Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)
2003-08-07 / 182. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M E GYEI 2002. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK KORKÉP Híd a társadalom és a hadsereg között „Bajnok” Szécsényből (Folytatás az 1. oldalról) állomány kissé talán megkopott elismertségét, megbecsülését. Ebben nagy segítségünkre van a Fővárosi Bíróság április 25-én kelt végzése, miszerint, társadalmi szervezetünket kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősítette. Feladataink közé tartozik még, hogy vállaljuk, egyesületi tagjaink fizikai állapotának erősítését, a katonai sportversenyeken való részvételt, a fiatalság hazaszeretetre való nevelését és megpróbálunk közreműködni a haderő önkéntes jellegének erősítésében.- Ön pedagógus, a Bátonyte- renyei Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója. Mikor kezdődött kapcsolata a honvédelemmel és hogy maradt ez mindig ébren?- Azt szoktam mondani ez a nagyszülők öröksége. Végigszenvedték a két világháborút mind anyai mind apai ágon. Bz nem múlik el nyomtalanul egy családban sem. Már általános iskolás koromban az akkori MHSZ-ben (ez volt a Magyar Honvédelmi Szövetség, jogutódjának a MTTSZ-t a Magyar Tömegsport és Technikai Szövetséget lehet tekinteni) modellezéssel, majd a lövészettel kezdtem ismerkedni. Utána a budapesti csepeli vitorlázóklubban és a MÁV ejtőernyősklubban tevékenykedtem. Innen már egyenesen vezetett az utam Gyöngyösre ahol a 18 hónap sorkatonai szolgálat után kerültem tartalékos állományba. Az érdeklődésem a honvédelem iránt ezután is töretíen volt és mint történelem szakos középiskolai tanár a diákjaimban is megpróbálom ezt az érzést felkeltem. Az intézményben, ahol második éve vagyok igazgató, mindent megteszünk, hogy a hazafias nevelés ne tűnjön el az iskolánk falai közül. Sajnos ezt nem minden oktatási intézmény esetében látom ígyA kötelezően megtartott nemzeti ünnepeken, a magyar nyelv és irodalom, a történelemórákon kívül a diákok szinte nem is hallanak a hazaszeretetről. Bátonyterenyén azért is hoztuk létre, a honismereti és hagyományőrző kört, hogy valami pluszt is kapjanak diákjaink. Arról már nem is beszélek, hogy a diákok mit tudnak a honvédelemről, egyáltalán milyen képük van a hadseregről. A Matasz ezen is tud és kell is változtatnia - benne is van az alap- szabályzatunkban. Mindannyiunk kötelessége, hogy a környezetünkben élő és a katonai szolgálat iránt érdeklődő fiatalokat megismertessük a katonai életpálya lehetőségével, hogy tagjaink segítségével közelebb kerüljenek egy esetleges katonai szolgálatvállalásra. Bár a Matasz közvetlenül nem része a magyar haderőnek, de kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a segítjük az önkéntes tartalékos haderő toborzását.- Milyen feltételek mellett tudnak dolgozni, kik segítik a munkájukat, a hivatásos katonák, hogy fogadták a társadalmi szervezet létrejöttét?- Amikor törvény született az önkéntes tartalékos szolgálat bevezetéséről és a honvédség létszáma is lényegesen kevesebb lett, fontosabbá vált a tartalékos katonák képzése - ez teljesen összhangban a NATO követelményekkel - és így társadalmi szervezetünk munkája is úgy érzem felértékelődött. A Honvédelmi Minisztérium és a Matasz között az év elején aláírt együttműködési megállapodás már azt jelenti, hogy most jóval hangsúlyosabbak vagyunk, mint amikor elkezdtük a munkát. A Nógrád Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság minden segítséget megad, folyamatban van az irodánk kialakítása és ha kell, gépkocsit is biztosítanak számunkra. Itt külön meg kell köszönnöm a tagtársaim nevében is Keller Mihály ezredes, a hadkiegészítő parancsnokság első számú vezetőjének segítségét. A munka már elkezdődött és mivel egy hadseregnek folyamatosan alkalmazkodnia kell a kor igényeihez, állandóan megújulni, fejlődni, soha le nem maradni, így nekünk tartalékosoknak is követnünk kell ezt a tempót. A haza védelme az alkotmány szerint, minden magyar állampolgárra nézve kötelesség. Nekünk tartalékosoknak ez, ha szabad így mondanom, fokozottabban igaz. Hazánk biztonsága ugyan garantált, de ehhez nekünk is hozzá kell járulnunk, természetesen a lehetőségeinkhez mérten. Nemrégiben lett „Aranybojtár” Földi László, s aratott átütő sikert a szécsényi juhászcsapat, a Bari Boys, a Szent- György-napi juhászversenyen, máris újabb győzelem született a Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskolában és Kollégiumban. Bata István 22 éves fiatalember a Kétegyházán megrendezett növénytermesztő gépész Szakma Kiváló Tanulója versenyen országos első helyezést ért el. A győztes 16 éves korától tanult a Lipthayban, kezében már egy ács-állványozó szakmával. Ekkor kezdett az agrárium iránt érdeklődni, s kitartó szorgalmával, szerénységével osztálya húzóerejévé vált. Érettsége, a szakma iránti elhivatottsága szinte nevelte társait. A tehetséges fiú osztályfőnöke és gyakorlati oktatásvezetője, Lászlók Árpád segítségével, valamint Gyulavári Zoltán szakoktató közreműködésével már hónapokkal ezelőtt megkezdte a felkészülést a megmérettetésre. Gyulavári tanár úr, aki maga is édesapjától tanulta a mezőgazdasági gépek kezelését, az eddigi versenyek tapasztalatai alapján indította meg a felkészítést. Például a szántás két-há- rom centiméteres pontossággal való gyakoroltatását. A szakmai versenyre intézményenként két tanulót nevezhettek be, akiknek a gépészetet felölelő komplex feladatsort kellett kitölteniük. A megfelelő eredmény elérése alapján jutottak az országos döntőbe a tanulók - a Lipthayból Bata István és Lucza Zoltán. A döntő írásbeli részből: munkagépek, géprajz, anyagismeret és gyakorlati feladatokból: szerelés, hibaelhárítás, karbantartás, üzemeltetés és öt tantárgyat felölelő szóbeli megmérettetésből állt. 66 százalékos teljesítménynyel már szakmunkás-bizonyítványt lehetett szerezni. István magasan verte a mezőnyt, 82,5 százalékos eredményével, az utána következő versenyző már csak 72 százalékot ért el. Elméletben és gyakorlatban egyaránt első lett, a Lipthay iskolának két vándorserleget hozott, maga pedig megkapta az egyéni győztesnek járó serleget. István szakmai gyakorlata egy részét Baksa Sándor mezőgazdasági vállalkozó karancskeszi gazdaságában töltötte, aki a siker után rögtön alkalmazta is az ifjú szakembert. A vállalkozó szerint még az idősebbek is tisztelettel veszik körül a bajnoknak nevezett, szakmájában kiváló fiút, akinek megtisztelő versenyeredményét mindenki örömmel fogadta. A növénytermesztő gépészet szak- felügyeletét teljes egészében megoldja Bata István, hasznos javaslatait munkáltatója is elfogadja. A fiatalember több szakirányban jeleskedik, az állatok kezelése éppúgy érdekli, mint például a kaszálás vagy a termés betakarítása. Baksa Sándor, az 500 hektáros gazdaság tulajdonosa szerint István együtt él és lélegzik a gazdasággal. A kombájnt kifejezetten az ő kedvéért veszi meg majd a gazda. Az iskola és a gazdaság együttműködése példás. Baksa úr, valamint felesége és fia is lipthays diákok voltak és szívügyüknek érzik a szécsényi mezőgazdaságisok felkarolását. A gazda kamarai vizsgabizottsági tag az iskola vizsgáin. Nem mindegy, hogy milyen szakember kezeli a gépparkot, főleg az uniós elvárások miatt. Bizonyos, hogy a magyar mezőgazdaság jövője az olyan komoly gondolkodású, elkötelezett fiatalembereken múlik majd, mint amilyen Bata István! SZABÓ ANDREA A Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg, a losonci 23. gyalogezred és a salgótarjáni 53/111. zászlóalj hőseire emlékező ünnepség megren- dezésében is aktívan részt vett a Matasz megyei szervezete _____________________________________fotó: gyurián tibor N ógrád villámvédelmi helyzete jó Manapság nem ritka jelenség a dörgés és villámlás, melytől általában még az állatok is elbújnak. A villámok a természet egyik leglátványosabb és egyben egyik legveszélyesebb jelensége. Villámlás leggyakrabban zivatarfelhőben fordul elő, sokan nem gondolnak rá, de előfordulnak más körülmények között is. Gyakran figyelnek meg villámokat vulkánkitörések füst és hamu felhőjében, de sivatagos területeken száraz homokviharokban is.- Villámcsapásból eredő sérült a megyénkben nem számottevően fordul elő. A 90-es években emlékszem egy esetre, mikor Salgótarján térségében mezőgazdasági munkát végzőket kergetett a fa alá egy hirtelen jött vihar. A villám eltalálta az egyik munkást, akinek a vállán volt egy kapa. Azonnal meghalt, a fa alatt lévőket pedig a légnyomás ellökte - fogalmazta meg Tamási Gyula vezető mentőtiszt. A katasztrófavédelemi szakemberektől mint megtudtuk: megyénk villámvédelmi helyzete nagyon jó. Néhány kár nélküli eset előfordul vihar idején, de ez sem gyakori. Néha egy- egy fába belecsap a villám, amely kigyullad, de viszonylag hamar meg tudják fékezni az effajta tűzesetet.- Akkor alakul ki villámlás, ha egy rendszeren, például egy felhőn belül, a különböző elektromos töltésű részecskék szétválasztódnak - mondta Wantuch Ferenc, az Országos Meteorológiai Szolgálat főtanácsosa, okleveles meteorológus. - A töltéskülönbségek kiegyenlítése egy zivatarfelhőn belül villámlással történik. A légköri elektromossággal foglalkozó szakemberek az elektromos töltések kialakulását számos különböző folyamattal tudják magyarázni. Ilyen folyamatok lehetnek felhőn belül, pl. a víz halmazállapot-változásai, a felhő különböző elemeinek egymással való ütközései, de töltésszétválasztáshoz vezet egy vízcsepp szétporlasztása, szétrobbanása is. Ezek a folyamatok egy nyári heves zivatarfelhőben mindig előfordulnak. Már az ötvenes években elkezdték vizsgálni, hogy a világ mely részén mennyi villám fordul elő, ezt a vizsgálatot ismételte meg a NASA a világűrből történő műholdas megfigyelések segítségével a tavalyi év folyamán. Az említett vizsgálatokból az derült ki, hogy az egyenlítőtől a sarkvidékek felé fokozatosan csökken a villámok száma, a sarkköri területeken .pedig egyáltalán nem fordul elő villám, azaz a grönlandi eszkimó házakra nem kell villámhárítót szerelni. A hazai mérések is alátámasztják, hogy hegyvidéki területeken jóval több villám figyelhető meg mint síkvidéken. Magyarországon évente, átlagosan 1-3 villám csap le a talajra négyzetkilométerenként. A villámok nagy része, mintegy 90-95 százaléka a felhőn belül vagy két felhő között jön létre. Ezeket a villámokat felhő-felhő villámnak, míg a felhő és a felszín között lévőket lecsapó villámoknak hívják a szakemberek.- Hogyan alakulnak ki a lecsapó villámok?- A zivatarfelhő aljának és a földfelszínnek tehát ellenkező előjelű töltése van, a villám pedig szeretné megszüntetni ezt a különbséget, a levegő azonban elég jó szigetelő ezért a töltéskülönbségnek olyan nagynak kell lenni, hogy legyőzze a levegő ellenállását. A levegő vezetőképességét a benne található töltött részecskék határozzák meg. A szennyezett levegő vezetőképessége kisebb, mint a tiszta levegőé, mivel a szennyezett levegőben a kis ionok a lebegő részecskékre tapadnak és ezáltal mozgékonyságuk jelentősen, lecsökken. Tulajdonképpen hasonló jelenséggel találkozhatunk akkor is, amikor egy elektromos vezető, pl. kábel átég, zárlatos lesz. A felhő alsó rétegeiben a negatív töltések vannak túlsúlyban. A töltések legnagyobb mennyisége a 0 C fok szintje feletti fagyási zónában található. A felhő alsó részén gyakran kis pozitív gócok alakulnak ki. A trópusokon ezt a gócot szinte sohasem, mérsékelt övi zivatarfelhőknél pedig csaknem mindig megfigyelték. A kisülés csatornaszerűen nyúlik a két töltésgóc irányába. A kisülési csatorna szigetelőképessége teljesen megszűnik, ezért úgy tekinthető, mintha vezetőanyagból lenne, azaz plazmaállapotban van. A csatorna két végén mutatkozó térerősség-növekedés hatására a kisülés állandóan előbbre hatol, míg a két töltésgóc közötti teret áthidalja. Természetesen, a felhőben kialakult kisülési csatorna növekedése nemcsak a szomszédos töltésgóc felé irányulhat, hanem a föld felé is. Először tehát mind a felhőből, mind a földfelszín felől kis csatornák kezdenek létrejönni, amelyek egymás felé tartanak ezeket a csatornákat élőkisülési, és ellenkiülési csatornáknak nevezik. A csatornák tökéletesen vezető plazmaállapotú anyagból állnak. Amikor a két csatorna találkozik, létrejön a kapcsolat a felhő és a talaj között és fényes villámlás jelenlétében megtörténik a töltéskiegyenlítés. Ha valakinek sikerül fényképfelvételt készítenie egy villámról, akkor a fotón felfedezheti a főkisülés csatornáját, hiszen a villámlás ágas-bogas rendszeréhez képest nagyon fényes, emiatt igen nagynak látjuk. A valóságban esetleg 10 centiméter széles. A villámjelenséghez társuló hangjelenséget, azaz a mennydörgést, a villámot kísérő igen magas hőmérséklet miatt kitáguló majd összehúzódó levegő okozza. A szakemberek meg szokták határozni a lecsapó villám polaritását, ha a felhő negatív töltésű, akkor negatív lecsapó villámról ellenkező esetben pozitív lecsapó villámról beszélünk. A lecsapó nyári villámok nagy része negatív töltésű, azonban ritkán, főként a tavaszi időszakban sok pozitív villám is előfordul. Érdekességképpen megemlíteném hogy télen, heves hóesés közben is láthatunk villámokat ezek is zömmel pozitív töltésűek.- Hogyan védekezhetünk a villámcsapások ellen, illetve hová szeret lecsapni a villám?- Általában síkfelületből kiálló jó elektromos vezetőképességű helyekre csap be a villám, tehát zivataros időben réten nem tanácsos álldogálni, különösen nem valamilyen fémes tárggyal a kezünkben, pl. kaszával, vagy baltával vagy, akár golfütővel. Talán közismert de szintén kerülni kell síkfelületből kiálló tárgy, például réten magányos fa társaságát. Amikor a villám talajba csap le akkor általában a lecsapási pont helyén a talajban jó elektromos vezetőképességű vízér, fém vagy érces kőzet is található. A talajba csapott villám gyakran olyan erős, hogy a talajban lévő kvarchomokot megolvasztja, így ha valaki pontosan tudja, hogy hová csapott le a villám és ott neki- áll ásni, akkor sokszor találhat különböző furcsa formájú üvegszerű anyagot. Nagy ritkán az is előfordul, hogy egy vil- lámcsatomán nem csak egy, hanem több villám is lefut egymás után ezeket többszörös villámoknak nevezik. Az épületek védelmének egyik közismert eszköze a villámhárító, ez azonban néha főként pozitív villámok esetén önmagában kevéssé hatásos. Az épületbe, illetve az elektromos hálózatba jutott villám túlfeszültséget okoz és tönkreteheti elektromos készülékeinket. Ez ellen úgy védekezhetünk, ha villámvédelmi berendezéseket telepítünk. JUHÁSZ ANITA
