Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)
2003-08-25 / 196. szám
NOGRAD MEGYE 2003 2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap CSERHATSURANY 2003. augusztus 25., hétfő Régen Surány volt a falu neve, és a Csór nemzetség birtokolta. Neves tagja volt e családnak Csór Tamás csókakői várnagy, királyi főajtónál- ló, aki 1344-ben a falu templomát építtette, s búcsúengedélyt is eszközölt a pápától. A község 1429 és 1443 között Szanda várának birtoka volt. A török hódoltság idején, 1562-63-ban Rusztem budai pasa fősolymászának, Hamidnak hűbérbirtoka volt. A XlV-dik századi templomot az évszázadok folyamán többször bővítették: a nyolcszögletű torony a XVI-dik század elejéről származik, s a legenda szerint a hódoltság idején mohamedán imaházul szoljjált. A torony sisakja barokk, a szentélyt 1934- ben bővítették. Cserhátsurány másik jelentős műemléke a volt Jánossy-kastély, ami a XVII-dik századból származik. Az úrilaknak várkastély jelleget kölcsönöznek saroktornyai, amelyeket hadászati célokkal építettek. A mai falu közelében állt egykor a Kasza nevű helység, ami a török időkben elpusztult, s hasonló sorsra jutott Csórpuszta is, amelyet 1330-ban említettek először az oklevelek. Cserhátsurány közepén egy alig fél hektár kiterjedésű, természetes eredetű horgásztó található. A római katolikus templom nyolcszögletű tornya Sokat pályáznak Az önkormányzat idén utak- és épületek felújítására, parkosítására, a községi konyha főzőüstjének korszerűsítésére, kulturális rendezvényekre, környezetvédelmi célokat szolgáló beruházásokra és teleház kialakítására pályázott, többnyire eredménnyel. A surányiak pályázati lehetőségek révén szeretnék a tóépítési tervük valóra váltását, s ugyancsak külső források bevonásával kívánják a település csapadékvíz-elvezetési rendszerét is rendbe tenni. A beruházási feladatok a költségvetésnek 10 százalékát teszik ki. A néprajzi múzeum sok érdeklődőt fogad A lakóit megtartó település Kevés olyan nógrádi településről tudunk, ahol nem változik a lélekszám, s több új ház építésével is találkozni. Cserhátsurány ezen kevesek egyike. A falu megfelelő intézményhálózattal és jelentős ingatlan vagyonnal rendelkezik, ám ennek fenntartása nehéz feladatot ró az önkormányzatra. A surányiak többnyire Balassagyarmaton s újabban Szügyben találnak munkát, sokan viszont a fővárosba ingáznak. Igazán nehéz helyzetben a nyugdíjhoz közebek, s azok vannak, akik nem tanultak szakmát. Az önkormányzat is jelentős munkaadónak számít. Intézményei, a Tessedik Sámuel Általános Iskola, a körjegyzőség, az intézmények dolgozóit, az itt tanuló diákokat és az óvodásokat kiszolgáló konyha, a háziorvosi-, a védőnői szolgálat. A terényiekkel és a szandaiakkal közös gyermekjóléti szolgálatuk biztosítja a falu mindennapi életének menetét és kenyeret ad az itt dolgozóknak. A helyi önkormányzat vállalkozóbarát. Amikor csődbe jutott a téesz, nem nézték tétlenül, miként hordanak szét mindent. Amibe lehetett, társultak. Fontosnak tartották mind a Cserhátszolg Kft. megalakulását, mind pedig az egykori a dohánypajtákban Nagy Mihályék gyógynövény-feldolgozójának eredményes működését. Ez utóbbival jelenleg is pályáznak egy útfelújításra. További agrár befektető azonban jól jönne a településnek. Az itteni vadászatok bánt külföldiek is érdeklődnek, hisz gazdag a környék vadállománya, s 7500 hektáron vadásztat a Cserhátvidéke Vadásztársaság. A vidékfejlesztésre létrehozott SAPARD-pro- gram révén talán bővülhetnek a surányiak pénzügyi lehetőségei. Ennek reményében hozták lébe közös kistérségi bódéjukat Herencsénnyel, Terénnyel, Szandával, Bujákkal, Cserhátszentivánnal