Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)
2003-08-30 / 201. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap KISBÁRKÁNY 2003. AUGUSZTUS 30., SZOMBAT A Kisbárkányl-patak mellé, a hosszan elnyúló. Dolina-erdő nevet viselő, meredek dombhát alá települt a község. Igen régtől lakott környék, a honfoglalás Idejétől a Kacsics nemzetség birtoka «ott. 1265-ben a szomszédos Nagyhár- kányhoz hasonlóan a Rátét nembeli Poroz István, a Pásztóié, a Tan és a Kazal Kakas családok őse szerezte meg. 1415-ig a Pásztóinak birtokolták a falut, abban az élben azonban Zsigmond király a Kazai Kakas családnak adományozta. 1454-ben azonban újra a Pásztohiak voltak Kisbárkány földesurai. Később Guthi Országh Mihály nádor és a Nánai Kompotthy család birtokába került. 1609-ben Rudolf király Berényi Ferencnek adományozta, s egyik leszármazottja, grél Berényi Zsigmond volt a falu földesura még 1770-ben is. A falu a Cserhát hegység belső részén, csendes, nyugodt, tiszta levegőjű környezetben található. A község zsákfalu, ahonnan nem vezet tovább az út A település előtt elágazó aszfaltcsík is csak Bede- pusztáig visz, a közigazgatásilag Nagylóchoz tartozó Zsunypusztára nem vezet tovább. A község szélén húzódik a Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet határa. A település római katolikus temploma a dombtetőn áll A falu zászlója Az önkormányzat zászlaja fehér és vörös, kék, zöld és világoskék selyem alapra 150x100 centi- méteres méretben készült. Első oldalán színben, formában, szerkezetben a középtengelyre a címer építtetett. A másik oldalán aranybetűkkel feliratozva a helység neve: Kisbárkány és a 2000. év dátuma. ■ A zsákfaluban való eligazodást segíti a községháza mellett elhelyezett eligazító térkép. NÓGRÁD MEGYE 2 0 0 3 Zsákfalu, szépséggel töltve Kisbárkányt műút köti össze NagybárKisbárkány a hangulatos Cserhát dombvonuíatai között meghúzódó, vegytiszta levegőjű kis település. A község zsákfalu, ahonnan az út csak az erdő felé visz tovább. Ez a „zsák" azonban a természeti környezet, a táj ezernyi varázslatos szépségével van megtöltve. Kisbárkány három külterületi településrészt - Bedepuszta, Borókapuszta és Almáspuszta - ölel magához, ennek ellenére lakossága csak 250 fő. A népesség fogyó tendenciát mutat és fokozatosan öregszik. A település nagy természeti értéke a festői szépségű, szinte érintetlen táji környezet: a Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet Tepke vonulata, a Bézma hegycsoportja, a Zsunyi és a Kis-Zagyva völgyében a Bu- da-hegy. A község fő látnivalója az 1992-1994 között egyházi, önkormányzati és alapítványi támogatással épült római katolikus templom, amelynek belső kivitelezése magán hordozza a XX. század sajátos építészeti jegyeit. kánnyal és Bedepusztával. Az utak állapota ugyan kívánnivalókat hagy maga után, ám ezzel együtt is a falu infrastruktúrája a rendszerváltás óta eltelt időszakban jelentős fejlődésen ment keresztül. Bevezették az egészséges ivóvizet, a telefont és a vezetékes gázt, bővítették és korszerűsítették a polgármesteri hivatalt, ahol megteremtették a körjegyzőség működési feltételeit. A munkaképes korú lakosság nagyobb része a községen kívül - ingázással - talál munkát magának, így a regisztrált munkanélküliek száma 15 fő. A rendszeres szociális segélyben, gyermekvédelmi és egyéb támogatásban részesülők száma mintegy 60 fő körül alakul. Az önkormányzat foglalkoztatásában - közmunkaprogramokban - hét fő vesz részt, többen egyéni vállalkozóként dolgoznak A község intézményei, szolgáltatásai társulásban működnek. Nagybárkányba jár óvodába négy-öt, általános iskolába gyerek. Az orvosi és fogorvosi ellátás ugyancsak Nagybárkány gesztorságában biztosított. Az itt lakók „bolti” ellátását egy helyi vállalkozó végzi. A faluban ifjúsági klub és könyvtár működik - váltakozó érdeklődés mellett. Sportolási lehetőség a helybeli kispályán biztosított. Az önkormányzat községrendezési tervében az utak felújítása, egy buszmegálló kiépítése élvez elsőbbséget. A szennyvízelvezetés előkészítő munkálatai folyamatban vannak. mintegy 20 kisbárkányi Szívügye szülőfaluja Az 56 éves Lucza Sándor tősgyökeres kisbárkányi, ismeri a falu minden lakóját. Igazgatási és gazdasági ismereteit a salgótarjáni közgazdasági technikumban szerezte meg, majd a KSH megyei igazgatóságán kamatoztatta, ahol a múlt év októberéig dolgozott megszakítás nélkül. Ugyanakkor már az első szabad választás óta áll polgármesterként a falu élén, negyedik ciklusát tölti gondoskodással. Az egyedül élő igazi lokálpatrióta legfőbb célja az önkormányzat kiegyensúlyozott gazdálkodásának biztosítása, a kisközség mind lakhatóbbá, élhetőbbé tétele. Mint Éva az Édenkertben A Varga István vállalkozó tulajdonában lévő élelmiszer- és italboltban Etuska szolgálja ki készségesen és kedvesen a falu apraját-nagyját.- 1990-ben kerültem ide Salgótarjánból. Rövid idő alatt szinte be- leszerelmesedtem a hegyekkel körülzárt kis községbe - mondja mintegy bemutatkozásul Szűcs Éva, akit mindenki Etuskának becéz.- Eleinte albérletben laktam - folytatja - majd vettem egy kis parasztházat, amit fokozatosan felújítottam, s a mai napig csinosítgatok. A gerenda- mennyezetes, muskátlis ablakos kis kuckóm nekem a béke szigete. Nyári estéken a virágos verandára kiülve számolgatom a csillagokat, s a gyönyörű természeti környezetben úgy érzem magam, mint Éva érezhette magát az Édenkertben. Nagy öröm számomra, hogy a lakosság rövid idő alatt befogadott, mindenkivel szót értek, azt hiszem, megszerettek. Itt találtam otthonra - mondja már búcsúzóul Etuska, s igyekszik vissza a pult mögé, várják vendégei. Tó a Kopasz alján A „falumagtól” karnyújtásnyi közelségben, Sejten Nándor birtokán van a keze által kialakított mesterséges tavacska. Lenyűgöz a látvány, az úgynevezett Kopasz alján elterülő kis vízi- paradicsom. A tulaj közveüensége is megkap, ahogy a bemutatkozás után máris borral kínál és mesélni kezd a tó történetéről, miközben bemutatja kis birodalmát is. Megtudjuk, hogy 1993-ban került birtokába a kis földterület, amelyen rábukkant néhány erecskére, amelyeket „megcsapolva” egy általa kialakított mederbe terelt. Szinte sziszifuszi, kétkezi munkával, rokoni segítséggel sikerült létrehoznia azt a négyszáz négyzetméteres tavacskát, amelybe aztán harcsát, keszeget, pontyot telepített. Időközben körbeültette a tavat borókákkal, gyümölcsfákkal, amelyek azóta már termőre is fordultak. Szőlőt telepített, amelynek a levét éppen kortyolgatjuk. Gyakorlatilag minden megterem itt, amire családjának szüksége van. Aztán még sok mindenről mesél az öregúr, mi pedig még egyszer szemügyre vesszük szépséges kis birodalmát és környékét, arról is beszélve elváláskor, hogy egyszer valóban egy víziparadicsomba akár egy üdülőövezetbe - amely bázisa lehetne a falusi turizmusnak - térünk majd vissza. Akiért a harang szól Nem mindennapi története van a kisbárkányi templom tornyában felfüggesztett harangnak. Úgy tudni, hogy egy Walser nevű nagyiparos budapesti gyárában öntötték 60 centiméteres alsó átmérővel, 45 centis palásttal. A rimóciak tulajdonában lévő harangot 1927- ben (vagy 1928-ban) eladták Kisbárkány községnek azzal a kikötéssel, hogy a szentkúti búcsú alkalmával a rimóciak Kisbárkányon átmenve azt megkongathassák. A harang értékét növeli, hogy ez a legrégibb „rimóci vonatkozású” harang, amely egyvonalas „f hangot hallat. Az egykori rimóci harangocska giling-ga- langja ma Kisbárkányban hallik, de a rimóciakért és minden jó- akaratú emberért is szól, amikor megkondul. ________________■ Ar cok a településről Szenvedélyét szüleitől örökölte Lucza György beleszületett a termőföld és a háziállatok világába, szüleitől örökölte a mezőgazdasági munka szenvedélyes szeretetét, tiszteletét. Szakiskoláit Pétervásárán végezte, majd különböző tanfolyamokon gyarapította ismereteit. Tanulmányai befejezése után a helyi termelőszövetkezetben kezd el dolgozni, majd annak felszámolása után egyéni gazdálkodóként teszi dolgát hajnaltól késő estig. Fokozatosan gépesítette gazdaságát, hogy saját, 17,3 hektáros szántóföldjét megművelni, jelentős állatállomáhyát - juhait - mintegy 20 hektárnyi legelőjén eltartani tudja. A közelmúltban regisztráltatta magát, azzal a céllal is, hogy a támogatások az EU-hoz történő csatlakozásunk után nőni fognak. Szerinte minden szinten magasabb szakmai képzettség szükségeltetik ahhoz, hogy az EU-ban helyt tudjunk állni. Büszke fiára, aki most végzett a szécsényi mezőgazdasági szakiskolában és roppant boldog, hogy felesége a minap egészséges kislánnyal ajándékozta meg. Ez újabb erőt és kedvet ad neki a munkához. Számára a minőség a fontos Sejben Károly a 79 évéből tízet nyugodtan letagadhatna. Négy éve vásárolta meg a ma meglévő 92 hektárnyi termőföldjét falubeli tulajdonosoktól, aztán táblásította azokat. Kiaszalt, kifacsart földek voltak, amelyet nagy szakértelemmel és sok munkával javított fel. Jó terméseredményeket ért el az elmúlt években, de különösen a minőségre büszke: 35,9-40,3 sikértartalmú 13,5-15,5 fehérjetartalmú búzájának a szakemberek és az átvevők is elismeréssel adóztak. Nem bánta meg, nem is fizetett rá, hogy búzával foglalkozott, de aztán valami „elromlott”. Két céggel szerződött, az egyik átvette a búzáját, a másik nem. Nincs megelégedve a mostani kormány agrárpolitikájával. Az EU-s csatlakozással kapcsolatban azt mondja: nem az a baj, hogy a kisember nem tudja, hogy mi lesz, hanem az, hogy azok sem, altik intézik a dolgokat. Bízik magában, ahogy mondja: fog ő még minőségi búzát piacra dobni, mert a népnek kell a kenyér, mert a kenyér maga az élet. Kamionos a falu „főszponzora” A kisbárkányi születésű, 45 éves Edőcs László géplakatosként a nagybátonyi Fűtőbeméi kezdett el dolgozni, majd gépkocsivezetői jogosítványt szerezve a Nógrád Volánnál húzott le két évet, később pedig a Kis- Zagyvavölgye tsz-ben autózott. Itt kezdte bérelt autóval fuvarozói tevékenységét, hogy aztán egyéni vállalkozóként 1991-től már saját autóval a Ganz-Mávaghoz leszerződve szállítson elsősorban építőanyagot, vasidomokat. Minden energiáját mozgósítva, vállalkozási készségét kamatoztatva fokozatosan bővítette gépkocsiparkját, fejlesztette vállalkozását, s ma már hét nagy autóval - köztük négy nagy kamionnal - járja az ország útjait. Vállalkozásának eredményességét mutatja, hogy évi egymillió forint adóval gyarapítja a község költségvetését. Kivette részét a templomépítésből, a ravatalozó felújításából és más munkákból. Mindezzel akár a falu „főszponzora” címet is kiérdemelné. Reméli, két fia hamarosan hatékonyan segíti hat alkalmazottat foglalkoztató vállalkozását, jóllehet a nagyobbik gyermeke az EU-s csatlakozásunk után már a nemzetközi vizekre szeretne evezni. A sikeres vállalkozó fontosnak tartaná a szerződéses fegyelem erősítését, faluja felemelkedése érdekében pedig elsősorban nagyobb összefogásra, szorosabb együttműködésre apellál. Négy unokájáért is dolgozik Sejben Sándor tősgyökeres falubeli kőművesszakmáját cserélte fel a gépkocsivezetői „státussal”. Rutint ő is a Nógrád Volánnál szerzett, majd az erdőtelki tsz- ben kamatoztatta azt. Később a szövetkezettől bérelt tehergépkocsival vállalt fuvarozói munkát. A tsz 1990 körüli megszűnésétől egyéni vállalkozóként a kisterenyei bányaüzemnél végzett fuvarozást. 1993- tól dolgozik a STRABAG (Friss beton) építőipari vállalkozásnál, saját IFA autójával ma is szerződésben végzi a fuvarmunkát. Vallja: a vállalkozói tevékenység kemény kihívás, embert próbáló feladat, hiszen magának kell gondoskodnia a gépkocsi karbantartásától a fuvarszerzésig bezárólag mindenről. Nagyon szeretne egy új - esetleg nagyobb - gépkocsit, de lízingelt autóba nem akar belevágni, amíg a törlesztés munkafedezetét nem látja jó előre. Azt reméli, hogy az EU- hoz való csatlakozással javul az ő vállalkozásának feltételrendszere is, mert ő már nem csak szűkebb családjáért, de imádott négy fiú unokájáért is dolgozik. Minden közösséget szolgáló munkából - fuvarozással is - részt vállal. ■