Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)

2003-08-28 / 199. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2003 CSERHÁTHALÁP 2003. augusztus 28., csütörtök Először az 1715-ös összeírások említik a köz­séget, amelynek lakosai valószínűleg a török hódoltság utáni időkben települtek a talu je­lenlegi helyére, az Ördög-oldal nevet viselő domb aljába. A népesség a korabeli adatok szerint 1742 után kezdett jelentősen emelked­ni. A birtoklevelek tanúsága szerint 1754-ben Török Sándor volt a falu birtokosa. Korábban két község volt itt: az Ördög-oldal alatt Nagyhaláp, Terény leié pedig a lapályon Kishaláp terült el. A két, egykor önálló közsé­get 1905-ben egyesítették. A falucska az iro­dalomtörténetbe is bevonult: Mikszáth Kálmán egyik legismertebb és legtöbb nyelvre lefordí­tott müvében, a Szent Péter esernyője című műben írta le a halápi tanítónő temetésének esetét. A falu a Fekete-víz partján található, ami az Ipoly egyik legjelentősebb bal oldali mellékága. A Cserhát hegység falvai, egy-két kivétellel patakvölgyekbe települtek. A falu mai római katolikus templomának elődje, a késő barokk stílusú kápolna a XVIII. században épült, félköríves szentél­lyel. 1907-ben alakították át és ekkor épült a torony is. A Szent Pétert és Szent Pált ábrázolé főoltárkép 1790 táján készült. Szorgos közmunkásoknak és az önkor­mányzatnak köszönhetően a község virá- gosítási programja szemet gyönyörködtető látványt nyújt a főutcán elhaladóknak. _ Fiatalodik a falu - Törpe vízmű az elsők között A Balassagyarmattól tizenhárom ki­lométerre fekvő 422 fős Cserháthaláp csendes kis falu, két szomszédos tele­pülés egyesítésével jött létre. A lakos­ság nagy része római katolikus. Ko­rábban javarészt földbirtokosok lak­tak itt, akik földműveléssel és állatte­nyésztéssel foglalatoskodtak. Annak ellenére, hogy a lakosság száma nem növekszik, megfigyelhető annak fia­talodó tendenciája. Valamikor, az 1950-es, '60-as években ezer körül volt a lakosság száma. 1965-ben törpe vízmű épült a falu ha­tárában, így a legelsők között volt a veze­tékes vízellátás terén. 1968-ban itt zajlott a magyamándori és a mohorai termelő- szövetkezetek egyesítő közgyűlése, majd a következő évben a Cserhátvidéke Taka­rékszövetkezet is a községben tartotta alakuló közgyűlését. Ugyanebben az év­ben települt le egy kegyeleti cikkeket gyártó szövetkezet, amely a nyolcvanas években körülbelül száz főnek biztosított munkát. Napjainkban nyolc fő dolgozik a létszámbővítés előtt álló üzemben. A fér­fiak fémkoporsót készítenek, a nők zász­lókat, urnatakarókat és egyéb kegyeleti termékeket. 1970 júniusától közigazgatá­silag Magyarnándorhoz tartozik a köz­ség, ahol tíz évvel később, országos szin­ten az elsők között, alakult művelődési kör, amely azóta sajnos már megszűnt. A falu vezetésének feladatai közt sze­repel a kulturális élet fellendítése a könyvtár helyreállításával, esetleg amatőr színjátszó kör indításával. Működik egy hagyományőrző csoport is, ők falunapo­kon, nagyobb rendezvényeken adják elő műsorukat népviseletben. 1990-ben Magyarnándorral és Deber- csénnyel körjegyzőséget alakított, így egy helyen látják el a három település irányí­tásának ügyeit. A falu jelenleg működő egyetlen intézménye a kis létszámú óvo­da. Nagyon is büszke rá a lakosság, mivel rengeteg pályázatot nyújtanak be, szép sikerrel. Javul a falu meg­Varrógéptől polgármesteri székig A falu első embere, Mészáros Sándomé tősgyökeres cser­háthalápi. Varrónőként végzett, majd az érettségit követően került adminisztrátorként a magyamándori tanácshoz. Első ciklusát tölti a polgármesteri székben. Időközben anyakönyvi szakvizsgát is tett a polgármes­ter asszony, így a helyi, házasságot kötni kívánók is hozzá fordulnak ügyük ér­dekében. Mindig is jó volt a kapcsolata a falu jelenlegi vezetőjének a lakosság­gal, ezt mutatja a bizalom is, amelyet megszavaztak neki. Egyik fontos felada­tának tartja a helyi fiatalok segítségével a kulturális életet fellendíteni. CSIRHÄTHÄIÄP 2003, ÉVI K(HTSKVlTfS£ Összesen: 45 999 E Rt oktatási fehtötoK 17 836 közművelődési I 847 tartóereje, ebből fakadóan egyre többen telepednek le, bár a lakásépítések száma kevésbé növekszik. Annak ellenére, hogy a település területét és lakosságának szá­mát tekintve is apró, el van látva minden olyan szolgáltatással, ami megfelel a kor igényeinek. Egy nemrég beadott sikeres pályázat­nak köszönhetően három számítógéphez jutott a falu, amiket a könyvtárban kíván­nak elhelyezni. így a lakosság számára az egész világ elérhetővé válik az Internet segítségével. Bár a hagyományőrző csoport nem tart rendszeresen foglalkozásokat, azért gyakran kérik fel őket falunapok, körmenetek és egyéb rendez­vények programjainak színesítésére B A fából készült játékok mestere Számos településen csodájára járnak Szklenár Károly munkáinak, amik amolyan hobbimunkafé- lék. Már házának kapuja is elárulja, hogy olyan ember a gazdája, aki ért a famegmunkáláshoz és emellett ldváló ízlése is van. Legnagyobb sikereket azonban a kültéri gyermekjátékokkal érte el. A fa­lu óvodájának udvarában láthatunk is jó néhányat közülük. A gyerekek hamar megszerették a fából készült hajót, repülőt, lovas kocsit, kisvonatot, mászókát. Cserháthalápon kívül Mohorán, Ma- gyarnándorban, Cserhátsurányon, Mátraszőlősön, Pásztón és Mogyoródon is láthatóak munkái. Hu­szonöt éve él a községben a mester, aki valaha er­dészeti munkásként dolgozott, később bútorgyár­ban, majd az építőiparban. A fa iránti vonzalom már régi keletű részéről, először saját és a család szórakoztatására otthon fúrt-faragott, miután az ismerősök és a falu is elismerte munkáját, terjedni kezdett a környéken is a híre. Ezt követően sorra kapta a megrendeléseket. A játékkészítéseken kí­vül vállalta régi, rossz állapotban levő bútorok fel­újítását is. Szklenár úr gyermekéveit Csesztvén töltötte, utána Szügyben élt, Cserháthaláp immá­ron huszonöt éve lehet büszke lakójára, aki jelen­leg elektronikai alkatrészeket gyárt házi, speciáli­san e célra kialakított műhelyében feleségével és három bedolgozóval. Azt mondja, jobb is így, mert nem megy el az idő munkába utazással, így hob­bijával is többet tud-foglalkozni. A múlt szeretete és tisztelete Egyre több olyan budapesti család van, amely ki akar sza­kadni hét végére a város zajából, pörgéséből és vidéken próbál megtelepedni. Megyénknek nem csak a fővároshoz való kö­zelsége, hanem szépsége, gaz­dag múltja és hagyományai is megfogják az idelátogatókat. Szinte nincs olyan község, ahol nem élne városi „bevándorló”, így van ez Cserháthalápon is. Király Klára és Molnár István már évek óta a falu egyik szépen rendbe hozott parasztházában tölti szabad idejét. Egyiküktől sem idegen a vidéki egyszerű élet, hiszen a feleséget valami­kor egy tanyasi iskolába járatták az értelmiségi szülők. Az érett­ségi után gitárszakon végzett fő­iskolát, majd számviteli, fő­könyvelői, könyvelői szakmákat szerzett. A ház ura szintén vidé­ki születésű, ifjabb korában kö­zel állt szívéhez a színjátszás, sok elismerést és sikerélményt tud maga mögött. Később életé­ben új útra tért: olajbányászati gáztechnikumot végzett. A falusi élet szeretete gyer­mekkorukból fakad, hiszen az ez irányú élmények meghatáro­zóak voltak későbbi életükben, így az istálló szaga, a friss házi tej illata, a lócsutakolás, a foga­tozás. Máig élesen él emlékeik közt a kép, ahogyan meztéláb karikát kergettek a porban, te­lente a kucsmás fiúk, a sálba be­tekert lányok, amint suhannak a szánkóval. A betakarítások, a kukoricafosztás közbeni vidám dúdolászás, a nótaszós disznó­torok. A házaspár nagy szeren­csének tudja be, hogy egymásra talált, hiszen mindkettőjük szá­mára a legfontosabb: tisztelet a múltnak, szerelem a jelennek, türelem az álmok megvalósítá­sához. Annak idején faluról fa­lura járták a vidéket, hogy talál­janak megfelelő helyet egy nyu­godt családi fészek kialakításá­ra. Első látásra szimpátiát érez­tek a környék várai, múzeumai és bájos falvai iránt. Amint rátaláltak Halápon a megfelelő épületre, megkezdték annak felújítását. Már az utcáról látva is úgy érzi a látogató, hogy visszautazott az időben, pláne, ha belülről látja a korabeli búto­rokkal és használati tárgyakkal berendezett épületet. Járnak is csodájára szépszámmal turista­csoportok, a falu- és környékbe­lieken kívül. Hamar tiszteletet érdemelt ki a községben a há­zaspár, akiknek nem kell több: béke, szeretet, s alkotni valami szerényen szépet. Arcok a településről Nyugdíjas tanácselnök, vadász, tűzoltó A hetvennégy éves Tolnai Péter neve szorosan kötő­dik Cserháthaláphoz. Nem csak azért, mert születésétől a községben él, munkássága végett is. Harminchat évet dolgozott a közigazgatásban, tíz évig volt tanácselnök és mint adócsoport-vezető foglalkozott először öt kör­nyező településsel, majd valamivel később kilenccel. Évtizedeken át szolgálta lelkiismeretesen szeretett falu­ját. Komoly szerepe volt abban, hogy akkoriban egy ke­gyeleti termékeket gyártó cég telepedett le a községben, így biztosítva munkahelyet igen sok falubeli családnak. Sok évtizedes vadászmúlttal is büszkélkedhet, ugyanis legidősebb és a legkorábban belépett tagja a Cserhát-vidéke Vadásztársaságnak. Büszkén meséli, hogy volt olyan vadászszezon, amikor százötven vaddisznót lőttek ki. 1963-tól huszonhét éven át, az 1990-ben százéves múlt után megszűnt helyi önkéntes tűzoltóság parancsnoki posztját töltötte be. Szerencsé­re nem sok tűzeset történt munkássága alatt. Annál nagyobb sikereket könyvelhettek el a tűzoltóversenyeken. Volt köztük megyei első helye­zés is, de országos megmérettetéseken is kiemelkedően szerepeltek. Manapság hobbikertészként tölti szabad idejét a család mellett, palán­tát nevel és gyümölcsöt termeszt legszívesebben. A falu ezermestere Méltán büszke lehet három gyermeke Faragó Ri- chárdra, aki jelenleg a község közhasznú brigádjában tevékenykedik. A falubeliek azt mondják Richárd a csoport lelke és motorja. Szinte valamennyi férfiak ál­tal űzött foglalkozásban otthonosan mozog. Jártas a villanyszerelésben, a kőművesmunkálatokban, nagy kézügyességgel bánik a fával és a vassal is. Az ezer­mester célja, hogy Cserháthaláp ne maradjon le a környező települé­sektől, akad is munkájuk elég a községben. Már régóta szerelmese a régi rádióknak, melyekből őriz is egy jó párat. Tervei közt szerepel egy kis kiállítóterem létrehozása, ahol megtekinthetőek lesznek a fadobo­zos készülékek. Már körülbelül száz visszajelzést kapott a környező településekről, melyek szerint felajánlanák a padláson porosodó rá­diómatuzsálemeket a számára. Gyakran járnak busszal közlekedő ki­rándulók a környéken, csak sajnos az átszállások során sokat kényte­lenek időzni a buszmegállóban. Ha létrejön a rádiómúzeum, kellemes időtöltésül szolgálhat majd az érdeklődőknek. Az óvodavezető Czibulyáné Balkó Gabriella 1988 júliusától lát el óvónői feladatokat a községben. A Balassagyarmaton élő szakembert mindenki ismeri, munkáját pedig elis­meri Halápon, ahol az intézményt tizenegy éve veze­ti. Nagy szerepe van az óvoda alapítványának sikerei­ben. A nyertes pályázatoknak köszönhetően ki tudták cseréim az ovi régi bútorait, új játékokat és számítógé­pet vásárolhattak. Az óvodavezető a gyermekjóléti szolgálatnál is tevékenykedik, mint családgondozó. Korábban a ba­lassagyarmati egyes számú óvodában foglalkozott a csöppségekkel, majd elvégezte a kecskeméti óvónőképzőt, ahol 1988-ban szerzett felsőfokú oklevelet. Meggyőződése, hogy egy gyermek csak úgy tud igazán kibontakozni, ha derült óvodai légkörben és harmonikusan nevelik. A halápi intézményben saját nevelő programot követve fog­lalkoznak a kicsikkel, a dolgozók kiemelkedően fontosnak tartják a gyermekek színvonalas testi és lelki neveltetését. Ez tapasztalható is amint az ember az óvoda kapuját átlépi. Az udvarban ötletes, fából készült játékokon vígadnak az ifjak és az épület belső berendezése is magas színvonalat képvisel. Halápon is ő a jegyző Cserháthaláp egy körjegyzőséghez tartozik Magyarnándorral és Debercsénnyel, a jegyző asszony e három településen látja el feladatait. Dr. Czuczi Jánosné Balassagyarmaton él, innen jár be nap mint nap hivatalába. 1997-től látja el eredményesen munká­ját, amihez nagyban hozzájárult az, hogy már har­minchárom éve dolgozik a közigazgatásban, miután elvégezte Szegeden a jogi egyetemet, később a közigazgatási szakisko­lát. Nagy segítséget nyújt a polgármestereknek a megfelelő jogszabá­lyi háttér megteremtésével és a pályázatokban való közreműködésé­vel. Cserháthalápon mindenki elismeri munkáját, tisztelik a falubeli­ek. Szeret utazni, nemrégiben egy körút alkalmával sikerült eljutnia Svédországba, Norvégiába és Dániába. Mint mondja, rengeteg ötletes megoldást látott az említett országok településein, amiket a három községben is el tudna képzelni._____________________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom