Szolgálni és nem uralkodni A helybeli születésű Mészáros László János jól ért a mezőgazda­sághoz, hiszen növénytermesztő-technikumot végzett. Tudása, szor­galma révén ágazatvezetői beosztásban hasznosította szakismerete­it. Második ciklusban tölti be főállásban a polgármesteri posztot, ko­rábban társadalmi megbízatásban végezte e felelősségteljes mun­kát. Felnőtt lánya Gödöllőn dolgozik, fia szobafestő vállalkozó. A falu gondjait vál­lán hordó férfi kevés szabad idejének egy részét a két unoka, másik részét a technikai sportok kötik le. Igaz, nem műveli, csak nézni szereti. Jelmondata sze­rint szolgálni akar és nem uralkodni. ElBŐTMIgSA ÜW3. Étfl oktatási kiadások 17600 szociátis\ ellátások 'üzemeltetés 11700 összesen: Sí 732IR akarják megvalósítani az ivóvíz-távvezeték kiépítését. A közeljövő egyik fő feladata lesz a szennyvíz és a szilárd hulladék kezelésé­nek megoldása. Miközben fejlődik a lakos­ság ellátása, javulnak az életkörülmények, eljuthatnak az iskola alsó tagozatának be­zárásához, mert a lakosság egy részének körében mind kevesebb a gyerek, s azokat is elviszik a szülők inkább a környező isko­lákba. Akadémikusok vendéglátója Kevesen tudják, hogy Erdő­tarcsa egyik legszebb épületé­ben, az egykori Szentmiklósy család 1750 körül épült szép ba­rokk kastélyában működik a Ma­gyar Tudományos Akadémia üdülője és alkotóháza. Sokan jönnek ide dolgozni, de van, aki csak pihenni jön. A há­romhektáros park szemet gyö­nyörködtető, a korabeli bútorok­kal berendezett épületben köz­ponti fűtés, hideg-meleg víz szol­gálja a kényelmet, a zavartalan al­kotást. Teniszpálya esti világítás­sal, eltolható fedett tetős úszóme­dence, asztalitenisz, szauna a ki- kapcsolódást. Ennek a közintéz­ménynek az alaptevékenysége az akadémikusok, tudományos dol­gozók üdültetése. A terület, az intézmény azon­ban nem zárt, mivel Dombo- róczki Gyula, az alkotóház veze­tője a szabad férőhelyeket értéke­sítheti. Sőt, kiegészítő tevékeny­ségként különféle, akár százfős rendezvényeket is a falak közé fo­gadnak. A negyvenhárom éves, kétdiplomás szimpatikus igazga­tó 1992-től van ebben a beosztás­ban, amelyet pályázattal nyert el. Az igazgató a közeli Szirákon él feleségével, aki Vanyarcon óvó­nő. A két leányuk gimnáziumban tanul a fővárosban. ■ Homonyik nógrádi kapcsolata- Egy egyszerű, vidéket szerető, az ősöket, ha­gyományokat tisztelő magyar állampolgár vagyok, aki a zenével keresi a kenyerét - mutatkozik be Homonyik Sándor énekes. A szatmári születésű zenész feleségének családi kötődései Nógrádba nyúlnak vissza. Ősei a Bibithy Horváthok, akik kö­zött volt Madách Imre baráti köréhez tartozó nóg­rádi alispán is. A feleség révén hát Homonyikék nógrádinak is tartják magukat. Az énekes, dalszerző régen szerelmes Nógrád­ba, a fővárosból gyakran jött a faluba, s idén úgy döntöttek, hogy végleg ideköltöznek. Gyerekkorá­ban zenei általánosba járt, hegedülni tanult. A kö­zépiskolában zenekart alakítottak, a klasszikus hangszerről áttért az elektronikusra. Sok küzdel­I mes év után sikerült befutnia, or- } szágos hírnevet szerezni. Eddig másfél millió lemezét adta el, legis­mertebb dala az „Álmodj, király­lány” amely egy szépségkirálynő ! tragédiája nyomán született: balla- I daszerű dalban állítottak emléket a I lánynak. * Homonyik Sándor azon szeren­csések közé tartozik, akik a zenéből meg tudnak élni. Demjén Ferenccel és Miklós Tibor szövegíró­val dolgozik együtt. Ide menekül mindig a munka után, ahol családjával éli az egyszerű emberek éle­tét és közben készülnek a dalok. Homonyik Sándor Akik a Sámsont készítik Szalatnai Mihály és fia, Attila öt éve gyártja azokat a biztonsá­gi ajtókat, amelyek országszerte keresettek. A Sámson fantázia- nevű kizárólag egyedi gyártású, faborítású vasajtók egyetlen kulccsal működnek, mégis ti­zenkét ponton záródnak. A két szakember számára telje­sen mindegy, hogy családi házról, sorházról, vagy valamilyen intéz­ményről van szó. Néhány gazda­sági társulásnak dolgoznak és ele­get tesznek az egyedi kívánságok­nak is. Az idén már több mint száz különféle biztonsági ajtót ké­szítettek el az erdőtarcsai házi­műhelyben. A fiú a leszerelését követően nem kapott munkát, ek­kor határozták el az ajtógyártást. Építettek egy műhelyt és belevág­tak az ajtógyártásba. A dolog nem történt tapasztalat nélkül, hiszen a közelükben másik két települé­sen is gyártanak biztonsági ajtó­kat. Szalatnaiék azonban kétség­telenül esküsznek a saját termé­kükre. S nem is oktalanul, amit a megrendelők számának növeke­dése is mutat. A családban három fiú van, a középső Hatvanban dolgozik, a legkisebb az evangélikus gim­náziumba jár Aszódon. A csa­ládfő felesége a helyi iskolában dolgozik. Szalatnai Mihály be­vándorló a faluba, máshonnan jött ide. Mégis mindenki ismeri, hiszen tizenkét évig volt itt üzemvezető az egykori tsz-ben. A munka mellett szenvedélye is van apának és fiának. Attila most udvarol, Mihály pedig a falubeli vállalkozókkal való ta­lálkozás érdekében meglátogat­ja a Bázist, a falu közkedvelt vendéglőjét. Szalatnai Mihály és fia, Attila munka közben RIGÓ TIB0R FELVETele Arcok a településről Nyugdíjasok és gyerekek patrónusa A falu szabadidős-társasága még 1987-ben alakult - jelenlegi vezetője Vajzemé Nagy Ágnes - azzal a céllal, hogy a téli estéken felelevenítsék a régi hagyományo­kat, a tollfosztók, fonók emlékét. Két éve diákklubot is létrehoztak, mert rájöttek, hogy a nyugdíjasok mellett a gyerekeknek is szükségesek a hasznos elfoglaltságok. Minden településen gond, hogy a fiatalok nem tudnak mit kezdeni magukkal, járják a falut, rongálnak. Hogy ne ezzel vezessék le az energiájukat, programokat kell adni nekik. Markó Róbertné Podonyi Piroska a szabadidős társaság titkára és a di­ákklub egyik vezetője úttörő munkát végez ennek érdekében. Nehéz a dolguk, mert 6-14 éves korú gyerekek vannak a klubban, s változa­tos programra van szükség. A települési és a kisebbségi önkormányzat egy-egy pingpongasztalt vásárolt a gyerekeknek, a faluházban vannak társasjátékok, számítógépek, amik lekötik őket. Markónénak a napi postai munkája mellett ez kikapcsolódás. A gyermekei is szeretnek a klubba járni, ahol szerepelnek, énekelnek. Az ünnepeken a csaknem ötventagú erdőtarcsai diákklub mindig műsort ad. Szerény tagdíjat is fizetnek, de az önkormányzat is ad anyagi támogatást. Ebből fedezik a szórakozásukat. Óvodások avatott nevelője Magyamé Rédei Mária óvodapedagógus, a napközi otthonos óvoda vezetője örömmel újságolja, hogy 1996- ban egy nagy felújítás, átalakítás után költöztek az épü­letbe, ahol együtt vannak az iskolával. Az óvónő a szom­szédos Erdőkürtről jött asszonynak a faluba, ahol boldo­gan él férjével, lányával és fiával. Mivel mindig a kicsi gyerekekkel szeretett volna foglalkozni a balassagyarma­ti óvónőképző középiskola után a kecskeméü óvónő­képző főiskolát végezte el. Kezdettől jól érzi magát a tiszta, rendezett te­lepülésen. Örül neki, hogy a tiszta környezet alakítását egymástól lesik el az emberek, követik a jó példát. A férje, aki szobafestő-mázoló sokat segít a közösségnek. A faluban látható szobrok egy részét ő készítette fá­ból. Az óvónőnek a munka mellett a családja a hobbija, meg az otthoni kert, a virágok. Azt mondja, arra törekszik, hogy a keze alól kikerülő óvodások boldog gyerekek és felnőttek legyenek. Egyházközségi gondnok Merész Aranka a szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke az Őszirózsa nyugdíjasklub vezetője, az evan­gélikus leányegyházközség gondnoka, harangozója és mindenese. Az egyházasdengelegi születésű hölgy 1952-ben került ide lakni az édesanyja szüleihez. A fő­városban tanult csecsemő- és gyermekgondozói iskolá­ban és gyermekotthonban, kórházban dolgozott, ami­kor férjhez ment. Amikor nyugdíjas lett hazaköltözött az édesanyjá­hoz, s több mint tíz éve lakik itt. Á tenni akarás nem hagyta nyugod­ni, szervezte a nyugdíjasklubot. A nemrégiben alakult szlovák önkor­mányzaton beiül is egyik motorja a tevékenységnek, amelyhez anyagi és erkölcsi támogatást kapnak a települési és a szlovák önkormányzat­tól. Emellett sajátmagára, édesanyja gondozására is jut idő. Egészsé­ges életmódjához hozzátartozik a rendszeres séta a két kaukázusi ku­tyájával. Örömmel említi, hogy a kis létszámú evangélikus hívők aján­dékba kaptak egy kis kápolnát, amit rendbe kell tenni, hogy kialakít- hassák a templomukat. _______________________________________■ É let a kastélyos településen Az erdőtarcsai emberek úgy élik a mindennapi életüket, aho­gyan biztosítottak ehhez a feltéte­lek. Egykoron híresek voltak ar­ról, hogy falujukat valamikor kastélyos településnek nevezték. Büszkék rá, de különösen arra, hogy három kastélyuk még meg­van. Ezeket sorban felújították. Egy van ebből a falu tulajdoná­ban, mivel mindet nem tudnák fenntartani. A helyi szabadidős-társaság szervezi a társadalmi és kulturá­lis életet a településen az önkor­mányzattal kötött megállapodás alapján. Évente 200-250 ezer fo­rinttal támogatják őket, ezért évi legalább hat rendezvény szerve­zését várják, amit mindig túltel­jesítenek. Tevékenységükhöz a nemrégiben kialakított faluház­ban kaptak helyet. Itt zajlanak a falugyűlések, közmeghallgatá­sok, még a falunap is. Már csalá­di rendezvényekre is szeretnék igénybe venni. A társaságon be­lül működik egy nyugdíjas- és egy kölyökklub. Ők a faluház­ban tevékenykednek. Működik vöröskeresztes szervezet is, évente két alkalommal van vér­adás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom