Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)

2003-08-04 / 179. szám

2003. AUGUSZTUS 4., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Mihalik Júlia Rúgják és dobják... A munkába visszarázódás napja, a hétfő, különösen taszító tud lenni ott, ahol tömegesen vannak jelen a hétfői lelkiálla­potú emberek: akik önmagukkal együttérezve sajnálják, hogy már megint vége a kellemesebb kétszer huszonnégy órának. S kik fél lábbal, gondolatban, még strandolnak vagy a saját recept alapján kreált hideg édesség képzelt repeta­adagját majszolják. Salgótarján talán legforgalmasabb pont­ján, a távolsági autóbusz-állomáson hétfőnként azonban nem csak a hétindítás monotóniája uralja a teret, s tölti fel negatív elektromossággal a levegőt: érdekes, de ilyenkor ve­rődik itt össze a legtöbb unott, pókerarcú, a szembejövőt, a súlyos csomagot cipelőt, a kisgyereket minden további nél­kül taszigáló férfi és nő. Hihetetlen, milyen gyorsasággal elsajátítják a kezdők is azt, hogyan kell a másikat levegőnek nézni, s maximum mímel­ni az udvariasságot: úgy tenni, mintha sem szemből, sem oldalról nem közeledne senki. Miért utálja, miért viseli ne­hezen a többség a sokaságot? A hétfői visszaállás, főleg a délutáni csúcs, szinte sűrítve tálalja ezt a hozzáállást a pá­lyaudvaron. A szemetesedény ismeretlen luxuskelléknek látszik ebben a közegben. Van, aki rúgja, van, aki dobja a ci­garettavéget, a piszkos zsebkendőt, az üdítősflakont és a ropiszacskót, egyik-másik a hajdan virágos virágtartó föld­jén landol. Mintha várat rohamoznának, legázolva tömött szatyrokat, ütközve csoszogó, tétova idősekkel, rohanó késlekedők szla- lomoznak indulni készülő buszuk irányában. A fel-feltáma- dó szél talpuk alá gyűri a csipszespapírt. Fülsértő hangzava­rával, trágár beszédével igyekszik feltűnni egy alkoholmá­morban vergődő fiúcsoport (vajon melyik járat utasait fogják boldogítani?). Jobbról egy ifjú anyuka nagy lendülettel vág szembe a hullámzó tömegnek, a gyerekkocsi most őt védi pajzsként. Sietne, de azt kell látnia, hogy nagy zajjal a kocsi kerekeibe ütközik egy kólásüveg. Ügyesen átnavigál a túlsó járdára, ahol már ritkul az emberáradat. Listavezető a közgazdász szak! NMH-Információ 2003-ban határidőre 160 ezer diák adott be A jelű je­lentkezési lapot, s idén 105 ezer új hallgató kezdi meg tanulmányait valamelyik felsőoktatási intézmény­ben. Ez némi visszaesést mutat: 2002-ben még 165 ez­ren jelentkeztek főiskolára vagy egyetemre. Az államilag finanszírozott oktatásban tanulni vágyók száma a rendszerváltás óta drasztikusan emelkedett. Ezt igazolja, hogy a diákok 48%-a önköltséges képzésre adta be jelentkezését. A felsőoktatás törzsét a nappali tagozatos, ál­lamilag támogatott képzések jelentik. A 2003-ban legnépszerűbb­nek bizonyult szakok igazod­tak a korábbi években tapasz­taltakhoz, miszerint a jogász, a bölcsész és az orvosi képzé­sek a legkedveltebbek. Viszont ezek mellé a kommunikáció, az informatika és a gazdasági­gazdálkodási szakok is kezde­nek felzárkózni. A gazdasági képzések töretlen növekedése következtében 2003-ban már maguk mögé utasították a ko­rábbi évek legkeresettebb sza­kát, a jogászképzést. Egyetemi szinten a harmadik, míg főis­kolai szinten az első helyet mondhatja magáénak a gazda­sági szakirány. Ez fontos információ szá­munkra, hiszen a témában érintett a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számvi­teli Főiskolai Kar salgótarjáni intézete is, ahol alapképzés, nappali tagozatos, államilag fi­nanszírozott; alapképzés, táv­oktatás, önköltséges; illetve másoddiplomás, távoktatás, önköltséges közgazdászkép­zés és felsőfokú szakképzés: a pénzügyi szakügyintéző és a számviteli szakügyintéző sza­kot is indítottak. A gazdasági szakok iránti nagy érdeklődés ellenére körülbelül 700 diák adta be a salgótarjáni főiskolá­ba jelentkezését, ami a korábbi évekhez képest visszaesést mutat. A ponthatárok azonban nagy mértékben emelkedtek az előző évekhez képest. En­nek az lehet az oka, hogy idén a maximum elérhető _ pont­szám 60%-át vették minimum­nak, azaz 72 pontot, így a nap­pali tagozatos, államilag támo­gatott közgazdász-alapképzés­re való bekerüléshez 85 pontot el kellett érnie a felvételizők­nek. Ha ez sikerült, jön a na­gyobb feladat: a bennmaradá­sért való harc... Hírek ENDREFALVA ÁRPAOSZTÁS. Fejenként 2 mázsa árpát osztottak ki a szociális földprogramban részt vevő családoknak július 28-án. Az érintettek szerződésben vállalták, hogy gondját viselik a rájuk bízott földnek. Az árpa learatása az elmúlt hét végén megtörtént, a 10 mázsa termés­átlagból az 50 kedvezményezett család jutalmul egyenlő arányban részesedett. ROMHANY VÍZELVEZETÉS. Elkészült az Arany János utca vízelvezető-rend­szere. A beruházás 7,5 millió forintba került, ebből 5,2 milliót pályá­zati forrásból fedeztek, a fennmaradó összeget pedig az önkormány­zat saját költségvetésből finanszírozta. BALASSAGYARMAT BUDDHISTA ELOADAS. A Mikszáth Kálmán Művelődési Házban augusztus 11-én, hétfőn 17 órától Halál és újraszületés, azaz korsze rű bevezetés Buddha tanításaiba címmel Kőszegi Zsuzsa buddhista utazó, tanító tart előadást. További információkat a www.buddhiz musma.hu weboldalon kaphatnak az érdeklődők. Ügyfélfogadás Interneten Roma holokauszt: a megemlékezés SZÉCSÉNY Büszkék a templomépítő ősökre Falunapok Az országban tíz önkor­mányzatnál kísérleti jelleggel bevezették az elektronikus ügyintézést. Közöttük van Szé- csény polgármesteri hivatala is. Az új eljárás mind az ügyfél, mind a hatóság számára csök­kenti az adminisztratív terhe­ket, egyszerűsíti az eljárást. Az ügyfél Interneten keresztül tájé­koztatást kérhet és kap az álta­la intézni kívánt konkrét ügy­ről. Az ügyintézéshez szüksé­ges kérelmet, formanyomtat­ványt az ügyfél az elektronikus hálózat útján megkapja, így an­nak csak akkor kell bemenni a hivatalba, ha az ügyintéző elő­készítette ügyét aláírásra. Az internetes ügyintézés elő­nye, hogy nincs szükség hiány­pótlásra, a várakozási idő jelen­tősen csökken, hiszen csak az aláírás végett kell az irodát fel­keresni. ______SZENTE H armadszor rendezi meg az ön- kormányzat a falu napját: idén augusztus 17-én lesz az ese­mény, amelyen a szabadtéri ke­mencében való kenyérsütés mellett több művész és hagyo­mányőrző csoport fellépése várja az érdeklődőket. SZÉCSÉNYFELFALU Augusztus utolsó hét végéjén falunapot tart a szécsényfel- falui önkormányzat, pályázati támogatásból és saját erőből. A programot 1990 óta minden évben megrendezték eddig. Ez évben szabadtéri sportrendez­vényekkel, játékos vetélkedők­kel, este utcabállal várják a vendégeket. A cigány önkormányzat képviselői koszorúznak fotó; gócs éva Sisák Imre polgármester mondott beszédet (Folytatás az 1. oldalról) 300-500 ezerre becsülik az el­hunytakat, melyből hazánkból vélhetően 5-50 ezer roma vé­gezte a haláltáborokban Német­országban - tette fel a kérdést Sisák Imre, majd megválaszolva azt elmondta, mindez a romák hátrányos megkülönböztetésé­nek tudható be, mint ahogyan az is, hogy nincsen pontos adat az elhurcolt és megölt magyar romák számára vonatkozóan. - Ha öten, tízen, vagy százan let­tek volna, akkor is kegyelettel kell, hogy emlékezzünk rájuk. A roma holokauszt 59. évforduló­ja alkalmából Farkas Béla, a Pásztó Kistérségi Cigány Szerve­zet elnöke megemlékező beszé­dében sajnálatát fejezte ki, hogy mindeddig nem mentek végbe tényfeltáró elemzések a roma ál­dozatokról, így ők még mindig „temetetlen holtak”. Farkas Béla úgy fogalmazott: főhajtással azt üzenjük, nem feledjük a múltat, s a nemzet lesz kevesebb a mi halálunkkal. A megemlékezésen Makula Ferenc énekelte el a cigányhim­nuszt, akit Baranyi Zsolt kísért gitáron, majd pedig Baranyi Kla­udia szavalatában romául és magyarul Chóri Daróczi József Elvitték a cigányokat című ver­se hangzott el. A Szentlélek te­metőben a roma holokauszt ál­dozatainak emlékére a város ön- kormányzata, a cigány kisebb­ségi önkormányzat, a Pásztó Kistérségi Cigány Szervezet, az MSZP városi szervezete és a Ma­gyarok Világszövetsége Pásztó és körzete képviselői helyeztek el koszorút, az elhunytakra em­lékezve. Öltöző néptáncosok ______________ (Fo lytatás az 1. oldalról) a fesztiválnak, a falu szívében lévő színpadnál. Az evangélikus istentisztelet után a helyi polgármester, Szpisák János, továbbá a Bajnokné Képes Gyöngyi, a szlo­vák kisebbségi önkormányzat FOTÓ; GÓCS É. elnöke köszöntötte a vendége­ket.- Csaknem 340 évvel ezelőtt kezdtek letelepülni a munkát kereső szlovákok Sámsonhá- zán - mondta a polgármester megnyitóbeszédében. - Sok ősünkre büszkék lehetünk, de Szpisák János polgármester megnyitóbeszédet mond a helyi tánccsoport társaságában különösen a templomunkat építő nagy nemzedékre, mert ők szegénységükben is hatal­mas és csodálatos művet alkot­tak. Az évszázadok viharaiban alakult ki a magyarságot össze­tevő színes nemzetiségi paletta, melynek mi is részei va­gyunk. - A polgármes­ter szólt to­vábbá a he­lyi Koleso tánccsoport­ról, amely kultúrájuk emlékét őr­zi, ápolja, hírnevüket öregbíti, va­lamint a ta­valyelőtt el­hunyt Vá­mosi Ilonka tanárnőről, aki 15 éves kutatómun­ka eredmé- n y e k é n t tényleges történelmi alapokra tá­maszkodó könyvet írt a faluról. A köny­vet sajnos még nem si­került ki­adatni, hi­szen ehhez több mint 1,5 millió forintra lenne szük­ség. A programot az Országos Szlovák Önkormányzat és a nemzetiségi közalapítvány ösz- szességében 220 ezer forinttal támogatta, melynek köszönhe­tően - mint egy hatalmas ven­dégségben - mindenkit finom vacsorával vendégelhettek meg. A sámsonháziak házi sütemé­nyekkel kedveskedtek a vendé­geknek, a szlovák folklórcsopor­tok tagja pedig - két fellépés kö­zött - szívesen böngészték a bátonyterenyei Tourinform-iro- da kiadványait. Botostáncot járnak a szlovák hagyományőrzők

Next

/
Oldalképek
Tartalom