és Bokorral. Az önkormányzat 1993-ig nyereségesen tudott gazdálkodni, azt követően - elsősorban a külső körülmények miatt - műidig volt valamennyi hiány. A vidékfejlesztési- és a turisztikai lehetőségek kibontása segíthet ezen. CSERHÁTSURÁNY 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Kult. Befuliázási feladatok Szociális Madatok ttsszesen: 225 OOOIFi I Cserhátsurány sportos falu, itt a gyermekek általában nem a televízió előtt múlatják idejüket. Egykori jegyzőjük, a közelmúltban elhunyt Révész László vezetésével indult a kerékpáros élet, majd ezt követte a duatlon és biatlon versenyek sokasága. Segítettek a gazdák, akik nem bánták, hogy földjeiket a gyermekek kerékpárja szántja, s nagy segítségük volt egy elszánt testnevelő, Sztancsik József is. Szeptembertől új testnevelő is érkezik ifjabb Révész László személyében s így az országos duatlon versenyeket továbbra is „hazai'1 szakemberek szervezik. Erdőgazda polgármester Tizenkét éve szülőfalujának társadalmi megbízatású polgármestere, ám idén már a törvényi változások, valamint a berceli és nógrádkövesdi önkormányzatnál végzett építéshatósági munkái miatt főállásban látja el feladatát Szántó József. Felesége a helyi iskola gazdasági vezetője, leányai még tanulnak: a kisebb hetedik osztályos, a nagyobbik balassis diák a 11. évfolyamon. Cserhátsurány polgármestere lelkes természetjáró, s ha teheti kerékpáron rója a kilométereket, s veszi szemügyre az erdőket, merthogy erdőgazdálkodással is foglalkozik. Hobbija a barkácsolás, a fotózás és a bélyeggyűjtés. Ez utóbbira azonban évek óta alig marad ideje, rendezésre várnak az albumjai. Illóolaj Nagy Mihályéktól Immár több, mint egy évtizede működik a Nagy Mihály Kft, amely a gyógynövény felvásárló, feldolgozó tevékenységét idén egy illóolaj-lepárló üzembe helyezésével bővítette. Az épületeit és magát a telephelyét folyamatosan fejleszti a cég, sőt vendégházat is építettek, ahol is a Néprajzi Múzeum segítségével archív fotókon mutathatják be a Cserhátba nélő emberek száz esztendővel ezelőtti életét Ihletett környezet a régi dohánypajták szomszédságában, ahol vadon termő és termesztett gyógynövényeket szárítanak. Idén a kukoricadmer-exportjuk is jelentős volt. A gyógynövény-üzletben jól ismert Nagy Mihály a Hajdúságból került évtizedekkel ezelőtt Nógrádba. Balassagyarmaton él, fiával, Attilával alapította vállalkozását, amely sok-sok beszállítójuknak kenyeret adva egy tradicionális, több mint százéves múlttá visszatekintő mesterséget, a gyógynövény gyűjtését, illetve termesztését tartja életben Nógrádban. A gyűjtők száma több ezerre tehető, s mintegy ötven-hatvan felvásárlóval állnak kapcsolatban. A pajtáikban száradó kamilla, cickafarkfű és más gyógynövény azonban többnyire az Alföldről származik, Nógrádban csak remélhető, hogy mrnd többen vállalkoznak majd gyógynövénytermesztésre. Igaz, ez a tevékenység speciális ismereteket igényel, s a jelenlegi szakkönyv-kínálat, és a kutatás-fejlesztés is kevesebbet nyújt, mint amit a nagyobb léptékű tevékenység igényelne. A cég elsősorban Németországba exportálja az általa feldolgozott termékeket. Az erős forint és a minimálbér emelkedése érzékenyen hatott a gazdálkodásukra, ugyanakkor az idén lehetőségük nyílt egy illóolaj-lepárló berendezés megvásárlására is. A kamilla, a cickafarkfű, a citromfű és a levendula olaja olyan kincs, amit szívesen vásárolnak meg azok, akik költenek az egészségükre. Mivel a növények csak ezredrészben tartalmaznak olajat, így a magas feldolgozottságú terméknél lecsökken a szállítási költség, s akik ezzel az időigényes munkával foglalkoznak, azok a szárított gyógynövényhez képest magasabb árakat is érvényesíteni tudnak. Parkok, díszkutak, csobogók Egy-egy település hangulatát árnyas fák és a szép épületek ártérként szolgáló területre is részadják. Cserhátsurányban mindezek megvannak, ám ben fedett standok lennének kíváfelújításra szorulnak az épületek és a kastélyokat ölelő natosak. A 250 négyzetméter alapparkok rendbetétele is súlyos milliókat követel. területre tervezett, idegenforgalnú Az idén és jövőre mind az oktatási központra, műid pedig a falu- központra több fejlesztést tervez az önkormányzat. Építési vázlat, illetve engedélyezési terv szintjén fogalmazódott meg a Tessedik Sámuel Általános Iskola tetőtérrel való bővítése, az iskola tornacsarnokának lépcsőházi szárnyában a padlástér beépítése, bővítéssel a tornacsarnok kulturális rendezvényekre alkalmassá alakítása, valamint az iskolakertet jelentő park rendezése is. A kisebbik Jánossy- kastély jelenleg használaton kívüli, boltozatos pincéjét is szeretnék a vele összefüggésben lévő, a kert alá futó pincével ifjúsági programokba vonni. Igaz, ehhez az épületrész állagát tekintve a szakértői vélemények szerint mintegy 9 mü- lió forintra lesz szükség. A településen több kastély is található felújításuk jelentős összeget igényel A faluközpontban a buszváró rendezvényeknek is otthont adó új és környéke rendbetételét csobo- piactér a tervek szerint öt millió fo- gó-ivókúttal, díszburkolattal, és pi- rintba kerülhet, henőpaddal álmodták meg, s a pi- __________________________1 Szántóból, legelőből erdőt A majd tíz esztendeje felszámolt termelőszövetkezet értékeit menti az 1995-ben alakult Cserhátszolg Kft., amely tizenhat főnek ad munkát, s évente 2-3 hónapon keresztül 30- 40 főnek fog biztosítani jövedelem-kiegészítési lehetőséget. A növénytermesztéssel foglalkozó társaság az utóbbi években negyven hektáron gyümölcsöst, és 120 hektáron erdőt telepített. Tevékenységi területükön, Cserhátsurány, Herencsény, s újabban Cserháthaláp határában összességében csaknem ezer hektáron gazdálkodnak. A sovány, mindössze 12,5 aranykoronás földek hozama csekély, így olyan művelési ágakra váltanak, amelyeknek nagyobb a támogatottsága, s amely több munkát ígér az itt élőknek is. Borkő István, a Cserhátszolg ügyvezető igazgatója már azt is jelentős eredménynek könyvelheti el, hogy Nógrád megye más mezőgazdasági vállalkozásától eltérően, ki tudták kerülni a második felszámolási hullámot. A talpon maradás öröme annál is inkább érthető, mivel az utóbbi időben nem csupán a gazdálkodási környezet, de a természet is mostohán viselkedett az agráriummal. 16 hektáron ültettek meggyet, 14-en szilvát, 10-en fekete ribizlit, ám az aszály miatt a kiszáradt növényeket pótolniuk kell. Mindezek mellett bizakodóak, ugyanis sikeres pályázataik révén hosszú távra biztosítani tudták a műveléshez szükséges technológiát: betakarító-, munka és erőgépeket vásároltak, az üzemanyag tárolójukat pedig szeptember végére EU- komform tartályra cserélik. Gyümölcstelepítésben is tovább lépnek, az idén 6,4 hektár málnás ültetésére készülnek. A mezőgazdasági társaság mint munkaadó is fontos szerepet játszik Cserhátsurány és a szomszéd települések életében. Idénymunkás tevékenységét szeretné összekapcsolni a cég az önkormányzatok közmunka-pályázataival, ültetvényeiken pedig a részes művelés lehetőségét is fontolóra vették. ■ Arcok a településről Amerikában méhészkedne Számos feladata, tudományos kutatómunkája és társadalmi megbízatásai mellett ötven méhcsalád gondozására is jut ideje Novák Tibornak. A hobbiból lett jövedelem-kiegészítése segítheti egy régi tervének valóra váltását is: ha lehetősége nyílna rá, akkor Amerikában szeretne egy kicsit méhészked- ni. A Balassi Bálint Gimnáziumban második évét kezdő fia immár tolmácsa is lehet, túl van a középfokú nyelvvizsgán. A még helyben iskolába járó leánya szintén angolt tanul. A 44 éves gyógypedagógus Ipolyvecéről nősült a Cserhátba, ahol életének immár a felét töltötte. Felesége szintén gyógypedagógus, ő maga pedig a környék több speciális intézményének gyógypedagógiai munkáját koordinálja, s az önkormányzat szociális bizottságát is vezeti. Novák Tibort hamar befogadták a surányiak, de mint mondja, kettőn áll a vásár* ehhez ő is kellett. Rákoscsabáról a Cserhátba A rákoscsabai születésű Vagyóczky József plébános, kerületi esperesnek tizennyolc esztendős a szolgálata a Belső-Cserhátban. Pappá 1970-ben szentelték Vácott, azóta is az egyházmegyén belül szolgál. Cserhátsurányból ellátja a herencsényi, a cserháthalápi, a terényi és a szandai híveket is. Hétvégén a templomban, hét közben a visszakapott egyházi szeretetotthonban tartja a miséket Surányban, hogy az idős embereknek ne kelljen a templomhoz vezető lépcsősort megmászniuk. Azt keresi, ami összeköti az embereket egymással. Vallja, hogy az isteni kegyelem nélkül nem lehet sokra jutni. Örömére szolgál, hogy az iskolában minden gyermek hittanos (velük külön hitoktató foglalkozik), viszont Vagyóczky József tisztelendő az óvodásokat tanítja. A gondjaira bízott intézményeknél felújításokat lát szükségesnek. Az utóbbi időben azzal a kéréssel fordult a hívekhez, hogy tekintsék jobban magukénak a plébániát és a templomot. Az épületek ugyanis nem csak az egyház számára fontosak, azok az egyházközségé, min- dannyiuké. A korelnök Alig töltötte be az ötvenedik életévét, mégis korelnöknek számít az önkormányzat fiatal képviselő-testületében Sági István. A falunap, a hagyományos Tessedik napok, a szüreti program és számos sportrendezvény szervezője, támogatója a rendszerváltás óta szívesen vesz részt a falu közéletében, az ünnepi megmozdulásokban. Mint mondja, a testület jól tud együtt dolgozni, szívesen vállalnak különböző feladatokat. Sági István a hétköznapokban, civil emberként is a településhez kötötte életét: felesége az önkormányzat családsegítő szolgálatánál dolgozik, ő maga pedig - mint a Magyar Kábel Művek egykori buszsofőrje - iskolaidőben az önkormányzat iskolabuszát vezeti, a herencsényi gyerekeket utaztatja a surányi iskolába. Türelmes, nyugodt ember hírében áll, a munkája is ezt kívánja tőle. Birkáit maga nyírja Takarékosságból maga nyírja száz birkáját Karvai Ferenc, aki gazdálkodóként és a cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjeként is példát mutat a munkában. Karosszéria-lakatosként végzett, dolgozott kereskedőként, s lovaival már egy jó évtizede szánt és fuvarozik a surányiaknak. Megragad minden munkalehetőséget, hisz tudja, hogy segélyből nem lehet megélni. Két gyermeket nevel, akik feleségével együtt segítenek neki a gazdaságban. A dolgos kezek jól jönnek, hisz a gyapjú leadásáért kevesebbet kap, mint amit a nyírásért kellene fizetnie. Karvai Ferenc szerint sokan önhibájukon kívül kerülnek „partvonalon túlra”. Önkormányzati vezetőként ezért is szorgalmazta a korábbi szociális földprogram újraindítását. A rászorultaknak száz négyszögöl krumpliföldet, s háromszáz négyszögöl kukoricást juttatnak. Eredményes pályázatuk révén a kukoricát ingyen adják, csak kapálni kell s a vetőkrumplit is olcsón szerezték be. Máshol hitelt is vesz föl a cigány kisebbségi önkormányzat. Karvai Ferenc ezt kerüli, mondván, ki tudja vissza lehet-e azt fizetni, s rajtuk ne keresse senki a pénzét.
