Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)
2003-08-09 / 184. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 E C S E G 2003. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT Ősidőktől lakott a környék, hiszen Itt tárták fel Nógrád megye egyik legrégebbi, a Krisztus előtti IV. évezredből származó, ékszerekből, használati és kultikus tárgyakbél álló kőkori leletanyagát. Ecseg mellett bronzkori tárgyi emlékek Is előkerültek. A falu első írásos említése 1238-ból származik: IV. Béla egy okiratban megerősítette itteni birtokukban a Szent János lovagrend tagjait. Ecseg határában az oklevelek tanúsága szerint az llona-vár már 1324-ben állt - valószínűleg a tatárjárást követő, országos várépítések idején emelték. 1345. július 1-jén, a dalmáciai Zára ostrománál hősi halált halt a vár ura, Horsundorfer Farkas. Az llona-várat említették 1347-ben is, a XV. században azonban már egyetlen forrásban sem szerepelt az erődítmény neve: időközben elpusztulhatott. A község 1460 és 1481 között Hollókő várának tartozéka volt. Ecsegen a középkorban vámszedö helyet tartottak fenn. Feljegyezték azt Is, hogy 1493-ban a Romhányiak eladták itteni birtokaikat. Ecsegen 1633-ban a váci nahije községeként tíz adéköteles háztartást írtak össze. A vármegyei adónyilvántartások 1715-ben 15 magyar és két szlovák, 1720-ban pedig 34 magyar háztartást Írtak itt össze. A községnek valaha jó bora termett: a királyok adófizető eszközként is elfogadták. A falu római katolikus templomának tornya gótikus, XV. századi. Az épület többi részét 1792-ben építették, késői barokk stílusban. A község plébániája 1617-ben is fennállt, 1656-ban egész Nógrád vármegye püspöki helynöke volt a községi plébános. Ebből arra következtethetünk, hogy Ecseg a hódoltság alatt nem pusztult el. A falu határában 1680-ra építették fel a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot, ami mellett a XVIII. század végéig nevezetes búcsújáróhely volt a szent kút. Egykor számtalan csoda legendája fűződőit hozzá. Amikor azonban elapadt a víz, elhagyták e kegyhelyet. Ecseg 1810- ben esperesi kerület székhelye lett. Nem sok maradt az 1600-as években felfedezett csodalévő forrás mellé épített kápolnából, pedig ez a kisebb templom jó 150 évig híres és keresett búcsújáróbely volt. Amikor a forrás vize elapadt, a kápolna is romlásnak indult, 1864-re pedig már nyoma sem volt a forrással együtt. Századunk harmincas éveiben Pálos Pál plébános újrafúratta a forrást és sziklaboltozatot emeltek fölé a falubeliek segítségével és elkezdődött a kápolna újjáépítése is, de sajnos egyiket sem tudták befejezni, így újra az enyészeté lettek és csak a 90-es években tették rendbe a forrást, valamint a még megmaradt templomromokat. Az agrárturizmus és a tavak birodalma lesz Ritka, szinte megható, de mára már kivesző gesztusban lehet része annak, aki Ecsegre látogat - az ott lakók nagy része „megsüvegeli”, azaz előre köszönti az idegent. Ez az ember- és hagyománytisztelet már önmagában is sok mindent elmond a Cserhát lábánál fekvő 1270 lelket számláló ősi település egyre fogyó, de utóbbi időkben stagnáló létszámú lakosairól. Sok minden megvalósult a fejlesztési tervekből, jelentős beruházásokat hajtottak végre az utóbbi másfél évtizedben Ecsegen. Orvosi rendelő, gyógyszertár és sportcsarnok épült, óvoda és természetesen iskola működik, fogorvosi ellátással büszkélkedhetnek, az idősek klubjában a közeljövőtől a mikrotér- séget kiszolgáló gyermekjóléti és család- segítő központ is helyet fog kapni, amely kilenc közeli falut is ellát majd, de nagy bánatuk a helyieknek, hogy az átfolyó és hatalmas vízgyűjtőterülettel rendelkező Szuha-, de még a parányi Mérges-patak is esőzéskor komoly árvízveszélyt jelent. Éppen ezért elsődleges feladat a romboló áradat kordában tartása, amelyet védelmi gát és több- funkciós víztárazó tó létesítésével szándékozik magvalósítani az önkormányzat. így egy csapásra megoldódna az árvíz, az öntözés, a horgászat és a víziturizmus kérdése is. Egyébként a már létező és magánkézen levőn Természetjáró polgármester A 46 éves, kétgyermekes szervezőmémök, Moravcsik Ferenc közéleti tevékenységével minden bizonnyal elégedettek a választópolgárok, hiszen már a negyedik ciklusban igazgatja szülőfaluját. Felesége Pásztón, az idősek otthonában dolgozik, lányuk felsőfokú tanulmányait végzi, fiuk pedig még középiskolás. Bár a polgármester elnöke a helyi vadászegyesületnek, puskáját már rég nem használta, inkább csak járja a természetet. Ha még ezen kívül is akad szabad ideje, irány a tornaterem, ahol heti rendszerességgel az elmaradhatatlan öregfiúk-focimeccs vár rá. összközműből hiányzik a csatornarendszer, nincs kábeltévé, teleház, vagy internetes kapcsolat. A kelleténél sokkal kevesebb jut a közös kasszából a fejlesztésre és bár folyamatosan pályáznak, őket is sújtja a - mint ahogy a polgár- mester megfogalmazta - középtelepülések „köztes átka”, azaz a Sapard- pénzekhez kicsik, az EU-s támogatásokhoz meg már túl nagyok. Pedig a szennyvízelvezetést meg kell oldani, mert ki hinné, hogy a községen EISIG; Ifi KÖLTSÉGVETÉSE kívül a környéken további tavakat terveznek, amelyek kialakítására akadnak is jelentkező^. Az egyre fejlődő növény- és gyümölcstermesztés mellett az agrár- és üdülőturizmusban látják a jövőt Ecsegen is, így vendégházakat alakítottak ki. Panzió épül, Kozárd és Ecseg pedig a leendő tavak közelségében egy közösen kialakítandó üdülőfalut szeretne létrehozni a Cserhát lankáin. Bár még áll, ma már nem működik a faluban az ősi iskolaház. Mégis két tanintézménybe járnak ma a gyerekek: az 1920-ban épült öt osztályterembe az alsósok, a felsősök pedig a II. világháború után iskolává átalakított volt Horváth-kúriába. Mindkettő kisebb-nagyobb felújításra szorul, ez azonban nem zavarja a gyerekeket a különleges pedagógiai program elsajátításában, amelyben kiemelt figyelmet fordítanak a nevelők a környezet és természet megismerésére, annak óvására, védelmére. Mivel szinte kéznél van a Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet, bő lehetőség nyílik a megfigyelésre, vizsgálódásra, amivel természetesen élnek is. Mindezek mellett és hozzájuk szorosan kapcsolódva folynak a rendhagyó hon- és népismereü órák, foglalkozások, amelynek kiváló terepet és hátteret nyújt az iskolában található, néprajzi részleggel bővített helytörténeti gyűjtemény. Stadler Árpád iskolaigazgató és kollégái szorgalmazására már régóta gyűlt az anyag, míg végül 1995-ben megnyílhatott a kiállítás, amelynek legnagyobb értéke a faluban talált neolitkori (új-kő- korszaki) kagylóékszer-lelet néhány érdekes darabja. Egy igazi „Darázs-fészek” Nem mindennapi nevet adtak a jó fél éve üzemelő reprezentatív presszónak a faluban, bár igazán kézenfekvő a magyarázat: a tulajdonos, a jól ismert mezőgazdasági gazdálkodó, Darázs Dezső a „Zümi” nevet kapta, s „intézménye” hamar a falubeliek közkedvelt találkozó- és szórakozóhelyévé vált. Várták már sokan a nyitást, rengetegen segítettek valamilyen módon még az építkezésben is, számukra emlékezetes nyitóbulit és hálapartit rendeztek, névkártyáik amíg csak áll az épület, a „keresztgerendát” díszítik. De honnan jött az ötlet egy olyan vállalkozónak, aki nyolc hektáron lucernát és tököt termeszt, gázpalack-cseretelepet működtet, takarmányboltot üzemeltet, hogy ebbe az irányba is fejlesszen?- Amikor fiam, Gábor befejezte a vendéglátós-tanulmányait, jött az ötlet, hogy csináljunk egy presszót (amelyben jelenleg is kapható hot dog, hamburger, vagy pizza - a szerk.) és amelyet hamarosan tovább bővítünk kisvendéglővé - adta újabb vállalkozásuk magyarázatát a gondoskodó édesapa, aki még hozzátette: - Talán senki sem hitt abban, hogy meg tudjuk valósítani a kisebb csodát, a szigorúan nemdohányzó, füstmentes szórakozóhelyet, mára senki figyelmét sem kell felhívni az eredeti elképzelésre. Az igényes anyagokból ízlésesen berendezett helyiségben játékgépek sorakoznak, de asztalifoci is csábítja a fiatalokat az állandó csuklógyakorlatra, bajnokságot is szerveznek nekik. A futballrajongók gyülekezőhelye a presszó - nem hiába volt Darázs Dezső szakosztályvezető a valaha szebb napokat látott focicsapatnál, nála (is) nagyban folyik a megszűnt labdarúgócsapat újjászervezése, mind többen kérnek a jelentkezési lapokból a bőrgolyót imádó fiatalok, akik közül sokaknak törzshelye a Zümi. Bár a hétköznapokon is élénk a nyüzsgés a presszóban, a hét végi baráti összejövetelek, bulik, diszkók még jobban vonzzák nem csak az ecsegieket, hanem a környékbelieket is, amely jól mutatja, egy kis faluban is egyre nagyobb igény van az igényes és kulturált szórakozásra. Arcok a településről A tanításban leli örömét Stadler Árpád iskolaigazgató a Cserhát lábainál fekvő község talán legsokoldalúbb polgára. A kétgyermekes, magyar-történelem szakos tanár szülei ösztönzésére került a pedagógusi pályára, s 11 éve adminisztratív vezetője is a patinás, 107 éves intézménynek. Mint vallja, az igazgatás felelőssége, terhe csak a tanítás öröme mellett elviselhető. Nevéhez fűződik az iskolában található állandó helytörténeti és néprajzi gyűjtemény, s a múlt kutatása mellett több kiadvány szerzője és társszerzője. A Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet botanikai és ornitológiái megfigyelője. Tagja a megyeszékhelyen működő fotóklubnak. Szép, de nehéz hivatást választott Törékeny fiatal hölgy Fábián Katcdin diplomás szociális munkás, aki másfél éve pályázaton nyerte el az idősek klubjának vezetését. Egyedül neveli két gyermekét, akikkel szolgálati lakásban lakik, közel idős védenceihez, akik reggeltől késő délutánig vehetik igénybe a ház szociális szolgáltatásait. Mert nem csak napi háromszori kedvezményes étkeztetés, klubfoglalkozások, névnapi és születésnapi, nők és anyák napi megemlékezések, iskolások műsorai, hanem buszos kirándulások, sőt, népszerű zarándokutak is szerepelnek a közkedvelt Katika és tapasztalt kolléganői által szervezett programokban. Nem is olyan rég még Nógrád megye legidősebb embere, a tavaly 104. évében elhunyt Kelemen Ferenmé is látogatta az idősek otthonát, jelenleg pedig a 86 éves Radics néni a korelnök. Bíznak benne az emberek Baranyi Rudolf mindig is nyitott volt mások problémái iránt, de hivatalosan csak egy éve tud valamit tenni is azokért, akik megkeresik ügyes-bajos dolgaikkal. A cigány kisebbségi önkormányzat - amelynek egyik megbecsült tagja - ugyanis csak azóta működik a faluban. Pedig az összlakosság 25 százalékának kellenek olyan elismert képviselők, akik megpróbálják orvosolni a meglévő és felmerülő problémákat. Azok ugyanis akadnak, de a ckö tagjai is csak most tanulják az érdekképviseleti munkát, sok dologgal még nincsenek teljesen tisztában. Mint a kétgyermekes családapa elmondotta, nem minden csak rajtuk múlik. A munkanélküliek között vannak, akik nem is akarnak dolgozni, csak a segélyre várnak, mert keveslik a sokszor megerőltető tevékenységért járó pénzt és a vállalkozók is sokszor inkorrektek velük szemben. Van tehát mindenkinek rengeteg tennivalója és javítanivalója a saját háza táján... Hangyaszorgalommal rendszerez A 77 éves Csonka József tartalmas és szép életutat tudhat maga mögött, két gyereke és négy unokája mellett már dédunokájára is büszke. Fiatalkora óta a szövetkezeti mozgalomban dolgozott: a Hangya után az áfész, majd az Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet következett, ahonnan elnökként ment nyugdíjba.- Én maradtam, csak a névtábla változott - meséli a ma is kertészkedő, sőt, nyulakat tenyésztő amatőr falutörténész, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a Ecseg múltjának és értékeinek felkutatásában, a községről szóló kiadványok anyagának összegyűjtésében, rendszerezésében. A kutatómunka egyik legértékesebb kincse a váci egyházmegyei könyvtár harmadik legbecsesebb darabja, az 1600-as évek végétől íródott, bőrbe kötött Ecsegi kódex, amely többek között tartalmazza Magyarország legrégebb ismert és lejegyzett, úgynevezett ecsegi bet- lehemes játékának leírását is. _____________________■ K ell egy csapat! „Ha valaki akár egy egyenest is tud rúgni a labdába, köztünk a helye!” No, egyáltalán nem így szól az a röplapokon terjesztett felhívás, amely játékosokat keres a megalakulandó focicsapatba, de tény, kellenek az ügyes gyerekek, kell egy focicsapat, mert hát, hogy néz már az ki, hogy a valaha szebb napokat megért vidéki szakosztály most a legalsóbb osztályba sem tud együttest szerepeltetni? Ezért hát a sokszorosított jelentkezési lapok bárhol megtalálhatóak, a polgármesteri hivataltól a boltokon át a presszókig mindenhol. Töltögetik is serényen a leendő csapattagok, akik akadnak bőven, így játékosból biztos nem lesz hiány. Sőt, NB I-es múlttal rendelkező focistájuk is van már, s a minap odáig jutottak, hogy összeállt a nagy csapat. ■ Ősleletek a helytörténeti kiállításon
